2014. november 5-én részt vettünk A magyar föld sorsa című könyvbemutatón, ahol a magyarság történeti távlataiban és jelen tudományos vizsgálataiban példátlanul szépen összefogott előadások hangzottak el.
A könyv bemutatóján elhangzottak összefoglaló videója után, Andrásfalvy Bertalan, Ángyán József, Tanka Endre, Márai Géza, Molnár Géza és Fidrich Róbert immáron teljes előadásai is felkerültek a GreenR YouTube csatornánkra.
A könyv és a bemutató előadások ismerete hozzásegítheti a magyarságot, hogy földjéről önállóan és hathatósan rendelkezzen jogi, természeti és erkölcsi szempontból is.
"A tanulmánykötetben a szerzők arra tesznek kísérletet, hogy a hazai földügy évezredes Kárpát-medencei történetiségének és mai alakulásának a nemzeti megmaradás szempontjából sorshatározó lényegét egyetlen kötetben, tudományos igénnyel feltárják. A kerekasztal beszélgetésen körbejárjuk, hogy milyen intézkedésekre van szükség termőföldünk védelméhez. A föld az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, és jelentősége a világ népességének növekedésével párhuzamosan egyre növekszik. A Magyar Természetvédők Szövetsége a kerekasztal beszélgetés kapcsán a globális kitekintés mellett az aktuális magyar viszonyokra is szeretné felhívni a figyelmet, Magyarországnak ugyanis a lakosságához és területéhez viszonyítva relatíve nagy mennyiségű, jó minőségű termőföld áll rendelkezésére. Ez országunk egyik legfontosabb nemzeti vagyontárgya, melyet meg kell őriznünk, hogy minél több gazdálkodó magyar család számára biztosítsuk a földhöz való hozzáférést és a tisztes megélhetést. Ezen túlmenően fenntartható módon kell gazdálkodnunk a földdel, annak érdekében, hogy ez a nemzeti kincs a jövő nemzedékek számára is rendelkezésre álljon." - MTVSZ.hu
Tegnap részt vettünk A magyar föld sorsa című könyvbemutatón, ahol a magyarság történeti távlataiban és jelen tudományos vizsgálataiban példátlanul szépen összefogott előadások hangzottak el. A könyv ismerete és a hamarosan elérhető teljes előadások ismerete hozzásegítheti a magyarságot, hogy földjéről önállóan és hathatósan rendelkezzen jogi, természeti és erkölcsi szempontból is. Addig is, álljon itt egy összefoglaló videó, mely, reméljük, felkelti az érdeklődést!
Termőföldünk védelme, a földzsákmányolás megakadályozása és a nagybirtokrendszer visszaszorítása érdekében a földforgalmi törvény újragondolására, a fenntarthatóság szempontjait integráló üzemszabályozási és földvédelmi törvények megalkotására, valamint az EU-s mezőgazdasági támogatási rendszer érdemi átalakítására lenne szükség – tette hozzá Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
A bemutatott földkönyv hiteles látlelet a magyar föld múltjáról és jelenéről. Szakmai – tudományos igényű mű, ugyanakkor közérthető. Ajánljuk mindenkinek, aki fontosnak tartja földünk nemzeti önvédelmét – nyilatkozta Tanka Endre, a kötet társszerzője és szerkesztője.
Tanítsd az önellentmondást, Orbán! Még jó, hogy "az internet nem felejt"! Mit mondtál anno, mit véstél te most a földtörvénybe? Kinek is írod te a törvényt?! A jelzálog-hitelintézetek (bankok) KORLÁTLAN mennyiségű termőföldhöz juthatnak 'a mező- és erdőgazdasági földek forgalmazásáról szóló' T/7979/216-220, 16. § (7) szerint. Ha juthatnak, jutni is fognak, mert 5-50-szor olcsóbb a magyar termőföld az EU-ban levő termőföldekhez képest, ahol nincs is eladó termőföld. Magyarországon pedig lesz eladó termőföld, mert a 2/3-os kormány azt szavaztatja meg. A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK CSAK KORLÁTOLT MÉRTÉKBEN vehetnek magyar termőföldet, nem így a jelzálog-hitelintézetek (bankok) T/7979/216-220, 16. § (7). A KÜLFÖLDIEK VISZONT VEHETIK A MAGYAR TERMŐFÖLDET, T/7979/216-220, 10. § (1). At 5. § 19. pontja „mezőgazdasági termelőszervezet” – „tagállami székhelyű jogi személy” – vagyis Európa 30 országából bármely cég bejelentkezhet a magyar földekért. 5. § 19. b.) újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet is… (az is le van írva, hogy hogyan!) ["Csányi Sándor megmondta, neki olyan földtörvény kell, ami számosállatonként további két hektár használati jogát éri az 1200 hektár felett." - Forrás: nol.hu __ Simon Attilától pedig egy idézet a földtörvényről 16 perc 16 másodpercnél ebben a videóban: "az álcázott módosító javaslat a tárca bevonásával került legyártásra." TESSÉK?!]
"... Decretum..Ugros eliminandos esse.." azaz " elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak" - 907-es pozsonyi csata...
A Fidesz újraértelmez egy szót - a fenti kép szövegének éles ellentéte - nagyon tanulságos videó!
Ángyán: a háborúnak nincs vége! A földtörvénnyel kapcsolatban az ígéreteivel ellentétes javaslatokat fogadott el a Fidesz - mondta Ángyán József, aki a csata elvesztését maga jelentette be a földtörvény elleni tüntetésen.
A "dél-amerikai birtokmodell" felé vezető jelek mutatkoztak meg Magyarországon! Ezt akarjuk?!!!
A 907-es pozsonyi csata hivatalos tananyag az Egyesült Államok összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Point-on. Tehát minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik belőle. 907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében (Bécs akkor még nem létezett semmilyen formában).
A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg és az akkori német király rendelete szerint azzal a céllal, hogy "... Decretum..Ugros eliminandos esse.." azaz " elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak". Ezt a "nemes célt" extra adag erő koncentrálásával akarták megvalósítani mai szóval élve, "biztosra mentek". Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen 100.000 fő körüli létszámban gyűlt össze a csapásmérő erő. Még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen létszámú hadsereget megszervezni.
907 június derekán megindult a támadás, amely három oszlopban nyomult előre a Duna vonalán. A déli parton a "gyengébb", kb. 40ezres szárny; a Dunán hajókon egy kb. 10-12 ezres inváziós csoport+hadtáp míg az északi parton egy jó 45 ezres főerő, az elit.
Árpád, a törzsszövetség fejedelme az egész Európára kiterjedő felderítő hálózata miatt jó előre tudott a készülő pusztító háborúról. A törzsszövetség egyesült főerejét - 40.000 lovas - négy részre osztotta. Az egyenként 10ezer fős lovas egység neve tümen azaz magyarul tömény régi sztyeppei hadszervezési szokás. Az elsőt Ő maga vezette,a többit pedig fiaira bízta: Tarhos(43), Üllő(41), Jutas(35). Emellett természetesen AZ egész hadműveletet irányította. Az ellenség átkelésének és ezzel egyesülésének megakadályozására elsőként az inváziós flotta sorsa pecsételődött meg: gyújtólövedékekkel tűzijáték és viziparádé keretében szenvedett technikában 100%-os, élőerőben kb. 95%-os veszteséget a hajóhad.
Másnap az elsáncolt déli szárny kapott koncentrált többirányú lovasrohamokat amelyek hatására maradéktalanul elpusztult /40.000 ember/. A csata utáni éjjel Árpád elrendelte az átkelést teljes csendben. Tehát átkelés a Dunán kb. 35.000 lovassal az ellenséges sereg "orra előtt", éjszaka, tök csöndben!!! (A fantáziátokra bízom ez mit jelenthetett mind egyéni mind közösségi teljesítményben két napnyi öldöklő csata után.)
Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban az ellenség a felkelő napból záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje ellenére ismét két nap öldöklő ütközet ellenére szó szerint halomra pusztult a pozsony körüli síkságon. A néhány ezer fős túlélő csoport menekülés közben próbált rendeződni de a Magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony: Ennsburg váráig meglepően kevesen jutottak el. A vár alatti síkon felvonuló Magyar haderőre rátört a királyi őrség és tartalék de a színlelt visszavonulással Magyar részről a német üldözők csőbe futottak mert a környező erdőkből kitörő Magyar lovasság a megforduló főerőkkel őket is legázolta. A német király olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét /még a trónszékét is!/ hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a flottavezetőn kívül mindenki meghalt /grófok, püspökök tucatjai/.
A csata következménye, hogy a Magyar határ az Enns folyó lett /Ober Enns - innen a meséink ' Óperenciás tengere ' / valamint hogy idegen sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni. /Szent István idején először, de akkor ugyanígy jártak csak a Vértes hegységben. /
Árpád fejedelem két fiát vesztette és Ő maga is halálos sebet kapott és pár hét múlva meghalt - a Hazáért.
Sajtótájékoztató a civilek javaslatairól - 2013. május 15. - A pódiumbeszélgetésen a téma kiemelkedő szakértői mondták el véleményüket, keresnek megoldásokat ebben, a magyarság jövőjét alapvetően meghatározó kérdésben. Küzdelem az erőforrásokért - a termőföld ügyek szabályozása címmel a Magyarországért Kulturális Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Szülőföld Mozgalom pódiumbeszélgetést szervezett Budapesten az Aranytíz Kultúrházban. A pódiumbeszélgetés után a földügyekkel foglalkozó civil szervezetek bemutatták a sajtónak és a konferencia résztvevőinek a földügyi szabályozásról szóló javaslat csomagjukat. A pódiumbeszélgetésről profi filmfelvétel készült, ami később fog bemutatásra kerülni. Alább közöljük hanganyag formájában a sajtótájékoztató kiemelt hozzászólóit:
Kajner Péter a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnöke a civil javaslatok közül különösen fontosnak tartotta kiemelni: A nagyüzemek terjeszkedésének akkor lehet véget vetni, ha átlátható és áthághatatlan felső határt szab a törvény a birtokolható, illetve haszonbérelhető földek méretének. Ezért meg kell szüntetni azt a kiskaput, ami megengedi a cégeknek, hogy ne vegyék figyelembe a bérelt területeik nagyságának számításánál a tagoktól bérelt földeket. Lényeges, hogy a településen élő gazdákból álló helyi földbizottság minden, a településhez helyrajzi szám szerint tartozó föld birtoklását, illetve használatát illető ügyben rendelkezzen döntési joggal.
Molnár Attila a Szülőföld Mozgalom ügyvivője hangsúlyozta, hogy a földmoratórium jövő évi lejárta kíméletlen versenyhelyzetet fog eredményezni a magyar földpiacon, a hazai gazdálkodók rovására. Addigra a magyar kormánynak olyan jogi szabályzást kell alkotnia, mely képes lesz megakadályozni a magyar termőterületek rohamos külföldi kézbe jutását – márpedig ez stratégiai fontosságú érdekünk. A szükséges korlátozásokat – közérdekre és mezőgazdasági okokra való tekintettel - elsősorban üzemszabályozás formájában, és csak másodsorban forgalmi kérdésként kell szabályozni.
Ángyán József hozzászólása a közönség soraiból a sajtótájékoztatóhoz, a legaktuálisabb hírekkel a "Vidékfejlesztési Minisztérium" háza tájáról...
A magyar kormány célul tűzte ki a termőfölddel kapcsolatos ügyek jogi szabályozásának újragondolását, tekintettel a külföldiek földvásárlási moratóriumának közelgő lejártára. Az első földforgalmi tervek heves vitát váltottak ki, amelyek után a kormány a tervezet alapvető átdolgozását és egy kapcsolódó üzemszabályozási törvény kidolgozását ígérte, azonban még nem terjesztette ezeket az Országgyűlés elé.
Milyen legyen a földforgalom, a mezőgazdasági üzemek, a földvédelem és a szövetkezés szabályozása, abban a korban, amikor a természeti erőforrásokért való küzdelem erősödik? Hogyan lehet történelmi hagyományainkon alapuló, az európai uniós jognak is megfelelő törvényeket alkotni a termőföldről, amelyek biztosítják a természeti erőforrások megőrzését, a helyi közösségek és a családi gazdaságok megerősítését, egészséges élelmiszerek termelését, a föld hazai rendelkezésben tartását?
A pódiumbeszélgetés résztvevői voltak: Ács Sándorné agrármérnök, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Gyulai Iván ökológus, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Roszik Péter agrármérnök, Magyar Biokultúra Szövetség Tanka Endre egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem Hossó Andrea közgazdász
Egy-egy mondatban összefoglalva az alábbi temérdek hírt: Afrikával, Ázsiával és Latin-Amerikával hasonló tempóban rabolják az európai földeket – írja egy most megjelent nemzetközi tanulmány! Érdekes módon az Nemzeti Földalapkezelő belső vizsgálata ugyanazt állapította meg, amit Ángyán is háztetőkről hirdet. Budai az országgyűlésben hazudik, másokat rágalmaz, bezzeg az ezzel kapcsolatos aktuális bírósági tárgyaláson meg sem jelenik. Civil szervezetek nyújtottak be részletes módosító javaslatokat a földtörvényhez. Pódiumbeszélgetés lesz ennek kapcsán az ország jövőjéről, mert a tét igen nagy: jövőre nálunk is "felszabadul" (sic! EU) a földpiac. Tetszenek érteni? Bagóért fogják elvinni az egész országot alólunk!!!
A „Földkoncentráció, földlenyúlás és az emberek küzdelmei Európában" címmel szerdán, a Parasztság Nemzetközi Napján megjelent jelentés szerint Brazília, a Fülöp-szigetek és Kolumbia helyzetét idézi, hogy az európai földterületek mindössze a tulajdonosok 3%-ának kezében vannak, írja a tni.org. Bár a jelenség nem új, az utóbbi évtizedekben jellemzően Kelet-Európában erősödtek fel igazán az ilyen tendenciák. Miközben a magyar sajtó a helyi gazdák ellenében politikusokhoz köthető gazdasági érdekcsoportok által megnyert földpályázatokról szokott cikkezni, a jelentés szerint az európai folyamatokból kínai, közel-keleti és globális szereplők is próbálnak hasznot húzni. A „földlenyúlásokban" közös, hogy a folyamat átláthatatlanul működik. A jelentés 15 oldalon keresztül vizsgálja a magyar helyzetet és már a szöveg elején kiemeli, hogy a magyar földhasználat egyszerre nagyon koncentrált és töredezett, sok kis gazdaságnak kell versenyeznie kevés naggyal és ezt a földtörvény a földbérletek rendszerén keresztül is lehetővé teszi.
Felkerült az Országgyűlés honlapjára a Mezőgazdasági Bizottság Ellenőrző albizottságának 2013. 04. 16-i ülésének szó szerinti jegyzőkönyve, amelyen az NFA elnöke és az NFA EB elnöke számolt be a földbérleti pályázatokkal, azok ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatokról és - a "nem létező jegyzőkönyvben" összefoglalt - belső vizsgálati eredményekről. Ez különösen azzal a sajtónyilatkozattal együtt lélegzet-elállító, amelyben az NFA EB elnöke (Péter Mihály sajtónyilatkozatának linkje) egy nappal az albizottsági ülés után saját magát meghazudtolva azt állítja, hogy nem is létezik az egyébként az Ellenőrző albizottság ülése végén a helyszínen kiosztott 11 oldalas jegyzőkönyv.
Teljesen "érthetetlen és fel nem lelhető indokok alapján adott pontszámokkal" mutyizza el a pályázatoknál NFA a termőföld közvagyont! Ezt már nem Ángyán mondja, hanem az NFA Ellenőrző albizottsága is! Fejér megyében, ahol a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaságot akarják elkaszálni, kifejezetten megemlíti a bizottsági jegyzőkönyv, hogy szubjektív pontok alapján történt a döntés!
A nagy érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatón (teljes videó felvétel itt) - amelyen az NFA kiküldött képviselője is felvételeket készített (regisztrálatlanul) - vendégként mások mellett Ángyán József is kifejtette álláspontját.
Amikor a civilek és a gazdák után már a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet belső vizsgálata is Ángyán Józsefnek ad igazat, akkor mégis hogy lehet az, hogy a kormányzati kommunikáció ennek homlokegyenest az ellenkezőjét hirdeti?!
Napi leleplezés: Önök emlékeznek még arra a Vass Krisztián nevezetű "íróra", aki a Magyar Hírlapban gyalázta Ángyán Józsefet? A Váralja Szövetség utánajárt és kiderítette, hogy 2012 óta a Vidékfejlesztési Minisztériumban kormányzati szolgálati jogviszonyt tölt be. Ezt természetesen elfelejtették közölni a jóhiszemű olvasóval... Innen üzenjük: "Nincs rejtett dolog, amelyre fény ne derülne, sem titok, amely ki ne tudódnék." További részletek: Váralja BLOG - Hetzmann Róbert: Ángyán József és a birkoidok
Minek is? Dr. Budai Gyula bizonyára úgy gondolja, hogy valótlan állításokkal bármikor bátran keresztülgázolhat mások becsületén, ha érdekei úgy diktálják, de szavaiért felelősséget már nem kell vállalnia. Egyszerű a megoldás: nem megy el a tárgyalásra. __________________________________________________________________________
Tanulságos, amit Budai a törvényhozás házában vélhetően hazudik, hogy az említett ellenőrzési jegyzőkönyv nem az NFA EB elnökének, hanem Roszík Péternek az állításait tartalmazza - ami döbbenetes. Ez utóbbi valószínűleg jogsértő kijelentés is, amit jó volna jogászokkal elemezni!
Ángyán József írásbeli kérdésére adott válaszból kiderül, hogy az NFA EB vizsgálatáról készült jelentés hivatalosan létezik, kivonatát az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Ellenőrző albizottságának ülésén kiosztották, és a teljes jelentést a képviselők megtekinthetik. Elérhetősége itt!
Mindez azt jelenti, hogy az MTI által közzétett cáfolat, az NFA EB elnökének "nemlétező jegyzőkönyvre" vonatkozó kijelentése, valamint Budai Gyula napirend előtti felszólalásra adott válaszában elhangzott azon kijelentése, hogy az Roszík Péter magánvéleményét tartalmazná, szemenszedett hazugság. A válasz ennek beismerése.
Varga Géza napirend előtti felszólalásának linkje. Idézi az NFA EB jelentését: "A földbirtok nyertesek tervei nem kiemelkedőek, többségük nem rendelkezik állatállománnyal, több esetben gépekkel sem, míg a vesztesek évtizedes állattartók!" --- Budai Gyula válaszának linkje. Budai szerint a családi gazdaságok nyertek.... No Comment.
Különösen furcsa ez az államtitkári állítás 5 nappal azután, hogy az Ángyán József által a vidékfejlesztési miniszterhez intézett írásbeli kérdésre adott - éppen Budai Gyula által jegyzett - írásbeli válasz a vizsgálat tényét és a hivatalos (tehát nem magánvéleményt tükröző) jelentés, jegyzőkönyv létét megerősíti.
Civil javaslatok a földjogi szabályozáshoz - MTVSZ: Természet- és környezetvédelmi, illetve agrár-, vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek a földforgalmi és üzemszabályozási törvény kapcsán fogalmaznak meg részletes javaslatokat (PDF) a Kormány, illetve az Országgyűlés felé. Az állásfoglalást készítő szervezetek szerint a földforgalmi törvény mélyreható átalakítására van szükség ahhoz, hogy ne a magyar vidék érdekeivel ellentétes hatásokat váltson ki.
A civil szervezetek hangsúlyozták, hogy a földügyi törvénycsomagnak segítenie kell a családi gazdaságok megerősítését, a biológiai sokféleség védelmét, a talaj termőképességének megőrzését, az egészséges és biztonságos élelemtermelést és a helyi közösségek hosszú távú jól-létét és önrendelkezésük megerősítését.
A termőföld az egyik legfontosabb kincsünk és erőforrásunk. Magyarországon a külföldiek földvásárlási moratóriuma hamarosan lejár, ezért olyannyira sürgős és fontos, hogy a magyar kormány újragondolja a termőfölddel kapcsolatos ügyek jogi szabályozását.
Az első földforgalmi tervek heves vitát váltottak ki, az MTVSZ is többször véleményeztük a törvényhozási folyamatot. A kormány a tervezet alapvető átdolgozását és egy kapcsolódó üzemszabályozási törvény kidolgozását ígérte, azonban még nem terjesztette ezeket az Országgyűlés elé.
Milyen legyen a földforgalom, a mezőgazdasági üzemek, a földvédelem és a szövetkezés szabályozása, abban a korban, amikor a természeti erőforrásokért való küzdelem erősödik? Hogyan lehet történelmi hagyományainkon alapuló, az európai uniós jognak is megfelelő törvényeket alkotni a termőföldről, amelyek biztosítják a természeti erőforrások megőrzését, a helyi közösségek és a családi gazdaságok megerősítését, egészséges élelmiszerek termelését, a föld hazai kézben tartását?
A Magyarországért Kulturális Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Szülőföld Mozgalom pódiumbeszélgetést szervez. A pódiumbeszélgetésen a téma kiemelkedő szakértői mondják el véleményüket, keresnek megoldásokat ebben, a magyarság jövőjét alapvetően meghatározó kérdésben.
A pódiumbeszélgetés résztvevői: - Ács Sándorné agrármérnök, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ - Gyulai Iván ökológus, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért - Roszík Péter agrármérnök, Magyar Biokultúra Szövetség - Tanka Endre egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem - Tóth Zoltán József jogtörténész - Varga István mérnök-közgazdász, Magyarországért Kulturális Egyesület
Kajner Péter a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnöke a civil javaslatok közül különösen fontosnak tartotta kiemelni: A nagyüzemek terjeszkedésének akkor lehet véget vetni, ha átlátható és áthághatatlan felső határt szab a törvény a birtokolható, illetve haszonbérelhető földek méretének. Ezért meg kell szüntetni azt a kiskaput, ami megengedi a cégeknek, hogy ne vegyék figyelembe a bérelt területeik nagyságának számításánál a tagoktól bérelt földeket. Lényeges, hogy a településen élő gazdákból álló helyi földbizottság minden, a településhez helyrajzi szám szerint tartozó föld birtoklását, illetve használatát illető ügyben rendelkezzen döntési joggal.
Molnár Attila a Szülőföld Mozgalom ügyvivője hangsúlyozta, hogy a földmoratórium jövő évi lejárta kíméletlen versenyhelyzetet fog eredményezni a magyar földpiacon, a hazai gazdálkodók rovására. Addigra a magyar kormánynak olyan jogi szabályzást kell alkotnia, mely képes lesz megakadályozni a magyar termőterületek rohamos külföldi kézbe jutását – márpedig ez stratégiai fontosságú érdekünk. A szükséges korlátozásokat – közérdekre és mezőgazdasági okokra való tekintettel - elsősorban üzemszabályozás formájában, és csak másodsorban forgalmi kérdésként kell szabályozni.
Egy-egy mondatban összefoglalva az alábbi temérdek hírt: Afrikával, Ázsiával és Latin-Amerikával hasonló tempóban rabolják az európai földeket – írja egy most megjelent nemzetközi tanulmány! Érdekes módon az Nemzeti Földalapkezelő belső vizsgálata ugyanazt állapította meg, amit Ángyán is háztetőkről hirdet. Budai az országgyűlésben hazudik, másokat rágalmaz, bezzeg az ezzel kapcsolatos aktuális bírósági tárgyaláson meg sem jelenik. Civil szervezetek nyújtottak be részletes módosító javaslatokat a földtörvényhez. Pódiumbeszélgetés lesz ennek kapcsán az ország jövőjéről, mert a tét igen nagy: jövőre nálunk is "felszabadul" (sic! EU) a földpiac. Tetszenek érteni? Bagóért fogják elvinni az egész országot alólunk!!!
Utolsó kommentek