Kínosan pislákolnak a csodaégők

PPJ         2011.10.29.

Tulajdonképpen e blog 2009-es indulása óta tudjuk igen részletes kutatásokból, hogy a kompakt izzók nem jók arra, amire mondták, hogy lesz, sőt, károsak a környezetre és az emberi egészségre is. A sok esetben laikus zöldek is benyelték a maszlagot, plusz van egy EU-s nyomás is az egész ügyön.

A NOL.hu Kínosan pislákolnak a csodaégők cikke ismételten erre hívja fel a figyelmet, immáron több év távlatából. Jól jártak a gyártók, a környezet kevésbé - sok ellentmondás került felszínre a villanykörték európai kényszercseréje nyomán.

http://static.nol.hu/media/picture/01/56/27/000275601-5380-600f.jpg

Lobbi- és marketingakcióként visszatekintve páratlanul eredményes – környezet- és fogyasztóvédelmi szempontból viszont egyre gyakrabban megkérdőjeleződik az EU villanykörte-leváltási kampánya.

Az eddigi legnagyobb termékcsereprogramot és a többi hasonló kezdeményezést mindig üzleti szempontok torzítják: az elektronikai ipar túl erős (és túl sok embernek ad munkát) ahhoz, hogy a környezetet az ágazat érdekeivel szembemenve lehessen megvédeni.

A hagyományos (izzószálas) villanykörték száműzésének egyelőre nem a környezet, hanem az energiatakarékos égőket gyártó iparág a nagy nyertese. A végeredményt már a körtestop bevezetésekor borítékolni lehetett,most azonban, a kivezetés harmadik lépcsőjéhez érve (eddig a 100-as és a 75-ös izzók gyártása, illetve forgalmazása szűnt meg, a napokban a 60-as égőket is nyugdíjba küldték) a kudarc már konkrét számokkal is alátámaszható. Egyrészt az izzók eltüntetése semmilyen mérhető hatást nem gyakorolt az európai áramfogyasztásra, holott százalékokban kifejezhető megtakarítást vártak tőle (ezért csinálták az egész felhajtást). Másrészt egyáltalán nem igazolódtak be az ígéretek, amelyekkel a költséges átállást a gyártók megédesíteni próbálták: az energiatakarékos égők átlagosan sokkal rövidebb ideig élnek, és rosszabbul tűrik a kapcsolgatást, mint ami a körtementesítő kampányban szerepelt.

A német Stiftung Warentest adatai szerint átlagosan csak ötezer felkapcsolást bírnak, ez pedig a reklámok állításaival szemben nem jelent nagyságrendi különbséget egy jó minőségű hagyományos izzóhoz képest. A brit Műszaki és Technológiai Intézet vizsgálata pedig arra jutott, hogy az első életévük végére a fényerejük 40 százalékát elvesztik – ami más megvilágításba helyezi az állítást, hogy egy 20 wattos kompaktfénycső képes pótolni egy 100-as égőt.

A hasonló szervezetek most már azt ajánlják, hogy a kis fényigényű helyiségekben, ahol gyakran kapcsolgatjuk a lámpát (WC, éléskamra), továbbra is használjunk villanykörtét, és spejzoljunk is be belőle, mert már nem sokáig lesz kapható. Azt is sürgetik, hogy független intézmények végezzék el végre a kompaktégők teljes életciklus-elemzését, hogy valós adataink legyenek az energiatakarékosnak hirdetett fényforrások gyártása, használata és újrahasznosítása során felhasznált energiamennyiségről.

Hasonló teszteket követelnek a szintén az energiatakarékosság ígéretével árult háztartási készülékeknél is, két okból. Egyrészt ezeknél a teljes életciklus során felhasznált árammennyiség közel fele a gyártás és az értékesítés időszakában fogy el, ami eleve megkérdőjelezi a cserekampányok értelmét. Másrészt az energiafogyasztás mérséklése érdekében bevetett anyagtakarékosság gyakran az élettartamra is rossz hatással van. Ez – az előbbiek okán – szintén nem azt bizonyítja, hogy a keveset fogyasztó berendezések összes ségében csökkentenék az áramfelhasználást.

         15 hozzászólás

Címkék: kritika nol energiatakarékos izzó fenntarthatóság kompakt izzó

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kizsebelt környezetvédelem

PPJ         2011.06.07.

Nem azért, mert NOL, nem azért, mert LMP, nem is azért, mert "környezet"védelem, hanem azért teszem ide ki, mert Duna, mert patak-"rehabilitáció", és mert egy kirúgott Nemzeti Park igazgató... Szomorú valóság és még egy év Fidesz-ség után sem látszó célok a ZÖLDségben.

         1 hozzászólás

Címkék: politika videó természetvédelem környezet nol

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Trollok: el a GreenR-ről!

PPJ         2010.06.22.

A greenr-t egyetemet végzett fiatalemberek írják. Minden mondatukra legalább egy jegyzettankönyvnyi háttéranyag szolgálja a tudást. Itt mi megoldásokat keresünk, és én minden további nélkül ki fogok dobni bárkit, aki kommentjében olyat próbál trollkodni, hogy:

- nincs klímaváltozás, nem az ember okozza,

- a GMO jó és áldásos,

- nincs szükség ökopolitikára,

- nincs evolúció,

- előbb az embert kell védeni és utána a természetet,

- stb.

Amit az ilyen emberek képviselnek, azt úgy hívjuk kérem, hogy:

A tagadás lélektana

 

Ugyanis itt nem szkepticizmusról van szó! Hanem tagadásról! Nem arról, hogy előálltak volna kutatási eredményekkel, amik megkérdőjelezik az evolúciót, a klímaváltozást, a GMO-k rosszságát, hanem egyszerűen tagadják a meglévő eredményeket! Az ilyet mentálhigiánás problémának hívjuk!

"Túlságosan könnyű összekeverni a szenvedélyt, amely képes felülbírálni a véleményét azzal a fundamentalizmussal, amely erre képtelen. A fundamentalista keresztények az evolúció szenvedélyes ellenzői, én pedig szenvedélyes "híve" vagyok. Ami a szenvedélyt illeti, egyformán hevesek vagyunk. És ez egyesek szemében azt jelenti, hogy egyformán fundamentalisták is. Azonban ha két ellentétes nézetet egyforma erővel fejeznek ki, ez még nem jelenti azt, hogy az igazság a kettő közt félúton található. Lehetséges, hogy az egyik egész egyszerűen téves. Ami jogossá teszi a másik fél szenvedélyét.

A fundamentalisták tudják, miben hisznek, és azt is, hogy ebből semmi ki nem mozdíthatja őket. Az igazi tudós viszont, akármilyen szenvedélyesen "hisz" is az evolúcióban, pontosan tudja, mi késztetné álláspontja feladására: a bizonyítékok. Ahogy egy tudós megfogalmazta, hogy milyen bizonyíték mondana ellent az evolúciónak: "A Prekambriumból származó nyúlkövületek!"

Az én szenvedélyem a bizonyítékokon alapul." - Richard Dawkins

         88 hozzászólás

Címkék: nol trollok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Akik legyőzték a nagy génmanipulátort

PPJ         2010.06.10.

Egy kanadai házaspárnak sikerült az, amibe a politika és a zöldek bicskája többször beletört: meghátrálásra kényszerítették a világ legnagyobb géntechnológiai vállalatát. A 2007-ben alternatív Nobel-díjat kapott – jelenleg Budapesten tartózkodó – farmerek esete azt bizonyítja, hogy a génkezelt növények termesztése jóval kockázatosabb a bevallottnál.

http://www.vita-naturmarkt.de/bildarchiv/thema/percy_und_louise_schmeiser_in_eichstetten_021_web.jpgPercy és Louise Schmeiser Saskatchewan tartományban élt, farmjuk repcetermesztéssel és -nemesítéssel foglalkozott. 1998-ban a Monsanto beperelte őket, mondván: az engedélye nélkül termesztik a multicég génmódosított repcefajtáját. Az állítás nem volt igaz: bár a módosított repce valóban felbukkant Schmeiserék ültetvényén, a Kanadában 1996-ban engedélyezett növény örökítőanyaga a méhek közvetítésével került át a hagyományos repcébe. Ez azonban a Monsanto szerint lopásnak számít: ahol a szabadalmaztatott gén megjelenik, ott a gazdáknak fizetniük kell. A Schmeiser házaspár azonban felvette a kesztyűt, mondván: a kár nem a Monsantót, hanem őket érte, mivel tönkrementek az évtizedeken át szelektált hagyományos fajtáik. A perben az elsőfokú ítélet még a multicég javára szólt, másodfokon azonban a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy nem sértettek szabadalmat.

http://www.heavypetal.ca/Percy-Field4.jpg

Percy Schmeiser szerint perükben bebizonyosodott, hogy a hagyományos és a génkezelt fajták között nem lehetséges „koegzisztencia”: nincs olyan biztonságos védőtávolság, amely megakadályozza, hogy a módosított gének átkerüljenek a génkezelésmentes rokon növényekbe (ezért azután teljességgel felesleges volt a magyar koegzisztenciaszabályozás hónapokig tartó vitája is). Az is kiderült, hogy a génkezelt növények (GMO-k) termesztésbe vonásakor elhangzott ígéretek hamisak: a vegyszerhasználat akár a háromszorosára is nőhet, ráadásul a mesterségesen bevitt gének a gyomokban is megjelennek: olyan szupergyomok jönnek létre, amelyeket semmilyen gyomirtóval nem lehet elpusztítani.

A farmer azt állítja: ha egy ország egyszer a GMO-k beengedése mellett dönt, akkor ez a döntés visszavonhatatlan: a tudomány mai állása szerint az új géneket, illetve az azokat hordozó növényeket soha többé nem lehet visszavonni a környezetből, ami drámai gazdasági kárral jár. Kanada például egy korábbi GMO-botrány miatt végérvényesen kiszorult a burgonya nemzetközi exportpiacairól, holott korábban a termés 80 százalékát exportálták.

Percy Schmeiser arra is felhívta a figyelmet, hogy mára a vetőmagpiac döntő hányada a génmanipulációban is érdekelt három világcég (a Monsanto, a DuPont és a Syngenta) ellenőrzése alá került, aminek nyomán az árak drasztikusan megnőttek. A szakértő szerint ezért is különösen fontos a helyi, garantáltan génmanipuláció-mentes fajták génbankjainak megőrzése. Azt már csak a beszélgetés szervezői tették hozzá, hogy ez nálunk egyre nehezebb, részben az állam szűkmarkúsága, részben az érintett intézmények és a szóban forgó cégek (például a martonvásári gabonagénbank és a Monsanto) között kialakulóban lévő együttműködések miatt.

Forrás: Népszabadság Online

Ajánlott irodalom (katt a képre):

(hosszabb könyvismertető leírás)

http://www.greenfo.hu/fotok/nagy/4207.jpg

         24 hozzászólás

Címkék: gmo nol agrárium monsanto

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Napi Anyád rovat: A hitelügyintéző féle ember

PPJ         2010.05.14.

Dr. NOL shoppingol - A Konzumidióta Akció

Gyerekek! Csodás ez a videó! A beszélő gyermeki számológép frenetikus jelképe a fogyasztói tudatlanságnak, a riporter igazi álrákérdezős fószer és bejön neki. Az első és második segítő, útbaigazító hölgyemény valódi agymosott helytartója a kapitalizmus rendszerének, a hitelügyintézőre pedig egyenesen nem találok szavakat!!! Komolyan mondta! Ő TÉNYLEG így gondolkodik! Tényleg így ad tanácsot, tényleg nem őszinte, és tényleg bárkinek azt tanácsoná, hogy vegyen fel hitelt: nem baj ha beledöglik, akkor is!

Ügyintéző: - Természesetesen adunk pénzt orrszőrnyíróra, nem baj ha csak 150 forintja van, de 180.000 kellene.

"Tudatos" vásárló: - Nem fogok én erre ráfázni?

Ü: - Nem.

T: - Nincs büntetőkamat?

Ü: - Nincs, amennyiben rendesen fizet... Nagyon barátságos összeg jött ki: 6800 forint 60 hónapra....

T: - Kell nekem vásárolni egyáltalán?

Ü: - Kell. Miért ne kellene?

T: - Mert csupa olyan eszközt választottam, amire semmi szükségem nincs!

Ü: - Nincs szüksége rá? De ez pont ezért éri meg, mert nincs szüksége rá és havonta ezt a 6800 forintot nem is érzi meg....

T: - Akkor én ezt mind megveszem.

Ü: - Jól teszi.

         4 hozzászólás

Címkék: videó kapitalizmus nol bankrendszer hitelügyintézés konzumidióta napi anyád

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása