PPJ         2013.07.01.

Drága Barátaim! Vészterhes idők ezek!

Víz (helyett szomjhalál)
Kérlelhetetlen, önző, profitéhes cégek szárítják szánt szándékkal többek között a Káli-medencét, de az elmúlt évek sorra mutatták jeleit, hogy az egész vízközmű szolgáltatást privatizálni óhajtják a - most nevezzük így - vízmaffia részéről. Legutóbbi, a szakma teljes ellenállását kiváltó törvényi húzása ennek a nemzetkiszárító bandának, hogy geotermikus kitermelés esetén tulajdonképpen a felszínen kell elfolyatni a sós termálvizet, nem pedig visszasajtolni (kivéreztetés). Izraeli nagykövet lett a napokban a kormánypártok vízügyi szakpolitikusa... Ez csak egy tény, a következtetés levonása az olvasó dolga.

Föld (helyett hazátlanság)
Beteljesedett a Nyirkai jóslat azon sora, hogy "Repülő szőnyeggé vált a föld" a talpunk alatt: a földtörvény eladóvá tette az országunkat, a hazánkat. A Kárpát-medencét nem a megfelelő agrikultúrával műveljük, aminek jól látható ökológiai jeleit minden négyzetméteren látjuk. Ha nem a táj adottságainak megfelelően műveljük a természeti tőkét, akkor abból pusztulás és halál lesz: szaknyelven ökológiai sivatag, hívjátok ahogy akarjátok... Nem én kiáltok, a föld dübörög!

Gazdaság (helyett pénzszivattyú)
Szánt szándékkal, az akkori pénzügyminiszter teljes tudtával a nyakunkra hozták a devizahiteleket, amikről azóta kiderült, hogy nem is "deviza" és nem is "hitel". Jelenleg, június 25-e óta a Kúria döntésére vár a magyarság, de ahogy Kásler Árpád megírta, jött neki egy névtelen levél, mely feltárja, hogy a legfelsőbb szintekről jönnek utasítások, hogy minden devizahiteles pert eleve utasítsanak vissza bíróságok - mert ha ez kiderülne, akkor milliárdokat kéne visszafizetnie a bankoknak. A Háború a nemzet ellen című dokumentumfilm szinte minden perce, ami esetleg akkor még csak baljós jövőkép volt, mára valósággá vált.

A támadás minden téren zajlik, ez persze a felébredetteknek nem újdonság. Amikor ilyen emberfeletti erők pusztítják a magyarságot, akkor emberfeletti erők birtokosait kell viszontválaszul megszólaltatnunk, hogy erőt adjon a küzdőknek, kitartásra buzdítsa a magyarokat - ősi igazságokat szólaltasson meg újra!

A Dalai Láma üzenete a magyarokhoz:

'Magyarok!
Bár népük nagy múltra tekint vissza, a szabadság és a demokrácia terén még fiatalnak számítanak. A lehetőség mindazon által eljött az Önök számára, hogy kibontakoztassák képességeiket és megmutassák a világnak szellemüket, kezdeményező képességüket. Ehhez azonban az önbizalom elengedhetetlen. Éppen ezért akármilyen nehéz is, bármilyen akadállyal, nehézséggel néznek szembe, nem szabad, hogy elveszítsék a reményt és az elhivatottságukat. Bizakodónak kell maradniuk!

Egy tibeti mondás úgy tartja: 9 kudarc 9 próbálkozást jelent.

Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen nagy múltú nemzet fényes jövő előtt áll. Kérem, dolgozzanak továbbra is keményen, és távlatokban gondolkodjanak! Tartsák szem előtt azokat a nemes célokat, amelyek a közös érdekeket szolgálják. Az emberek sokszor - és ez a politikusokra különösen igaz- elvesznek az apró részletekben. Ez nem helyes. Gondolkodjanak távlatokban! Ez az én tanácsom. Köszönöm.'

A nepáli papok:

2005-ben kijelentették, hogy mindennap imádkoztak a Földért. Most 'vajúdik a Föld és a Kárpát-medencében szüli a jövőt.'

A nepáli Fehér Királyi Kolostor vezetője magyarországi tartózkodása idején így szólt a magyarokhoz:

'Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni. A világ szívcsakrája az Önök országában, a Pilisben található. Ez a spirituális megújhodás már megindult Önöknél!'

Pio Atya:

'Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni.
Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában, páratlan dicsőségben lesz részük.
Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre.
Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak
és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!'
Padre Pio (1887-1968)

Mihály Arkangyal üzenete a Magyaroknak:

Közvetítő médium: Célia Fenn
2005.10.16.,Bp. Közgazdasági Egyetem./Test-Lélek-Szellem-en ea./
(Az alábbiak az élő közvetítésen lejegyzetelt,nem teljes üzenetet tartalmazzák.)

'-Csodálatos ország. Szeretet és béke található. Erős és ellenálló emberek.
Készek az új társadalom létrehozására.
Részei vagytok az Új Bolygó felépítésének.
Szeretet megosztása másokkal /feladat/
Fénylények vagytok. Nagyon erősek vagytok.
Megbocsátás, továbblépés: új világot teremtetek.
A SZERETET vezessen benneteket!
Szívből teremtsetek!
Készen álltok a fény vezetői lenni. /a város (Bp.) és az ország/
Magyarország Fénytoronnyá válik!
VILÁGÍTÓTORONY!
A szeretet és a fény áldásával hagyunk most el benneteket-
/A médium elmondta, hogy a teremben fölöttünk lángokat látott/

Hallgatói kérdés:
- Mi az üzenete annak, hogy a Szent Koronán Mihály és Gábriel arkangyalok vannak?
Válasz:
- Ennek az országnak különleges feladatai vannak, ezt jelzik ezek a képek a Szent Koronán. A Magyar emberek lelke gyönyörű! Mit tudtok a lelketekből felajánlani a világban? Meg tudjátok teremteni azt, amit akartok! Erősek vagytok!

Szent Mihály-ima:

''Szent Mihály arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben;
a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”
Te pedig, mennyei seregek vezére,
a sátánt és a többi gonosz szellemet,
akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,
Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!
Amen.''

PPJ         2013.05.25.

Nagy örömmel hallgattam Cser Zoltán szavait, aki világosan ugyanazokra a következtetésekre jutott a buddhista világszemléletből adódóan, mint az ökológiai közgazdaságtan (lásd: buddhista közgazdaságtan) képviselői, illetve amilyen különbségekről mi is tanultunk a humánökológia mesterszakon. Továbbá, lefordítottam magyarra egy ábrát a három leginkább jellemző közgazdasági szemüveg-csomagról (nézetrendszerről): a neoliberális-, a keresztényi- és a buddhista közgazdaságtan alaptulajdonságait mutatja be.

"Korunk fő problémája a lineáris létszemlélet, valamint az abból következő gazdasági növekedés kényszer. A növekedés szemlélet hatásait tapasztaljuk a népesség növekedésben, a környezet kizsákmányolásában, valamint az emberi értékek eltorzulásában. Azonban a régi ázsiai ciklikus létszemlélet követői tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy a dolgok egymástól kölcsönösen függnek, hogy minden elindított folyamat visszatér, így másfajta felelősséget éreztek a környezetük és annak lakói iránt."

Cser Zoltán (a TKBF szenátusi tagja) a lineáris és ciklikus szemléletről

adás: 2013-05-08 10:00 - Tilos rádió
(három egymást követő részben hallgassátok alább)

Pacsuta Péter János (ELTE Humánökológia MA) - Ökológiai gazdaságtan kritikai esszé (Scribd link)
Kenneth E. Boulding: Az eljövendő „Föld-űrhajó" gazdaságtana

Boulding cikke méltán került a Természet és gazdaság című kötetben [Pataki Gy. és Takács-Sánta A.(szerk.): Természet és gazdaság. Ökológiai közgazdaságtan szöveggyűjtemény. Typotex Kiadó, Budapest, 2005, 557 p.] az első helyre, mert terjedelméhez képest a legtömörebben foglalja össze az ökológiai rendszerelmélet lényegét, a fizikai folyamatok levezethető szükséges paradigmaváltást, vagyis az emberiségnek a természethez való új önmeghatározását. A Föld, mint „elhagyhatatlan űrhajó" és ezért feltétlenül óvandó érték analógiája a környezeti etika művelőit is mélyen ihleti. [Lásd: Kristin Sharder-Frechette: Űrhajó-etika In: Lányi A. és Jávor B.(szerk.): Környezet és etika. Szöveggyűjtemény. L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2005, 379 p.]

Az ökológiai gondolattal foglalkozók közül rengetegen vélik úgy, hogy a globális problémáink egyik alapja tulajdonképpen pont az, hogy az emberiség még nem tud glóbuszban gondolkodni. Ahogy Boulding is fogalmaz: „Az ősember és többnyire a korai civilizációk embere is még úgy képzelte, hogy egy jóformán végtelen síkon él." Ebből adódhatnak aztán a végtelen növekedésre való vágyak tévképzetei, de akár a világnézetek közti különbségek is.

Az emberiség egy olyan felfogás mentén alakította ki életét, ami hatását tekintve előre elfogyasztotta a jövőt és kimerítette a természet erőforrásait. Az emberiségnek szembe kell néznie egy hosszú távú súlyos válsággal és civilizációs hanyatlással. A gazdaság mérési mutatóinak átformálása, a tőkéről alkotott elképzeléseink megváltozása, a tartósság mentén kialakított gazdaság és a kultúra-információs entrópia kezelése mind kihagyhatatlanul fontos tényező.

Továbbá, lefordítottam magyarra egy ábrát a három leginkább jellemző közgazdasági szemüveg-csomagról (nézetrendszerről): a neoliberális-, a keresztényi- és a buddhista közgazdaságtan alaptulajdonságait mutatja be. Forrás: International Journal of Social Economics - Ancient futures: papal and Buddhist economics. Az eredeti képfájl linkje itt. Az alábbi kép pedig kattintásra teljes méretben megnyílik. (Az angolul olvasóknak egyébként ajánlhatom még a Theravéda makroökonómiát is... :))

PPJ         2012.06.17.

Két baráti társaság, a magyar-japán és a magyar-bhutáni, "A buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról - Bhutánban és Japánban" címmel közös rendezvényt szervezett.

A különleges esemény aktualitását két dolog adja: 1) egyrészről az ENSZ áprilisi magas szintű ülése, amely a bhutáni kormány vezetésével a boldogság és a jólét mérését illetve egy új gazdasági paradigma lehetőségeit vitatta meg; 2) másrészről a japán kormány nemrégen a nemzeti boldogság méréséről hozott történelmi döntése.

Az első előadó Kovács Gábor buddhista tanító volt, a Magyar Bhutáni Baráti Társaságtól (MBBT), "A Buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról." címmel tartotta meg előadását. A második előadó Bassa Zoltán közgazdász volt, a Magyar-Japán Baráti Társaságtól (MJBT), "A Bruttó Nemzeti Boldogság - mit jelent a japánok számára? A mutatószámmal kapcsolatos japán felmérésről." címmel tartotta meg előadását.

Na melyik gazdaság a "hatékonyabb"?!! :) Ha már mindenki a hatékonyságot és gazdasági racionalitást akarja növelni a gazdasági növekedés zavaraival nem foglalkozva...
[Life Expectancy - várható életkor (év). Average Happiness - átlagos boldogság (/10). Ecological footprint - ökológiai lábnyom (globális hektár). További információk és összehasonlítások: a Happy Planet Index oldalon.]

Buddhizmus és Bruttó Nemzeti Boldogság

A buddhizmusban a szenvedés három típusa a betegség, az öregség és a halál. A vágyak kordában tartásával  boldog úton lehet járni, de ahhoz, hogy az ember egyáltalán ember legyek, először az alapszükségleteit kell kielégíteni. Ilyen az oktatás, az élelmiszer és a ruházkodás rendelkezésre állása.

Míg az alapszükségletek helyben is kielégíthetőek, így a helyi kisközösség is boldog életet élhet (mikrogazdaság, mikroökonómia), addig a GDP egy nemzeti, de leginkább nemzetközi mutató (makrogazdság, makroökonómia).  Vagyis a Bruttó Nemzeti Boldogság valóban másra helyezi a hangsúlyt és jól ráérez az egymással szolidaritást vállaló helyi közösségek magasabb boldogsági szintjére. Nem más, mint a 4. bhutáni király mondta 14 évesen: "A Bruttó Nemzeti Boldogság sokkal fontosabb, mint a GDP."

Az úgymond fejlett világon ugyanis hiába nőtt az 1973-as 7000 $ fölé a GDP fejenként, azóta nem nőtt vele együtt a fejlett világon a boldogság!

A  buddhista közgazdaságtant, mint „A kifejezést Ernst Schumacher alkotta 1955-ben, amikor Burmába utazott, U Nu miniszterelnök gazdasági tanácsadójaként. Továbbá szinte kizárólagosan ő és a követői, valamint Theravada buddhista írók használták a kifejezést, mint például P. A. Payutto. Schumacher esszéje, a Buddhista gazdaság volt az első publikáció az 1966-os Ázsia: Egy kézikönyv-ben, majd újra kiadták Schumacher 1973-as gyűjteményében, mely a »Small Is Beautiful: Economics as if People Mattered« címet viselte. A könyv magyarul is megjelent a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál 1991-ben A kicsi szép: Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról címmel." 
Schumacher, aki elsőként igyekezett a buddhizmus tanításait a közgazdaságra alkalmazni, amellett érvelt, hogy nem az újabb, gyakorlatilag haszontalan fogyasztási cikkek iránti vágyak növelése és a fogyasztás vezet az emberi boldogsághoz, hanem éppen a vágyak – ésszerű kereteken belüli – csökkentése.

Mert mi is a boldogság? Bár főként a liberálisabb nézetek szerint ezt nem lehet kollektív értelemben meghatározni és kijelenteni, azért én mégis teszek rá egy próbát: közösségben élni, harmóniában a természettel, belső fejlődést elérni, és az értékekben fejlődni. Észre kell vegyük, hogy a fejlődés a buddhista- és az ökológiai közgazdaságtan értelmében nem feltétlenül az anyagiakról és a korlátlan növekedésről szól, hanem az értékekben való fejlődésről, egy ország tekintetében például az adott ország értékeiben való fejlődésről.

A GNH (Gross National Happiness), vagyis Bruttó Nemzeti Boldogság indexet Bhután 2005-ben kezdte átültetni a gyakorlatba, 2008-ban összeállították a módszert és elvégezték a felmérést, majd 2010-ben ismételték. 9 területen 33 indikátorral vizsgálódtak, az úgynevezett nyugati tudomány eddig mindet alátámasztotta és igazolta! Természetesen 33 indikátor tetemes menyiségű adat lekérdezésével párosul: a 43 oldalas kérdőív 5 óra hosszú interjúkat igényelt fejenként - ezt szorozzuk be Bhután lakosságával! Egészen másfajta alaposság és hozzáállás ez, mint a "Nemzeti Konzultáció 2012"... Bhutánban fontos az őszinte párbeszéd - két évig tartott az alkotmányozás folyamata, két évig tartott a Bruttó Nemzeti Boldogság kidolgozása és alkalmazása!

A 9 terület az oktatás, egészség, ökológiai diverzitás, kormányzat, időbeosztás, kulturális diverzitás, közösségi élet, pszichológiai jólét és életszínvonal. Mind egyformán fontos és nem elválasztható! A Liebig-féle minimum törvénynek megfelelően mindig a legalacsonyabb lécnél ereszt a hordó. Amennyiben 9 tényezőből 6-ban jól teljesít a delikvens, vagyis ha 33 indikátorból 23 esetében limit felett válaszol, akkor emberünk "boldognak" mondható.

 A Bruttó Nemzeti Boldogság Japánban

Japánban a 15 évesek 95%-a nem érzi jól magát és nem érzi a helyét a világban. Rengeteg a NEET ember, Japánban több millióan élnek munka, oktatás vagy gyakorlás nélkül! És valahogy Japánban sajnos az idősek még boldogtalanabbak, mint a fiatalok! Ráadásul totálisan ateisták, egyáltalán alig buddhisták, hébehóba néha egy kicsit konfucionisták vagy sintoisták.

Európához közel és távol

Míg a keleti szemlélet szerint a test egészsége és a lélek egészsége és ezek harmóniája a legfontosabb, addig sajnos a nyugati kultúrában és a kereszténységben csupán a lélek egészségéről esik pár szó. Ahogyan viszont a Japán társadalom "a szégyenre épül", a nyugati legalább ugyanannyira "a bűnre"! A szégyennek közismert a feldolgozási módja: öngyilkosság. Vezető halálozási ok ez Japánban. A zsidó-keresztény kultúrkörben a bűn alól feloldozással lehet mentesülni. Ha fenti adatokon és a tinédzserek hozzáállásán megrémülünk, akkor érdemes nekünk magyaroknak elgondolkodni, hogy a Happy Planet Index szerint Japán a 95., míg Magyarország a 121.!

A buddhizmus fellegvára Japánban Kyotóban található meg, az itteni egyetem munkatársai kezdték el a bhutáni példán felbuzdulva átültetni a boldogság indexet a japán gyakorlatba.

Hogy többek között mi késztette a japánokat életük radikális újragondolására, céljaik újrafogalmazására és új lendület keresésére? A Fukushimai atomkatasztrófa! Isten ne adja, hogy Magyarországon is csak akkor legyen egy szellemi megvilágosodás elérhető, ha majd valami katasztrófa történik! A bhutáni király 2011-ben ellátogatott Japánba, ez is nagy erőket adott az index japán bevezetésének.

Ideje volt már, hiszen a 80-as évektől Japán népének önbizalomvesztése óriási volt egészen a 2000-es évekig. Azonban mivel a boldogság indexet a civil szervezetek bevonásával, a nyilvánosság erejével, az időseket is figyelembe vevő módszertan kidolgozásával és a város-vidék szakadék régiónként eltérő nagyságával együtt számolták, ezért már ez önmagában - ha még csak egy folyamat kezdőlépése is - boldogságra adhat okot! Ezen túlmenően megszabták, hogy a felmérések eredményét vegyék figyelembe a döntéshozók!

Így Japán elért oda, hogy azt mondja, nem csak a GDP növekedése, de még a gazdaság növekedése sem hoz több boldogságot!

Spirituális vezetőképesség

Bhután vezetői alapos és kimunkált spirituális képességgel rendelkeznek, ehhez integrálták a nyugati tudományokat.

Az európai vezetők spirituálisan nem fejlettek és nem érdekeltek: fejétől bűzlik a hal! A tudományos eredményeket is figyelmen kívül hagyják vagy önérdekből megmásítva alkalmazzák csak.

Bizonyos vallási hagyományok nagyon súlyos hierarchiákat vonnak rá az emberekre: vagyis ha Istent nem magunk fölé, hanem magunkba képzeljük el, akkor bármerre fordulunk, a másik emberben egy másik világot fogunk megismerni. A párbeszéd, az őszinte párbeszéd a legsegítőbb hozzáállás és cselekvés a világon!

Látványnövekedés a hamis GDP miatt - Greenfo.hu

A világ legnagyobb, illetve leggyorsabban fejlődő gazdaságainak teljesítménye sokkal kisebbnek mutatkozna, ha a természeti és az emberi erőforrások fogyasztásából képzett mérőszámokkal korrigálnák a csak forgalmi adatokat tartalmazó hazai összterméket, a GDP-t.

A gazdaságok a természet rovására növekednek - ezt állapította meg az ENSZ egy friss tanulmánya, amely tegnap jelent meg, a Rio de Janeiróban összeülő környezetvédelmi világértekezlet elé időzítve.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és társintézményei által most először nyilvánosságra hozott "Bővített Gazdagsági Mutató" (Inclusive Wealth Index - IWI) húsz ország (Ausztrália, Brazília, Kanada, Chile, Kína, Kolumbia, Ecuador, Franciaország, Németország, India, Japán, Kenya, Nigéria, Norvégia, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Venezuela) teljesítményét összesíti 1990-től 2008-ig, oly módon, hogy a GDP-t módosítja a gyártott, az emberi és a természeti tőke - például az erdők, a halállomány vagy az ásványi üzemanyagok - fogyasztásából képzett mérőszámokkal.

Az IWI - vagy közkeletűbb nevén a "GDP plusz" - szerint a leggyorsabban növekvő gazdaságokban a fejlődés a természeti tőke, a természeti erőforrások jelentős kimerítése árán zajlott. Így például Kína GDP-je összesen 422 százalékkal, az Egyesült Államoké 37 százalékkal, Brazíliáé 31 százalékkal, Dél-Afrikáé 24 százalékkal nőtt 1990-től 2008-ig, ám IWI-ben számolva az összesített növekedés csak 45 százalékos volt Kínában, 13 százalékos az Egyesült Államokban, 18 százalékos Brazíliában, és Dél-Afrikában 1 százalékos csökkenés mérhető. A különbség a természeti erőforrások kimerítéséből adódik az UNEP szerint.

A vizsgált húsz közül hat országban (Oroszországban, Venezuelában, Szaúd-Arábiában, Kolumbiában, Nigériában és a már említett Dél-Afrikában) volt visszaesés IWI-vel mérve, jóllehet a GDP mindenütt növekedett.
"Az IWI-ből kiderül, hogy egyes jól teljesítőnek tartott országok valójában mínuszban vannak, hiszen a kölcsönvett természeti erőforrásokat soha nem lehet majd törleszteni" - így kommentálta a kutatási eredményeket a brit tudományos akadémia, a Royal Society Nobel-díjas biológus tagja, Sir John Sulston.

PPJ         2012.05.28.

Először is szeretném megköszönni mindazoknak, akik anyagi támogatással segítették tavaly nyár óta a humánökológiai filmgyűjtemény létrejöttét! Havi ~2500 forint a Dropbox 50GB-os tárhely szolgáltatása. Aki úgy érzi, hogy az eddigiek alapján érdemes egy ilyet "a zembörök" okulása végett üzemeltetni, és bármekkora összeggel is támogatni szeretné a továbbiakban, úgy erre a "MagNet - első magyar etikus és ökobank" számlaszámra: 16200216-00209395 lehet ezen szándékot kifejezni.

Nagyon-nagyon köszönöm!

Igen régen, januárban történt az utolsó frissítése a humánökológiai filmgyűjteménynek! Ennek most véget vetek: következik egy újabb adag a szabadon elérhető, világnézet- és életfelfogás változtató filmalkotásokból! Nagyon sajnálom de e két filmhez még nem elérhető magyar felirat; az Mindennapi iparunkhoz viszont nem is kell: simán tátott száj garantált akár hang nélkül nézve is!

Manufactured Landscapes (2006) - Mindennapi iparunk (trailer)

Edward Burtynsky fotói talán ismerősek minden környezeti ügyekkel foglalatoskodó embernek ugyanannyira, mint Chris Jordan munkái. De talán túlzottan magamból indulok ki. Ez a film Burtynsky fotós expedícióinak narrációja, de olyan szinten ütős lett, mint a Mindennapi kenyerünk című alkotás, amin még nem volt ember, aki ne sírt volna. Ha a Mindennapi kenyerünk (itt megtalálható és letölthető) a mezőgazdaság némafilmes igazsága, akkor a Manufactured Landscapes-nek a magyar megfelelőjét én ezennel Mindennapi iparunk-ra keresztelem.

Manufactured Landscapes.avi
Manufactured Landscapes.srt

Burma VJ: Reporter i et lukket land - Burma VJ: Tudósítás egy zárt országból (2008) (trailer)

A VJ ezesetben video journalist-et jelöl, azaz videótudósítót. 2007-ben többezer buddhista szerzetes tüntetett Burmában a "kormány", vagyis az agresszív katonai diktatúra ellen, a szabad vallásgyakorlásért, és egy élhetőbb életért. A hatóságok kegyetlenül leverték a béketüntetéseket, többszáz szerzetest megkínoztak, meggyilkoltak, az emberekre éles fegyverrel lőttek, egy japán riportert kamerák láttára lelőttek!!! (18+) A személyes hangú dokumentumfilmet illegalitásban dolgozó, a filmért a szó szoros értelmében életüket kockáztató filmesek vették fel!

A világ egyik legkegyetlenebb katonai elnyomása Burmában van (a katonai junta önhatalmúlag Mianmarra változtatta az ország nevét). Az ország irányítását 1962-ben puccsal szerezte meg Ne Win tábornok, aki felszámolta az addigi demokratikus rendet, bevezette az egypártrendszert, és magát tette meg mindenható vezetőnek. 1988-ban a hadsereg lemondatta Ne Wint, és egy új irányító juntát juttattak hatalomra. Ezután kiírták a választásokat az országban. A katonaság által levezényelt szavazás ellenére is, elsöprő győzelmet aratott a Aung San Suu Kyi által vezetett ellenzék. A katonai junta nem volt hajlandó elismerni vereségét és semmisnek nyilvánította a szavazást. Emiatt megkezdődtek a diákok által vezetett tüntetések, amikkel a junta lemondását akarták elérni. A junta véresen leverte a tüntetéseket; több mint 3000 tüntetőt öltek meg a katonák. Aung San Suu Kyi-t azóta is házi őrizetben tartják fogva. (A házi őrizet 2009 májusában lejárt volna, de azzal az indokkal meghosszabbították, hogy Aung San Suu Kyi megsértette a házi őrizet szabályait.)

Ez egy olyan ország, ahol nem lehet az utcán kamerázni, mindenhol nyüzsögnek a titkos rendőrök és a besúgók, és az emberek nem is mernek politikáról beszélni, mert félnek, hogy rögtön elviszik őket a véleményük miatt.
Ebben a közegben szerveződött egy kis csoport, akik magukat Burma Demokratikus Hangjának (DVB) nevezik. Arra tették fel az életüket, hogy korlátozott eszközeikkel a világ tudtára hozzák, hogy mi is folyik valójában Burmában.
19 évvel a tüntetések brutális leverése után újra tüntetések szerveződtek a hatalom ellen, ezúttal a szerzetesek vezetésével. Az eseményekről csak a DVB készített képeket, amik így bejárhatták a világot.

További részletek magyarul ITT!

Burma VJ.avi
Burma VJ.srt

PPJ         2011.07.19.

DAVID LOY INGYENES, NYILVÁNOS ELŐADÁSA A BUDDHISTA NYÁRI EGYETEM KERETÉBEN

Július 31. (vasárnap) este 8 órai kezdettel A Tan Kapuja Buddhista Főiskola aulájában

Előzetes:

Vajon a buddhista tanításokból következik-e egy másfajta felfogás a bioszféráról, mely segítségünkre lehet a történelem e kritikus pontján, amikor annyi mindent teszünk annak elpusztításáért? A buddhizmus szerint szokásos, egyéni válsághelyzetünk és az emberi civilizáció jelenlegi helyzete között mély párhuzamokat fedezhetünk fel. Ez pedig azt sugallja, hogy az ökológiai válság legalább annyira spirituális, mint technikai és gazdasági probléma. Vajon találhatunk-e-e hasonló párhuzamot a két megoldás között? Vajon a személyes válságunkra adott buddhista megoldás választ kínál arra is, hogyan oldjuk meg kollektív válságunkat?

David R. Loy amerikai buddhista filozófus, akinek írásai általában a buddhizmus és a modernitás közötti összefüggésről szólnak. 1971 óta folytat zen gyakorlatot. A Szanbó Kjódan japán zen buddhista tradíció felhatalmazott tanítója. Könyvei: Nem-kettőség: összehasonlító filozófiai tanulmány; Hiány és transzcendencia: Az élet és halál problémája a pszichoterápiában; A Nyugat története buddhista szemmel: Hiánytörténeti tanulmányok; A Nagy Felébredés: Buddhista Társadalomelmélet; Pénz, szex, háború, karma: megjegyzések egy buddhista forradalomhoz; Tudatosság- kötött és kötetlen: Buddhista esszék; A sárkányok és démonok dharmája: Buddhista témák a modern képzeletvilágban (feleségével, Linda Goodhew-val együtt); valamint a legutóbbi: A világ történetekből áll. A Buddhist Response to the Climate Emergency (2009) [Buddhista válaszadás a vészes éghajlatváltozásra] társszerkesztője. David Loy korábban a Szingapúri Nemzeti Egyetemen, valamint a japán Bunkyo Egyetemen oktatott. 2006-tól 2010-ig a Besl család székének etika/ vallás és társadalomtudományi professzora volt a Cincinatti-béli Xavier Egyetemen (USA).

Az előadásra minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A TKBF vezetősége

A Buddhista Főiskola további nyári egyetemi programjai itt!