PPJ         2015.01.14.

Észak-Karolinában sertés farmok ezrei porlasztják a levegőbe a kezeletlen állati ürüléket és beszennyezik a környék közösségeit, mondta az RT-nek Mark Devries, aki a sokkoló légifelvétel videót készítette egy kém-drónnal.

Publikálta: RT.com - 2014. December 22.
Fordította: GreenR – A Zöld Objektív

Ezen környezeti probléma „valamiért nagyon csekély figyelmet kapott az amerikai sajtóban”, jegyzi meg a dokumentumfilmes és aktivista Devries, akinek drónja több mint 2000 ipari sertéstelep emésztőgödréről rögzített felvételeket az amerikai államban.

„Ezek az ipari pöcegödrök az emberek otthonainak, iskoláinak, szomszédságainak közelében vannak” – jelentette ki Devries az RT.com-nak adott interjúban. „Annak érdekében, hogy megszabaduljanak a hatalmas szabadtéri emésztőgödrök anyagától, a hígtrágya tulajdonképpen hatalmas eszközökkel apró szemcséjű ködként a levegőbe van porlasztva.”

Korábbi kapcsolódó bejegyzésünk:
2013.08.25. - Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét (+ filmek)

A szél által továbbterjedve, a sertésürüléket tartalmazó köd „komoly egészségügyi hatásokat okoz és súlyosan befolyásolja az emberek életét” – mondta. Tanulmányok vizsgálták a légúti megbetegedéseket, például a gyerekkori asztmát, ami elég gyakori a környéken a vérnyomásproblémákkal együtt.

„Azt hinnéd, hogy az eső esik” – mondja a videóban Elise Herring, a környék egyik lakója. „Nem nyitjuk ki az ajtókat és ablakokat, de a szag úgyis bejön. Eláll az ember lélegzete…”

A légszennyezettség, a kemikáliák és a hashajtó szagú levegő kapcsán Devries elmondta, hogy Észak-Karolinában kifejezetten olyan törvények vannak, amik megnehezítik a helyi lakosok számára, hogy bíróság elé vigyék a szennyezés kapcsán a sertésfarmokat.

„A törvény ezeket az óriás ipari sertéstelepeket védi és a szomszédoknak nagyon kevés – leginkább semennyi kegyelmet nem biztosít” – mondta Devries. „Azt remélem, hogy a nyomozásom párosulva másokéval, nagyobb nyilvánosságot fog teremteni az ügynek és így nagyobb nyomás lesz e cégeken, hogy fejlesszenek és változtassanak a gyakorlatukon.”

Devries megjegyezte, hogy bár a drón által felvett videó csupán pár napja került ki, de már most lett pár előrelépés, mind környezeti szempontból és állatjóléti szempontból.

Az RT.com-nak elmondta továbbá, hogy az utóbbi években a szakértők szerint valóban kevesebb lett a jelentős emésztőgödör kifolyások száma, ami által a talajba szivárgott a hígtrágya. Állatjóléti szempontból előrelépésnek számít, hogy egyre több telep hagy fel az „anyakoca ketrecek” használatával vemhességkor, amikor is több hónapon keresztül mozgásképtelenül szűk fémrácsok közé vannak szorítva.

A Devries videóján látható farmok tulajdonosa, akár közvetlenül vagy a vállalkozókon keresztül, de végül is a Smithfield Food Corporations, a világ legnagyobb sertéstenyésztő vállalata.

„Telepeinkkel igyekszünk jó szomszédok lenni és tiszteletben tartani azok jogait és tulajdonait, akik üzemeink közelében élnek” – adta közre email-es közleményében az International Business Times-nak Kathleen Kirkham, a Smithfiel Foods szóvivője. „Szorosan közreműködünk minden gazdálkodónkkal, hogy megfeleljünk a szigorú környezetvédelmi szabályoknak, így előmozdítva a folyamatos fejlődést és meghaladva a legtöbb állami és szövetségi teljesítési kötelezettséget.”

Környezetvédők és állatjóléti aktivista csoportok régóta kritizálják a húselőállító óriást, és az Environmental Protection Agency (EPA) (Környezetvédelmi Hatóság) is speciális kampányt indított, hogy javuljanak a feltételek és csökkenjenek az ilyen tevékenységből adódó vízszennyezések az észak-karolinai és virginiai sertésipartelepeken.

A Rolling Stone magazin cikke szerint a cég 12,6 millió dollárra lett bírságolva összesen 6900 esetben történt jogsértés miatt a 1997-ben a Clean Water Act (Tiszta Víz Törvény) értelmében, ami a harmadik legnagyobb büntetés az EPA történetében. [Tovább olvasva a Rolling Stone magazinban, kiderült, hogy ez a büntetés a Smithfield éves bevételének a 3,5%-a.]

PPJ         2014.07.11.

Mindannyian aggódunk a globális szennyezés problémáján, de igen kevesen fogják csak fel, hogy mennyi szemetet is termelünk naponta. Egy kaliforniai fényképész, Gregg Segal, erős képeken keresztül célozza meg a probléma szemléltetését, embereket fotózva az egy heti szemetükben. A Teremtés 7 Napjára okosan utaló az "A Szemét 7 Napja" című munkája különböző társadalmi hátterű emberek portréit mutatja, hogy minél szélesebb figyelmet kapjon az ügy. (Forrás: Slate.com Fordítás: PPJ)

Segal úr természetes háttereket is választott a fotóihoz, hogy megmutassa, az általunk termelt szemét közvetlenül hatást gyakorol arra. [Továbbá homok háttéren, ami szerintünk utalás Chris Jordan albatrosz fotóira és az elkészült mozifilmre! - GreenR szerk.]

"Nyilvánvalóan, ez a sorozat rávezeti az embereket, hogy szembesüljenek azzal a mértéktelenséggel, ami az életük része lett. Remélem ráeszmélnek, hogy a szemetüknek egy jelentős része nem szükséges." - mondta Gregg Segal.

A fotózáson néhányan egészen szégyenkeztek, hogy mennyi szemetet termelnek hetente, ezért megválogatták a szemetüket. [Nem is értjük, ezt hogy engedhette meg a fotós! - GreenR szerk.] Mások mindent megmutattak úgy ahogy van, ami rendkívül kellemetlen és erős képeket eredményezett.

Segal munkáját beválogatták a brooklyni The Fence idei kiadásába.

További infók: Honlap | Facebook

A művész szavaival:

"Az 'A Szemét 7 Napja' egy barátokról, szomszédokról és hozzátartozókról készült portré fotó sorozat, amelyen az egy hét alatt felgyülemlett szemetükkel együtt vannak. A személyek a szemetükkel körülvetten egy olyan beállításban fényképeződtek, ami egyrészről fészekszerű, másrészről régészeti feltárás jellegű. Megágyaztunk magunknak és belefeküdtünk." – Gregg Segal

Alfie, Kirsten, Miles, and Elly

Milt

Till and Nicholas

Dana

Elias, Jessica, Azai, and Ri-karlo

Sam and Jane

James

Michael, Jason, Annie, and Olivia

John

Lya, Whitney, and Kathrin

Marsha and Steven

Susan

PPJ         2014.06.17.

Tiltott anyaggal, tiltott módszerrel irthatják a rágcsálókat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hazai „vészhelyzeti engedélye” alapján. A nagyüzemi mezőgazdaság még a betiltott, veszélyes szerek használatától is képtelen szabadulni. A pocokállomány további károkozását a hatóság olyan készítmény engedélyezésével kívánja megakadályozni, melynek használata nem véletlenül tiltott az EU-ban. Az évek óta „szokásos” vészhelyzeti engedélyt idén a Csányi Sándor tulajdonolta Bóly Zrt., valamint a mérget gyártó Reanal Zrt. kérte és kapta meg a NÉBIH közlése szerint. [Forrás: Greenfo - Kiegészítések: GreenR]

2013-ban hazánk második legnagyobb agrár oligarchája, a közös agrárkasszából 5 milliárdos támogatást besöprő Csányi birodalom tovább folytatja az nagyipari intenzív monokultúrás vegyszeres mezőgazdaságot, ami túl azon, hogy ökológiailag és közgazdaságtanilag önmaga méretnagyságából gerjeszti a legtöbb problémát (vö.: Ernst F. Schumacher: A kicsi szép), még ökotoxikológiai apokalipszist is hoz. Köszönjük meg az Ángyán által csak "nagyfiúknak" hívottaknak, hogy "ennyire" szívükön viselik a magyar emberek és a jövő generációk sorsát, hogy mindent elkövetnek a további hathatós táj-tudat-ember-mérgezésért!

Ez az a Csányi birodalom, amiről a dioxin botrány kapcsán derült ki, hogy nem itthon vásárol alapanyagot a "hungarikum" Pick termékeihez, és még a kolbász sem a paprikától piros...

Ő az a Csányi Sándor, aki a Prima Primissima Nemzeti Oligarcha Díjkiosztón a 2. Prima Oligarcha díjat zsebelhette be. Tagja a MOL igazgatósági tanácsának, az OTP elnök-vezérigazgatója, tagja a MasterCard európai tanácsadó testületének. Csányiék a Bonafarm Csoporton keresztül ~27.000 hektár birtokosai. Bár a Pick szalámiját magyarként reklámoztatja, a schleswig-holsteini dioxinbotrány miatt készült "húsos lista" élére került, a piros kolbász sem minden esetben a paprikától piros, a hungarikumnak álcázás és a megtévesztés nagymestere. Az új földtörvény értelmében az ~5000 alkalmazottjával felvásárolhatná az egész országot szőröstül-bőröstül, ennyit arról a kormány-propagandáról, hogy a "kis- és közepes családi gazdaságokat támogatja az új földtörvény". Az új, murvával felszórt, klimatizált zenélő tehenészetben Enya hangjára tejelnek a nagy sűrűségben, intenzíven tartott, antibiotikumozott tehénkék: a 3,5 milliárdos beruházás természetesen állami közpénzből is finanszírozódott, sőt még munkahelyteremtő támogatásként is kapott egy keveset a tisztelt Prima Oligarcha, igaz, valójában 150 munkahelyet szüntetett meg a környéken, helyette pedig csak 58-at hozott létre, de ez önöket ne zavarja.

A hab a tortán, hogy Csányi Sándor egy szingapúri cégen keresztül birtokolja az agráriumban érdekelt céghálózatát. "2010-ben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű, a bankár hosszú távú agrárbefektetéseire alapított Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd.-nek. Az adásvételi ügyletet adóoptimalizálási szándék ihlethette, lévén hogy a CSIM tulajdonosa maga a Bonitás." A Csim Pte. Ltd tulajdonában áll többek között a Sole-Mizo, a Pick-Szeged és a Csányi Pincészet. Gratulálunk és minden elismerésünk!

Mit akarnak valójában? - "A miniszterelnök közép-európai termelési központról beszél. Ez nem jelenthet mást, mint a multik által uralt ipart és mezőgazdaságot és a benne éhbérért dolgoztatott rabszolgákat. Árulkodó a 2012. évet értékelő beszédében elhangzott kijelentése: „15-20 regionális magyar multi ad majd erőt a magyar gazdaság globális terjeszkedéséhez." Magyar gazdasági imperializmus? Végzetes tévedés, de tényleg ez történik. Jelenleg e 15-20 oligarcha felszerszámozása zajlik – az alattvalóvá süllyesztett lakosság rovására." - Élőlánc Credo

A "Mérgekkel az emberiség ellen Zrt." bemutatja a pocokholokauszt színdarabot

A magyarországi pocokinvázió (mint említettük, a méret-üzemnagyságból öngerjesztően adódó "probléma" - GreenR szerk.) miatt egy jelentős kockázattal járó vegyszer, a Redentin légi és földi kezelésére adott engedélyt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Sem a vegyszer, sem a légi kijuttatásos módszer nem engedélyezett az Európai Unióban. A hivatal minden évben „vészhelyzeti engedélyt” ad ki a rendszeresen visszatérő probléma kapcsán.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Greenpeace a jelentős pocokállomány kártételének súlyosságát, valamint az előrejelző rendszer megszűnésének hatásait ugyan pontosan nem tudja megítélni, ám felhívja a figyelmet arra, hogy a pocokállomány további károkozását a hatóság olyan készítmény engedélyezésével kívánja megakadályozni, melynek használata nem véletlenül tiltott az EU-ban. Az évek óta „szokásos” vészhelyzeti engedélyt idén a Csányi Sándor tulajdonolta  Bóly Zrt., valamint a mérget gyártó Reanal Zrt. kérte és kapta meg a NÉBIH közlése szerint.

Miért kockázatos?

„A Redentin nevű rágcsálóirtó szer hatóanyaga többnapos szenvedés után pusztítja el a megmérgezett emlősállatokat, valamint madarakat és halakat. Az emberre is mérgező, véralvadásgátló hatású anyag az európai szinten tiltott, de hazai derogációt kapott légi kijuttatása esetén elkerülhetetlen, hogy más élőlények, így például védett ragadozó madarak, mezei nyulak, őzek is áldozatul essenek. A csak hetek alatt lebomló anyag benne marad a szenvedő és elpusztult állatokban, melyek így ragadozók – akár kutyák, macskák – és dögevő állatok mérgezését is okozhatják – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

“A Redentin felhasználása természetvédelmi és vadvédelmi szempontból is aggályos. Egyrészt a mérget nem csak a megcélzott mezei pockok, hanem más védett vagy vadászható fajok is felvehetik, amelynek különösen nagy a kockázata, ha felszíni vízterekbe kerül a szer. Így például 2002-ben 200 pajzsos cankó és egy daru esett redentin mérgezés áldozatául. Másodlagosan a mérgezett pockok elfogyasztásával védett ragadozók is mérgezést szenvedhetnek, ahogy ez történt 2006-ban egy rétisassal. Emellett rendkívül jelentős lehet a mezei nyulak és hörcsögök pusztulása is, ami például az ezeket fogyasztó világszerte veszélyeztetett parlagi sasok békés-megyei állományában komoly problémát jelenthet a fiókák felnevelésében. Ezek a veszélyek a sokszorosára nőnek a szer most engedélyezett légi kijuttatásával.” - mondta Dr. Horváth Márton az MME fajvédelmi csoportvezetője, aki a ragadozómadár-mérgezések visszaszorításáért küzd egy LIFE projekt keretében

Miért használható?

A Redentin évek óta visszatérő ügye rávilágít egy joghézagra, [1] amelynek megszüntetése minden európai egészségügyi és környezeti érdeke. A Greenpeace kifejezetten aggályosnak tartja, hogy a tagállamok nem megfelelően értelmezik az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendeletének 53. cikkelyét. A cikkely kimondja, hogy „különleges körülmények fennállása esetén a tagállamok legfeljebb 120 napra engedélyezhetik növényvédő szerek korlátozott és ellenőrzött felhasználást szolgáló forgalomba hozatalát, ha ez az intézkedés olyan veszély miatt szükséges, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el.” Márpedig Magyarországon a Redentin évek óta úgy kap – számos más, nem véletlenül betiltott veszélyes méreghez hasonlóan  – minden évben eseti, vészhelyzeti engedélyt, hogy hazánkban jelenleg három rágcsálóirtó készítmény rendelkezik állandó engedéllyel a mezei pockok elleni védekezésre.
„Látható, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság még a betiltott, veszélyes szerek használatától is képtelen szabadulni, melyek használata közvetve vagy közvetlenül hozzájárul a rágcsálók természetes ellenfeleinek eltűnéséhez, vagyis a vegyszer az adott hely élővilágát, és végső soron saját természetes alternatíváját egyszerre számolhatja fel. Ez a példa is megmutatja, hogy a monokultúrás, nagyüzemi mezőgazdaság jelen formájában azért sem tartható fenn tovább, mert a rágcsálók és kártevők természetes ellenfeleinek élőhelyét – az erdősávokat, a maradvány- vagy „beülő” fákat, a virágos táblaszegélyeket – is eltünteti. Márpedig ezek hiányában sokszor csak nagyon problémás vegyszerekkel tudnak védekezni ellenük a gazdák” – tette hozzá Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

[1] Az európai környezetvédők által többször kritizált, röviden „120 napos derogációnak” nevezett jogi lehetőség nem azt a célt szolgálja, hogy az egészségügyi és környezeti kockázataik miatt betiltott vegyszereket egy-egy tagország a tilalmat követően is folyamatosan forgalomban tartsa. Nehéz elképzelni, hogy 2009 óta minden évben több hónapon át előre nem megjósolható események, különleges körülmények (például a rágcsálók okozta kártétel) álltak volna fenn a magyar mezőgazdaságban, hiszen azóta évente akár több alkalommal is kapott engedélyt az igen kockázatos hatóanyagú készítmény.

PPJ         2013.11.18.

Hogyan gondolkodunk? „A hatékonyabb termelési és felhasználási technológiák megoldják a környezeti problémákat!” Ismerős a megállapítás? Ez talán az egyik legtöbbet használt érv például az energiahatékonyságot növelő technológiák fejlesztése mögött, hiszen a fenti logika mentén minél jobban hasznosítjuk az erőforrásokat, annál kevesebbet kell felhasználnunk belőlük. Elméletileg. Ugyanis egy 1800-as évek közepén élt angol közgazdász szerint ez közel sem ilyen evidens.

Az autóipar vívmányai miatt ma már sokkal kevesebb üzemanyag elegendő egy kilométer megtételéhez. Úgy tűnhet, ez jelentős környezetvédelmi előrelépés, csakhogy az üzemanyag- fogyasztás összességében semmivel sem csökkent, sőt! Mivel sokkal kevesebbet kell fizetni egy kilométer megtételéért, ezért az emberek ma sokkal többet közlekednek autóval. Vajon a hulladékkal kapcsolatban is így járunk? Két kutató azt vizsgálta, hogy egy egyetemi mosdóban a diákok mennyi papírtörlőt használnak a kézmosás után. Az első felméréskor a mosdókban csak hagyományos kuka volt, a második alkalommal olyan kuka, melyen jól látható módon feltüntették, hogy újrahasznosításra kerül a tartalmuk. Megdöbbentő, de a diákok 16%-al több papírtörlőt használtak, ha tudták, hogy azok újrahasznosításra kerülnek. Ennél is megdöbbentőbb eredményt hozott egy ollóteszt, ahol a diákokat arra kérték, hogy teszteljenek ollókat papírlapokon. A kísérletnek természetesen itt is a papírfelhasználás mérése volt a célja. Azon diákok, akik újrahasznosításos matricával ellátott kukába dobhatták a papírhulladékot háromszor (!) több papírt pazaroltak a tesztre, mint azon társaik, akik nem tudták, hogy újrahasznosítják a hulladékot.

Ezzel igazolódott, hogy az újrahasznosítási lehetőség növeli a fogyasztást - hasonló módon az alacsonyabb fogyasztású autókéhoz. Az újrahasznosítás ténye "felment" a pazarlás kellemetlen érzése alól, ez pedig környezetvédelmi szempontból kifejezetten káros. Ezért nem csak azt kell szajkózni, hogy újrahasznosítunk, vagy épp az autók kevesebb üzemanyagot használnak, hanem azt is, hogy ezzel együtt is takarékoskodnunk kell a felhasznált anyagokkal. (Forrás: Élet és Tudománynak 2013. év 42. szám 1337. oldal)

Jevons-paradoxon (visszapattanó hatás) - Wikipédia

A Jevons-paradoxon, Jevons-hatás vagy visszapattanó hatás a gazdaságtudományban egy feltételezés, miszerint azok a technológiai fejlesztések, amelyek egy erőforrás kihasználásának hatékonyságát javítják ahelyett hogy csökkentenék az erőforrás használatát, valójában növelik azt. 1865-ben az angol William Stanley Jevons közgazdász figyelte meg, hogy technológiai fejlesztések, amelyek a szén hatékonyabb felhasználását tették lehetővé a szén nagyobb mennyiségű felhasználásához vezettek az ipar több területén.

Richard York: ÖKOLÓGIAI PARADOXONOK - William Stanley Jevons és a papírmentes iroda

E helyütt két társadalmi-ökológiai paradoxonra hívom fel a figyelmet. A Jevons-paradoxon azon a megfigyelésen alapszik, hogy egy természeti erőforrás kiaknázásában bekövetkező hatékonyságnövekedéssel gyakran jár együtt az erőforrás fogyasztásának növekedése. Hasonlóan, a papírmentes iroda paradoxona szerint a természeti erőforrások helyettesítőinek kifejlesztése nem minden esetben vonja maga után az adott erőforrás felhasználásának csökkenését, sőt, alkalmanként annak növekedéséhez vezet. E két paradoxon kétségbe vonja, hogy a technológiai előrelépések önmagukban minden körülmények között a természeti erőforrások megőrzését eredményezik.

Bakos Tímea és Megyeri Nóra: Technológia, mint teljes körű megoldás? - Környezetvédelmi paradoxonok

Egyik tipikus példája a Jevons-paradoxonnak, amikor egy vállalat úgy dönt, hogy energiatakarékosságba kezd, melynek eredményeként költséget takarít meg. A megtakarított költségből vagy növeli a termelést vagy csökkenti a termékei árát. Erre lehet a fogyasztók részéről az a válasz, hogy megnő az adott termék iránt a kereslet (direkt visszapattanó hatás) vagy az ennek a cégnek a termékein megtakarított pénzt más termékekre költik. Egyik esetben sem történik valódi környezetvédelem.

PPJ         2013.08.25.

A nagyipari élelmi(halálmi)szer gyártók mindig arról próbálnak meggyőzni minket, hogy a termékeik idilli családi farmokról származnak, ugyanakkor ez a rózsaszínes-vérvörös kép nem is lehetne távolabb az igazságtól. Mostanában jelent meg egy légifotó-sorozat a brit Mishka Henner művésztől, mely bemutatja, hogy a nagyipari mezőgazdaság hogyan veszi áldozatául a Föld nevű bolygót. Ezen túlmenően, hogy előállítsák a tápanyag-szegény "ételt" főként GMO-kból, ezen "farmok" szó szerint a halál sebeit vágják a tájba. Henner sokkoló fotói röpmagasságból bizonyítják az indusztriális (marha)hús gyártást követő pusztítást.

Forrás: Inhabitat.com
Fordítás: GreenR blog

A képekre - amik inkább poszt-apokaliptikus hulladéklerakókra hasonlítanak, mint földterületre Amerika szívében -, akkor bukkant Henner, amikor műhold fotókat böngészett az olajmezőkről.

"Miközben azon a sorozaton dolgoztam, intenzíven vizslattam az amerikai tájat, ekkor bukkantam ezekre a rendkívül különös kinézetű formákra, mint ez a hatalmas öböl és a kis pontok, mintha csak mikrobák lennének. Nálunk Angliában is van nagyipari állattartás, de nem ekkora mértékben. Teljesen kikészültem." - nyilatkozta Henner a Fast Co. weboldalnak.

A nagyipari állattartásról készült légi-felvételek nyílt forrású műholdképek, így Hennernek nem kell aggódni a publikálásból adódó jogi kockázatoktól. Az utóbbi években a kereskedelmi nagyipari "agrobiznisz" mindent megtett (lásd alább Csípőteleki Csoda Csalárdság Csányitól), hogy elrejtse a szégyenteljes gyakorlatát a nyilvánosság szeme elől, és a tartótelepeket fotózó újságíróknak is letartóztatásokkal és bűnügyi vádakkal kellett szembenézniük a hamis "Ag Gag" törvények miatt. Nem nehéz belátni, hogy miért nem merte láttatni ezeket szinte senki.

"A masszív szennyvíz öblök, amik veszélyes kén-hidrogén gázokat eregetnek és megfertőzhetik a talajvizet nitrátokkal és antibiotikumokkal, elsőre nyílt elfertőzött sebeknek tűnnek", magyarázza a Fast Co. weboldal. A föld, amin a hizlalótelepek fekszenek, teljesen barna, lepusztult és száraz. Az ott tartott szegény állatok által termelt tömeges szenny világos színei földönkívüli módon világítanak a haldokló talaj semleges hátterén. A kíméletlen körülmények között, árnyék és kényelem nélkül összezsúfolt tehenek hangyáknak tűnnek a röpmagasságból.

"Úgy gondolom, hogy ezek a hizlalótelepek visszatükrözik azt a logikát, ami mentén jelenleg a civilizációnk és társadalmunk felépül. Teljesen elborzasztó, hogy ez az, amivé váltunk! Ezek nem csupán hizlalótelepek. Ezek mi magunk vagyunk." - mondta Henner a Fast Co. weboldalnak.

(Fordítási magyarázat a kihagyott "culture" és "evolve" szavakhoz: én ezt nem hívnám sem "kultúrának", sem "evolúciónak, fejlődésnek". "Kultúra" sosem viselkedne így, és igazi "kultúra" sosem hívná ezt "fejlődésnek". A "kultúra" definíciójából adódik, hogy kapcsolatban áll a "fent"-tel vagyis a szakralitással. Mivel a nyugati civilizáció alapjaiban elvesztette kapcsolatát a szentséggel, ezért nem hívható "kultúrának", hanem csakis poszt-kulturális civilizációnak. Vagyis "civilizációnak" az Istentől eltávolodott és lehanyatlott kultúra nevezendő, és "kultúrává" csak akkor fog ismét emelkedni, ha újra megtalálja a kapcsolatot a valódi tudattal.)

"Kétség nélkül való, biztos és igaz:
Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van,
és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van,
hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsa."
- Hermész Triszmegisztosz: Tabula Smaragdina

A holisztikusan-, analógiák mentén gondolkodó, tehát egész-ségesen látók számára teljesen világos, hogy amit a Föld Anya testével teszünk, az ugyanaz, amit a saját testünkkel teszünk; amilyen sebet a táj bőrén ejtünk, azt tulajdonképpen a saját bőrünkön is érezni fogjuk! Ahogyan a  globalizmus, mint "globalóma", egy rákos elburjánzás felemészti a bolygót, úgy lesz egyre gyakoribb az emberekben is a rák! Ahogyan az olajfúró tornyok is erőszakosan ejtett lyukak a Föld testén, ugyanúgy az olajért gyilkoló katonák által megerőszakolt nők testén a lelki seb! Minden, amit a Földdel teszünk, azt Önmagunkkal tesszük! Erről bővebben ebben az TED előadásban...

Részlet a Samsara (2011) filmből:

Az Oscar-díjra jelölt Élelmiszeripar Rt., a teljes film:

A Csípőteleki Csoda Csalárdság Csányitól!

Dr. Ágyán József: Mi lesz veled magyar föld, mezőgazdaság és vidék? - (Az előadás leirata)

Erre is – mint „állatorvosi ló” – példa lehet a 2011-ben az agrártámogatási rangsorban élen végzett érdekeltség. A Bonafarm-csoporthoz tartozó Bóly Zrt. Beremend és Magyarbóly között felépült csípőteleki, 2.400-as, „zenélő, légkondicionált, 140 ventillátorral és állatzuhanyozó fejekkel felszerelt”, fenntarthatósági és energetikai abszurd Holstein-Fríz tehenészeti telepét 3,5 milliárd Ft-os – nem kis részben a közös agrárkasszából, közösségi forrásokból finanszírozott – beruházással, a súlyos munkanélküliséggel küzdő Dél-Baranyában hozta létre. 58 „új” munkahelyet teremtett úgy, hogy közben azokon a felszámolt tehenészeti telepein, ahonnan az állatállományt az új "csodatelepre" átszállította, egyúttal 150 ember munkája szűnt meg. (Velük mi lesz? – ez a kérdés nem merült fel. Őket majd intézze el a közös kasszából finanszírozott, állami közmunka-program!) A tulajdonos az avatóünnepségen azt is bejelentette, hogy olyan földforgalmi törvényre tart igényt, amely az új telep számára is közvetlenül biztosítja a takarmányszükséglet kielégítését. (Feltehetőleg azért, hogy ne kelljen a környező növénytermesztő gazdákkal, a helyi közösséggel alkudoznia.) Ez 4-5 ezer hektár termőföldet jelenthet a telep környezetében. (Mi lesz az ott élő, gazdálkodó családokkal, akik elől elvonja ezt az erőforrást? – ez az avató ünnepségen nem merült föl.) [13] [14] [15]Az már csak „hab a tortán”, hogy az innen származó Mizo tej dobozára – a városi fogyasztót tökéletesen megtévesztő – „Mizo Csodafarm Csípőtelek” felirat és egy hangulatos tanya, zöld, virágos réten, szabadon legelésző magyar tarka tehén, mellé népviseletbe öltözött, fiatal gazdaasszony került, mint hogyha nem is egy iparszerű, tömegtermelő marhatelepről, hanem egy szabad tartású, egészséges tanyasi tehenészetből származna a dobozban lévő tej. Ez lenne hát a termelő és a fogyasztó közti bizalmat erősítő, új erkölcs?

Mizo csodafarm - Így verik át az embereket? - pecsistop.hu

...animációs filmmel reklámozzák Csányi Sándor csípőtelki új tehenészetét, azonban a kisfilm kissé csúsztat. Csípőtelken ugyanis a tehenek zárt rendszerben mozognak istálló és fejőállomás közt, rétet és legelőt utoljára talán bocikorukban láthattak.

- Illúzió -

- Valóság -