PPJ         2014.11.11.

2014. november 5-én részt vettünk A magyar föld sorsa című könyvbemutatón, ahol a magyarság történeti távlataiban és jelen tudományos vizsgálataiban példátlanul szépen összefogott előadások hangzottak el.

A könyv bemutatóján elhangzottak összefoglaló videója után, Andrásfalvy Bertalan, Ángyán József, Tanka Endre, Márai Géza, Molnár Géza és Fidrich Róbert immáron teljes előadásai is felkerültek a GreenR YouTube csatornánkra.

A könyv és a bemutató előadások ismerete hozzásegítheti a magyarságot, hogy földjéről önállóan és hathatósan rendelkezzen jogi, természeti és erkölcsi szempontból is.

"A tanulmánykötetben a szerzők arra tesznek kísérletet, hogy a hazai földügy évezredes Kárpát-medencei történetiségének és mai alakulásának a nemzeti megmaradás szempontjából sorshatározó lényegét egyetlen kötetben, tudományos igénnyel feltárják. A kerekasztal beszélgetésen körbejárjuk, hogy milyen intézkedésekre van szükség termőföldünk védelméhez. A föld az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, és jelentősége a világ népességének növekedésével párhuzamosan egyre növekszik. A Magyar Természetvédők Szövetsége a kerekasztal beszélgetés kapcsán a globális kitekintés mellett az aktuális magyar viszonyokra is szeretné felhívni a figyelmet, Magyarországnak ugyanis a lakosságához és területéhez viszonyítva relatíve nagy mennyiségű, jó minőségű termőföld áll rendelkezésére. Ez országunk egyik legfontosabb nemzeti vagyontárgya, melyet meg kell őriznünk, hogy minél több gazdálkodó magyar család számára biztosítsuk a földhöz való hozzáférést és a tisztes megélhetést. Ezen túlmenően fenntartható módon kell gazdálkodnunk a földdel, annak érdekében, hogy ez a nemzeti kincs a jövő nemzedékek számára is rendelkezésre álljon." - MTVSZ.hu

PPJ         2014.11.06.

Tegnap részt vettünk A magyar föld sorsa című könyvbemutatón, ahol a magyarság történeti távlataiban és jelen tudományos vizsgálataiban példátlanul szépen összefogott előadások hangzottak el. A könyv ismerete és a hamarosan elérhető teljes előadások ismerete hozzásegítheti a magyarságot, hogy földjéről önállóan és hathatósan rendelkezzen jogi, természeti és erkölcsi szempontból is. Addig is, álljon itt egy összefoglaló videó, mely, reméljük, felkelti az érdeklődést!

A könyv jövő héttől megvásárolható a Lyra és Lant boltjaiban illetve közvetlenül beszerezhető a kiadótól: http://www.agroinform.com/konyvek/andrasfalvy-bertalan-angyan-jozsef-marai-geza-molnar-geza-es-tanka-endre-a-magyar-fold-sorsa/c_481

Az MTVSZ híre a tegnapi eseményről

Termőföldünk védelme, a földzsákmányolás megakadályozása és a nagybirtokrendszer visszaszorítása érdekében a földforgalmi törvény újragondolására, a fenntarthatóság szempontjait integráló üzemszabályozási és földvédelmi törvények megalkotására, valamint az EU-s mezőgazdasági támogatási rendszer érdemi átalakítására lenne szükség – tette hozzá Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

A bemutatott földkönyv hiteles látlelet a magyar föld múltjáról és jelenéről. Szakmai – tudományos igényű mű, ugyanakkor közérthető. Ajánljuk mindenkinek, aki fontosnak tartja földünk nemzeti önvédelmét – nyilatkozta Tanka Endre, a kötet társszerzője és szerkesztője.

PPJ         2014.11.02.

A magyar föld sorsa című kötet szerzőivel folytatott kerekasztal-beszélgetés formájában kerül sor az Agroinform kiadónál nemrég megjelent kiadvány bemutatására. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A nemzetek modernkori biztonságát a természeti erőforrásaik minősége, mennyisége, állapota továbbá azok megőrzése határozza meg. Milyen intézkedésekre van szükség termőföldünk védelméhez? Hogyan alakul a magyar föld jövője? Erre a kérdésre keressük a választ A magyar föld sorsa c. kötet szerzőivel egy kerekasztal beszélgetés és könyvbemutató keretében.

A rendezvény ideje: 2014. november 5. 10 óra
Helyszín: Aranytíz Kultúrház (1051 Budapest, Arany János utca 10.), Bartók terem II. emelet

A kerekasztal beszélgetést és a könyvbemutatót tartják:

• • Andrásfalvy Bertalan, a néprajztudomány doktora, professor emeritus, a kötet társszerzője,
• • Ángyán József, okleveles agrármérnök, mezőgazdasági kutató szakmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az MTA doktora, a kötet társszerzője,
• • Márai Géza, okleveles agrármérnök, mezőgazdaság-tudományi doktor, a kötet társszerzője,
• • Molnár Géza, jogász, a kötet társszerzője,
• • Tanka Endre, jogász, dr.habil. egyetemi tanár, professor emeritus, a kötet társszerzője és szerkesztője,
• • Vass Csaba, az MTA doktora, a kötet bevezetőjének írója,
• • Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programfelelőse

A kerekasztal beszélgetést levezeti Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Részvételi szándékát kérjük legkésőbb 2014. november 3-ig jelezze a kerekasztal@mtvsz.hu címen.

A rendezvény háttere:

A tanulmánykötetben a szerzők arra tesznek kísérletet, hogy a hazai földügy évezredes Kárpát-medencei történetiségének és mai alakulásának a nemzeti megmaradás szempontjából sorshatározó lényegét egyetlen kötetben, tudományos igénnyel feltárják. A kerekasztal beszélgetésen körbejárjuk, hogy milyen intézkedésekre van szükség termőföldünk védelméhez. A föld az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, és jelentősége a világ népességének növekedésével párhuzamosan egyre növekszik. A Magyar Természetvédők Szövetsége a kerekasztal beszélgetés kapcsán a globális kitekintés mellett az aktuális magyar viszonyokra is szeretné felhívni a figyelmet, Magyarországnak ugyanis a lakosságához és területéhez viszonyítva relatíve nagy mennyiségű, jó minőségű termőföld áll rendelkezésére. Ez országunk egyik legfontosabb nemzeti vagyontárgya, melyet meg kell őriznünk, hogy minél több gazdálkodó magyar család számára biztosítsuk a földhöz való hozzáférést és a tisztes megélhetést. Ezen túlmenően fenntartható módon kell gazdálkodnunk a földdel, annak érdekében, hogy ez a nemzeti kincs a jövő nemzedékek számára is rendelkezésre álljon.

PPJ         2014.06.26.

Csak megerősíteni tudom az alább leírtakat, ugyanis magam is érintettje voltam az ügynek. Úgy próbáltak beszervezni az ÖMKI-hez PhD kutatásvezetői pozícióra(!), hogy még a humánökológia mesterdiplomám sem volt a kezemben. Kérdésemre, hogy ez hogy lehetséges, az volt a válasz, hogy ne aggódjak, megvannak a képességeim. Ez nagyon megtisztelő és biztató, tudományetikailag mégis abszurd és számomra elfogadhatatlan. Tovább érdeklődve az ÖMKI háttere után viszont, teljesen világossá vált a kép, hogy kikre, kiken keresztül és miért vadásztak. Tulajdonképpen a legtöbbetek eddig vélhetően bele sem gondolt, és pusztán nekem el sem hinné, hogy a modern kori nemzetárulás és gazdasági kémkedés hogyan zajlik. Isten áldja a sorsom, hogy beláthattam, nem szabad asszisztálnom ehhez az álságos feladathoz, még ha a "karrierem"(ez a materialista félelemből adódó lelki erőtlenség és hűtlenség melegágya típusú fogalom) is múlik rajta!

Mi úgy látjuk, hogy a pénzügyi háttérhatalom beszivárgása és a hatalom átvétele zajlik. A magyar mezőgazdaság kiszolgáltatása láttán a kérdésünk az, hogy a politika egyszerű ostobaságának, vagy tudatos nemzetárulásának a következménye a biogazdálkodás idegen kézre adása? A folyamat látható jeleit mindnyájan érzékeljük, és a cikk elolvasása után érthetővé válik - a háttérhatalmi cél: a magyar mezőgazdasági erőforrások megszerzése. A háttérhatalom érdekeivel ellentétes a ökologikus biogazdálkodás ál-magyar megvalósítása Magyarországon!!! A külföldi háttérhatalmi földtulajdonszerzés előre kívánja letörni a magyar biogazdálkodást, hogy a későbbiekben a magyar gazdák ne jelentsenek konkurenciát a külföldi érdekeltségekkel szemben. Ezért hazaárulásnak minősül a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság beszántása! Logikailag sajnos várhatóan ez együtt fog járni a magyar kutatóintézetek felszámolásával is. Ez a történet ugyanis már nem Kishantosról szól, hanem annál jóval többről, a magyar mezőgazdaság jövőjéről. A háttérhatalom diverzánsai beszivárognak, a nemzetárulók pedig "helyzetbe hozzák" őket. Az új és gyalázatos földtörvény létrehozza az idegen tulajdont és a piac monopolizálásának eszköze a világszínvonalú magyar kutatás felszámolása, az eredmények megszerzése és megsemmisítése, sőt a tartalmas és eredményes oktatás felszámolása is. Ez nem összeesküvés elmélet, hanem egy sajnálatos gyakorlat, amely Magyarország legfontosabb stratégiai ágazatát érinti. Azonban ennek a folyamatnak még csak az elején járunk!!! Még tehetünk ellene!!!! Ha részt veszünk azokon a társadalmi megmozdulásokon, amelyeket az új és gyalázatos földtörvény ellen, és a magyar gazdák védelmében szerveznek azok a magyar érdekeltségű erők, akik az egész nemzet sorsáért és az egész Pannon bio-geo-öko-régióért felelősséget éreznek és vállalnak.

Darvas Béla: Kutatóintézeti nonprofit káefté – fából vasparipa (az ÖMKI háttere) - darvasbela.atlatszo.hu

E sorozat második részében – mikor a statisztika által nyilvántartott K+F+I által foglalkoztatottakat próbáltam számba venni – írtam le az alábbiakat: „A vállalati K+F+I helyek száma viszont akár égen a csillag. A cégjegyzékben gyors kereséssel is félezer Bt-t és Kft-t találok, amelynek nevében szerepel a kutató, a fejlesztő vagy az innováció szó.” Most ezek közül egyet emelek ki, mivel megjelenése, működtetése és céljai sok tekintetben figyelemre méltó. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft-ről (ÖMKI Kft) lesz szó, amely magát „szerényen” Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetnek hívja, bár létszáma csekély (9 mezőgazdasági egyetemet végzett munkatársa van) és munkatársai között nincs nemzetközi értelemben jelentős publikációs aktivitást felmutató munkatárs (1 PhD minősített és 4 PhD-hallgató). Ez a vállalkozás tevékenységét tekintve inkább valamiféle tanácsadó/szervező/F+I pályázó cégnek tűnik, amelyet Forschungsinstitut für biologischen Landbau (FIBL) nevű svájci (és német/osztrák) cég hozott létre.

2011. február 1-én sok kutatóintézeti és egyetemi kollégámmal együtt levelet kaptam egy korábban a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft-nél (BHN) dolgozó ismerősömtől. „Egy most induló 3 éves program kapcsán kereslek, melynek középtávú célja az ökológiai gazdálkodáshoz és élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó kutatási aktivitás serkentése, kutatói kapacitás fejlesztése, magas tudományos színvonalú és a gyakorlatban is hasznosítható eredményeket adó projektek indítása Magyarországon. A projekt keretében arra a kérdésre is választ keresünk, hogy milyen intézményi-irányítási keretek között és milyen partnerségben lehetne a leghatékonyabban megvalósítani ezt a gyakorlatorientált kutatómunkát. A program első lépéseként a csatolt kérdőívre alapozva, mélyinterjúkon keresztül szeretnénk felmérni az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódóan mozgósítható kutatói kapacitást és együttműködési lehetőségeket.” Részt vettem ezen az egyoldalú „kikérdezésen”, majd később a BHN helyiségében szervezett találkozón is. Ezen négy hazai egyetem képviselőin túlmenően az MTA három mezőgazdasági kutatóintézetének (ma ezek az MTA ATK részei) képviselője is részt vett jelezve, hogy „mindenféle” pénzre szüksége van a hazai mezőgazdasági kutatásnak, amely nyomorúságos körülmények között éli túl egyik évet a másik után. A találkozót egy frissen, a Technical University of Munich, Department of Landscape Ecology (München) „tájökológiából” PhD-t szerző hölgy (Drexler Dóra, aki máig a FIBL adminisztrációjának munkatársa) vezette és kérdezgette a professzor urakat, akik készségesen válaszolgattak, miközben a FIBL igazgatójának felváltva fordítottak.

A svájci cég igazgatója (Urs Niggli) elmondta, hogy ennek a projektnek a finanszírozója a Pancivis Stiftung, amely azzal bízta meg a FIBL-t, hogy felügyelje a magyarországi projekt szakmai megvalósítását és a rendelkezésre bocsájtott pénzösszeg célszerű felhasználását. Az ülésen résztvevők már előzetesen egymást kérdezték arról, hogy kiket is takar a Pancivis Alapítvány? Nos, a Pancivis Stiftung-ot a lichtensteini Vaduzban 1999-ben jegyezték be, de csupán ennyi, ami róla bizonyosan tudott. Azt, hogy a Pancivis milyen tevékenységből származó 2 millió eurót ajánl fel a magyarországi projekthez, és miért egy svájci intézeten keresztül csak találgathattak a résztvevők, de ajándék lónak nem szokás a fogait fixírozni. A FIBL egyébként 130 fős svájci K+F+I intézet (Frick a székhelye) – ami hazai viszonylatban is szerény méretűnek számít –, s erősségének azt tartja, hogy szoros együttműködést szorgalmaz a kutatás és a gyakorlat között. Ez utóbbit úgy jellemzi, hogy 200 gazdasággal tartanak kapcsolatot. Mindezt technológiatranszfer-aktivitásnak tarthatjuk inkább, mint kutatóintézetinek, vagyis a hazai bioügyekben fix összeggel és ideiglenesen nemzetközi F+I menedzseri ambíció jelent meg. A FIBL számos kelet-európai, indiai, latin-amerikai és afrikai országban vesz részt az ökológiai kutatási, tanácsadási és tanúsítási szolgáltatások kidolgozásában – olvashatjuk a brosúrájukban. A hazai tanúsítási terület eddig a BHN területe volt, illetve 2002-ben kezdte meg a Hungária Öko Garancia Kft tanúsító szervezet („anyacége” az Austria Bio Garantie) a működését. Előtte a holland érdekeltségű SKAL (Office in Hungary) próbálta a lábát megvetni nálunk. A hazai piac, amely 2012-ben 119 ezer ha közel 10%-a tartozik hozzá (lásd 18. ábra). A nagyrészt osztrák érdekeltségű Hungária Öko Garancia Kft vezetője (Kovács Dóra) egy 2012-es konferencián nagy örömmel üdvözölte a svájci központú ÖMKI Kft létrejöttét.

A FIBL vezetője az ökológiai gazdálkodáson belül az alábbi területeket nevezte meg legsürgősebb célpontjaik között (i) az ökológiai termesztéssel kapcsolatos doktori és posztdoktori program előmozdítása; (ii) a tudományos kutatások segítése; (iii) az Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform „aktivizálása”. Nézzük ezeket egy kicsit közelebbről.

18. ábra: A tanúsítást kiadó szervezetekhez tartozó, ökológiai művelésű területek nagysága Magyarországon

A PhD-programot illetően az ÖMKI a Szent István Egyetemet választotta stratégiai partnerének. Kétségtelen, hogy ezen az egyetemen folyik a legjelentősebb hazai oktatási aktivitás, jellemezhetően a környezetgazdálkodási MSc-képzéssel és az itt létrehozott Környezettudományi Doktori Iskolával. Mindkettőben Ángyán József szerepe emelhető ki, hiszen az ökológiai termesztést illetően a gödöllői MSc- és PhD-képzés sikere egyértelműen az ő és munkatársai (kiemelten Menyhért Zoltán) nevéhez fűződik. Ángyán professzor úr, akkor éppen a VM-ben az oktatásért és kutatásért felelős parlamenti államtitkár volt, és többször is segítőkészen tárgyalt a FIBL megbízottjaival. A kezdetben támogathatónak tűnő szerveződés azonban gyorsan a tárgyalás megszakadásához vezetett, mert a megbeszéltekkel ellentétes FIBL döntésekre került sor. A FIBL igazgatója ugyanis úgy gondolta, hogy nem illeszkedik be az adott erőviszonyok közé, hanem mint „független vásárló” azt választ az általa kezelt 600 millió forintjáért (eredetileg 3 éves ellátásra, ami később 6 évre változott), amit kedve tartja. És megtehette mindezt, hiszen még a Magyar Biokultúra Szövetség – mint a legnagyobb magyar tulajdonú szerveződés – éves K+F+I pénzkerete sem nagyobb, mint 25 millió forint. A svájci kezdeményezés lassan elveszítette a BHN (ügyvezető Roszík Péter) és az ökológiai gazdálkodás nemzetközi szervezete, az IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movements) EU Group magyar tagjának (Ács Sándorné) támogatását, akik az ÖMKI Kft-ben az igen szerény hazai pályázati rendszerben külföldi érdekeltségű konkurenst láttak. A kezdeti ígéretek ellenére a FIBL ügyintézői feléjük sem teljesítettek, vagyis a dolgaik irányításába a meghatározó magyar szakmai szervezetek bevonását sem tartották rangjukhoz méltóan bevonni. Rajtuk keresztül megszerezték a helyi ismereteket, majd saját érdekük szerint döntöttek. Igazán mai történet. A FIBL egyébként az IFOAM-on belül erős helyzetű intézet, így Ács Sándorné újraválasztásakor az ÖMKI Kft képviselői igyekeznek is elmozdítására azzal, hogy nem támogatták. Ez a próbálkozásuk azonban sikertelen maradt.

Nézzük a szakmai teljesítményt. 2013-ban az ÖMKI Kft-hez érkezett 29 PhD és posztdoktori témajavaslatból a FIBL munkatársai 4-4 pályázatot tartottak támogatásra érdemesnek. 2013. december 7-én számoltak be a korábbi érintettek az ösztöndíjasok találkozóján. Az ÖMKI Kft kitűnő PR munkát végez, kicsinységük ellenére mernek nagynak mutatkozni; láttatják magukat, ahol csak lehet. Irigyelhetik érte a forrásszegény, bár valóságos állami kutatóintézetek. Az ajánlatok közel negyedének támogatása egyébként átlagos EU pályázati sikerességi arány. A posztdoktori kutatás támogatásának hossza a FIBL projektben két év, míg a PhD-támogatás három évre szól. Emlékezettőül, egy hazai PhD-szerzés időtartama 5-7 év. A támogatás átlagos nagysága ~9 mFt, ami korántsem magas. Az OTKA fiatal kutatóknak kiírt pályázatai ettől merőben eltérők, és a végelszámolásnál a nemzetközi színvonalú publikációs aktivitás meghatározó szempont. Mindez itt másként van, hiszen az ÖMKI Kft saját munkatársai honlapra helyezett cikkeinek többsége is csak ismeretterjesztő lapokban jelent meg. Vannak olyan szakmabeliek továbbá, akik a gyakorlatnak „kidolgozott” eljárások újdonságtartalmát is vitatják.

Az ÖMKI Kft tudományos kutatási területen való stratégiai partnerként a Haszonállat-génmegőrzési Központot (HáGK, korábban Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, KÁTKI), a tápiószelei Növényi Diverzitás Központot (NÖDIK, korábban Agrobotanikai Intézet), a Szent István Egyetemet, a Magyar Biokultúra Szövetséget és a BHN-t jelölte meg. A HáGK és a NÖDIK nem sensu stricto kutatóhelyek, s a VM nem is csatlakoztatta a kutatóhálózatához (NAIK), hanem a génmegőrzéshez tartozó mezőgazdasági génbank meghatározóivá tette ezeket. A HáGK a kisállati, az NÖDIK a növényi génbank hazai központja. A géntechnológia térhódításával a mezőgazdasági génbankok nagyon is felértékelődtek, hiszen igen sok ősi fajtánk extra tulajdonságait szívesen látnánk az új fajtákban ismét. Ilyen például a Bánkúti búza, amelynek sikértartalma a magyar kenyér jó hírét vitte. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a FIBL stratégiai törekvéseit jól körvonalazzák a választásai. Ezen túlmenően, bár a gödöllői Szent István Egyetem kutatóegyetemi rangot nyert, a megmaradó két intézet a hazai ökológiai termesztés minőségbiztosításának központjai. Mit választott tehát az ÖMKI Kft aktivitásának célpontjaként az követően, hogy megszondázta a hazai egyetemeket és kutatóintézeteket? Nos, nem azokat, akikkel „mélyinterjúkat” készített, de ez – mondhatják – a „vásárló” előjoga.

Végül miért is kiemelt cél a 2009-ben (Radics László és Roszík Péter hívták életre) létrehozott Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform aktivizálása? Nyilvánvalóan a nemzeti csúcson lévő érdekszövetség elérése a cél, ami egy limitált időtartamra érkező külföldi cég esetén kérdések sorát vetheti fel. A Nemzeti Technológiai Platformok elsődleges tevékenységei a technológiatranszfer szervezése, s abban kiemelten az F+I irányítása, a pályázati rendszerekbe hívószavak bejuttatása, végül az így „pántlikázott pénzek” megszerzése. A 2 millió euróval beköltöző, mértékletesen költő nemzetközi cég (FIBL/ÖMKI Kft) az eredményes hazai és nemzetközi pályázás a Kft továbbélésének lehetőségét teremthetné meg, hiszen innen töltődhetne vissza a behozott pénzügyi alap. A pályázati rendszerben való térnyerés tehát kiemelt szerepű, ha mégsem ideiglenes a beköltözés (vö. 3 év helyett 6 év).

Ha ennyi kérdés gyűlik valamennyi fő cél köré, akkor vajon miként halad előre ily határozottan egy ilyesfajta vállalkozás. A válasz sokak szerint igen egyszerű: a miniszterelnök feleségének mentorsága áll a háttérben. Ő úgy gondolja, hogy az ÖMKI Kft kitűnő ügyet képvisel, és mindenképpen támogatandó. Kétségtelenül, az egészséges élelmiszerek termelésének és fogyasztásának terjesztését nevezhetjük akár karitatív feladatnak is, amely bármely First Lady számára vonzó terep kiváltképpen, ha Aranykalászos gazdatanfolyamot is végzett. Nyílt titok volt, hogy a KÁTKI (ma HáGK) telephelyén irodát nyitó ÖMKI Kft-t, azt követően, hogy a hazai ökogazdálkodás intézményeit „megvezette”, Ángyán József az érintett igazgatón keresztül kitessékelni igyekezett a felügyelete alá tartozó állami intézet területéről. Ángyán államtitkárnál – ahogy számomra írt levelében olvasom – Lévai Anikó két alkalommal is az ÖMKI Kft-t támogatóan járt közbe, hiszen – ahogy neki mondta – egyik barátnőjének leányáról és az általa képviselt ügyről van szó. Első alkalommal 2011 nyár elején, Budán, a kormányzati politikai évadzáró kerti partiján, ahol Orbán Viktor és Lévai Anikó voltak a házigazdák; másodízben 2011 késő őszén, egy jó órás beszélgetésen a Parlament Café-ban. Ángyán József azonban hajthatatlan maradt.

Van egy, az előbbiekkel párhuzamosan futó ügy, amelyben a KVK ökológiai termesztésben elkötelezett földterületeit az NFA más tulajdonosoknak ítélte, így egyidejűleg a hazai legjelentősebb, dán mintát követő népfőiskolai kezdeményezése látszik elbukni. A KVK jogorvoslatot kért az agrártárcával szemben. A biogazdaság egyik ügyvezetője Ács Sándorné (az IFOAM EU Group magyar tagja), a hazai ökológiai termesztők egyik legaktívabb képviselője (egyben az Élőlánc Magyarországért ökopárt elnökségi tagja) jelenleg is a kishantosi mintagazdaság megmaradása mellett érvel, amelyben ütközött az agrártárca államtitkárával, Bitay Mártonnal. A KVK megmaradása – ami ez ügyben a hazai ökológiai gazdálkodásban meghatározó szerepű – mellett felemelte szavát Ángyán József képviselő, Székely József ombudsman, de a Greenpeace (Rodics Katalin) is. Drexler Dóra (ÖMKI Kft) más álláspontot képviselt. 2014 áprilisában a KVK 140 millió forintra becsült értékű veteményeit kiszántották, s ezzel új „jogi” helyzet állt elő egy olyan ügyben, amelyben a Székesfehérvári Járásbíróság előtt még birtokper folyik. Ugyanekkor a VM államtitkárának értelmezése szerint a KVK jogtalanul használja fél éve a földeket, így hat havi bérleti díjjal megkárosította az államot.

De térjünk vissza az ÖMKI Kft-re, amely 2013. október 9-én parányi, ideiglenes támogatású, külföldi érdekeltségű szervezetként a Magyar Parlamentben rendezhette meg az „Ökológiai Szakmapolitikai Csúcs 2013” című rendezvényét, ahol az interneten található kép szerint Urs Niggli mosolyog a padsorokban. Nem rohamtempójú előmenetel ez? Csodálhatók a találgatások és válaszok, hogy ki vagy mi áll a háttérben?

Az ÖMKI Kft a méretéhez és szakmai elismertségéhez képest kétségtelenül jelentős PR aktivitást tudhat magáénak. Konferenciákat szervez, például „Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – Trendek és kitörési pontok” címűt 2012. február 2-án vagy „IV. Nemzetközi Ökológiai Mezőgazdasági Tudományos Konferencia (ICOAS)” rendezvényt 2013. október 9-13-én, melyhez a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatását is megszerezte. A 2012-es tanácskozáson, Gödöllőn, Urs Niggli arról beszélt, hogy a FIBL, amely „közhasznú magánszervezet”, Svájcban 135, Németországban 20, Ausztriában 10 tudományos és technikai munkatársat foglalkoztat. A FIBL munkatársaival való közös munkát Radics László (akkor még a Corvinus Egyetem tanszékvezetője, ma nyugdíjas) tartotta igen hasznosnak, és azt hangsúlyozta előadásában, hogy a 2011 őszén kezdődő és 2014-ig tartó pályázatukban a délkelet-európai országokat (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó) célzó projekt az E-learning területén remél sikereket. Kovács Dóra, a kisebbik tanúsító szervezet vezetője a 2012-es előadásának az összefoglalójában az alábbiakat írta le: „Kézzelfogható példa erre, hogy a Biokultúra Szövetség budapesti piacain és rendezvényein való részvétel feltétele nem a Biokultúra tagság, hanem a Biokontroll Hungária tanúsítása. A monopolizáló-diszkriminatív politika a Biokontroll Hungária és a Biokultúra Szövetség túlzott összefonódásából fakad, amely mind személyi szinten, mind a feladatmegosztás szintjén megnyilvánul, és amely véleményünk szerint megkérdőjelezi egyrészt az ellenőrző szervezet független és objektív működését, másrészről a Biokultúra Szövetség nyilvánosan deklarált céljainak (a biotermelés eszméjének és a biotermékek fogyasztásának minél szélesebb körben történő terjesztése, a biotermelők általános érdekképviselete) őszinteségét.” Barátságosnak bizonyosan nem mondható vélemény a meghatározó magyar versenytársról a kisebbségi, (bár abban többségi) osztrák képviselettől. Vajon kit szólítanak meg ezek a nyilvánvaló vádak, ha azok a magyarországi integrátort is érintik? Ki fog itt vizsgálódni?

Nem is vitás, ez alatt a történet alatt érzékelhetően mozog a föld, de nem a konkrét ügy az, ami K+F+I szinten számunkra elsődleges tanulsággal szolgálhat, hanem hogy 600 mFt (mínusz a stáb működési költségei)/3-6 év támogatásért a hazai agráregyetemi és agrárkutatási szereplők ünneplőbe öltöznek, bokát csattogtatnak, nem sajnálják maguktól a szájfényt, és a „nagypolitika” átengedi a hazai tulajdonú szervezeteinek kommunikációs területeit is. Csodálkozhatom-e azon, ha egy német eredetű svájci kollegám, aki azzal próbálkozott, hogy beszervezzen egy nemzetközi szakértői közösségbe a munkadíjamat a felére állította be annak, amit hajdani magyar, végül Dániában letelepült munkatársam számára irányzott elő. Kérdésemre azt a választ adta, hogy Magyarországon köztudottan alacsonyak a kutatói bérek. Ezért az alacsony bérért aztán tőlem várta volna a meghatározó szakmai munkát. Nem álltam kötélnek, de mindez nem változtat azon, hogy a K+F+I nemzetközi piacán „moszkvatéri reklámáru” a magyar munkaerő, vagy mint ebben az írásban olvasható pár százmillióért meghatározó befolyás szerezhető országos ügyekben is. A rendszerváltás utáni magyar kormányok vajon miért szegényítették erre az elképesztően kiszolgáltatott szintre a hazai mezőgazdasági K+F+I szereplőit?

Darvas Béla

Kishantosi fejlemények: kinyomom a szemét! - NOL.hu (részlet)

Ács Sándornémegdöbbentőnek tartja, hogy az agrárkormányzat – élén Fazekas Sándor miniszterrel – segédkezet nyújt a ökogazdaság tönkretételéhez. Mint mondja, egyedül Orbán Viktor segíthetne, de a kormányfő eddigi némasága azt jelzi, egyetért a pusztítással.

Orbán vejének és testvéreinek ajándéka Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

– Miből gondolja, hogy a miniszterelnök egyáltalán ismeri Kishantos ügyét?

– Abból, hogy a felesége, Lévai Anikó 2011 augusztusában egy egész napot töltött nálunk, és megismerkedett a biogazdálkodás alapjaival. A kormányfő veje, Tiborcz István és az ő testvérei, Eszter és Péter pedig egy általunk szervezett dániai tanulmányúton is részt vettek. Annyira meg voltak elégedve, hogy kaptunk tőlük ajándékba egy különleges pohárkészletet. Úgyhogy a kormányfő pontosan tudja, mit is jelent az országnak Kishantos. Ha nem segít, akkor nem is akar segíteni.

PPJ         2014.05.26.

"A látogató, aki végigjárta a pavilont, a kertet, rész vett a programokon, megízlelte és magával vitte a magyar táj kínálta terményeket, lelkében magával viszi az élethez való természetes viszonyulás élményét. És akkor visszatalál embermivoltának feladatához, tudatosan és felelősséggel lenni Földünkért, annak minden lényéért." - részlet a tervdokumentumból.

„Táplálni a Földet, energiát adni az Életnek”

A Világkiállítás fő témája az egészség, a környezet és a fenntartható fejlődés. Központi gondolata, hogy a Földön mindenki számára tegyük hozzáférhetővé az egészséges, biztonságos és megfelelő élelmiszereket, táplálékot. A szervezők a tradíciót, a kreativitást és az innovációt helyezték középpontba.

Étel, Energia, Föld, Élet. Ötödik az Egyén

A Milánói Világkiállítás az élelmezés komplex és univerzális témaköréhez környezeti, történeti, kulturális, antropológiai, orvosi, technológiai, tudományos és gazdasági szempontból közelít. Ez az átfogó szemlélet kiváló teret biztosít új kapcsolatok kialakítására, összefüggések feltárására, ami az Expó egyik fő céljának tekinthető. További részletek: expomilano2015.hu

Magyarország üzenete

A világkiállítás magyar kiállítóhelyének feladata, hogy a látogatók ha elindulnak az országok pavilonjai között, találjanak egy olyan helyet, ahol természetes és élő anyagok között nyugodtan leülhetnek, vásározhatnak, találkozhatnak Magyarország életet adó elemeivel, művészetével. Olyan hely, amely alternatívát kínál a jelenlegi, globális válságot okozó paradigmára, átélhetővé teszi a termékeny természeti világ szépségét, gyógyító erejét, és egyben felelősségünket Földünkért, saját egészségünkért. Pályázatunk célja, hogy az Expo-n való magyar részvétel sok alkotó embernek, kézművesnek, népzenésznek, kortárs művésznek, a magyar mezőgazdaságnak, ásványvizeinknek, borainknak, élelmiszereinknek és más helyi termékeinknek is nyújtson lehetőséget a bemutatkozásra, az árusításra.

A tervet meghatározó elemek, szimbólumok, művészi megformálása a magyar kulturális örökségből ered. Az örökség, amely kiállta az évszázadok próbáját ma is aktuális üzenetek közlését teszi lehetővé, átélhetővé. Az életfa, sámándob, búza, a víz, a kert, a táj mindezt megjeleníti hangsúlyosan. Mindez formát ölt az épület és a kert formájában, művészi effektusaiban, programkínálatában. A sámándobra rajzolt életfa-motívumban víz áramlik, éjjel fény árad belőle. A kiállítás utal eredetmondánkra, totemállatunkra, a Turulra, és a történet elindul Álmossal, majd Szent Istvánon át Mátyás reneszánsz kertjéig, Széchenyit és 1956-ot érintve az olasz látogatókban közös történelmi emlékeket ébresztve jutunk el a máig.

A civilizáció szeméthalmából eleven, fényjátékokat és hanghatásokat sugárzó kiemelkedő épület utat mutat a jövőbe, ízekkel-színekkel, élő zenével, tánccal. Az épület mögötti szabad területen tájépítészeti elemekkel létrehozott szabad tér nyílik, színpaddal és vetítővászonnal. A belső és külső terek átjárhatóak, több helyen transzparensek, kívülről átláthatóak, és belülről kifelé sugároznak. Az álló sámándobok kiállítóterek, a fölső és alsó világ közti kapcsolat rajtuk keresztül zajlik. A fekvő dobban lévő piactér az emberek találkozási helye, a piaci élet elevenségével, ahol kicserélik munkájuk gyümölcseit.

Ez a jövő szolidáris gazdaságának, egy új paradigmának az előképe. A kert az emberek és az átalakított, megnemesített természet találkozási helye. Itt az ember a Föld gyógyítójává válik, és elveti a jövő csíráit. Magyarország történeti tájhasználata a szerves tájművelésen, a természeti adottságok mély ismeretén és tiszteletén alapult. Magyarország mindig is Európa éléskamrája volt. Az ország természetföldrajzi adottságai a sokféleség lehetőségét teremtették meg, minden egyes falu, tájegység helyi sajátossága a kultúrában (viselet, tánc, szokások, tárgykultúra…), egyedi módon, a helyi termékekben és ízekben is kifejeződik. Ez a világ mára eltűnt, de a táj még most is őrzi ennek a sokféleségnek a lehetőségét.
A mai ember elszakadt a természeti világtól, és nincs tudatában, hogy élete mégis a föld termőerejétől, a vizek, a levegő tisztaságától, az egészséges tápláléktól függ. A kert, – akár szakrális, akár profán–, minden kultúrában az embernek a természeti világhoz való viszonyát, a paradicsomi kert ideájában a teremtett világ örök és harmonikus mivoltát jelenti. A világkiállítás a jövő generációja iránti felelősségre kívánja felhívni a figyelmet.
A szakrális, szellemi tartalom művészi megformálása, a három dobépület és a kert hármas egységét jelképezze legrégebbi és legszebb köszönésünk: Bort, Búzát, Békességet!

A dob belső tartalma
A fősétányról egy hatalmas sámán dobot látunk. Az első dob rendeltetése a szellemi üzenet művészi megjelenítése, ahol a látogató részese, átélője lehet mindennek. A dob oldalán lévő kiemelkedő domborulatok sok kis prizmából álló ablakok, amelyek a fényt megbontva megvilágítják a belső teret. Este a belső világítást a fény megtört hatásával közvetítik kifelé. A világfa-motívumban folyó vízben, – megkomponált módon –, időközönként buborékok indulnak el a motívum szálaiból (a csöves vízmértékhez hasonlóan, nem sok kicsi buborék, hanem egy nagy, amely faltól falig ér). Ezáltal tökéletesen organikus, lüktető élményben lesz részünk, amely a természet, a fizika szépségeit emeli művészi szintre.

Fénykémények
A nádborítású héjazaton –, amely puha vonásokat ad az épületnek – üveg-rudak hatolnak át. A külső falon 10 centiméter hosszan nyúlnak ki a szabadba, majd áthatolva a falon 20 centiméter hosszan benyúlva fényt közvetítenek a térbe.

Egy vízcsepp ereje
A legfelső - egyben a legmagasabb - szinten a látogató „alakor” búzamezőn találja magát, középen egy kúttal. A két főfalon a világfa felső része látható, amelyben buborékok törnek felfelé, így a vízzel teli oszlopból úgy hatol be a fény, hogy pászmája folyamatosan mozog a búzamezőn. Amikor a felfelé törő buborék a csúcspontra ér, a dob legmagasabb pontjából egy vízcsepp aláhull a kútba. A kútnak nincs alja, ezért a vízcsepp a következő szintre esik, ahol egy 1.5 méter átmérőjű kör alakú, 15 centiméter mély, feszített víztükrű átlátszó medencébe esik. A becsapódó vízcsepp mozgásba hozza a vízfelszínt, az így keletkező vízkörök esetleges helyen kicsordulnak a kútból, aláhullnak a földszintre, ahol 7 darab különböző méretű és hangolású, 30 fokos szögben álló, belülről megvilágított sámán dob helyezkedik el. A vízcsepp és a dob találkozása hangot ad, a kihangosítás által az épületen kívül különböző hangolású dob-hangokat, vagy dob- morajt hallunk. A nagydob hangja és ritmusa adja a pavilon szívverését.

Alakor búzacsíra
Az első szinten, ahol a feszített víztükrű medencébe hullik a vízcsepp, dupla falú üvegfödém a járófelület, ebben csírázik a búza. A csíraszöveten keresztül rálátunk az alsó szinten lévő dobokra, a földszintről nézve több ezer csírázó búzaszem mágikus (szürreális) képét látjuk, középen az életet jelentő víz karikákban lüktető rajzolatával. A búza kultúránkban az életfolytonosság – feltámadás – a szellemi esszencia és teremtő erő jelképe. A csírázó magvak folyamatos cseréje során a kikerülő csíra, amely kiváló táplálék, kis papírzacskóban minden látogatónak adható. A zacskón az alakor búza leírásával.

A múlt dobjai, a jelen hangjai
A dob művészi alkotás, installáció. Szerves épület szakrális belsővel. Lüktető és élő. A világfában úgy lüktet az éltető víz, mint érrendszerben a vér. A vízcsepp hangja, moraja a múlt dobjai, a jelen harangjai. Az alakor gabonaszárai a függőleges nádfalakból kiálló, fénylő üvegszárakkal való találkozása, a kút, az ablakokból szivárványra bontott fény, a folyamatos lüktetés a vízzel teli világfával, a dobok hangja, mindez egy sámán dob belsejében, a magyar táj szakrális emulzióját mutatja. A világfában összefutó buborékok, amelyek mind máshonnan jönnek, más sebességgel érnek össze középen, ahol együtt feltörve a magyar táj és tájban élő ember sokszínűségét mutatják.

Második dob - fekvő dob
Rendeltetése: piactér, piknik-étterem, színházterem, kiállító-tér, kongresszusi terem, fogadásokra alkalmas tér.

Tetőkert
A dob felső tere parkosított zöldtető, teraszosan lépcsőzik a középső szintig, amelyen átfutó vizes árokban a két életfából alábukó víz csörgedez. A terasz szintkülönbségeit összekötő oldalfal alul átlátszó üvegfelület, amelyben szintén víz van. Itt a vízben egy-egy nagy buborék jelöli a vízszintet, stabilitást, nyugalmat adva. A lelépcsőződő gyepes teraszokon faburkolatú ülőfelületekre lehet letelepedni. Ez a tér a magyar táj meleg és bőtermő hegyoldalait jeleníti meg mandulafákkal, szőlővel, levendulával. Az Expo, és a magyar pavilon olyan szigete, amely nyugalmat, pihenést nyújt a látogatónak.

Piknik vendéglátás
A fekvő dob belső tere piknik-étterem. A táj és a magyar konyhaművészet, a szabadban elköltött jó étel, a közösségi együttlét élményét idézzük, a magyar táj képi nyelvének nagy mestere, Szinyei Merse Pál Majális című festményétől inspirálódva. A táj felkínálja éltető erejét. A szabadban való étkezés örömmel tölti el az embert. A piknik-vendéglátás lehetőséget teremt a kiváló magyar kézműveseknek, hogy általuk készített fonott kosarak, csuprok, poharak, szőtt szalvéták, bicskák ily módon elkeljenek. A vendégek különböző összeállítású kosarakat vehetnek, és a piacon bevásárolhatnak a magyar termékekből (sajtok, borok, stb.), a kertben megszedhetik a zöldségeket. A kiállítás ideje alatt egymást váltják a hazai térségi termelők a gyümölcsök érési sorrendjében (a nagykörűi cseresznyések, Göncről a kajszitermelők, a felső-tiszavidéki szilvalekvárkészítők, az ország bioszőlő-gazdái, gyümölcsész közösségei, és mások). Vehetnek a kerti kemencében sült kenyérből és lepényekből. Ha valaki nem akarja hazavinni a kosarat, bérelheti is. Lehet előre összeállított kosarakat is választani. A kosárral a magyar pavilon kertjében is leülhet, a tetőkertben, a kunhalmon, a lugas alatt.

Belső tér
A belső térbe a fény a tetőn átfutó vízen és a dob oldalán lévő ablakokon hatol be. A felső fényforrás szép rajzolattal vetül a zárt térbe. Este belülről a vízen áthatoló fény adja a tetőkert egyik térvilágítását. A belső tér padlóburkolata só- és fakocka. A kellő szilárdságú parajdi sókocka különleges, természetes, izgalmas felületet, gyógyhatású klímát eredményez. A tér belső kialakítása mindennemű rendezvényre alkalmas. Állandó funkciója: kulturális rendezvénytér, amelynek meghatározó jelenléte mellett működik a magyar élelmiszereket, hungarikumokat bemutató piac. A piac mozgása, életteli hangulata a népzene állandó jelenlétével úgy mutatja be az országot, mint Európa éléskamráját. Megmutatja misszióját, erejét abban, hogy a magyar mezőgazdaságban a múltból visszanyert, a feledés homályából feltámasztott értékeink – a gyógyító alakor búza, a különleges húsú állatok (racka birka, szürke marha, mangalica), boraink, ásványvizeink, zöldségeink, gyümölcseink, gyógynövényeink, gyógy-készítményeink – lesznek bemutatva oly módon, hogy a látogató élményszerűen magával viheti a magyar táj ízeit, termékeny erejét. A magyar pavilon a piactérrel egy új paradigma vízióját teszi tapasztalhatóvá, átélhetővé: bevásárlóközpontok helyett hirdetve a helyi termékek, a termelőtől való közvetlen vásárlás, a tömegcikkek helyett az egyedi kézműves tárgyak fontosságát, a világunkat – a Föld életét – veszélyeztető ökológiai és szociális kérdésekre adott válaszként. A belső piactér flexibilis szerkezeteivel könnyen átalakítható színházi térré, kongresszusi, fogadásokra alkalmas színhellyé, fogadásokra alkalmas színtérré, kiállító-teremmé (a nézőtér és a piac funkció berendezése kompatibilis).

Harmadik dob - álló dob
Rendeltetése: időszakos kiállító tér, kamara-előadások tere, bemutatótér, VIP-tér.

A kortárs magyar művészet folyamatos bemutatásának terei itt kapnak helyet. A legfelső tér tökéletes akusztikájú színhely. Az utolsó dob a pavilon utolsó egysége, ami a jövőt mutatja, prezentálja, mind művészet mind találmányok bemutatásával. A dob mögött, a kijáratnál szabadtéri színpadként működő emelt tér található.

Működés az időben változva, tavasz – nyár – ősz, nappal – éjszaka
Az épület élő ruhája folyamatosan változik tavasztól őszig, reggeltől estig, éjszakai megvilágítással, esőben is üzemel.

A látogatói útvonal
A látogatók útvonala a víz útját követi. A látogatók útvonala kétfelé ágazik: beléphetnek a piactérre és onnan tovább, fölfelé az épületbe. Ha kívül haladnak tovább, az oldalsó lépcsőn feljutnak a középső szintre, onnan az első dobban található kiállítóterekbe, és a teraszra. A piac- és rendezvénytérben kosarat bérelhetnek, vagy vásárolhatnak. A kosarat a piactéren és a kertben megtölthetik a Kárpát-medence javaival, majd a tetőteraszon letelepedhetnek, piknikjüket elköltve.

Szerkezetek, gépészet - fenntarthatóság,környezettudatosság
Az épület fő tartószerkezete ragasztott fa főtartókból készül (függőleges falbordák és födémgerendák), külső-belső burkolattal. Az álló sámándobok váza nádfedést kap. A kifeszített bőr helyét részben transzparens, áttört természetes felületek – nádkötegek, rőzsekötegek – és a fényt beengedő különböző fénycsatornák, üvegcsövek töltik ki, nappal és éjjel váltakozva engedik át a fényt és a látványt a külső és a belső világ közti határvonalon. A fekvő sámándob fala kívül-belül faburkolatú. A lépcsőző zárófödém lépcsőfokainak homlokfala bevilágító sávokat tartalmaz, melyek – a körablakokkal együtt - a belső teret természetes fénnyel árasztják el.
Az épületburok zárt és nyitott terek váltakozása. A piactér padlója tégla formában fejtett parajdi sóból és keményfa kockából készül, a burkolat az alaprajz ellipszisébe írt mintát hordoz. A dobok falát részben tömör szerkezet, részben üvegfal határolja.
Az épület nincs téliesítve. Az elsődleges gépészeti feladat a nyári hűtés. Az épület igyekszik a gépészetet minimalizálni, vagy teljesen mellőzni, passzív hűtési eszközök alkalmazásával – vizek áramoltatása, hőtárolás, árnyékolás, átszellőzés, vízpermettel való hűtés – által. A működtetéshez szükséges minimális elektromosság külső, lehetőleg megújuló forrásból (zöldáram) kell származzon. A belső irodatérbe szükség esetén felülethűtést helyezhetünk, talajszondás vagy levegős hőszivattyúval. A gépészeti berendezések, vezetékek a föld alatt lesznek elhelyezve. A kunhalom az alapozásból kikerülő földből épül. A vízhasználat fenntartható. A csövekben keringő víz zártan keringetett, elsősorban esővízzel üzemel, a hálózati víz a pótlást biztosítja. A használat során törekszünk a hulladékképződés megakadályozására. Minden visszaforgatott, újrahasználható. A keletkező hulladék újra nyersanyaggá válik, a szelektív gyűjtés, komposztálás, újra-használat által.

Szociális tartalom, a múlt és jövő összekötése
A megvalósításban egy másfajta munkastílus is megjelenik. Az épület befejező munkáinak kézműves részei közösségi munkában, kalákában épülnek.

Utóhasznosítás
Az épület szétszerelhető, szállítható. A zárás után Magyarországra kerül, megfelelő helyszínen újraépül.

Táj és kert
A kert célja, hogy az idelátogató olyan helyen találja magát, amelyet áthat az ÉLET. Áthatják az elemek. A tűz–víz–levegő–föld, és ezek metszőpontjában megszülető ötödik elem (quinta essentia), az élet forrása, a magyar hagyományban is jelenlévő életfa. A fa a világ tengelye, kapocs Ég és Föld között. A növényvilág, amely képes az ásványit a kozmikus energiával élővé alakítani. A kert kialakításánál fontos az elemek megtapasztalása. A víz végigvonul az épületen és a kerten. A levegő megjelenik a vízben és installációk segítségével, a tűz a kemencében, a naperők a háztartásban való használatban (aszaló, szárító). A föld pedig termékenységével mutatja meg magát. A kertet a növényvilág és állatvilág népesíti be.
A kert a magyar táj termékenységét, a helyes és szeretetteljes földművelés eredményét kínálja az idelátogatónak. A gyümölcsöskertben a régi magyar gyümölcsfajták (almából több mint 400 fajtát, körtéből több mint 500 fajtát nevezünk meg), szőlőfajták és művelési módok mutathatók be. A zöldségeskert nem válik el a virágoskerttől, hiszen a magyar nagyasszonyok kertjei, és a paraszti porták kertjei is a mai értelemben bio-, illetve ökokertek voltak.
A kert kialakításánál és anyaghasználatban a hagyományos tudást és a legkorszerűbb ökológiai ismereteket ötvözzük. Az állatvilág is megtalálja helyét. Bemutatjuk az énekesmadarak, a rovarvilág, a talajélet és minden látható és láthatatlan lény fontosságát és nélkülözhetetlenségét a föld művelésében. Bemutatjuk, hogy a kert terményei élelmet jelentenek, emellett a legegyszerűbb módon megtanulhatjuk tartósítószer nélküli eltevésüket, és a piactéren magunk is elkészíthetjük. A kert szerkezetében szervesen összefügg az épülettel. Mondanivalóját továbbfűzi. A kertben az épületalapból kikerülő földet felhasználjuk, hogy ne termeljünk „szemetet” (talaj, mint hulladék), egy helyben mutassuk be ennek etikáját. Kialakíthatjuk belőle a kunhalmot. A halmok a magyar táj fontos szakrális pontjai és jelei, találkozási pontok – Ég és Föld között, és szociális síkon is. A kikerülő földet a szegélyek „mezsgyék” mentén is tudjuk használni, térplasztikai elemként.
A kert lehetőséget teremt az idelátogatónak, hogy rész vegyen a kert életében. Sétálhat, pihenhet, piknikezhet. Alakítója és részese lehet a kertorganizmusnak. A kert interaktív foglalkozásokra ad lehetőséget egészen a kisgyermekektől a felnőttekig: kertészkedhet, locsolhat, begyűjtheti a terményeket, komposztálhat, érzékelésével elmerülhet az elemek világába és a természeti birodalmakba. Megtaníthatjuk, hogy a kert terményeit hogyan tegyük el tartósítószer nélkül (lekvárként, aszalványként), hogyan készítsünk egészségünk megőrzéséhez és betegségeink gyógyításához teákat, krémeket, illatszereket. A kemencénél a tűzrakás, a kenyérdagasztás, a kenyérsütés, aszalás, lekvárkészítés és minden természetes fogás megismerésére van mód.

Előtér
Az első dob előtti tér, a fogadótér, itt ered a forrás, amely központi elemként fűzi össze a külső és belső tereket. Körülötte a kőburkolaton sziklákon ülhetünk (ásványvilág): ezen a téren áll az országzászló. A sarkon 2 m magas tiszafa sövény áll, benne nyírt Magyarország felirattal.

Oldalkertek
A terület határát intenzíven beültetett növényzet adja, színeivel, illataival, éteriségével, a növényi formák szépségével becsalogatva a látogatót és örömet nyújtva mindenkinek. A növényágyak szinte mindenütt kiemeltek,
fával, fonattal kialakított magas ágyak. A fák, gyümölcsfák nagy edényekben állnak.

Bemutatókert
A kunhalom a magyar táj különös, szép eleme, felszíne színes gyeptársulással jeleníti meg a táj hangulatát, szakralitását. A következő egységben burkolatváltás (föld, kéreg, kavics, gyümölcsmagok…) jelzi, hogy más minőségbe lépünk. Egyik oldalon az elemek kertje található, a másik oldalon a zöldségeskert, majd a fűszer- és gyógynövények kapnak helyet. Végül eljutunk a kerti, szabadtéri kiállító, programbefogadó közösségi térhez, amely közepén a kút, tengelyének lezárásában a többfunkciós kemence található. A teret rózsával, szőlővel befuttatott lugas öleli körbe. E mögött található az üvegház, amely a kert működtetéséhez szükséges előkészítő, rakodó- és bemutatótér egyben.

A látogató, aki végigjárta a pavilont, a kertet, rész vett a programokon, megízlelte és magával vitte a magyar táj kínálta terményeket, lelkében magával viszi az élethez való természetes viszonyulás élményét. És akkor visszatalál embermivoltának feladatához, tudatosan és felelősséggel lenni Földünkért, annak minden lényéért.

Jelige: ALAKOR

Tervezők: Ertsey Attila, Herczeg Ágnes, Sárkány Sándor

Tervdokumentáció

ALAKOR // Magyarország - 2015 MILANO EXPO by peterpacsuta