A 144 éves lilaakác mennyországa Japánban

PPJ         2014.07.24.

Úgy néz ki, mint egy káprázatos lilás-rózsaszínes naplemente az égen, mégis fejmagasságban és kézközelségben megtapasztalhatjuk Japánban. (Forrás: demilked.com)

99534aa2.jpg

Most már értjük, hogy az Avatarban miféle szerzet a Lelkek Fája... :) A lilaakác (Wisteria sinensis) az egyik legnépszerűbb kerti kúszónövény lett az egész világon, dús és illatos virágzata miatt, de őshonos növénynek kijáró tisztelet leginkább Kínában övezi. Japánban a költészetük legrégebbi gyűjteményeiben is több helyen említik, és 1200 éves példánya is megtalálható a mesteri precizitású és szellemi lényekben is gazdag parkokban. A téli hideget nem kedveli, de japán változata (W. floribunda) nem ilyen kényes.

Az alábbi fotók a Tokyo-tól 80 km-re északra található Ashikaga Virág Parkban található 144 éves lilaakácról készültek, vagyis 1870-re tehető a növény világra jötte.

Érdekesség egy fordított arányosság a két japán ősfa között, ugyanis az 1200 éves példány 700 négyzetméteres kiterjedéssel bír, míg a 144 éves közel 2000 négyzetméteres. Ám ők együttesen sem olyan nagyok, mint a kaliforniai Sierra Madre-ben található 4000(!) négyzetméteres növény.

A lilaakác hivatalosan a pillangósvirágúak családjába tartozó fás szárú, lombhullató indás kúszónövény, ámbár kialakítható belőle fa-jellegű alak, általában csavarodó törzzsel és ellapuló felső résszel. Összességében akkor súllyal bírhatnak, hogy, mint az alábbi képeken és videókban is látható, komoly tartószerkezetekre van szükség a tartásukhoz. Így viszont mennyezete alatt sétálhatunk és sütkérezhetünk a lila és rózsaszín fényárban a csodásan lógó virágai között.

a.jpg

Fotó: y-fu

large-old-wisteria-bloom-japan-3.jpg

Fotó: Mamiko Irie

large-old-wisteria-bloom-japan-4.jpg

Fotó: Makoto Yoneda

large-old-wisteria-bloom-japan-5.jpg

Fotó: P-Zilla

large-old-wisteria-bloom-japan-6.jpg

Fotó: P-Zilla

large-old-wisteria-bloom-japan-7.jpg

Fotó: y-fu

large-old-wisteria-bloom-japan-8.jpg

Fotó: takeoh

large-old-wisteria-bloom-japan-9.jpg

Fotó: Taka Ochiai

large-old-wisteria-bloom-japan-10.jpg

Fotó: Kazumi Ishikawa

large-old-wisteria-bloom-japan-11.jpg

Fotó: Takao Tsushima

Az alábbi videón szereplő wisteria az 1200 éves 700 négyzetméteres példány, ami Fujino-Ushijimánál található Saitama prefektúrában.

Az alábbi pedig a 144 éves, de 1990 négyzetméters példányról készült videó, az Ashikaga Virág Parkban.

         2 hozzászólás

Címkék: japán természet fotók akác lilaakác őshonos wisteria

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámot használnak Bhutánban és Japánban

PPJ         2012.06.17.

http://www.nationalgeographic.com/adventure/images/04_06/bhutan.jpgKét baráti társaság, a magyar-japán és a magyar-bhutáni, "A buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról - Bhutánban és Japánban" címmel közös rendezvényt szervezett.

A különleges esemény aktualitását két dolog adja: 1) egyrészről az ENSZ áprilisi magas szintű ülése, amely a bhutáni kormány vezetésével a boldogság és a jólét mérését illetve egy új gazdasági paradigma lehetőségeit vitatta meg; 2) másrészről a japán kormány nemrégen a nemzeti boldogság méréséről hozott történelmi döntése.

Az első előadó Kovács Gábor buddhista tanító volt, a Magyar Bhutáni Baráti Társaságtól (MBBT), "A Buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról." címmel tartotta meg előadását. A második előadó Bassa Zoltán közgazdász volt, a Magyar-Japán Baráti Társaságtól (MJBT), "A Bruttó Nemzeti Boldogság - mit jelent a japánok számára? A mutatószámmal kapcsolatos japán felmérésről." címmel tartotta meg előadását.

Na melyik gazdaság a "hatékonyabb"?!! :) Ha már mindenki a hatékonyságot és gazdasági racionalitást akarja növelni a gazdasági növekedés zavaraival nem foglalkozva...
[Life Expectancy - várható életkor (év). Average Happiness - átlagos boldogság (/10). Ecological footprint - ökológiai lábnyom (globális hektár). További információk és összehasonlítások: a Happy Planet Index oldalon.]
412665_10150896562258303_1051198765_o.jpg

Buddhizmus és Bruttó Nemzeti Boldogság

A buddhizmusban a szenvedés három típusa a betegség, az öregség és a halál. A vágyak kordában tartásával  boldog úton lehet járni, de ahhoz, hogy az ember egyáltalán ember legyek, először az alapszükségleteit kell kielégíteni. Ilyen az oktatás, az élelmiszer és a ruházkodás rendelkezésre állása.

Míg az alapszükségletek helyben is kielégíthetőek, így a helyi kisközösség is boldog életet élhet (mikrogazdaság, mikroökonómia), addig a GDP egy nemzeti, de leginkább nemzetközi mutató (makrogazdság, makroökonómia).  Vagyis a Bruttó Nemzeti Boldogság valóban másra helyezi a hangsúlyt és jól ráérez az egymással szolidaritást vállaló helyi közösségek magasabb boldogsági szintjére. Nem más, mint a 4. bhutáni király mondta 14 évesen: "A Bruttó Nemzeti Boldogság sokkal fontosabb, mint a GDP."

Az úgymond fejlett világon ugyanis hiába nőtt az 1973-as 7000 $ fölé a GDP fejenként, azóta nem nőtt vele együtt a fejlett világon a boldogság!

http://cdn.theatlantic.com/static/mt/assets/business/gdp%20and%20happiness.png

A  buddhista közgazdaságtant, mint „A kifejezést Ernst Schumacher alkotta 1955-ben, amikor Burmába utazott, U Nu miniszterelnök gazdasági tanácsadójaként. Továbbá szinte kizárólagosan ő és a követői, valamint Theravada buddhista írók használták a kifejezést, mint például P. A. Payutto. Schumacher esszéje, a Buddhista gazdaság volt az első publikáció az 1966-os Ázsia: Egy kézikönyv-ben, majd újra kiadták Schumacher 1973-as gyűjteményében, mely a »Small Is Beautiful: Economics as if People Mattered« címet viselte. A könyv magyarul is megjelent a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál 1991-ben A kicsi szép: Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról címmel." 
Schumacher, aki elsőként igyekezett a buddhizmus tanításait a közgazdaságra alkalmazni, amellett érvelt, hogy nem az újabb, gyakorlatilag haszontalan fogyasztási cikkek iránti vágyak növelése és a fogyasztás vezet az emberi boldogsághoz, hanem éppen a vágyak – ésszerű kereteken belüli – csökkentése.

Mert mi is a boldogság? Bár főként a liberálisabb nézetek szerint ezt nem lehet kollektív értelemben meghatározni és kijelenteni, azért én mégis teszek rá egy próbát: közösségben élni, harmóniában a természettel, belső fejlődést elérni, és az értékekben fejlődni. Észre kell vegyük, hogy a fejlődés a buddhista- és az ökológiai közgazdaságtan értelmében nem feltétlenül az anyagiakról és a korlátlan növekedésről szól, hanem az értékekben való fejlődésről, egy ország tekintetében például az adott ország értékeiben való fejlődésről.

A GNH (Gross National Happiness), vagyis Bruttó Nemzeti Boldogság indexet Bhután 2005-ben kezdte átültetni a gyakorlatba, 2008-ban összeállították a módszert és elvégezték a felmérést, majd 2010-ben ismételték. 9 területen 33 indikátorral vizsgálódtak, az úgynevezett nyugati tudomány eddig mindet alátámasztotta és igazolta! Természetesen 33 indikátor tetemes menyiségű adat lekérdezésével párosul: a 43 oldalas kérdőív 5 óra hosszú interjúkat igényelt fejenként - ezt szorozzuk be Bhután lakosságával! Egészen másfajta alaposság és hozzáállás ez, mint a "Nemzeti Konzultáció 2012"... Bhutánban fontos az őszinte párbeszéd - két évig tartott az alkotmányozás folyamata, két évig tartott a Bruttó Nemzeti Boldogság kidolgozása és alkalmazása!

A 9 terület az oktatás, egészség, ökológiai diverzitás, kormányzat, időbeosztás, kulturális diverzitás, közösségi élet, pszichológiai jólét és életszínvonal. Mind egyformán fontos és nem elválasztható! A Liebig-féle minimum törvénynek megfelelően mindig a legalacsonyabb lécnél ereszt a hordó. Amennyiben 9 tényezőből 6-ban jól teljesít a delikvens, vagyis ha 33 indikátorból 23 esetében limit felett válaszol, akkor emberünk "boldognak" mondható.buddhista gazdaság.jpg

 A Bruttó Nemzeti Boldogság Japánban

Japánban a 15 évesek 95%-a nem érzi jól magát és nem érzi a helyét a világban. Rengeteg a NEET ember, Japánban több millióan élnek munka, oktatás vagy gyakorlás nélkül! És valahogy Japánban sajnos az idősek még boldogtalanabbak, mint a fiatalok! Ráadásul totálisan ateisták, egyáltalán alig buddhisták, hébehóba néha egy kicsit konfucionisták vagy sintoisták.

Európához közel és távol

Míg a keleti szemlélet szerint a test egészsége és a lélek egészsége és ezek harmóniája a legfontosabb, addig sajnos a nyugati kultúrában és a kereszténységben csupán a lélek egészségéről esik pár szó. Ahogyan viszont a Japán társadalom "a szégyenre épül", a nyugati legalább ugyanannyira "a bűnre"! A szégyennek közismert a feldolgozási módja: öngyilkosság. Vezető halálozási ok ez Japánban. A zsidó-keresztény kultúrkörben a bűn alól feloldozással lehet mentesülni. Ha fenti adatokon és a tinédzserek hozzáállásán megrémülünk, akkor érdemes nekünk magyaroknak elgondolkodni, hogy a Happy Planet Index szerint Japán a 95., míg Magyarország a 121.!

A buddhizmus fellegvára Japánban Kyotóban található meg, az itteni egyetem munkatársai kezdték el a bhutáni példán felbuzdulva átültetni a boldogság indexet a japán gyakorlatba.

Hogy többek között mi késztette a japánokat életük radikális újragondolására, céljaik újrafogalmazására és új lendület keresésére? A Fukushimai atomkatasztrófa! Isten ne adja, hogy Magyarországon is csak akkor legyen egy szellemi megvilágosodás elérhető, ha majd valami katasztrófa történik! A bhutáni király 2011-ben ellátogatott Japánba, ez is nagy erőket adott az index japán bevezetésének.

Ideje volt már, hiszen a 80-as évektől Japán népének önbizalomvesztése óriási volt egészen a 2000-es évekig. Azonban mivel a boldogság indexet a civil szervezetek bevonásával, a nyilvánosság erejével, az időseket is figyelembe vevő módszertan kidolgozásával és a város-vidék szakadék régiónként eltérő nagyságával együtt számolták, ezért már ez önmagában - ha még csak egy folyamat kezdőlépése is - boldogságra adhat okot! Ezen túlmenően megszabták, hogy a felmérések eredményét vegyék figyelembe a döntéshozók!

Így Japán elért oda, hogy azt mondja, nem csak a GDP növekedése, de még a gazdaság növekedése sem hoz több boldogságot!

Spirituális vezetőképesség

Bhután vezetői alapos és kimunkált spirituális képességgel rendelkeznek, ehhez integrálták a nyugati tudományokat.

Az európai vezetők spirituálisan nem fejlettek és nem érdekeltek: fejétől bűzlik a hal! A tudományos eredményeket is figyelmen kívül hagyják vagy önérdekből megmásítva alkalmazzák csak.

Bizonyos vallási hagyományok nagyon súlyos hierarchiákat vonnak rá az emberekre: vagyis ha Istent nem magunk fölé, hanem magunkba képzeljük el, akkor bármerre fordulunk, a másik emberben egy másik világot fogunk megismerni. A párbeszéd, az őszinte párbeszéd a legsegítőbb hozzáállás és cselekvés a világon!

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/299/29956/cikk.jpgLátványnövekedés a hamis GDP miatt - Greenfo.hu

A világ legnagyobb, illetve leggyorsabban fejlődő gazdaságainak teljesítménye sokkal kisebbnek mutatkozna, ha a természeti és az emberi erőforrások fogyasztásából képzett mérőszámokkal korrigálnák a csak forgalmi adatokat tartalmazó hazai összterméket, a GDP-t.

A gazdaságok a természet rovására növekednek - ezt állapította meg az ENSZ egy friss tanulmánya, amely tegnap jelent meg, a Rio de Janeiróban összeülő környezetvédelmi világértekezlet elé időzítve.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és társintézményei által most először nyilvánosságra hozott "Bővített Gazdagsági Mutató" (Inclusive Wealth Index - IWI) húsz ország (Ausztrália, Brazília, Kanada, Chile, Kína, Kolumbia, Ecuador, Franciaország, Németország, India, Japán, Kenya, Nigéria, Norvégia, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Venezuela) teljesítményét összesíti 1990-től 2008-ig, oly módon, hogy a GDP-t módosítja a gyártott, az emberi és a természeti tőke - például az erdők, a halállomány vagy az ásványi üzemanyagok - fogyasztásából képzett mérőszámokkal.

Az IWI - vagy közkeletűbb nevén a "GDP plusz" - szerint a leggyorsabban növekvő gazdaságokban a fejlődés a természeti tőke, a természeti erőforrások jelentős kimerítése árán zajlott. Így például Kína GDP-je összesen 422 százalékkal, az Egyesült Államoké 37 százalékkal, Brazíliáé 31 százalékkal, Dél-Afrikáé 24 százalékkal nőtt 1990-től 2008-ig, ám IWI-ben számolva az összesített növekedés csak 45 százalékos volt Kínában, 13 százalékos az Egyesült Államokban, 18 százalékos Brazíliában, és Dél-Afrikában 1 százalékos csökkenés mérhető. A különbség a természeti erőforrások kimerítéséből adódik az UNEP szerint.

A vizsgált húsz közül hat országban (Oroszországban, Venezuelában, Szaúd-Arábiában, Kolumbiában, Nigériában és a már említett Dél-Afrikában) volt visszaesés IWI-vel mérve, jóllehet a GDP mindenütt növekedett.
"Az IWI-ből kiderül, hogy egyes jól teljesítőnek tartott országok valójában mínuszban vannak, hiszen a kölcsönvett természeti erőforrásokat soha nem lehet majd törleszteni" - így kommentálta a kutatási eredményeket a brit tudományos akadémia, a Royal Society Nobel-díjas biológus tagja, Sir John Sulston.

         szólj hozzá

Címkék: buddhizmus vallás japán bhután buddha közgazdaság fenntarthatóság buddhista közgazdaságtan alternatív közgazdaságtan buddhista világszemlélet bruttó nemzeti boldogság magyar bhutáni baráti társaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

"This is what loneliness tastes like"

PPJ         2011.02.09.

         5 hozzászólás

Címkék: videó japán étel

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Japán - egy különös(en fenntarthatatlan) ország

PPJ         2010.11.28.

Az Infographics blogon találtam az alábbi videót. Japánban felébredt egy srác, aki illusztrátorként a diplomamunkáját Japán "furcsaságairól" készítette. Nos, én a magam részéről ezt fenntarthatlanságnak hívnám inkább furcsaság helyett.

A Japánba külső forrásokból beáramló étel, víz, energia, ételpálcika-alapanyag és minden más olyan mértékűvé vált, és olyan környezeti hatásokkal jár (vöröslistás (=kipusztulás szélére került) faj lesz a tonhal miattuk?), hogy az teljes mértékben kiszolgáltatottá tette a gazdaságát, ami az olaj megszűntével, vagy a geopolitikai helyzet átalakulásával, ha megvonódna, az nagyobb bökő lenne a nyakuknál, mint amekkora Kövérember és Kisfiú volt!!!

Mit jut eszedbe elsőként Japánról? A szusi, a szumo esetleg a taiko dob? Ez mind rendben is van, de Japán ennél sokkal érdekesebb és összetettebb ország, tele furcsa kulturális szokásokkal, amit a következő 10 perces videoinfografika remekül összefoglal, rengeteg érdekességgel és humorral megspékelve. A kisfilm készítője a 23 éves Kenichi Tanaka japán grafikus hallgató, aki megpróbálta bemutatni saját nemzete legérdekesebb, legkülönlegesebb szokásait egy külföldi szemén keresztül, tele iróniával.

Vagy, ahogy ő mondja: „My objective is to make Japanese people to think about that everything happening here in Japan, isn't that normal. So I created this video from foreigner's point of view, rather than Japanese people's point of view.”
Tanaka diplomamunkájában, a Japánról való alapinformációk után 8 kategóriába sorolva mutatja be országát.

         3 hozzászólás

Címkék: gazdaság kultúra videó japán filmajánló fenntarthatóság túlhalászás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Erdővédelem japán módra

PPJ         2010.11.06.

Elmebetegek a japánok, ezt eddig is tudtuk. Nézzük miből áll náluk az erdővédelem.

"Húúúmááánííízm. Let's develop-develop!" :D Ez a videó olyan mély, hogy minimum egy uncia - legalizálatlan, kaliforniai - fű kell hozzá.

         1 hozzászólás

Címkék: videó japán természetvédelem

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása