PPJ         2013.08.30.

Kisköre-alsón sose mértek olyan alacsony vízállást, mint a napokban. Az Országos Vízjelző Szolgálat mérése szerint -320 centiméterig csökkent a vízállás a Kisköre-alsó mérőállomáson, erre pedig a mérések kezdete óta nem volt példa - írja a SZON.

Tiszapart Záhonynál 2013.08.04. - Csépke Csaba fotója

A jelenség oka, hogy igen aszályos nyarat zárt a folyó vízgyűjtő területe, a sokéves átlagnál 30-50%-kal kevesebb csapadék hullott a három nyári hónapban összesen. Tavaly ilyenkor térdig érő vízben lehetett átgázolni Záhonynál.

Eddig az Időkép.hu híre, alább egy kis humánöko fejtegetés és visszaemlékezés az elmúlt hónapok bejegyzéseiből a táj- és vízgazdálkodásunk (pénzgazdálkodásunk) kapcsán:

Nem spirituális lózung a "természettel harmóniában élő ember", Magyarországon még ma is bőven velünk élő-, illetve elfeledett régészeti nyomai vannak a természetet szelíd tudományos módon kezelő mérnöki találékonyságunknak! Egyik ilyen ősi magyar tájgazdálkodási szokás volt a fokgazdálkodás! - (A GreenR több ezres olvasottságot elért posztja) - Árvíz: a szatirikus humor az Árpád-korba vezet!

A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖVET) célja a Tisza folyó vízgyűjtőjén élők megélhe té si lehetőségeinek javítása, árvízi és környezeti biztonságának növelése, a Tisza ökológiai értékeinek megőrzése és gyarapítása, hogy e táj lakói jó életminőségben és biztonságban élhessenek. Céljainak elérése érdekében kezdeményezője és aktív előmozdítója az ártéri tájgazdálkodás lehetséges hatásaival és hazai megvalósíthatóságával kapcsolatos szakmai párbeszédnek. Az utóbbi években az egyesület több, a témával kapcsolatos rendezvény elő készítésében vállalt szerepet. - Szelídvízország - Teljes Film! - SZÖVET, GreenR

A táj emlékszik a folyóra! -- Édenkert vagy sivatag? -- A tájhasználat-váltás indokoltsága és feltételei a vízgazdálkodásban valamint a támogatási rendszerben.

A "víz-pénz pénz-víz" analógia margójára

"A jelenlegi gazdasági és pénzügyi rendszer és benne a magyar Forint pontosan úgy működik, ahogy a jelenlegi, lefolyó szemléletű vízgazdálkodás. ... A pénzköltés szokásos módjai révén tehát, az analógiánál maradva, az árvizeknél is gyorsabban kiszárad a helyi gazdaság: pangó kisüzletek, kihaló javítómesterek, a pénz, a vásárlóerő, a likviditás hiányában eltűnő helyi gazdaság." - Almássy Tamás: Münchhausen-effektus, avagy a pénz "ökológiája" - ÖkoTáj.hu

"Ha összevetjük a vizet és a pénzt, sok hasonlóságot fedezhetünk fel a tulajdonságaikban. Olyan érzésünk támad, mintha a víz fejezné ki a legjobban azt, hogyan is működik a pénz. Ha a pénzzel szeretnénk jóban lenni, a víz ismerete nagyon jó segítséget nyújthat ahhoz, hogy azt megérthessük, megtanulhassuk. De ha továbbmegyünk azt is megérthetjük mindebből, hogy a pénz mai természete miért okoz gazdasági, környezeti és szociális problémákat" - Zalatnay László: A víz és a pénz - ÖkoKlikk.hu

"A középkori Alföldön - tekintve, hogy területének csaknem kétharmada ártér volt - nem a (szántó)föld, hanem a fokrendszer működtetése és az ehhez kapcsolódó ártéri haszonvételek jelentették a gazdálkodás alapját. Az egész középkor folyamán az Alföldünknek két, ma már feledésbe ment jellegzetessége volt: az Alföld erdősültsége, illetve a testét behálózó vízfolyások, melyek vízutánpótlását az árvizek, illetve vizet összegyűjtő és fokozatosan kiszivárogtató erdőségek biztosították." - Versegi.hu

A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei
az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt. 
Katt a teljes méretért!

Duna-Tisza-köze vízgazdálkodási problémája - TÉZISGYŰJTEMÉNY - Szövetség az Élő Tiszáért

1) A Duna-Tisza köze eredendően a tavak országa volt. Egyrészt a Dunai-alföld területét a Duna árvizei látták el vízzel, másrészt a Homokhátság mélyedéseiben is meg tudtak maradni a vizek. Erről tanúskodik a II. József kori katonai térképészeti felmérés. (A felszínborítás története botanikus kutatók által részletesen fel van dolgozva.)
2) A szárazodáshoz a modernizáció során kialakított iparszerű tájhasználat vezetett. A táj vízmegtartó funkciójú részein is a profitot hatékonyabban termelő művelési módokat vezettek be (szántó, faültetvények, nagyüzemi művelés, öntözés/!/), amik nem igazodnak a táj eredendő működéséhez. A modern tájhasználatban nincs helye a víznek. A modern tájhasználatot a modern vízgazdálkodás szolgálja ki, kölcsönösen feltételezve egymást.
3) A vizek azért tűntek el, mert a modern vízgazdálkodás levezeti a vizeket. A modern vízgazdálkodás a tájban megjelenő természetes vizek területeit összeszűkítette: a tavakat lecsapolták, a széles és lassú vízfolyásokat keskeny és mély, egyenes csatornákká alakították, hogy a vizeket minél hatékonyabban levezessék. Ezt a rendszert ma is ebből a célból üzemeltetik, a megjelenő víztöbbleteket levezetik. Ezt belvízvédekezésnek hívják, és sok pénzt költenek rá évente.
4) A megoldás kulcsa tehát a megfelelő tájhasználat. A külső vízpótlás megoldása előtt meg kell oldani a helyben keletkező vizek megtartását, vagyis átfogóan: hogy legyen helye a víznek a tájban, vagyis a tájhasználatban.

Összegezve, a megoldás (a Homokhátság, az Alföld és az Ország számára is egyaránt), hogy az eredendő működéssel szembemenő mesterséges iparszerű rendszerek visszabontása, és helyi érdekű önfenntartó-árutermelő vidékgazdaság kiépítése, amihez természetszerű (táj)gazdálkodás nyújt fenntartható alapot.

- Ártéri gazdálkodás, fokgazdálkodás Facebook oldal -
Csatlakozzatok!

PPJ         2013.06.20.

Az ártéri tájgazdálkodás múltja és lehetséges jövője a Tisza-mentén. A múltheti posztunkban (Árvíz: a szatirikus humor az Árpád-korba vezet!) már említettük a kiadványt, mely a Szövetség az Élő Tiszáért honlapján megtalálható, most viszont megtekinthetitek a teljes filmet!

A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖVET) célja a Tisza folyó vízgyűjtőjén élők megélhetési lehetőségeinek javítása, árvízi és környezeti biztonságának növelése, a Tisza ökológiai értékeinek megőrzése és gyarapítása, hogy e táj lakói jó életminőségben és biztonságban élhessenek. Céljainak elérése érdekében kezdeményezője és aktív előmozdítója az ártéri tájgazdálkodás lehetséges hatásaival és hazai megvalósíthatóságával kapcsolatos szakmai párbeszédnek. Az utóbbi években az egyesület több, a témával kapcsolatos rendezvény elő készítésében vállalt szerepet.

A táj emlékszik a folyóra!

 

Szelídvízország -- Édenkert vagy sivatag? -- 2013. 05. 19. -- A tájhasználat-váltás indokoltsága és feltételei a vízgazdálkodásban valamint a támogatási rendszerben.
A természet gazdagsága az emberi élet alapja is. A Tisza-völgy története ékes példája ennek. Hajdanán az a mondás járta, hogy a Tisza kétharmad rész víz, egyharmad rész hal. Élővilágát csodálták a külföldi utazók is. Ma viszont e folyónkról és a Nagyalföldről gyakrabban jut eszünkbe az árvíz fenyegetése, a belvíz, az aszály. Természetes élőhelyei csak nyomokban emlékeztetnek a hajdani gazdagságra. Hazánk keleti felén sokan rossz anyagi körülmények között élnek. Vajon mindezek összefüggésben állnak egymással? A SZÖVET kiadványa itt letölthető.

PPJ         2013.05.20.

Sajtótájékoztató a civilek javaslatairól - 2013. május 15. - A pódiumbeszélgetésen a téma kiemelkedő szakértői mondták el véleményüket, keresnek megoldásokat ebben, a magyarság jövőjét alapvetően meghatározó kérdésben. Küzdelem az erőforrásokért - a termőföld ügyek szabályozása címmel a Magyarországért Kulturális Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Szülőföld Mozgalom pódiumbeszélgetést szervezett Budapesten az Aranytíz Kultúrházban. A pódiumbeszélgetés után a földügyekkel foglalkozó civil szervezetek bemutatták a sajtónak és a konferencia résztvevőinek a földügyi szabályozásról szóló javaslat csomagjukat. A pódiumbeszélgetésről profi filmfelvétel készült, ami később fog bemutatásra kerülni. Alább közöljük hanganyag formájában a sajtótájékoztató kiemelt hozzászólóit:

Kajner Péter a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnöke a civil javaslatok közül különösen fontosnak tartotta kiemelni: A nagyüzemek terjeszkedésének akkor lehet véget vetni, ha átlátható és áthághatatlan felső határt szab a törvény a birtokolható, illetve haszonbérelhető földek méretének. Ezért meg kell szüntetni azt a kiskaput, ami megengedi a cégeknek, hogy ne vegyék figyelembe a bérelt területeik nagyságának számításánál a tagoktól bérelt földeket. Lényeges, hogy a településen élő gazdákból álló helyi földbizottság minden, a településhez helyrajzi szám szerint tartozó föld birtoklását, illetve használatát illető ügyben rendelkezzen döntési joggal.

Molnár Attila a Szülőföld Mozgalom ügyvivője hangsúlyozta, hogy a földmoratórium jövő évi lejárta kíméletlen versenyhelyzetet fog eredményezni a magyar földpiacon, a hazai gazdálkodók rovására. Addigra a magyar kormánynak olyan jogi szabályzást kell alkotnia, mely képes lesz megakadályozni a magyar termőterületek rohamos külföldi kézbe jutását – márpedig ez stratégiai fontosságú érdekünk. A szükséges korlátozásokat – közérdekre és mezőgazdasági okokra való tekintettel - elsősorban üzemszabályozás formájában, és csak másodsorban forgalmi kérdésként kell szabályozni.

Ángyán József hozzászólása a közönség soraiból a sajtótájékoztatóhoz, a legaktuálisabb hírekkel a "Vidékfejlesztési Minisztérium" háza tájáról...

A magyar kormány célul tűzte ki a termőfölddel kapcsolatos ügyek jogi szabályozásának újragondolását, tekintettel a külföldiek földvásárlási moratóriumának közelgő lejártára. Az első földforgalmi tervek heves vitát váltottak ki, amelyek után a kormány a tervezet alapvető átdolgozását és egy kapcsolódó üzemszabályozási törvény kidolgozását ígérte, azonban még nem terjesztette ezeket az Országgyűlés elé.

Milyen legyen a földforgalom, a mezőgazdasági üzemek, a földvédelem és a szövetkezés szabályozása, abban a korban, amikor a természeti erőforrásokért való küzdelem erősödik? Hogyan lehet történelmi hagyományainkon alapuló, az európai uniós jognak is megfelelő törvényeket alkotni a termőföldről, amelyek biztosítják a természeti erőforrások megőrzését, a helyi közösségek és a családi gazdaságok megerősítését, egészséges élelmiszerek termelését, a föld hazai rendelkezésben tartását?

A pódiumbeszélgetés résztvevői voltak:
Ács Sándorné agrármérnök, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ
Gyulai Iván ökológus, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért
Roszik Péter agrármérnök, Magyar Biokultúra Szövetség
Tanka Endre egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem
Hossó Andrea közgazdász

A beszélgetés moderátora Dombóvári Gábor volt.