PPJ         2013.04.15.

Mától hivatalos partnerünk a MagNet bank! Mitől hiteles, fenntartható, etikus, és pláne mitől magyar egy újbank?! Ezekre is igyekszünk válaszolni mindamellett, hogy örömmel ünnepeljük a valóban zöld színek találkozását a MagNet és a GreenR között. Honnan is kezdjem azon helyzet előzményeinek bemutatását, ami oda vezetett, hogy 2012. februárjában egy semennyire sem könnyes búcsút vettem a Csányi birodalom kötelékétől és áttértem a MagNet bankhoz?! Fontos megjegyezni, hogy ez az áttérés, és az alábbiakban írtak nem "megrendelésre" készültek. Én ezt őszintén vállalom, a tények magukért beszélnek.

A gödöllői természetvédelmi mérnök BSc képzés alatt már kezdett derengeni, hogy a természetvédelem is merőben függ a gazdasági helyzettől. A 2009-es diplomaosztó alatt már javában dúlt a "gazdasági világválság"-nak hívott, valójában szándékos globális pénzügyi manipulációs folyamat (Bennfentesek - Inside Job 2010), ami - a szakmai látóköröm sorrendjéből kiindulva - nemcsak a hazai Nemzeti Parkok, a magyar mezőgazdaság, de az egész ország, és minden más ország helyzetét is súlyosan érintette. Ez az időszak részemről, a fő tanulmányaim mellett, mindezen folyamatok megértésére tett szellemi erőfeszítésekkel telt. Emberek, ha nem értjük a körülöttünk zajló események gyökér-okait, gyökér-problémáit, akkor mégis mi alapján akarnánk változtatni a világon - honnan, mit, merre??!!

Sőt, biztos sokan vannak már azok, akik ismerik a gyökér-okokat, és ezek után szívesen szavaznának máshová, máshogy, más dolgokra, minden egyes forintjukkal, mondjuk pont ott, ahol a pénz folyik: a bankjukon keresztül. A MagNet-nél ezt is meg lehet tenni! Például náluk a SZFÉRA betétben elhelyezett pénzt kizárólag a következő szférákban létrejövő hitelek finanszírozására fordítják:
1. Biogazdálkodás
2. Zöld energia
3. Környezet- és természetvédelem
4. Munkahelyteremtés
5. Kutatás-fejlesztés
6. Egészségügy és szociális ellátás
7. Kultúra és oktatás
+1. KAP Civil Támogatási Alap

Szóval a világfolyamatok pénzügyi aspektusait szűkítsük le inkább hazánkra. Vajon mennyien vannak azzal tisztában, hogy milyen egységekből és kikből áll a Csányi birodalom? Milyen eszmeiség, milyen vízió szerint fölözi le az egész ország népének gazdasági teljesítményét az OTP? Csányi Attila milyen intenzív, nagyipari, fenntarthatatlan mezőgazdasági cégcsoportot működtet, ami tönkreteszi a magyar gazdákat?! És mégis: napról napra mennyien ezt a "famíliát" támogatjuk azzal, hogy náluk vezettetjük a számláinkat... mert azt hisszük, hogy "hazai", hogy "magyar"? Drága, magyar emberek: ha tudnátok, hogy mennyire nem... Az egész nem átlátható, nem igaz, nem valós: sem a Pick szalámi nem magyar, sem az OTP nem gondolkodik magyar érdekek mentén! A nem fenntartható, nagyipari mezőgazdaság egy globális pénzmosoda: kizsarolják a magyar talaj tiszta megújuló erejét, és milliárdnyi állami közpénzt hasznosítanak, majd offshore cégeken keresztül (Titkos dokumentumgyűjtemény az offshore világuralmáról) adómentesen teszik saját zsebbe ezt az erőt! Pedig a talaj nem tőkejószág, hanem szülőföld!

Megszereztük az Ángyán-listát: milyen húsból vannak a hungarikumok? - HVG.hu, 2012. június

„A magyar agrárium 2011-ben jól teljesített a világpiacon” – mondta a vidékfejlesztési miniszter, amikor csütörtökön felavatta a McDonald's-nak szállító, az amerikai tulajdonú, bábolnai székhelyű OSI Food Solutions új csirkefeldolgozóját. Fazekas Sándor úgy vett részt az avató ünnepségen, hogy tudhatta: a bábolnai cég előkelő helyen szerepel azon a "feketelistán", melyet a az általa vezetett tárca készített. Az OSI Food ugyanis a minisztérium tavalyi felmérése szerint a feldolgozandó baromfit 100 százalékban importálta, tavaly egyáltalán nem voltak magyar tenyésztők a beszállítói között (a McDonald's-nak szállító cég cáfolatát, a Mitől magyar a hús? című keretes írásunkban olvashatja - a szerk.). A hvg.hu birtokába jutott listán 136 vállalkozás szerepel, többek között a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó Pick Szeged Zrt., a Gyulai Húskombinát Zrt., a sárvári SáGa Foods, a kaposvári Kometa vagy a felvágottait Magyar termék feliratú csomagolással árusító Surjányi Hús Kft.

Ángyán József a hvg.hu-nak adott június 20-i interjújában beszélt arról, hogy 2011 első hónapjaiban a schleswig-holsteini dioxinbotrány idején a minisztérium megvizsgálta, milyen nyersanyagokat hoz be Németországból a magyarországi élelmiszeripar, azaz a hazai élelmiszerekbe kerülhetett-e a veszélyes anyagból. A volt földművelési államtitkár azt állította, hogy Orbán Viktor is látta ezt a listát, sőt szerinte akkor a kormányfő arra is rákérdezett: lehetséges-e, hogy magyar tőkeérdekeltségű húsipari cégek a hungarikumokat nem magyar alapanyagból állítják elő.

Kíváncsi a Csányi-birodalomra? Íme! - Szabadföld.hu

Bonafarm Zrt. = Pick, Herz, Délhús, Ringa, Sole, Mizo, Csányi Pincészet Villány, Bóly, Dalmand, Fiorács, Bábolna Takarmány...

Hova terjeszkedik tovább Csányiék agrárbirodalma? - Portfolio.hu

"- P.: Mekkora a cégcsoport által bérelt földterület mérete?

- Cs.A.: A Bóly Zrt. és a Dalmand Zrt. területei tartoznak ide, ez összesen mintegy 27 ezer hektárt jelent."

Amíg Csányiék közpénzből is épült, 3,5 milliárd forintos nagyipari, intenzív, ad absurdum klímával felszerelt zenélő tehenészetet működtetnek, és közel 4 milliárd forintnyi elszipkázott agrártámogatásban részesülnek, addig engedtessék már meg nekem, hogy hangosan kinevessek minden olyan plakátot, amin az OTP "zöld" színben akar feltűnni... Fekete! Emberek, értik?! Nem zöld, mélységesen sötét!

+ A hab a tortán, hogy Csányi Sándor egy szingapúri cégen keresztül birtokolja az agráriumban érdekelt céghálózatát. "2010-ben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű, a bankár hosszú távú agrárbefektetéseire alapított Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd.-nek. Az adásvételi ügyletet adóoptimalizálási szándék ihlethette, lévén hogy a CSIM tulajdonosa maga a Bonitás." A Csim Pte. Ltd tulajdonában áll többek között a Sole-Mizo, a Pick-Szeged és a Csányi Pincészet.

Amikor mindez teljesen világossá vált számomra, akkor, mintha a szemem egyszerre csak kinyílt volna, láttam egy újságban egy rövid leírást a MagNet bankról. A honlapjukról tájékozódtam a világszemléletük felől, a filozófiájukról, a cég történetéről, a vezetőségről,  céljaikról. Ez igen! Ez már elkötelezettség, nyíltság, őszinteség! Érdemes elolvasni, hogy többek között Zsolnai László és Boda Zsolt is milyen gondolatokkal méltatja az intézményt! Innentől kezdve már csak a fővárosi fókuszból való kitörést kell elősegítenünk, hogy az egész országban akárki mindinkább belátása szerint válthasson!

2011-ben az év társadalmilag felelős bankja díjban részesültek, de szintúgy már 2011-ben kiérdemelték a Valóban Felelős Vállalat fődíjat is!

Más cégekkel ellentétben a Facebook oldaluk nem az egyirányú reklámtevékenységnek szolgáló felület, hanem nyitottak a párbeszédre a pénzügyi felelősségvállalásról, a fenntarthatóságról: facebook.com/magnetbank

De számomra az olyan cselekedetek a legmeggyőzőbbek, amiket egy "zöldnek és fenntarthatónak csak látszani akaró" kampány sohasem fedhetne, vagyis jól kitűnik, hogy a MagNet valóban magáénak érzi ezt az egész ügyet, ez nem egy röpke kampány, hanem valóban az életfelfogásukból adódik! Például Múzeumok Éjszakája az Integrál Intézet, a Sziddhárta Közösségi Ház és a MagNet Bank szervezésében, önképző körök tartása, közösségi szavazás a bankkártya kinézetéről, fenntartható és helyi öko események propagálása, buddhista gondolatokhoz és buddhista közgazdaságtannal való rokonszenv! Az alábbiakat pedig már a bank honlapjáról idézzük:

Vissza az emberhez! Pénzintézet a közös értékteremtésért.

Az ember bonyolult lény. Miközben egyre fejlettebb világot épít maga körül, lassan, észrevétlenül, de határozottan eltávolodik saját emberi természetének egyszerű, ám annál lényegibb vonásaitól, például a közösségi létezés törvényszerűségeitől, attól az igazságtól, hogy együtt biztonságosabb az életünk, hogy együtt minden cél könnyebben elérhető. Napjainkban azonban egyre jobban kirajzolódnak egy új, közösségi reneszánsz körvonalai. Mi lehetne ennek ékesebb bizonyítéka, minthogy mára már a pénzügyi világban is megjelent a közösségi gondolat, sőt 2010 óta magyar bank is van, amely a közös értékteremtést tűzte zászlajára? A MagNet Magyar Közösségi Bank a profitot új megközelítésben, az ökoszféra és a jövő generációk érdekeit szem előtt tartva értelmezi.

Közösségi újjászületés a bankban

A MagNet Bank már tizenöt éve jelen volt a piacon, előbb takarékszövetkezetként, majd HBW Express Bank néven, amikor vezetői felismerték, itt az idő a változtatásra, a hagyományos bankolás újragondolására. Céljuk volt, hogy a biztonság és a stabilitás megtartása mellett a bank működésében nagyobb hangsúlyt kaphasson a társadalmi felelősségvállalás és az átláthatóság. Tisztában voltak vele, hogy e célok megvalósítása csak úgy lehetséges, ha hatékonyabban vonják be az ügyfeleket, ha valódi közösségként tekintenek rájuk, ha jobban kihasználják a közösségekben rejlő erőket.

Mit jelent az, hogy egy bank újbank?

Az európai újbankok (etikus, közösségi, öko-, zöld-, vagy alternatív bankok) működését jellemzi:

• a felelős hitelezési és befektetési szabályok (pozitív és negatív szűrők) alkalmazása
• a nagyfokú átláthatóságra való törekvés (banktitok megsértése nélkül)
• aktív társadalmi szerepvállalás
• mérsékeltebb gazdasági profitelvárások, és a társadalmi és környezeti profit szempontok megjelenése már az alap banki szolgáltatások területén

„Az újbank nem azt jelenti, hogy újak lennénk a banki palettán! Azért vagyunk újbank, mert velünk gyökeresen megváltoztathatja a pénzhez és környezethez fűződő viszonyát!”

Közösségi bankként a MagNet számára a közös fejlődéshez kiemelt fontosságú az egyének és a közösségek szerepe, pénzügyi tudatossága és felelősségvállalása.

A közösségi banki modellben a betétesek és a hitelesek érdekközösséget alkothatnak, „láthatják”, segíthetik egymást. Az ügyfelek, munkatársak, civil partnerek, érintettek közös értékek mentén találkozhatnak és támogathatják egymás munkáját.

A legátlátszóbb pénzintézet

Hogy az ügyfelek átláthassák, a bank profitmaximalizálás helyett a felelősségteljes, fenntartható fejlődést tekinti céljának, a MagNet Bank kiszámítja és ügyfelei tudomására hozza, mennyivel járultak hozzá a bank éves eredményéhez. A MagNet Banknál minden lakossági ügyfél saját maga határozhatja meg havi számlavezetési díjának mértékét is. (Becsületkasszás számlavezetési díj)

“Luxusprofit” helyett “KAP” (Közösségi Adományozási Program)

A bank részvényesei minden évben lemondanak az éves nyereség 10%-áról, és az ügyfeleknek ajánlják fel a lehetőséget, döntsék el, mely társadalmi szervezetek részesüljenek ebből az összegből.

Betétes és hiteles egy közösségben

A ún. közösségi termékeken keresztül az ügyfelek maguk határozhatják meg azt is, hogy betétben elhelyezett pénzükből milyen hitelcélt, vagy akár mely hitelfelvevőt támogasson a bank. Olyan hitelek, projektek, ügyféligények finanszírozására nyílik lehetőség, amelyek a fenntartható fejlődést, a környezet megóvását, az általános életfeltételeket, a természeti és alkotott értékek védelmét, bővítését és fenntartását szolgálják. A betétes egy meghatározott sávon belül dönthet betétjének kamatáról is, akár a piaci kamatoktól alacsonyabbat is választhat, ha azt szeretné, hogy az adott hitelfelvevő hitele még olcsóbb legyen.

A MagNet Bank a jövőbe tekint

A MagNet Bank közösségi pénzügyi gondolkodása remélhetőleg egyre szélesebb kör számára jelent követendő utat a bankolásban. Hogy mindez nem csak hiú remény, azt az is jelzi, hogy a bank 2012-ben több jelentős szakmai díjat is begyűjtött. A szakmai zsűri nem csupán az év társadalmilag felelős bankja címet ítélte a pénzintézetnek, de a Mentor Hitel elnyerte az év lakossági hitelterméke címet, és a Mentor Betét is dobogós helyen végzett a megtakarítási termékek kategóriájában. Az elismerések a MagNet Bank számára is azt jelzik, hogy érdemes ezen az úton tovább haladni – a közösségi banki, etikus működés nagy jövő előtt áll.

PPJ         2011.10.23.

Frissítés 2012. ápr. 11.: megtaláltam a cikket magyarra fordítva

Valóban egyetlen szuper-társaság irányítja a globális gazdaságot? - Econom.hu

A Zürichi Egyetem által végzett kutatás „bebizonyította”, hogy egy bizonyos cégekből, főleg bankokból álló csoport óriási hatalommal rendelkezik a világ gazdasága felett. A tanulmány a világ 43 060 transznacionális vállalatát és az azok közötti tulajdonosi hálózatot vizsgálta. Ennek alapján felállították a globális gazdaság magját alkotó 1318 vállalatot feltüntető „térképet”.

Ahogy ezen a héten a pénzügyi hatalom ellen demonstrálók elsöpörték a világot, a tudomány talán megerősítette a tiltakozók legrosszabb félelmét. Egy analízis, ami 43.000 nemzetközi vállalat kapcsolatait vizsgálta, rávilágított egy relatívan kicsi cégcsoportra, főleg bankokra, amik aránytalanul nagy hatalommal rendelkeznek a globális gazdaság felett.

Az idea, hogy néhány bankár irányítja a világgazdaság egy jelentős részt, talán nem újkeletű a New Yorkban és sok más helyen most tüntető Foglald el a Wall Street-et mozgalomnak. De a tanulmány, amit egy komplex rendszereket kutató teoretikus trió hozott létre a zurichi Svéd Szövetségi Technológiai Intézetnél az első, ami az ideológia mögé megy és empirikusan azonosít egy ilyen hálózatos erőt.

A teljes eredeti cikk angolul elolvasható: NewScientist: Revealed – the capitalist network that runs the world

Az 1318 nemzetközi vállalat, ami a (világ)gazdaság magját (-mint olyat-) alkotja. A szuperkapcsolatú vállalatok pirosak, az igen szorosan összefüggők sárgák. A pontok mérete arányos a bevétellel. (Kép: PLoS One)

A top 50 cég a 147 szuperkapcsolatban lévő közül

1. Barclays plc
2. Capital Group Companies Inc
3. FMR Corporation
4. AXA
5. State Street Corporation
6. JP Morgan Chase & Co
7. Legal & General Group plc
8. Vanguard Group Inc
9. UBS AG
10. Merrill Lynch & Co Inc
11. Wellington Management Co LLP
12. Deutsche Bank AG
13. Franklin Resources Inc
14. Credit Suisse Group
15. Walton Enterprises LLC
16. Bank of New York Mellon Corp
17. Natixis
18. Goldman Sachs Group Inc
19. T Rowe Price Group Inc
20. Legg Mason Inc
21. Morgan Stanley
22. Mitsubishi UFJ Financial Group Inc
23. Northern Trust Corporation
24. Société Générale
25. Bank of America Corporation
26. Lloyds TSB Group plc
27. Invesco plc
28. Allianz SE 29. TIAA
30. Old Mutual Public Limited Company
31. Aviva plc
32. Schroders plc
33. Dodge & Cox
34. Lehman Brothers Holdings Inc*
35. Sun Life Financial Inc
36. Standard Life plc
37. CNCE
38. Nomura Holdings Inc
39. The Depository Trust Company
40. Massachusetts Mutual Life Insurance
41. ING Groep NV
42. Brandes Investment Partners LP
43. Unicredito Italiano SPA
44. Deposit Insurance Corporation of Japan
45. Vereniging Aegon
46. BNP Paribas
47. Affiliated Managers Group Inc
48. Resona Holdings Inc
49. Capital Group International Inc
50. China Petrochemical Group Company

* A Lehman még létezett a 2007-es adatokat felhasználó jelentés alapján

(Adatok: PLoS One)

Ezek után mondja azt valaki, hogy nem ebben élünk:

PPJ         2010.11.28.

Az Infographics blogon találtam az alábbi videót. Japánban felébredt egy srác, aki illusztrátorként a diplomamunkáját Japán "furcsaságairól" készítette. Nos, én a magam részéről ezt fenntarthatlanságnak hívnám inkább furcsaság helyett.

A Japánba külső forrásokból beáramló étel, víz, energia, ételpálcika-alapanyag és minden más olyan mértékűvé vált, és olyan környezeti hatásokkal jár (vöröslistás (=kipusztulás szélére került) faj lesz a tonhal miattuk?), hogy az teljes mértékben kiszolgáltatottá tette a gazdaságát, ami az olaj megszűntével, vagy a geopolitikai helyzet átalakulásával, ha megvonódna, az nagyobb bökő lenne a nyakuknál, mint amekkora Kövérember és Kisfiú volt!!!

Mit jut eszedbe elsőként Japánról? A szusi, a szumo esetleg a taiko dob? Ez mind rendben is van, de Japán ennél sokkal érdekesebb és összetettebb ország, tele furcsa kulturális szokásokkal, amit a következő 10 perces videoinfografika remekül összefoglal, rengeteg érdekességgel és humorral megspékelve. A kisfilm készítője a 23 éves Kenichi Tanaka japán grafikus hallgató, aki megpróbálta bemutatni saját nemzete legérdekesebb, legkülönlegesebb szokásait egy külföldi szemén keresztül, tele iróniával.

Vagy, ahogy ő mondja: „My objective is to make Japanese people to think about that everything happening here in Japan, isn't that normal. So I created this video from foreigner's point of view, rather than Japanese people's point of view.”
Tanaka diplomamunkájában, a Japánról való alapinformációk után 8 kategóriába sorolva mutatja be országát.

PPJ         2009.11.17.

Cikk a Greenforól átmásolva. Lényeget kiemelem. Közgazdászok figyelem! Amit eddig tanultatok, még a közelében sem jár annak, hogy mennyire értékesek a természeti rendszerek. Oscar Wilde híres mondása szerint a közgazdászok mindennek tudják az árát, de semminek sem tudják az értékét.

"

A természeti értékek megóvására költött pénz busásan megtérül – állítja egy, a költségeket és az előnyöket is számba vevő kiterjedt vizsgálat.

 

A jelentés azt hangsúlyozza, hogy a vizes élőhelyek, valamint a korall-zátonyok és az erdők megőrzése százszorosan megtérülő befektetések, hiszen megspórolják az emberiségnek a mesterségek védművekre és egyéb, technológiai alkalmazásokra potenciálisan elköltendő pénzt.

AZ ENSZ és néhány ország, mint például Nagy-Britannia támogatását élvező, a Biológiai Sokszínűség és az Ökorendszerek Gazdaságtana (TEEB) című tanulmány tulajdonképpen az első kísérlet arra, hogy felmérjék az ökoszisztémák gazdasági értékét. Azokról a szolgáltatásokról van szó, amiket a természetes környezetünk rendszeresen és globálisan nyújt ingyen, mint a víztisztítás és ívóvízellátás, vagy éppen a tengerparti területek viharokkal szembeni védelme korall-szirtekkel.

„Meglehetős bizonyossággal kijelenthető, hogy jelentős előnyünk származhat a megőrzött területekből” – állítja Pavan Sukhdev, a Deutsche Bank gazdasági szakértője, és folytatja: „eddig megközelítőleg 1100 tanulmány látott napvilágot különböző országokban, a különböző természeti adottságok gyakorlati értékére vonatkozóan. Független attól, hogyan is értelmezzük a kapott értékeket, arra a következtetésre jutunk, hogy a természetből származó előny akár 25-szörös, vagy éppen 100-szoros is lehet” – mondta el a szakember a BBC-nek.

Az eddig publikált részletek elsősorban az erdők jelentőségét taglalták, hangsúlyozva, hogy az erdőpusztítás következményei évi 2-5 ezer milliárd dollárban kerülhetnek, ami mellett eltörpül a bankkrízis megoldására szánt összeg. Az újabb elemzés központjába a tengeri élőhelyek kerültek. A környezetvédelmi szervezetek régóta hangsúlyozzák a tengeri ökoszisztémák megőrzésének szükségességét, és az erre szánt támogatás megsokszorozását, az élővilág sokszínűségének megőrzése, valamint a halászat hosszú távú fenntarthatóságának érdekében. „Ha a mostani alig 1%-ról 30%-ra akarnánk növelni a tengeri élőhelyek megőrzésére szánt összeget, ez mennyibe is kerülne? – teszi fel a kérdést a közgazdász. „A kezdeti beruházások és a fenntartás költsége összesen 40-50 milliárd dollárra rúgnának évente, szemben a 4-5 ezer milliárdos haszonnal.” A tényleges haszon a nagyobb volumenű halászatban, a túrizmusban, valamint a korallok megőrzése esetén a parti területek védelmének megspórolásában jelentkezne.

„A TEEB jelentés nagyon is fontos a tekintetben, hogy megmutatja, a természet pusztításának közvetlen gazdasági, fenntarthatósági következményei vannak világszerte. Ezért melegen üdvözüljük, ha politikusok karolják fel a kezdeményezést, és tesznek meg mindent a természeti értékek, az ökoszisztéma megőrzése és helyes kezelése érdekében” – mondta el Stephen Hopper, a Kew-i Királyi Botanikus Kert igazgatója.

A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy a megvédendő területek kiválasztása nagyon fontos, hiszen azoknak gazdasági és ökológiai értéke is kimagasló. Costa Ricai kutatások kimutatták, hogy a még érintetlen erdős területek 20%-kal növelik a kávéültetvények hozamát, mert menedékül szolgálnak a beporzást végző rovaroknak. Új-Zélandi füves területek friss vízzel látják el Otagó térségét, ami máskülönben évi 100 millió dollárba kerülne. Vietnámban a mangrove csemeték ültetése és védelme 12000 hektáron évente 1,1 millió dollárjába kerül az országnak, ám ezzel megspórolnak 7,3 milliót, amit egyébként kénytelenek lennének a gátak fenntartására elkölteni.

Annak ellenére, hogy gazdaságkutatók már korábban megfogalmazták ugyanezeket az elképzeléseket, a tanulmány célja, hogy összegezze és a döntéshozók elé tárja valamennyi szempontot és eredményt, abban a reményben, hogy a kormányok a természeti beruházások mellett döntenek. A klímaváltozás gazdasági következményeit elemző Stern-jelentésben megfogalmazott gazdasági szempontok napvilágra kerülése óta erre talán ma nagyobb esély van, mint korábban. „Bemutatjuk, hogy nem csupán a környezetvédelemmel, az általában fejlődéssel és a klímavédelemmel foglalkozó politikusok, de a gazdasági kérdésekkel foglalkozó szakemberek és üzletemberek illetve politikusok számára is fontos szempont kell, hogy legyen a piac esetleges kudarca, és hogy az ökoszisztémák nyújtotta szolgáltatásokat pontosan mérlegelje és beárazza.” – hangsúlyozza a jelentés.

Az esetek többségében a tények azt bizonyítják, hogy a megőrzendő területekről szóló döntés egyfajta gazdasági intelligencia kérdése is. Néhány országban, így Norvégiában, Németországban és Nagy-Britanniában az idők új szavát értő kormányok vannak döntéspozícióban. "Ez a jelentés igazán hangsúlyozza – a biológiai sokszínűség évének közeledtével - annak a szükségét, hogy megértsük, milyen szerepet is játszik valójában a természet a gazdaság fenntarthatóságában” – mondja a brit környezetvédelmi miniszter, Hilary Benn. „A biológiai sokszínűség gazdasági értékének megfogalmazása segíthet abban, hogy a biodiverzitás elvesztése okozta növekvő krízis és a klímaváltozás által felvetett kérdésekre egyaránt helyes válaszokat fogalmazhassunk meg mind nemzeti mind pedig nemzetközi szinten.” – folytatta a politikust.

Annak dacára, hogy egyre bizonyosabb, átütő eredményekre nem számíthatunk az ENSZ decemberi klímakonferenciáján, az erdőmegőrzés pénzügyi finanszírozásának kidolgozása része lehet a koppenhágai klímacsúcsnak. Ugyanis az erdők védelme nem csak fontos, de költséghatékony módja is lehet a széndioxid-kibocsátás csökkentésének.

 

Forrás: BBC News

Benkóczy Miklós: greenfo

 

"

PPJ         2009.07.01.

Európai összefogás a szélerőművek ellen

A szélparkok építésének ideiglenes felfüggesztését követeli egy újonnan alakult európai környezetvédelmi lobbicsoport.

Frissítés: Szóltak, hogy a cikk tegnap óta elérhetetlen lett, így bemásoltam ide, miután regisztráltam a hvg archívumához.

Ki-ki maga vonja le a saját következtetéseit. Én úgy gondolom a fenntarthatóság nem technikai fejlődés, és sosem lesz az, hanem mentális változás, annak felfogása, hogy mi az együttélés. Márpedig a cikkben szereplő 600 tonna beton és tonnányi kenőzsír megint csak nem a Föld nem kizsákmányolása!