PPJ         2014.11.02.

A magyar föld sorsa című kötet szerzőivel folytatott kerekasztal-beszélgetés formájában kerül sor az Agroinform kiadónál nemrég megjelent kiadvány bemutatására. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A nemzetek modernkori biztonságát a természeti erőforrásaik minősége, mennyisége, állapota továbbá azok megőrzése határozza meg. Milyen intézkedésekre van szükség termőföldünk védelméhez? Hogyan alakul a magyar föld jövője? Erre a kérdésre keressük a választ A magyar föld sorsa c. kötet szerzőivel egy kerekasztal beszélgetés és könyvbemutató keretében.

A rendezvény ideje: 2014. november 5. 10 óra
Helyszín: Aranytíz Kultúrház (1051 Budapest, Arany János utca 10.), Bartók terem II. emelet

A kerekasztal beszélgetést és a könyvbemutatót tartják:

• • Andrásfalvy Bertalan, a néprajztudomány doktora, professor emeritus, a kötet társszerzője,
• • Ángyán József, okleveles agrármérnök, mezőgazdasági kutató szakmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az MTA doktora, a kötet társszerzője,
• • Márai Géza, okleveles agrármérnök, mezőgazdaság-tudományi doktor, a kötet társszerzője,
• • Molnár Géza, jogász, a kötet társszerzője,
• • Tanka Endre, jogász, dr.habil. egyetemi tanár, professor emeritus, a kötet társszerzője és szerkesztője,
• • Vass Csaba, az MTA doktora, a kötet bevezetőjének írója,
• • Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programfelelőse

A kerekasztal beszélgetést levezeti Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Részvételi szándékát kérjük legkésőbb 2014. november 3-ig jelezze a kerekasztal@mtvsz.hu címen.

A rendezvény háttere:

A tanulmánykötetben a szerzők arra tesznek kísérletet, hogy a hazai földügy évezredes Kárpát-medencei történetiségének és mai alakulásának a nemzeti megmaradás szempontjából sorshatározó lényegét egyetlen kötetben, tudományos igénnyel feltárják. A kerekasztal beszélgetésen körbejárjuk, hogy milyen intézkedésekre van szükség termőföldünk védelméhez. A föld az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, és jelentősége a világ népességének növekedésével párhuzamosan egyre növekszik. A Magyar Természetvédők Szövetsége a kerekasztal beszélgetés kapcsán a globális kitekintés mellett az aktuális magyar viszonyokra is szeretné felhívni a figyelmet, Magyarországnak ugyanis a lakosságához és területéhez viszonyítva relatíve nagy mennyiségű, jó minőségű termőföld áll rendelkezésére. Ez országunk egyik legfontosabb nemzeti vagyontárgya, melyet meg kell őriznünk, hogy minél több gazdálkodó magyar család számára biztosítsuk a földhöz való hozzáférést és a tisztes megélhetést. Ezen túlmenően fenntartható módon kell gazdálkodnunk a földdel, annak érdekében, hogy ez a nemzeti kincs a jövő nemzedékek számára is rendelkezésre álljon.

PPJ         2011.09.06.

Üzenet mindazoknak, akiknek nem mindegy,
hogy merre halad országunk,
lesz-e biztonságos jövőnk,
megőrzik-e országunk vezetői hitelességüket,
vagy súlyosabb morális válságba sodródunk, mint az előző ciklusban.

Ezen a héten végérvényesen és visszafordíthatatlanul eldől!

Az Élőlánc Magyarországért felhívása

Talán kevesen tudják, hogy 6 évvel a gazdatüntetés után ismét történelmi napokat élünk…

Az elkövetkező napokban  dönt a Kormány azoknak az állami tulajdonú földeknek az ügyében, ahol a lejárt bérleti szerződések miatt pályázatot írnak ki a bérleti jogra. A pályázati kiírás, az abban diktált feltételek, és a bírálatnál alkalmazott  pontozási rendszer dönti el, hogy kié lesz a föld.

Az állami földek bérleti jogának odaítélésével együtt a földhöz kötődő támogatásokról (területalapú támogatás, AKG, fejlesztési források) is döntenek. Elfogadhatatlan az eddigi gyakorlat, melyben a földből származó jövedelmekkel együtt a földhöz kapcsolódó támogatásokat is tőkeerős nagyvállalatok kapják, miközben a helyi családok, helyi közösségek fennmaradása egyre bizonytalanabbá válik. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az európai adófizetők pénzéből Európa leggazdagabb állampolgárait támogatjuk!

Az Európai Unió alapelvei szerint a vidékfejlesztésre szánt összegek a vidéken élő családok boldogulását, helyben való megmaradását kell, hogy segítsék.

A magyar vidék, Magyarország utolsó esélye, hogy elinduljon a fenntartható fejlődés útján, melynek alapja, hogy a helyi erőforrások a helyi családok, a helyi közösségek boldogulását szolgálják. 

Az Élőlánc Magyarországért támogatja azoknak a gazdáknak a kéréseit, akik a Nemzeti Együttműködés Programjának vidékfejlesztési fejezetében ígértekkel összhangban a helyi kis- és közepes családi gazdaságok fejlesztésének előtérbe helyezését szeretnék elérni:

• + Tegyék lehetővé a területi igény szerinti bérletet, lehetőséget adva az egy helyrajzi szám alatt lévő terület megosztására. Például: egy 200 hektáros táblát bérelhessen három személy.

• + A pályázatokat helyrajzi számonként írják ki!

• + A regisztrációs díj mértéke pályázatonként a kormányrendelet 9. paragrafusa szerint előírt minimum összeg legyen (2000 Ft), a pályázati biztosíték pedig pályázatonként az egy éves bérleti díj max. 10 %-a!

• + A pályázati rendszert tegyék egyszerűbbé, hogy  a gazdálkodók saját maguk is elkészíthessék beadványukat!

• + A pályázatok kiírásánál és elbírálásánál megkerülhetetlen szempont legyen az érdekképviseleti (MAGOSZ) ajánlás.

• + Zárják ki annak lehetőségét, hogy egy családon belül több családi gazdaság indulhasson a pályázaton.  Csak azt tekintsék családi gazdaságnak, ahol a pályázó közeli hozzátartozóival együtt (házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell) max. 300 hektár nagyságú területen gazdálkodik. A szabálysértőket sújtsa komoly szankció (pl. támogatás megvonása vagy jövőbeli pályázatokból való kizárás).

• + A pontozási rendszer ne részesítse előnyben a nagyméretű állattartó telepeket, amelyek nem a helyi családok kezében vannak.

• + Az árbevétel nagysága ne jelentsen előnyt – hiszen így megint csak a legnagyobbakhoz jut a föld.

• + Amennyiben az alkalmazottak számát figyelembe veszik, az 1 hektárra vetítve kerüljön elbírálásra. Családi gazdaság esetében a gazdaság jövedelméből megélők számát vegyék figyelembe.

Most lehetősége van a Kormánynak arra,  hogy a kétharmados felhatalmazás birtokában szabadon, kényszerű kompromisszumoktól mentesen döntsön, és  teljesítse a gazdáknak tett ígéretét. Így végre egyértelművé  válhat, hogy a hazug kormányok ideje lejárt.

2011. szeptember 5.

Élőlánc Magyarországért

Ács Sándorné agrármérnök

tel: 30-3850-379

e-mail: