PPJ         2010.08.31.

A szerző Mark Hertsgaard újságíró. A cikk egy hosszabb változata megjelent a The Nation című lapban, New York, 2009. november 19-én. Fordította: Barna Anett. Forrás: magyardiplo. A Greenr-en egy lényegretörő kivonat jelenik csak meg, ami az ökológiai gondolkodásra és a globális klímaváltozásra hívja fel a figyelmet.

Nigérben a lakosságnak közel a fele éhezik; Csádban vészhelyzet van az élelemhiány miatt. Szárazság, áremelkedés, a csökkenő nemzetközi segélyezés mind- mind tovább rontja a jelenlegi katasztrofális helyzetet. Közben azonban új módszerekkel láthatóan sikerül feljavítani félsivatagos területeket. A kísérlet, bár természetesen nem képes teljes megoldást hozni, de mindenképpen figyelemre méltó.

Az írástudatlan Sawadogo az erdőgazdálkodás és a mezőgazdasági termelés integrációján alapuló agro-erdőgazdálkodás egyik úttörőjévé emelkedett. Annak a gazdálkodási módszernek úttörőjévé, amelynek köszönhetően a Száhel-övezet nyugati része az utóbbi években jelentősen megváltozott, és így az egyik legígéretesebb példája lett azoknak a lehetőségeknek, amelyekkel a lakosság szegény rétegei a klímaváltozás ellen küzdhetnek.

„Az emberek olyan szörnyű helyzetbe kerültek, hogy változtatniuk kellett a gondolkodásmódjukon” - mondja Sawadogo. Ő is ezt tette, mégpedig úgy, hogy felelevenítette a helyi földművelők által évszázadok óta használt technikát, a „zaï”-t, melynek lényege, hogy sekély gödröket vájnak a talajba, amelyek a növény gyökerei felé vezetik el a meglehetősen ritka esővizet. Yacouba Sawagado azonban a hagyományosnál nagyobb gödröket mélyített, ezzel növelve az összegyűjtött víz mennyiségét. Legfontosabb újítása viszont az volt, hogy a száraz évszakban trágyát is szórt a vájatokba, annak ellenére, hogy gazdatársai ezt pazarlásnak tartották. Ezt a technikát alkalmazva sikerült terméshozamát növelnie.

A magasabb szintű szabályozás azonban ugyancsak elengedhetetlen a Száhel-övezetet sivataggá változtató globális felmelegedés megállításáért folytatott küzdelemben. Megvannak ugyanis a határai az alkalmazkodásnak is: ha a levegőbe bocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét nem csökkentjük, a hőmérséklet emelkedését már a legleleményesebb ötletekkel sem akadályozhatjuk meg.

Maga sem számított azonban a legfontosabb következményre: arra ugyanis, hogy a trágyában lévő magokból fák is kihajtanak majd a termesztett köles- és ciroksorok között. Néhány évszak elteltével megállapította, hogy az ekkorra már néhány láb magasra nőtt fák, gyökereik révén javítva a talaj termékenységét, újabb terméshozam-növekedést eredményeztek: „Amióta a lepusztult termőtalaj javításának ezt a módszerét alkalmazom, a családom jó és rossz évben egyaránt biztonsággal el van látva élelmiszerrel.”

A Yacouba Sawadogo által tökéletesített agro-erdőgazdálkodás kiterjedt területeket hódított meg  nem csupán Burkina Fasoban, hanem a szomszédos Nigerben és Maliban is  több százezer hektárnyi félsivatagos területet változtatva termékeny földdé. „Kétségtelenül ez a legkiterjedtebb pozitív ökológiai fordulat, amely a Száhel-övezetben és talán egész Afrikában valaha is bekövetkezett” - állapítja meg Chris Reij, holland geográfus, aki harminc éve dolgozik a régióban.

Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy Yacouba Sawadogo és a hozzá hasonló termelők nem ültetnek facsemetéket, ahogyan arra a Nobel-díjra jelölt aktivista, Wangari Maathai és a nevéhez fűződő Zöld Övezet Mozgalom ösztönözte a kenyai lakosságot -, számukra ugyanis ez nem csupán túl költséges, de kockázatos is lenne. Nem tesznek mást, mint védik és gondozzák a természetes módon itt nőtt fákat. A Nyugat-Száhel-övezetről készült tanulmányokból az derül ki, hogy az ültetett fák 80 %-a pusztul el egy-két évvel az ültetés után. Ezzel szemben az ő természetesen nőtt fáik endémikus (helyi eredetű) fajok, így tehát ellenállóbbak. Ráadásul „termesztésük” nem is kerül semmibe.

Az agro-erdészetnek köszönhetően az amerikai geológiai vizsgálat (US Geological Survey) műholdas felvételein például ma már világosan látható, hogy hol húzódik a Niger és Nigéria közötti államhatár. Niger – ameddig kiterjedt fás területeket látunk; Nigéria – ahol a föld kopár, itt ugyanis a nagyszabású fásítási programok láthatóan kudarcba fulladtak.

A teljes, ennél jóval részletesebb és még sok érdekességet tartalmazó cikket, kérlek olvasd el a Magyar Diplo oldalán!

PPJ         2010.08.30.

Joób Márk írását a Magyar Hírlapból másolom ide a greenr hasábjaira. Rendszerszintű közgazdasági és környezetgazdasági filozofálás már rég volt olvasható amúgy is. Márkkal az Élőláncban ismerkedtem meg, egy remek ember, az Élőlánc tagjaitól megszokottan elmélyült tudással.

Korlátoltan felelős társadalom

Joób Márk Dr. Phil.
egyetemi oktató, Nyugat-magyarországi Egyetem  

Társadalmunk kft.-vé vált. Egyrészt, mert minden fontos területét hatalmába kerítette a piacgazdaság elve. Másrészt pedig azért, mert a meghatározó gazdasági szereplőknek sikerült olyannyira korlátozniuk saját felelősségüket, hogy könnyen kibújhatnak a felelősségre vonás alól.

Az erkölcsi és jogi felelősség között napjainkban hatalmas eltérés van, amelyből sokan extraprofitot kovácsolnak maguknak – mások kárára. Az erkölcsi és jogi felelősség közötti eltérés okolható a gazdasági rendszerünk által egyre látványosabban előidézett pusztításért. Helytálló a neves közgazdász, Joseph Schumpeter megállapítása, hogy a kapitalizmus kreatív pusztítást jelent – pedig az ő idejében a nyersanyagok szűkössége és a klímaváltozás még nem volt téma, és a kapitalizmus globalizált formában, Schumpeter jóslata ellenére, még mindig tartja magát.

Az utóbbi pénzügyi-gazdasági válság révén is nyilvánvalóvá vált, hogy a jogi úton számon kérhető felelősség hiánya számos gazdasági szereplőt felelőtlen viselkedésre késztet. Az, hogy valaki felelőtlen, természetesen nem jelenti azt, hogy kibújhat erkölcsi felelőssége alól, hanem hogy úgy cselekszik, mintha nem volna érte felelős: anyagi előnyre számítva semmibe veszi erkölcsi felelősségét. Ez már elég ahhoz, hogy felismerjük: a gazdaság önszabályozó képessége a mítoszok világába tartozik. A piac vagy egyes gazdasági szektorok önszabályozása a természetes emberi kapzsiság miatt éppoly valószínűtlen, mint az egyének önkéntes mértéktartása a fogyasztás terén. A piacgazdaság nagy előnye – például a kommunizmussal szemben – abban áll, hogy nem az emberek jó szándékára, hanem ősi kapzsiságára alapozza a megfelelő javakkal történő ellátást – ezt Adam Smith fogalmazta meg szépen. A gazdasági önszabályozás hívei azonban a piacgazdaságnak éppen ezt a biztos, „antropológiai” alapját tagadják.

Hatékony szabályozás, vagyis a felelősség jogi érvényesíthetősége nélkül nemcsak nem emberséges és nem igazságos a piacgazdaság, de nem is működik. A jogi felelősség megléte tudniillik az egészséges verseny feltétele, ahogy a gazdaságpolitika klasszikusa, Walter Eucken hangsúlyozza, hiszen a gazdaságilag értelmes cselekedetek jutalmat, a hibák pedig büntetést kell hogy vonjanak maguk után. Nagyon fontos ezen túl, hogy a gazdasági szereplők felelőssége kiterjedjen a tevékenységükkel előidézett szociális és ökológiai károkra is. A pia­ci verseny csak ilyen szigorú keretek között fejtheti ki jótékony hatását.

A pénzügyi válságban világszerte megmentett bankokkal kapcsolatban hangoztatott „too big to fail” – túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen – a piacgazdasággal össze nem egyeztethető szabály. Jelenleg azonban még a gazdasági csőd sem csupán büntetést jelent, hanem egyben a felelősség elkerülésének egyik lehetséges formája, hiszen a kft. és az rt. esetében az anyagi felelősség alapvetően a befektetett tőke erejéig terjed, a tulajdonosok ezen túl nem felelnek saját vagyonukkal. A cégjognak ezt az aszimmetriáját érdekes módon kevesen bírálják, noha nagyon is problematikus, hogy a korlátlan profit lehetőségéhez csak erősen korlátolt felelősség kapcsolódik. Ráadásul ellentmond az egyenjogúság erkölcsi és jogi alapelvének, hogy azok az emberek, akik bizonyos típusú cégeken keresztül cselekednek, nem felelnek teljes vagyonukkal tetteikért, míg a többiek igen. A Nyugatról átvett cégjognak ez az aszimmetriája a rendszerváltozás óta hazánkban dúló vadkapitalizmus egyik gyökerének tekinthető, és nagymértékben hozzájárult hazánk kifosztásához a globális pénzhatalmak által.

Talán a bankszektorban mutatkozik meg legélesebben a profittermelésre való lehetőség és a jogi felelősség között fennálló aránytalanság. A bankok tudniillik megszerezték az államtól a pénzteremtés privilégiumát azáltal, hogy hitelezés útján új pénzt hozhatnak forgalomba, és így hatalmas extraprofitot zsebelnek be. Ha viszont csődbe megy egy bank, a betétesek vagy elvesztik megspórolt pénzük jelentős részét, vagy az állam téríti meg az adófizetők pénzéből a keletkezett kárt – általában ez utóbbi történt a pénzügyi válság következtében, amelynek világszerte több száz bank esett áldozatul, összesen körülbelül ezermilliárd euró adópénzt felemésztve. A bankszektor esetében olyan szabályozásra volna szükség, amely a betétesek pénzének százszázalékos fedezetét írja elő. De addig is, amíg erre végre sor kerül, legalább be kellene vezetni egy globális bankadót, amelynek bevételei olyan tartalékot képeznének, amely szükség esetén a pénzrendszer stabilizálását szolgálhatná, hogy ne ismét az adófizetők lássák kárát a világméretű bankpókernek.

A nyár folyamán – a válság után elsőként – az Amerikai Egyesült Államokban fogadtak el olyan törvénycsomagot, amely az eddigieknél lényegesen szigorúbb szabályokat fogalmaz meg a bankok működésével kapcsolatban. A napokban aztán Németország hozott döntést egy, a pénzrendszer stabilitását szolgáló, meglehetősen alacsony bankadóról és arról, hogy a részvénytársaságok esetében a menedzsment jogi felelősségre vonhatósága öt évről tízre növekedjen. (A magyar bankadó azért nem sorolható ide, mert nem a pénzrendszer stabilitását, hanem az állami bevételek – egyébként teljesen jogos módon történő – növelését szolgálja.)

Ezek az új jogszabályok mindenképp jó irányba mutatnak, de messze nem elegendők ahhoz, hogy a gazdasági szereplők erkölcsi felelősségét megfelelő mértékben számon kérhetővé tegyék, és a gazdasági rendszerünk által okozott pusztítást lényegesen visszafogják; ehhez új alapokra kellene helyeznünk a Föld javaival való gazdálkodásunkat.

A fenntartható társadalom érdekében a legnagyobb innovációkra nem a technika, hanem a cégjog és a pénzrendszer területén van szükség. Ilyen rendszerszintű reformokra azonban ma alig van esély, hiszen még az Amerikai Egyesült Államok és Németország szerény lépéseit sem akarja követni a világközösség: a G20-ak között, vagyis a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezetben, sőt még az Európai Unión belül is mindeddig hiányzik az ehhez szükséges konszenzus.

PPJ         2010.08.27.

A sok hír, ami ezen a nyáron megjelent több médiumban, adja magát, hogy egy csokorba szedve az állak leesését szolgálja a GreenR-en.  

Keszeg vagy hekk? - varacsk.blog.hu

Mi a tanulság? Fogyasszunk sok halat, mert az egészséges és persze magyar halat fogyasszunk lehetőleg, hogy az ökolábnyomunk se legyen az egekben és ezzel is támogassuk a magyar gazdaságot. Megérdemli a keszeg, hogy elnyerje méltó helyét az étrendünkben, mert ugyanolyan finom és tápláló, mint a messze halászott hekk barátunk.

Több millió apró műanyaghulladék lebeg az Atlanti-óceánban - Origo.hu

Egy nagy kiterjedésű, kisméretű műanyagdarabkákból álló folt található az Atlanti-óceán északnyugati részén, állapította meg egy vizsgálat. A Science legújabb számában megjelent cikk szerzői szerint további hulladékszigetek lehetnek az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánon is.

(De hiszen tudhattuk ezt már 2009-ben is. - a greenr szerk.)

Megdöbbentette a kutatókat a hatalmas csendes-óceáni szemétsziget - képek - Origo.hu

A napokban tért vissza közel egyhónapos expedíciójáról San Franciscóba az a hajó, amelynek legénysége elsőként vizsgálta meg közelről a Csendes-óceánon hömpölygő, több millió tonnányi műanyaghulladékból álló szemétszőnyeget. A kutatókat megdöbbentette a látvány, amely az egyre növekvő és egyre sűrűbb szeméttengerben úszva fogadta őket. Képes beszámolónk.

Az első bizonyíték: a növényvédőszerek rombolják a magzat idegrendszerét - Origo.hu

Újabb vizsgálat bizonyítja, hogy a zöldségek és gyümölcsök termesztésében használt szerves foszfátok károsíthatják az idegrendszert, főként annak fejlődésekor. A kutatók tanácsa az alapos mosás, a miénk a helyi termelők felfedezése, a hazai zöldségek és gyümölcsök tisztaságáról pedig éppen vita zajlik a Magyar Agrárkamara és a Levegő Munkacsoport között.

(De hiszen tudhattuk ezt már 2006-ban is. - a greenr szerk.)

Hivatalos jelentés növényvédőszerek káros hatásairól – 2006. - Országos Kémiai Biztonsági Intézet

Peszticidek, mint perzisztens szennyező anyagok (POPs)
A POPs anyagok közé azokat a vegyületeket sorolták, amelyek az élő szervezetekbe tartósan beépülnek és igen hosszú felezési idővel rendelkeznek. Ennek eredményeként a biodegradációjukra nem lehet számítani, így évekig, sőt évtizedekig megőrzik toxikus hatásukat. Nemzetközi konszenzus alapján - Stockholmi Konvenció- az azonnal betiltandó POP anyagok sorában 11 vegyületet soroltak, amelyek között 9, mint peszticid hatóanyag szerepel.

A POP anyagok jellemzői a következők:
● hosszú ideig változatlan formában maradnak fenn a környezetben,
● az expozíció helyétől távolra is hatnak,
● felhalmozódnak a szövetekben,
● mérgezőek az emberi, állati és növényi szervezetekre és
● biológiai hatékonyságuk különösen a késői toxicitásban nyilvánulnak meg:
teratogenitás, karcinogenitás, immunotoxicitás.

A természet visszavág - mit tehetünk a parlagfű ellen? - Budai Hírlap

Folytatni kell a parlagfű ellen megkezdett küzdelmet, ám mivel teljes sikert úgysem érhetünk el, sajnos meg kell tanulnunk együtt élni ezzel az allergén gyomnövénnyel - véli Dr. Ábrahám Levente természetvédelmi ökológus. Sokak életének megkeserítője az 1900-as években Amerikából érkezett hazánkba és azóta folyamatosan terjed a Kárpát-medencében. A szakember szerint ugyanakkor a leghatásosabban a természet tud fellépni a 'betolakodó' ellen, ezért sem szabad bolygatni erdeinket, mezeinket.

Krízis a költözni készülő gólyáknál - NOL.hu

Az esős június okozta időjárási káosz utóhatásaként újabb krízis fenyegeti a fehér gólyákat.

A faj vonulása ezekben a napokban erősödik fel, két hét múlva a többségük Afrika felé indulva elhagyja az országot, miközben a júniusi hideg, esős időben megsemmisült első fészekaljak miatt sok madár pótköltésbe kezdett. A késői fiókák azonban nem tudnak velük tartani - figyelmeztet a Magyar Madártani Egyesület.

Ebben a helyzetben könnyen előfordulhat, hogy országszerte akár jelentős számú itthon maradó gólyafiókáról kell gondoskodnia a természetvédelmi hálózatnak! Ennek mértéke a következő hetekben derül ki.

Emberi segítség nélkül az itthon maradó fiókák jelentős része nem élheti túl a telet. A helyzet kezelésében a lakosság az elárvult fiókák bejelentésével tud nélkülözhetetlen segítséget nyújtani a madarakat mentését végző nemzeti parki őrszolgálatnak.

További részletek és tudnivalók az egyesület honlapján>>>

PPJ         2010.08.21.

Két nagyon érdekes videót szeretnék bemutatni. Szerencsére a TED videókat hamar magyarul is feliratozzák dícséretet érdemlő honfitársaink, így a legfrissebb hiteles tudományos összefüggésekről (1. videó) és innovációkról (2. videó) értesülhetünk.

Az első videó a Mexikói-öbölben történt olajszennyezés hátterére és "mélyebb rétegeire" (ez itt különösen kifejező szófordulat!) mutat rá.

Carl Safina: Az olajszennyezés láthatatlan elkövetői és áldozatai

A Mexikói-öbölben történt olajszivárgást nem könnyű megérteni, de annyit tudunk: rossz dolog. Carl Safina vérforraló keresztkérdésekkel ássa elő a tényeket, és bebizonyítja, hogy a következmények messze az Öböl határán túlnyúlnak majd -- és hogy sok úgynevezett megoldás csak tovább ront a helyzeten.

A második videóban szereplő fa-ház-növesztést már képekben bemutattam korábban, de most az ötlet kitalálója maga beszél terveiről és jövőképéről. Teljesen a természetből "épült", vagyis inkább "nőtt" házak, és bio-házak. Szemem szám elállt. Nem szoktarm techno-optimista lenni és erre minden okom meg is van. Ez viszont nem techno-optimizmus, hanem bio-optimizmus. A természetben eddig még semmit sem találtunk elba elszabva, az evolúció frappáns és tökéletes. Csak a technológia, a csináljunk az olajból cumisüveget felfogás ami lineáris és nem a természet folyamataiba illeszkedő. Szóval bio-házban simán élnék, ahol ánuszizomzat csukja-nyitja az ajtót és csontozat adja a szilárd támasztékot! :D

Mitchell Joachim: Ne építkezz! Növessz házat!

A TED ösztöndíjas és várostervező, Mitchell Joachim vízióját mutatja be, a fönntartható, organikus építészetről: környezetbarát "lakó-fészkeket", melyeket növényekből - és ezt figyeld: húsból - növeszt.

PPJ         2010.07.31.

A sok hír, ami ezen a nyáron megjelent több médiumban, adja magát, hogy egy csokorba szedve az állak leesését szolgálja a GreenR-en. Bizony, a klímaváltozás egyre szemetszúróbb, egyre nyilvánvalóbb, már csak pár idióta maradt, aki azt hiszi, hogy beengedem a "nem is mi okozzuk, nincs is klímaváltozás" tartalmú kommentjét.

Szóval sokkoló nyári hírözön a GreenR-en.

Újabb átfogó tudományos jelentés bizonyítja a klímaváltozást - Index

Újabb tudományos jelentés készült a globális felmelegedésről. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) által közzétett tanulmányt 48 ország több mint 300 kutatója állította össze.

Sokasodnak a halálzónák a tengereken - Index

A tengerfenéken élő állatok viselkedéséből megjósolható az oxigénhiányos halálzónák keletkezése - derítette ki egy osztrák kutatócsapat. Szlovénia partjai előtt jegyezték fel a tengeri élőlények viselkedésének változásait csökkenő oxigénszintnél.

Öt környezeti katasztrófa, ami durvább, mint az olajfolt - Index (képekkel illusztrálva!)

Úgy tűnik, hónapok küzdelme után végre sikerül lezárni a Deepwater Horizon fúrótorony felrobbanása óta a Mexikói-öböl vizét nyersolajjal szennyező kitörést. A BP-t a csőd szélére sodró balesettel hetek óta tele a média, nincs olyan nap, hogy a híradók ne számolnának be az újabb fejleményekről. A világon azonban az olajfolt mellett éppen most is zajlanak legalább ekkora, vagy akár még nagyobb környezeti károkkal járó katasztrófák, amelyek kellően távol vannak Amerikától és Nyugat-Európától ahhoz, hogy ne üssék meg a média ingerküszöbét. A Foreign Policy ezekből gyűjtötte össze az öt legsúlyosabbat.

- A nigériai olajszivárgás
- Kínai szénbányatüzek
- Erdőirtás Haitin
- Az Aral-tó eltűnése
- A nagy csendes-óceáni szemétfolt

Kína az utóbbi idők legnagyobb olajszennyeződésével harcol - Index képgaléria

Madárvesztő júniusi időjárás - a kócsagfiókák nyolcvan százaléka elpusztult - NOL

Hosszú időbe telt, mire a júniusi ár- és belvizek annyira visszahúzódtak, a földek pedig felszáradva ismét járhatóvá váltak, hogy a madarászok ellenőrizni tudták a fészkelőhelyeket. A szélsőséges időjárás okozta madárpusztulás egyes fajoknál eléri a nyolcvan százalékot.

Mégsem örök életű a műanyag - NOL

Ez a tény nem is annyira örömteli, mint első ránézésre tűnik. Műanyagból készült tárgyak sokasága indult ugyanis az elmúlt időszakban viharos gyorsasággal bomlásnak.

Brutális, értelmetlen öldöklés - NOL

Nagyjából annyi ideig él, mint az ember (akár 80 évig is), és felnőttkoráig, néha két évtizeden át nevelgeti a gyermekeit, ugyanúgy, mint mi. Társas lény: családban, illetve több családot összefogó csapatban tölti élete nagy részét. A családot szoros szociális és kommunikációs kötelékek fűzik egybe. Képes örülni, szeretni, bánkódni, gyászolni, sőt sírni is. Alapvetően jókedvű és jóindulatú, emberközelben – ha nem bántják, és nem áll éppen üldözés alatt – többnyire kifejezetten barátságosan viselkedik.

Óceánia és a globális felmelegedés - NOL

A csendes-óceáni szigetvilág ezernyi apró szigetből áll, amelyek alig emelkednek ki a vízből. A sarki hó- és jégmezők olvadásából eredő vízszintemelkedés elöntéssel fenyegeti ezeket a szigeteket, gondolták az oceanográfusok. Ez azonban korántsem olyan egyértelmű. Új-zélandi és fiji kutatók 27 óceániai sziget méretét hasonlították össze 60 évvel korábbi mérésekkel, és meglepő következtetésre jutottak.

Stormy skies - Boston.com _ The Big Picture fotósorozata (Á, nem, nincs klímaváltozás. Egyik kép és aláírása sem azt bizonyítja...)

In the past several months, powerful storms have wreaked havoc in many places, torrential rains in central Europe and parts of China, tornadoes in Australia, Montana and the American Midwest, and strong thunderstorms across the northeast. Now, as Tropical Storm Bonnie makes landfall in Florida and heads into the Gulf of Mexico, oil cleanup is being suspended, and the final "kill" operation is delayed for at least one more week. These storms have been destructive and deadly, but beautiful and awe-inspiring at the same time. Collected here are a handful of photographs of stormy skies, lightning strikes and storm damage from the past several months. (37 photos total)

How BP Gulf disaster may have triggered a 'world-killing' event - Helium.com _ Earth Science (A kegyelemdöfés a világvégének, avagy visszafordíthatatlan kihalási folyamatot indított be a Mexikói-öbölben történt esemény? Érdekes cikk, hivatkozásokkal alátámasztva!)

Ominous reports are leaking past the BP Gulf salvage operation news blackout that the disaster unfolding in the Gulf of Mexico may be about to reach biblical proportions.

Véget ért egy háború! Páty megmenekült a maffia golffalus Újpáty projektjétől! - bodoky.blog.hu és patynemelado.com

Nem épül meg Újpáty
Közel egy évvel ezelőtt üzletemberek és „üzletemberek” olyan spekulatív beruházást próbáltak megvalósítani Telki és Páty határán, amely mindkét településnek kárára lett volna és megvalósulása esetén visszavonhatatlanul tönkre tenné a Zsámbéki-medencét.
A terv szerint a semmiből nőtt volna ki egy hét- nyolcezer fős kisváros Telki és a természetvédelmi terület határában, a budapesti agglomeráció egyik utolsó olyan szegletében, amit még nem a depók, logisztikai központok és lakótelepek uralnak. A profitéhes üzletemberek nem számoltak az itt élők életminőségének romlásával, a környezeti és kulturális értékek pusztulásával, hatáselemzésük a remélt profit kalkulálásánál megállt. De szerencsére más dolgokkal sem számoltak...

(kép: bodoky.blog.hu)