2014. november 5-én részt vettünk A magyar föld sorsa című könyvbemutatón, ahol a magyarság történeti távlataiban és jelen tudományos vizsgálataiban példátlanul szépen összefogott előadások hangzottak el.
A könyv bemutatóján elhangzottak összefoglaló videója után, Andrásfalvy Bertalan, Ángyán József, Tanka Endre, Márai Géza, Molnár Géza és Fidrich Róbert immáron teljes előadásai is felkerültek a GreenR YouTube csatornánkra.
A könyv és a bemutató előadások ismerete hozzásegítheti a magyarságot, hogy földjéről önállóan és hathatósan rendelkezzen jogi, természeti és erkölcsi szempontból is.
"A tanulmánykötetben a szerzők arra tesznek kísérletet, hogy a hazai földügy évezredes Kárpát-medencei történetiségének és mai alakulásának a nemzeti megmaradás szempontjából sorshatározó lényegét egyetlen kötetben, tudományos igénnyel feltárják. A kerekasztal beszélgetésen körbejárjuk, hogy milyen intézkedésekre van szükség termőföldünk védelméhez. A föld az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, és jelentősége a világ népességének növekedésével párhuzamosan egyre növekszik. A Magyar Természetvédők Szövetsége a kerekasztal beszélgetés kapcsán a globális kitekintés mellett az aktuális magyar viszonyokra is szeretné felhívni a figyelmet, Magyarországnak ugyanis a lakosságához és területéhez viszonyítva relatíve nagy mennyiségű, jó minőségű termőföld áll rendelkezésére. Ez országunk egyik legfontosabb nemzeti vagyontárgya, melyet meg kell őriznünk, hogy minél több gazdálkodó magyar család számára biztosítsuk a földhöz való hozzáférést és a tisztes megélhetést. Ezen túlmenően fenntartható módon kell gazdálkodnunk a földdel, annak érdekében, hogy ez a nemzeti kincs a jövő nemzedékek számára is rendelkezésre álljon." - MTVSZ.hu
Tegnap részt vettünk A magyar föld sorsa című könyvbemutatón, ahol a magyarság történeti távlataiban és jelen tudományos vizsgálataiban példátlanul szépen összefogott előadások hangzottak el. A könyv ismerete és a hamarosan elérhető teljes előadások ismerete hozzásegítheti a magyarságot, hogy földjéről önállóan és hathatósan rendelkezzen jogi, természeti és erkölcsi szempontból is. Addig is, álljon itt egy összefoglaló videó, mely, reméljük, felkelti az érdeklődést!
Termőföldünk védelme, a földzsákmányolás megakadályozása és a nagybirtokrendszer visszaszorítása érdekében a földforgalmi törvény újragondolására, a fenntarthatóság szempontjait integráló üzemszabályozási és földvédelmi törvények megalkotására, valamint az EU-s mezőgazdasági támogatási rendszer érdemi átalakítására lenne szükség – tette hozzá Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
A bemutatott földkönyv hiteles látlelet a magyar föld múltjáról és jelenéről. Szakmai – tudományos igényű mű, ugyanakkor közérthető. Ajánljuk mindenkinek, aki fontosnak tartja földünk nemzeti önvédelmét – nyilatkozta Tanka Endre, a kötet társszerzője és szerkesztője.
A magyar föld sorsa című kötet szerzőivel folytatott kerekasztal-beszélgetés formájában kerül sor az Agroinform kiadónál nemrég megjelent kiadvány bemutatására. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A nemzetek modernkori biztonságát a természeti erőforrásaik minősége, mennyisége, állapota továbbá azok megőrzése határozza meg. Milyen intézkedésekre van szükség termőföldünk védelméhez? Hogyan alakul a magyar föld jövője? Erre a kérdésre keressük a választ A magyar föld sorsa c. kötet szerzőivel egy kerekasztal beszélgetés és könyvbemutató keretében.
A rendezvény ideje: 2014. november 5. 10 óra Helyszín: Aranytíz Kultúrház (1051 Budapest, Arany János utca 10.), Bartók terem II. emelet
A kerekasztal beszélgetést és a könyvbemutatót tartják:
• Andrásfalvy Bertalan, a néprajztudomány doktora, professor emeritus, a kötet társszerzője,
• Ángyán József, okleveles agrármérnök, mezőgazdasági kutató szakmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az MTA doktora, a kötet társszerzője,
• Márai Géza, okleveles agrármérnök, mezőgazdaság-tudományi doktor, a kötet társszerzője,
• Molnár Géza, jogász, a kötet társszerzője,
• Tanka Endre, jogász, dr.habil. egyetemi tanár, professor emeritus, a kötet társszerzője és szerkesztője,
• Vass Csaba, az MTA doktora, a kötet bevezetőjének írója,
• Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programfelelőse
A kerekasztal beszélgetést levezeti Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük legkésőbb 2014. november 3-ig jelezze a kerekasztal@mtvsz.hu címen.
A rendezvény háttere:
A tanulmánykötetben a szerzők arra tesznek kísérletet, hogy a hazai földügy évezredes Kárpát-medencei történetiségének és mai alakulásának a nemzeti megmaradás szempontjából sorshatározó lényegét egyetlen kötetben, tudományos igénnyel feltárják. A kerekasztal beszélgetésen körbejárjuk, hogy milyen intézkedésekre van szükség termőföldünk védelméhez. A föld az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, és jelentősége a világ népességének növekedésével párhuzamosan egyre növekszik. A Magyar Természetvédők Szövetsége a kerekasztal beszélgetés kapcsán a globális kitekintés mellett az aktuális magyar viszonyokra is szeretné felhívni a figyelmet, Magyarországnak ugyanis a lakosságához és területéhez viszonyítva relatíve nagy mennyiségű, jó minőségű termőföld áll rendelkezésére. Ez országunk egyik legfontosabb nemzeti vagyontárgya, melyet meg kell őriznünk, hogy minél több gazdálkodó magyar család számára biztosítsuk a földhöz való hozzáférést és a tisztes megélhetést. Ezen túlmenően fenntartható módon kell gazdálkodnunk a földdel, annak érdekében, hogy ez a nemzeti kincs a jövő nemzedékek számára is rendelkezésre álljon.
Elég már csak a tartalomjegyzéket is átböngészni, hogy szerintem bárki álla teljesen jogosan leessen, és ráeszméljen, hogy milyen mélyen ki vagyunk ma már szolgáltatva, mert önnön alapszükségleteinket sem tudnánk ellátni közösségi szinten!
Lehet álmodozni városi kertekről belvárosi liberálisoknak, meg még nagyobb terepjáróról ostoba vidéki fővadászoknak és agrármaffiózóknak, de helyzet az, hogy az olajkorszakot túlélni nem a számítógépes kód-írók fogják, hanem akik életet lehelnek a formátlan természeti anyagokba: ők a mesteremberek.
~~~~~~~
Az általánosan elterjedt nézet szerint a tömegtermelés tette lehetővé, hogy a világ népességének jelentős része annyi eszközt és használati tárgyat halmozhatott fel. Ebből két kérdés adódik. Az első: vajon valóban szükségünk van annyi kacatra, mint ahogy azt hisszük? Az üzletek polcai között sétálva gyakran hitetlenkedve nézem az árukészletet, hiszen számomra elképzelhetetlen, hogy az áruk kilenc tizede vajon milyen módon járulhat hozzá az emberek jobb közérzetéhez, boldogságához. Vajon kinek szerezne örömet, ha megszerezhetné ezeket, kinek az élete válna szebbé az ilyen termékektől? A kilenc tizedük valószínűleg hamar szemétdombra kerülne, és ezzel bebizonyosodna, hogy már az előállításuk is hiba volt A második kérdés az, hogy miért kellene az embereknek ilyen fölösleges tömegcikkeivel beérniük, mikor napjainkban az ún. "fejlett világ" népességének egyre növekvő része munkanélküli. A silány tömegcikkek gyártására az egyetlen elfogadható magyarázat az lehetne, ha nem akadna elég ember jó minőségű termékelv előállításához. Ez azonban nem lehet kifogás, hiszen elegendő ember áll rendelkezésre. Illetve elegendő ember lenne a különféle szaktudást igénylő munkákra, ha a fiatalokat értékes, hasznos és érdekes munkák végzésére tanítanák meg.
Szerencsére a régi mesterségek még nem vesztek egészen a feledés homályába. Sőt, azt találtam, hogy valójában nincs is olyan régi mesterség, amelyet ne használnának valahol a mai napig földünkön. A fejlett világ épp most kezdi újra felfedezni az értékes, mesteremberek által készített tárgyak szépségét és szükségességét, és az emberek mind jelentősebb hányada igényli újra az iparos munka jó minőségű termékeit.
A jövő útja
A magas szintű ipari-műszaki civilizációról szőtt álom egyre inkább lidércnyomássá válik. A tudósok úgy képzelték el a társadalmi haladást, hogy egyre mélyebbek lesznek az ismereteink, egyre összetettebb lesz a gondolkodásunk, nőnek az igényeink, de hát az ördög vigye el azt a világot, amelyben mi, szegény párák a nagy tudásunkkal és igényeinkkel arra vagyunk kárhoztatva, hogy sivár irodákban képernyőket bámuljunk és billentyűket nyomkodjunk, s a fejlettség eredményeként honfitársaink jó része munkanélkülivé, azaz fölöslegessé válik! Emberek, akik fölöslegesek?
A tömegtermelés kezdettől fogva hajlamos arra, hogy a benne részt vevő dolgozókat a gépek tartozékainak tekintse. Ott az ember csak annyira érték, mint a gép. Pedig az ember nem eszköz, hanem maga a végcél, amelyet ezen a földön minden terméknek szolgálnia kell.
Az emberek már torkig vannak azzal, hogy naphosszat unalmas tevékenységet végezzenek, hitvány és csúf tárgyakat állítsanak elő, s a kényszerű tömegtermeléssel végzetesen kimerítsék bolygónk erőforrásait. Ha az emberiség mindezek ellenére fennmarad, és valóban eléri a civilizáció magas fokát, a kézművesség ott győzedelmesen foglalja el a maga helyét.
Bolygónkon az lehet csak a teljes és boldog élet, amelyben a munka, ez a megbecsült és nemes tevékenység a legnagyabb érték. Szükség van a pihenésre is, de ezt csak akkor élvezhetjük igazán, ha a munka fáradalmait pihenjük ki. A folyamatos semmittevés, a munkanélküli kényszerű tétlensége nem pihenés, hanem az emberi lelket romboló állapot. Egy nagyszerű kézműves mester, Eric Gi11 valahol ezt írta: "A pihenés földhözragadt, a munka szent dolog. A pihenés célja a munka, a munka célja az üdvösség. Az üdvösség pedig a teljesség maga."
És hogy ez mennyire nem "vissza a fára, sötétzöld majmok" stílus, hanem épp ellenkezőleg, a reneszánszát élő giga-hipszter new-age fenntartható menőség, azt bizonyítsák az alábbi videók!
Örömmel tudatjuk, hogy - az Öko-völgy Alapítvány kiadásában - megjelent a "Beszélgetések az önellátásról" című könyv, melynek tizenöt dialógusában a Krisna-völgyi biogazdaság vezetői adják át tudásuk legjavát, és vallanak közel két évtizedes szakmai tapasztalataikról. A tanácsok, gyakorlati megvalósítások többsége nem csupán közösségi, hanem egyéni/családi léptékben is alkalmazható.
Hogyan lehet működő biokertet létrehozni? Milyen módszerrel érdemes befőzni és tárolni a terményeket? Hogyan lehet megoldani a tűzifa-önellátást, a fűtést és a szennyvíztisztítást házilag? A könyv tizenöt dialógusában a Krisna-völgyi biogazdaság vezetői adják át tudásuk legjavát, és vallanak közel két évtizedes szakmai tapasztalataikról. 240 oldalon, 108 fotóval, a legfontosabb tudnivalókat összefoglaló 50 keretes résszel. Rendkívül gyakorlat-orientáltan, tele praktikus útmutatásokkal, igényes, kétszínnyomásos kivitelben.
RÉSZLET DR. FARKAS JUDIT NÉPRAJZKUTATÓ AJÁNLÁSÁBÓL:
„Haszonnal forgathatják a könyvet mindazok, akik faluközösség léptékű fejlesztésben gondolkodnak, és azok is, akik részben önellátó családi gazdaságot terveznek, esetleg kisebb veteményes vagy kerti tó létrehozásán törik a fejüket. A könyv fejezetei a létrehozás és a működtetés feladatait szem előtt tartva, rendkívül gyakorlat orientáltan veszik sorra az egyén és a közösség alapvető szükségleteit: az élelmiszer, a víz, a fűtés, a világítás és a ruházkodás témaköreit."
A KÖTET TARTALOMJEGYZÉKE:
Előszó Az önellátásról és az önfenntartásról Gondolatcsere Krisna-völgyről és az önellátásról A zöldségeskert Gyümölcsészet Zöldségek és gyümölcsök betakarítása, tartósítása, tárolása Szántóföldi növénytermesztés, rét- és legelőgazdálkodás Ivóvíz önrendelkezés Tóépítés- és fenntartás, az esővíz gyűjtése Szennyvízkezelés- és tisztítás Tisztító- és tisztálkodó szerek Tűzifa előállítás. Fűtés, főzés fával Világítás Egy Krisna-völgyi család víz- és tűzifa használata Ruházkodás Természetvédelem Bemutatkozik az Öko-völgy Alapítvány A beszélgetések résztvevőinek bemutatása Irodalomjegyzék
A nemzetek modernkori biztonságát a természeti erőforrásaik minősége, mennyisége, állapota továbbá azok megőrzése határozza meg. Milyen intézkedésekre van szükség termőföldünk védelméhez? Hogyan alakul a magyar föld jövője? Erre a kérdésre keressük a választ A magyar föld sorsa c. kötet szerzőivel egy kerekasztal beszélgetés és könyvbemutató keretében.
Elég már csak 
Utolsó kommentek