CSR - kijáttszás és zöldremosás a vállalatok részéről

PPJ         2010.06.24.

BOCSÁNATOT KÉREK: EZ AZ ADÁS MÚLT HETI, NEM MAI!  (Az Index cikk ettől még jó, és vitaindító.) Ma este, Radio Cafe, Holnapután magazin, 20-21 óra. Témája a CSR, vagyis a zöldremosás.

témázás - mi jut eszébe az embereknek a CSR hallatán? milyen érzelmi töltetű a fogalom? mik a “ciki” jelenségek? miket tartanak CSR kapcsán “zöldre festés”-nek? hol helyezik el a vállalatok a CSR-t a szervezetben? mik a CSR melletti érvek egy vállalatnál? hol tartunk ma Magyarországon?

Abszurd dolog nem növekedni - Az Index cikke e fenti témához kapcsolódóan! KÖTELEZŐ!

A növekedési kényszer megakadályozza, hogy a nagyvállalatok a környezeti és szociális szempontokat is figyelembe vegyenek. A CSR (a vállalatok társadalmi felelősségvállalása) álmegoldás, fő célja a szabályozás kijátszása. A tudatos fogyasztók civil kezdeményezései, a szigorúbb állami és nemzetközi szabályozás, az etikusabban és felelősebben működő vállalatok együtt azonban változtathatnak a rendszer logikáján, vallja Boda Zsolt, közgazdász-politológus. Most, a válságban végképp úgy kellene pénzt fektetni a gazdaságba, hogy az környezeti és társadalmi szempontból fenntartható pályára állítsuk.

Szóval le a CSR-ral! Elegünk van a vállalatok zöldremosásából!

         7 hozzászólás

Címkék: ajánló csr vállalatok fenntarthatóság greenwashing

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Műanyag

Jand         2010.06.22.

[Derrick Jensen & Aric McBay: What We Leave Behind (Amit magunk után hagyunk), I. rész, 7. fejezet, fordítás általam]

Halhatatlanságra vágyni nem más, mint egy hatalmas hiba örökös fenntartását kívánni. – Arthur Schopenhauer (Akkor, most kérem értelmezze ezt a képet! - Pacsker szerk. megjegyzése, hogy a vallást is ide kapcsoljuk...)

Ez a végszó: a világot megölik. Meggyilkolják. És e gyilkosság egyik módja a mérgezés: e kultúra hulladékanyagai nem segítik a tájat – ahogy a hulladékoknak tenniük kéne, ahogy mindig tették – hanem ártanak neki, és megölik. A természetben nincs olyan, hogy szemét. A szemét a mai értelemben modern találmány. És rohadt egy találmány. [Vagy éppen nem rohadt, nem elbomló. És ez a lényeg.]

Ahogy a járványkutató Rosalie Bertel rámutatott, a fajunk egy lehetséges sorsa a mérgezés általi kihalás. Ezen a ponton hozzátehetjük, hogy ez a lehetséges – sőt fenyegető – sors vár az óceánokra, a levegőre, a talajra, és a legtöbb élő testre.

Az összes beszéd a fenntarthatóságról – általunk vagy mások által – csak körültáncolása a központi témának: ez a kultúra megöli a bolygót. [A kultúra szót értsd így: a belső különbségek ellenére is lényegében egyetlen fajta gondolkodásmód, egyetlen fajta életmód: az ipari civilizáció gondolkodásmódja és életmódja – Ford. megj.]

Ez a kultúra megöli a bolygót.

Ez a kultúra megöli a bolygót.

Ez a kultúra megöli a bolygót.

Ha ezt elégszer elismételjük, talán elkezdjük megérteni a legapróbb rémisztő töredékét annak, hogy ez mit is jelent, és akkor végre úgy cselekszünk, mintha ebből bármi számítana nekünk.

Egy fénykép van előttem. Egy teknős fényképe. Vagy inkább valamié, ami egy teknős lehetne. Vagy valamié, ami egy teknős tudna lenni és kellene lennie, és persze így is egy teknős, csak egy olyan, akire egy műanyag gyűrű akadt a páncélja közepén. [Susan Casey: Our Oceans Are Turning Into Plastic… Are We?]

A teknős növekedett. A páncél a gyűrű alatt nem. A teknős – és azt kívánom, ez bárcsak a saját fantáziám lenne – úgy néz ki, mint egy homokóra. Néhány hete láttam először ezt a képet, és azóta nem tudtam kiverni a fejemből, se a szívemből. De természetesen van különbség aközött, hogy empátiát érzek más iránt, és ahogy neki élnie kell az életét. Én elsétálhatok. Megjátszhatom, hogy minden a legnagyobb rendben van. A teknős ezt nem tudja megtenni. Az a műanyaggyűrű eltorzította a teknőst, az életét sokkal rosszabbá téve.

A SOKKOLÓ(!) tényállításokkal teli cikk java még csak ezután jön!

Folytasd a cikk olvasását a Blagomon!

         3 hozzászólás

Címkék: természetvédelem környezetszennyezés környezet műanyag civilizáció fenntarthatóság derrick jensen

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Az iPhone dekonstruálása

PPJ         2010.06.22.

Ajánlom az Information is beautiful oldalt! Szóval ez a Ben Miller fizikailag (ökológiailag = környezeti erőforrásilag), társadalmilag és az individuum mentén atomnyi aspektusaira bontotta az iPhone-t, korunk csupán egyetlen meghatározó kütyüjét, megteremtve ezzel az iPhone taxonómiáját és az iPhone Heideggeri analízisét!!! Na most akkor gondoljatok bele, hogy mennyi kütyü van a világon és, hogy mindnek ugyanennyi ugyanilyen aspektusa van!

http://payload147.cargocollective.com/1/10/349719/5248474/iphoneTaxonomy-CB-web_o.gif

http://payload147.cargocollective.com/1/10/349719/5248474/iphoneHeidegger-CB-web_o.gif

Végre két ábra, amin be tudom mutatni, hogy mi jár a fejemben, mikor azt a szót ejtem ki a számon, hogy ökológia! Hát ez. Egy RENDSZERelmélet, amiben minden dolog olyannyira összefügg, szorosan, más vonatkozásokban minden mással, de legfőképp a bolygó fizikai (ritka földfémek) és szellemi (követni tudja-e a természet, mint élő rendszer a gyors változást) erőforrásaival, hogy azt elképzelni és leírni igen nehéz.

Fenntartható ez a termék? Erős kétségeim vannak!

         szólj hozzá

Címkék: társadalom iphone környezet technokrácia dekonstruálás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Douglas Rushkoff és az ökológiai gondolat

PPJ         2010.06.22.

Douglas Rushkoff! Ajánlom a figyelmetekbe az új média tízparancsolatát tőle, amiről az Index is cikkezett Programozz vagy beprogramoznak címmel.

Alább egy igazi ökológiai gondolat, még alább pedig a Life Inc. című film 9 perces bemutatója. Nagy koponya Rushkoff! A Zeitgeist című film egyre jobban kezd megállni a lábán; sok helyen mondja ugyanazokat, mint az a film! De sajnos ettől még a Zeitgeist egy technokrata, technooptimista, szociálkonstruktivista fos, Rushkoff viszont épeszű alternatív közgazdász, vagyik ökológus. Ami nekünk itt tetszik!

For more information about Douglas Rushkoff's book, "LIFE INC. How The World Became A Corporation And How To Take It Back" check out
rushkoff.com and the LIFE INC. 9min movie

In Life Inc., award-winning writer, documentary filmmaker, and scholar Douglas Rushkoff traces how corporations went from a convenient legal fiction to the dominant fact of contemporary life. Indeed as Rushkoff shows, most Americans have so willingly adopted the values of corporations that theyre no longer even aware of it.

         szólj hozzá

Címkék: videó ökológia filmajánló fenntarthatóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Újra analóg lesz a kasza!

PPJ         2010.06.11.

Városiak nem igazán ismerik ezt az érzést, ahogy a teljesen vidékiek sem. Ez csak egy szűk rétegre, egy szűk területre jellemző: a kertvárosra. Ami azért nem is olyan szűk most már. Mostanság ugyanarra ébredek, elfogja ez az "érzés" a hallójárataimat, az érzés lehet elektromos vagy benzines.

Fffrümmm frümm frümm szltszlt - így az elektromos változat.

Böööööööööööööööööööööööö fröfröfrö böööööööööööööööööööö- így a benzines.

Igen: a fűnyírásról beszélek! Elég embert idegesít már a visítás és brümmögő pöfékelés. Elég legyen! Hogy én hogy várom már, mikor elfogy az olaj! Hogy én hogy várom már, mikor az elfogyott olaj miatt nem lesz több műanyag zsineg gyártva, ami a fűkaszába kell. Hogy én hogy várom már, mikor a csapadékháztartást úgy felborítja az ember, hogy a gátak átszakadnak és nem éri meg sehol sem duzzasztót építeni az elektromos áramért, mert hol kiszárad, hol átszakad... És akkor se elektromos áram, se olaj.

Az lesz a kovácsok kora. Újra analógmanuális lesz a kasza! Béla bá se fog este 8-10 ig "D" kategóriás akciófilmet nézni kereskedelmi cstornán, mert ha le akarja vágni a füvet, akkor bizony hajnalban kell kelni, akkor harmatos.

A tiszta, rendes kertváros. Az amerikai álom, ugye? Mert totál sötétnek kell lenned, hogy elhidd!

Miért utálhat meg egy közösség téged Amerikában?

„Úgy történt az eset, hogy Kathleent épp a kertészkedési hobbija sodorta bajba Winterhavenben. Vagyis egészen pontosan az, hogy saját háza körül a szokványosan rendezett, sima pázsitot – ami egyébként ökológiai és történeti szempontból is idegen a térségben – lecserélte természetesen sokszínű, kevésbé vízigényes, őshonos virágokra, füvekre és bokrokra.”

Amerikában ez felér a szentségtöréssel!

„Ha egy valamivel kellene szimbolizálni rendességi vagy rendezettségi megszállottságunkat, akkor az biztosan a sűrűn vetett pázsit volna. Ezt a találmányt eredetileg a huszadik század elején élő gazdag háztulajdonosok fedezték fel, akik a felső középosztály privilégiumai után áhítoztak: a pázsit a tollaslabda, a gyeptenisz és a krikett világát idézi, és mint olyan, megdöbbentően sok törődést igényel, hogy sima, monoton, vízszintesen lefektetett ponyva jellege legyen. Az amerikaiak évente 8 milliárd dollárt pazarolnak pázsitápoló termékekre és szolgáltalásokra, és több mint húszezer tonna rovarölőt és műtrágyát használnak hozzá.¹ 

1: Pázsitköltségek és gyomirtóhasználat: Jim Motavalli, „The Chemical Meadow”, Environmental Defense, April 1, 2000, http://www.environmentaldefense.org/article.cfm?contentid=984.

A 'gyerekek és kisállatok számára veszélyes' kis sárga jelzőzászló látványa így megszokottá vált, és a vezető szakemberek mára már csak 'kémiai pázsitként' emlegetik a találmányt. A külvárosok már gyakran nem a rend és nyugalom védőbástyái, amiért eredetileg létrehozták őket, hanem a gyep rendben tartását szolgáló fűnyírók, gyomirtók, sövényvágók és levéligazgatók búgásától-sivításától hangos tájjá váltak. ... Még ha nem is számoljuk a pázsit fenntartásának költségeit, ökológiai szempontból akkor is katasztrófáról van szó. A sűrűn vetett gyepnek rövidke a gyökere, ami nem tudja jól megtartani a nedvességet.”

Túl sok MTV-t meg Viva Tv-t néz a magyar, oszt' jó hogy ő is zöld gyepen akar bikinis csajokkal kerti vízcseppekben lassított felvételként ugrálni, de szálljon már le a földre! A gyep az nem biodiverz. Ott jó esetben is (ha nem irtja ki a műtrágya) csak földigiliszta van, de nincs az az épeszű madár ami leszállna ilyen nyílt terepre. A dzsumbuj! Na az az igazi élet. Gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint: rejtekek. Rovarok, madarak, éjszakai állatok. Változatosság. Sokszínűség = biztonság. Ez nem libsi duma,  ez populációökológia.  A kertnek tényleg a "multikulti" a jó. Az egysíkű gyepet elviszi az első gombás betegség, az első aszály, vagy az első áradás. A sokféle növényzetet nincs az a vihar ami kitépje. Esőzéskor az esővíz nem tud a talajba szivárogni, ehelyett a műtrágyát és gyomirtót a földdel együtt kimossa, bele a város csatornahálózatába. Ezt a fajta szimpla fűsivatagot szinte semmire sem tudják hasznosítani a madarak és más, normális esetben szívesen látott élőlények.

„A probléma nemcsak az, hogy legtöbbünkbe belénk táplálták a rövidre vágott pázsit rendjének és rendezettségének igényét. Még csak nem is az a baj, hogy egyáltalán nem vesszük figyelembe a dolog hátrányait. Az igazán nagy baj az, hogy frászt kapunk, amikor szomszédunk kertjében azt vesszük észre, hogy az kevésbé rendezett, bár finoman kidolgozott. … A természetes tájak lehetnek akármilyen gyönyörűek, egyediek, gondozást alig igénylők és környezetbarátak, néhány közösség mégis megőrülne a szedett-vetett, bozontos, egyenetlen, vegyes színű, összességében rendezetlen látványuktól.”

„Amerikában az egyik város önkormányzata a 'gyomtörvény' alapján akart vád alá helyezni, őshonos növényrengeteggel beültetett kertje miatt” öt ház- és telektulajdonost.

„A törvényt – amelynek célja a pázsitkertek elgyomosodásának megakadályozása – az önkormányzatok gyakran használják fel az őskertet ültetők ellen. … A New York állambeli Buffalo város Kenmore nevű külvárosának egyik lakosát 1984-ben például 30.000 dollárra büntették meg, amiért nem volt hajlandó ledózerolni hatszor hat méteres, tucatnyi különböző típusú vadvirággal teleültetett kertjét. … És egy napon, amikor a tulajdonos nem volt otthon, egyik szomszédja tövig lekaszálta a kertjét. Ez ellen a szomszéd ellen természetesen gyorsan ejtették a vádat.”

Nem, az amerikai "GÁRDEN" nem működik és erre már mások is rájöttek! Ahogy a dőltbetűs részek forrása is a Tökéletes rendetlenség című könyv²,

2: Abrahamson, E.; Freedman, H. D. (2007): Tökéletes rendetlenség. HVG Kiadó, Budapest. 384 p. II. fejezet, Rendezett pázsit 42-49. old.

aminek ezen fejezete - nagyon helyesen - ökológiai szemléletű, úgy az itt korábban már bemutatott Adbuster folyóirat is foglalkozott eme témával.

Az Adbuster 83. számában találkoztam ugynis Fritz Haeg munkáival, amivel támadást indított az amerikai előkertek ellen. Kövessük a példáját és tanuljunk meg kertet művelni, mielőtt elfogy az olaj és a víz, mert különben majd nézünk egy nagyot, hogy a füvünk helyén sárga száraz semmi van.

         19 hozzászólás

Címkék: város környezet fűnyíró kasza ökológia kertváros gyep fenntarthatóság pázsit adbusters fűkasza tökéletes rendetlenség

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása