PPJ         2014.09.03.

A Tiny House blogon az egyszerű és kis helyigényű életmód fenntarthatóságának szépségét mutatják be változatos módon. A legtöbbet pedig abból tanulhatunk, akkor tudjuk igazán a képzelet, elképzelés és leképezés világába vonni az ötleteket, ha a kialakítás menetéről legalább egy átfogó képünk adódik. Nagy visszássága sok zöld gondolkodású fiatalnak, hogy "vaktában álmodoznak", de a megvalósításig, vagy még inkább, a precíz kivitelezésig nem jutnak el, sokszor dugába dőlt vagy igénytelenül összecsapott projektekkel találkozunk. Nem így van ez, egy a Tiny House bloghoz hasonló, magyar vonatkozású megvalósítás, a Guruló Otthon esetében. A Guruló Otthon facebook oldal és az ott található gondos fotódokumentáció is a téma precíz körbejárást teszi lehetővé.

Az alábbi fotósorozatban bemutatásra kerülő jurta nem gurul el, de kereksége a világegyetem kerekségét vetíti le ide a Földre. Akik foglalkoznak a terek és szimbólumok szerves mélységeivel, a tér teremtő erejének a finom minőségeivel, jól tudják, hogy egészen más minőségű lét-kapcsolatokra ad lehetőséget a négyzetháló rácsszerkezetű urbánus tagolódás, mint az őskeresztény rotunda templomok és még ősibb kerek(séges)-egész(séges) jurták, melyek mind, az emberi élet valódi Otthonára, ami nem a város és nem a falu, hanem a Szentélyre hívják fel a figyelmet.

Saját eddigi jurtás tapasztalataimból, és megerősítve az Everness Fesztiválra hívott előadóink ismeretei által, úgy hiszem, hogy könnyebb és egészségesebb, "menőbb" és kivitelezhetőbb a jurtás élet, nekünk, mai fiataloknak is, mint amennyire azt a fősodrú média, a kommunizmusban megkövült szülő generáció vagy a lakásépítők és téglagyártók országos lobbierői szeretnék elhallgatni és lesajnálni, ettől eltántorítani.

Természetesen azzal nem értek egyet, hogy "menő" és kivitelezhető csak az, csak akkor és csak úgy lehet bármi, amikor arról a bal-liberális médiamétely hipszter köntösben nyilatkozni óhajt. Érdekes, bár teljesen megszokott az a kettős mérce, aminek egyébként magam is több éven át áldozata voltam, hogy milyen alaptalan cinikus értetlen egyszerűséggel sajnálták le a liberális médiumok a hagyományőrzőket, jurtásokat, hun-szkíta-pártus múltunk felé tekintő honfitársainkat, de bezzeg ha az Index egyszer megírja, hogy van jurta is a világon... hejj, mily megmosolyogni való fordulatokat tartogat még az idő. :) Mindenesetre 1,8 millió forintból biztos, hogy nem egy ilyen hipszter-hajtogatós műjurtát kap az ember, hanem fürdőszobás-konyhás-franciaágyas hőszigetelt csuda-jurtát. Legalábbis holland és dán ismerőseim révén én így tudom. Azért is örülnénk néhány magyar "luxus-jurta" beszámolónak is, mert jól tudjuk, hogy nem csak, sőt, leginkább nem az agyon-gépiesített techno-szmogolt műanyag passzív házakban élet az élet.

Eric vendégposztja a Tiny House blogon a Whidbey szigeten épített jurtáját mutatja be. A Whidbey sziget az egyesült államokbeli Washington megyében található, egy magasságban van a történelmi Magyarország ma Szlovákiának hívott részével, tehát az évszakok szempontjából sem sokkal másabb a helyzet. Nem mellesleg bárkinek eszébe juthat egy rakéta-kályhával vagy a magyar gyártmányú új és hatékony sparheltek egyikével egy adag fával egyszerre fűteni, meleg vizet és fürdővizet melegíteni, valamint főzni, szóval már egyáltalán nem muszáj a jurták esetében sem füstös-hideg környezetet vizionálni.

Washington államban vettem egy 1/3 acre (~1350m²) területet nemrég. - írja Eric. "Nyers" terület volt, ezért megtisztítottam, hogy be lehessen vezetni, sóderral szórtam fel és egy 16'-os (~5 méteres) jurtát építettem. Mindezt magamtól tettem, nagylelkű barátok segítségével. Ez egy hálózaton kívüli (off-the-grid) hétvégi állomás. Van egy régi klasszikus hűtőszekrény, mosogató 5 gallon vízzel, csapszeleppel és egy gyűjtővödörrel, egy futon, egy háttámlás szék és egy 12 voltos LED izzósor, ami 12 voltos akkumulátorról működik. Amint látható, ez főként egy éjszakai-, hétvégi állomás még csak, egy órányira Seattle-től.

Ez az első része a jurtaépítés három szekciójának. Ez a 12000 square foot (~1114m²) nagyságú parcella, nagyjából 3000 square feet (~278m²) megtisztított rész kellett a jurtához. Tehát ez a tisztítási fázis, amit mindösszesen két barátommal végeztünk.

Ez már maga a jurta építés része. 16'-os (~5 méteres) jurta, 200 square feet (~18,5m²), nem építésengedély köteles egészen addig, amíg nincs benne egy állandó hőforrás. A 7,750 dolláros (~1.860.000 Ft ???!!! - mi van veletek, emberek?!) jurta költségeit még további hozzávetőleges 2.500 dollárnyi (~600.000 Ft) építési és szerszámköltség egészítette ki, beleértve egy generátor árát, mivel nincsen elektromos áram a területen. Minden további munka ingyenesen tőlem és nagylelkű barátaimtól...

WC-kén pedig egy 4'x4'-es könnyen felállítható külső sátorban van jelen egy 5 gallonos vödör, wc ülőke tetővel, komposztálható zsákbéléssel és fűrészporos szagtalanítással, amit a hétvége után a komposzthalomra lehet üríteni.

Elkészült állapotban vagyunk

A belső tér berendezettsége

És a LED-csík működésben

PPJ         2014.07.24.

Úgy néz ki, mint egy káprázatos lilás-rózsaszínes naplemente az égen, mégis fejmagasságban és kézközelségben megtapasztalhatjuk Japánban. (Forrás: demilked.com)

Most már értjük, hogy az Avatarban miféle szerzet a Lelkek Fája... :) A lilaakác (Wisteria sinensis) az egyik legnépszerűbb kerti kúszónövény lett az egész világon, dús és illatos virágzata miatt, de őshonos növénynek kijáró tisztelet leginkább Kínában övezi. Japánban a költészetük legrégebbi gyűjteményeiben is több helyen említik, és 1200 éves példánya is megtalálható a mesteri precizitású és szellemi lényekben is gazdag parkokban. A téli hideget nem kedveli, de japán változata (W. floribunda) nem ilyen kényes.

Az alábbi fotók a Tokyo-tól 80 km-re északra található Ashikaga Virág Parkban található 144 éves lilaakácról készültek, vagyis 1870-re tehető a növény világra jötte.

Érdekesség egy fordított arányosság a két japán ősfa között, ugyanis az 1200 éves példány 700 négyzetméteres kiterjedéssel bír, míg a 144 éves közel 2000 négyzetméteres. Ám ők együttesen sem olyan nagyok, mint a kaliforniai Sierra Madre-ben található 4000(!) négyzetméteres növény.

A lilaakác hivatalosan a pillangósvirágúak családjába tartozó fás szárú, lombhullató indás kúszónövény, ámbár kialakítható belőle fa-jellegű alak, általában csavarodó törzzsel és ellapuló felső résszel. Összességében akkor súllyal bírhatnak, hogy, mint az alábbi képeken és videókban is látható, komoly tartószerkezetekre van szükség a tartásukhoz. Így viszont mennyezete alatt sétálhatunk és sütkérezhetünk a lila és rózsaszín fényárban a csodásan lógó virágai között.

Fotó: y-fu

Fotó: Mamiko Irie

Fotó: Makoto Yoneda

Fotó: P-Zilla

Fotó: P-Zilla

Fotó: y-fu

Fotó: takeoh

Fotó: Taka Ochiai

Fotó: Kazumi Ishikawa

Fotó: Takao Tsushima

Az alábbi videón szereplő wisteria az 1200 éves 700 négyzetméteres példány, ami Fujino-Ushijimánál található Saitama prefektúrában.

Az alábbi pedig a 144 éves, de 1990 négyzetméters példányról készült videó, az Ashikaga Virág Parkban.

PPJ         2014.07.11.

Mindannyian aggódunk a globális szennyezés problémáján, de igen kevesen fogják csak fel, hogy mennyi szemetet is termelünk naponta. Egy kaliforniai fényképész, Gregg Segal, erős képeken keresztül célozza meg a probléma szemléltetését, embereket fotózva az egy heti szemetükben. A Teremtés 7 Napjára okosan utaló az "A Szemét 7 Napja" című munkája különböző társadalmi hátterű emberek portréit mutatja, hogy minél szélesebb figyelmet kapjon az ügy. (Forrás: Slate.com Fordítás: PPJ)

Segal úr természetes háttereket is választott a fotóihoz, hogy megmutassa, az általunk termelt szemét közvetlenül hatást gyakorol arra. [Továbbá homok háttéren, ami szerintünk utalás Chris Jordan albatrosz fotóira és az elkészült mozifilmre! - GreenR szerk.]

"Nyilvánvalóan, ez a sorozat rávezeti az embereket, hogy szembesüljenek azzal a mértéktelenséggel, ami az életük része lett. Remélem ráeszmélnek, hogy a szemetüknek egy jelentős része nem szükséges." - mondta Gregg Segal.

A fotózáson néhányan egészen szégyenkeztek, hogy mennyi szemetet termelnek hetente, ezért megválogatták a szemetüket. [Nem is értjük, ezt hogy engedhette meg a fotós! - GreenR szerk.] Mások mindent megmutattak úgy ahogy van, ami rendkívül kellemetlen és erős képeket eredményezett.

Segal munkáját beválogatták a brooklyni The Fence idei kiadásába.

További infók: Honlap | Facebook

A művész szavaival:

"Az 'A Szemét 7 Napja' egy barátokról, szomszédokról és hozzátartozókról készült portré fotó sorozat, amelyen az egy hét alatt felgyülemlett szemetükkel együtt vannak. A személyek a szemetükkel körülvetten egy olyan beállításban fényképeződtek, ami egyrészről fészekszerű, másrészről régészeti feltárás jellegű. Megágyaztunk magunknak és belefeküdtünk." – Gregg Segal

Alfie, Kirsten, Miles, and Elly

Milt

Till and Nicholas

Dana

Elias, Jessica, Azai, and Ri-karlo

Sam and Jane

James

Michael, Jason, Annie, and Olivia

John

Lya, Whitney, and Kathrin

Marsha and Steven

Susan

PPJ         2013.12.08.

Egy német fotós a harmincas években készítette lenyűgöző, színes felvételeit Magyarországon. A képeken egy letűnt világ atmoszférája elevenedik meg. Az 1930-as évek elejének Magyarországa elevenedik meg egy német fotográfus, Hans Hildenbrand fényképein. Az alkotások különlegessége, hogy a képeket utólag színezték, így egy más módon is megismerhetitek azt a világot, amit eddig csak fekete-fehérben láthattatok.

Forrás: vintag.es / szeretlekmagyarország.hu

1932., Fiatal lányok büszkélkednek népviseletben

1932., Csikós kalapban ménessel a pusztán

1930. január, Parasztasszonyok árulják portékájukat a mohácsi piacon

1930. január, Lányok és asszonyok a mezőkövesdi piacon

1930. január, Földműves nők és férfiak virággal díszített ház előtt Sopronban

1932., Pásztorok gubában egy kút körül a pusztán

1930. január, Sopron: parasztasszony tojást és zöldségeket árul

1930. január, Nők egy egyszerű, nádfedeles kunyhó előtt a mostani Hortobágyi Nemzeti Park területén

1930. január, A dunai közlekedés látképe háttérben a Királyi Palotával

1930., Parasztasszony kenyeret árul a mohácsi piacon

1930. január, Paraszt pár aratáskor

1932. június, Férfi libákat tol kocsin a piacra

1932. június, Parasztlányok kenyeret sütnek

1932., Alsónyéki lányok vidám színű népviseletben

1932. június, Mohács: szerb nők népviseletben

1930. január, Kondás szamárháton tapasztott falú kunyhó előtt a pusztán

1932. június, Mohács: asszonyok gyümölcsöt árulnak

1930. január, Népviseletbe öltözött asszonyok látogatnak meg egy férfit a faluban

PPJ         2013.08.25.

A nagyipari élelmi(halálmi)szer gyártók mindig arról próbálnak meggyőzni minket, hogy a termékeik idilli családi farmokról származnak, ugyanakkor ez a rózsaszínes-vérvörös kép nem is lehetne távolabb az igazságtól. Mostanában jelent meg egy légifotó-sorozat a brit Mishka Henner művésztől, mely bemutatja, hogy a nagyipari mezőgazdaság hogyan veszi áldozatául a Föld nevű bolygót. Ezen túlmenően, hogy előállítsák a tápanyag-szegény "ételt" főként GMO-kból, ezen "farmok" szó szerint a halál sebeit vágják a tájba. Henner sokkoló fotói röpmagasságból bizonyítják az indusztriális (marha)hús gyártást követő pusztítást.

Forrás: Inhabitat.com
Fordítás: GreenR blog

A képekre - amik inkább poszt-apokaliptikus hulladéklerakókra hasonlítanak, mint földterületre Amerika szívében -, akkor bukkant Henner, amikor műhold fotókat böngészett az olajmezőkről.

"Miközben azon a sorozaton dolgoztam, intenzíven vizslattam az amerikai tájat, ekkor bukkantam ezekre a rendkívül különös kinézetű formákra, mint ez a hatalmas öböl és a kis pontok, mintha csak mikrobák lennének. Nálunk Angliában is van nagyipari állattartás, de nem ekkora mértékben. Teljesen kikészültem." - nyilatkozta Henner a Fast Co. weboldalnak.

A nagyipari állattartásról készült légi-felvételek nyílt forrású műholdképek, így Hennernek nem kell aggódni a publikálásból adódó jogi kockázatoktól. Az utóbbi években a kereskedelmi nagyipari "agrobiznisz" mindent megtett (lásd alább Csípőteleki Csoda Csalárdság Csányitól), hogy elrejtse a szégyenteljes gyakorlatát a nyilvánosság szeme elől, és a tartótelepeket fotózó újságíróknak is letartóztatásokkal és bűnügyi vádakkal kellett szembenézniük a hamis "Ag Gag" törvények miatt. Nem nehéz belátni, hogy miért nem merte láttatni ezeket szinte senki.

"A masszív szennyvíz öblök, amik veszélyes kén-hidrogén gázokat eregetnek és megfertőzhetik a talajvizet nitrátokkal és antibiotikumokkal, elsőre nyílt elfertőzött sebeknek tűnnek", magyarázza a Fast Co. weboldal. A föld, amin a hizlalótelepek fekszenek, teljesen barna, lepusztult és száraz. Az ott tartott szegény állatok által termelt tömeges szenny világos színei földönkívüli módon világítanak a haldokló talaj semleges hátterén. A kíméletlen körülmények között, árnyék és kényelem nélkül összezsúfolt tehenek hangyáknak tűnnek a röpmagasságból.

"Úgy gondolom, hogy ezek a hizlalótelepek visszatükrözik azt a logikát, ami mentén jelenleg a civilizációnk és társadalmunk felépül. Teljesen elborzasztó, hogy ez az, amivé váltunk! Ezek nem csupán hizlalótelepek. Ezek mi magunk vagyunk." - mondta Henner a Fast Co. weboldalnak.

(Fordítási magyarázat a kihagyott "culture" és "evolve" szavakhoz: én ezt nem hívnám sem "kultúrának", sem "evolúciónak, fejlődésnek". "Kultúra" sosem viselkedne így, és igazi "kultúra" sosem hívná ezt "fejlődésnek". A "kultúra" definíciójából adódik, hogy kapcsolatban áll a "fent"-tel vagyis a szakralitással. Mivel a nyugati civilizáció alapjaiban elvesztette kapcsolatát a szentséggel, ezért nem hívható "kultúrának", hanem csakis poszt-kulturális civilizációnak. Vagyis "civilizációnak" az Istentől eltávolodott és lehanyatlott kultúra nevezendő, és "kultúrává" csak akkor fog ismét emelkedni, ha újra megtalálja a kapcsolatot a valódi tudattal.)

"Kétség nélkül való, biztos és igaz:
Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van,
és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van,
hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsa."
- Hermész Triszmegisztosz: Tabula Smaragdina

A holisztikusan-, analógiák mentén gondolkodó, tehát egész-ségesen látók számára teljesen világos, hogy amit a Föld Anya testével teszünk, az ugyanaz, amit a saját testünkkel teszünk; amilyen sebet a táj bőrén ejtünk, azt tulajdonképpen a saját bőrünkön is érezni fogjuk! Ahogyan a  globalizmus, mint "globalóma", egy rákos elburjánzás felemészti a bolygót, úgy lesz egyre gyakoribb az emberekben is a rák! Ahogyan az olajfúró tornyok is erőszakosan ejtett lyukak a Föld testén, ugyanúgy az olajért gyilkoló katonák által megerőszakolt nők testén a lelki seb! Minden, amit a Földdel teszünk, azt Önmagunkkal tesszük! Erről bővebben ebben az TED előadásban...

Részlet a Samsara (2011) filmből:

Az Oscar-díjra jelölt Élelmiszeripar Rt., a teljes film:

A Csípőteleki Csoda Csalárdság Csányitól!

Dr. Ágyán József: Mi lesz veled magyar föld, mezőgazdaság és vidék? - (Az előadás leirata)

Erre is – mint „állatorvosi ló” – példa lehet a 2011-ben az agrártámogatási rangsorban élen végzett érdekeltség. A Bonafarm-csoporthoz tartozó Bóly Zrt. Beremend és Magyarbóly között felépült csípőteleki, 2.400-as, „zenélő, légkondicionált, 140 ventillátorral és állatzuhanyozó fejekkel felszerelt”, fenntarthatósági és energetikai abszurd Holstein-Fríz tehenészeti telepét 3,5 milliárd Ft-os – nem kis részben a közös agrárkasszából, közösségi forrásokból finanszírozott – beruházással, a súlyos munkanélküliséggel küzdő Dél-Baranyában hozta létre. 58 „új” munkahelyet teremtett úgy, hogy közben azokon a felszámolt tehenészeti telepein, ahonnan az állatállományt az új "csodatelepre" átszállította, egyúttal 150 ember munkája szűnt meg. (Velük mi lesz? – ez a kérdés nem merült fel. Őket majd intézze el a közös kasszából finanszírozott, állami közmunka-program!) A tulajdonos az avatóünnepségen azt is bejelentette, hogy olyan földforgalmi törvényre tart igényt, amely az új telep számára is közvetlenül biztosítja a takarmányszükséglet kielégítését. (Feltehetőleg azért, hogy ne kelljen a környező növénytermesztő gazdákkal, a helyi közösséggel alkudoznia.) Ez 4-5 ezer hektár termőföldet jelenthet a telep környezetében. (Mi lesz az ott élő, gazdálkodó családokkal, akik elől elvonja ezt az erőforrást? – ez az avató ünnepségen nem merült föl.) [13] [14] [15]Az már csak „hab a tortán”, hogy az innen származó Mizo tej dobozára – a városi fogyasztót tökéletesen megtévesztő – „Mizo Csodafarm Csípőtelek” felirat és egy hangulatos tanya, zöld, virágos réten, szabadon legelésző magyar tarka tehén, mellé népviseletbe öltözött, fiatal gazdaasszony került, mint hogyha nem is egy iparszerű, tömegtermelő marhatelepről, hanem egy szabad tartású, egészséges tanyasi tehenészetből származna a dobozban lévő tej. Ez lenne hát a termelő és a fogyasztó közti bizalmat erősítő, új erkölcs?

Mizo csodafarm - Így verik át az embereket? - pecsistop.hu

...animációs filmmel reklámozzák Csányi Sándor csípőtelki új tehenészetét, azonban a kisfilm kissé csúsztat. Csípőtelken ugyanis a tehenek zárt rendszerben mozognak istálló és fejőállomás közt, rétet és legelőt utoljára talán bocikorukban láthattak.

- Illúzió -

- Valóság -