PPJ         2010.10.13.

Humanity is now using nature's services 50 percent faster than what Earth can renew, reveals the 2010 Living Planet Report, released Oct. 13 in Bristol, UK. Produced by WWF in collaboration with Global Footprint Network and the Zoological Society of London, the report examines the state of our natural world, and our impacts upon it.

Megjelent a Living Planet Report 2010! Az emberiség 50%-al többet fogyaszt a Földből, mint annak a megújuló képessége bírná. Ez nagyon jó hír, mert kétszer olyan hamar el fog jönni az ideje, hogy bebizonyosodjék, az ökológusoknak volt igaza és nem a közgazdászoknak. Ezt a dokumentumot a WWF, a Global Footprint Network és a Zoological Society London adta ki közösen.

Részletes leírás a világ országainak ökológiai lábnyomáról, megoldási javaslatok, stb. Nagyon érdekes, érthető, szemléletes, ajánlom mindenkinek.
Itt találjátok:

http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/2010_living_planet_report

Nem bírom ki, hogy nem mondjam ki: Ehhez tartsd magad Orbán! Gazdasági növekedést harsogni olyan időkben, mikor már az átlagember is hallott róla, hogy véges a bolygó, nem túl bölcs dolog: főleg az általad emlegetett "a magyarok az eszükről híresek" mondataid után visszatetsző...

A teljes emberiség az elérhető erőforrások másfélszeresét használja, mint látjuk, elég egyenlőtlenül elosztva… Idén azonban közreadtak egy ilyen szemléletes ábrát is, keressetek ki pár országot:

PPJ         2010.10.11.

Joób Márk korábbi írása után most egy újabbal bővül a greenr neoklasszikus közgazdaságtant pusztító gyűjteménye. Írása a 2010 okt. 06-i Magyar Nemzetben jelent meg, ám a botrányosan primitív és korszerűtlen MN online-on nem található meg, online hiányt pótolunk tehát.

Egyszer minden piramisjáték bedől

A bankokra vonatkozó szabályok szigorítása, amit Bázelban nemrég elfogadtak, nagyon fontos biztonsági frissítést jelent a pénzügyi rendszer számára. Így, ha tényleg betartják majd az új szabályokat, a bankok működési alapja a jövőben: Bázel 3.0 – vagy magasabb, hiszen például Svájc saját gazdasága védelmében a bázeli nemzetközi egyezménynél szigorúbb szabályokat kíván alkalmazni nemzeti szinten.

A bázeli egyezmény lényege, hogy a bankoknak az eddiginél nagyobb saját tőkével kell rendelkezniük a jövőben, méghozzá azért, hogy biztonságosabban működjenek és ne fenyegessék az egész pénzrendszer stabilitását. A bankok kötelező tőketartalékának a növelése mindenképpen helyes, sőt a pénzügyi válság fényében elkerülhetetlen lépés. Természetesen elsősorban azokra a pénzintézetekre vonatkozóan, amelyek különösen kockázatos pénzügyi tranzakciókat hajtanak végre és ezért nemcsak kimagasló nyereségre, hanem csőddel fenyegető veszteségre is számíthatnak. Ezért jó, hogy az előírások szigorítása ahhoz igazodik, hogy a bankok mekkora kockázatot vállalnak befektetéseik és hitelnyújtásuk során.

Ilyen módon jobban féken lehet majd tartani a pénzvilág hazardjátékot folytató szereplőit – vagyis ezeknek a szereplőknek egy részét, mert a bázeli egyezménynek éppen az az egyik komoly hiányossága, hogy nem fedi le a pénzvilág egészét.
Tudniilllik kizárólag pénzintézetekre vonatkozik és nem érint olyan jelentős pénzpiaci szereplőket mint például a spekulatív befektetési alapok, a hedge fundok.

Pedig a hedge fundok a legvakmerőbb pénzügyi akrobaták, hiszen javarészt nem valódi értékekkel, hanem csak valódi értékekre vonatkozó, de igazából virtuális termékekkel (úgynevezett derivatívokkal) üzletelnek, méghozzá úgy, hogy már kisebb pénzösszegekkel is óriási hatást gyakorolhatnak a valós gazdasági értékteremtés folyamatára. Ezáltal jó esetben kirívóan magas nyereségre tehetnek szert, rossz esetben viszont nemcsak a saját tőkéjüket veszíthetik el, hanem óriási adósságot is felhalmozhatnak. A hedge fundok világszerte nagyjából kétezer milliárd dollárnyi vagyont kezelnek – ez körülbelül a Deutsche Bank által kezelt vagyon tízszerese – és ezért mindenképpen a pénzrendszer stabilitását fenyegető tényezőnek tekinthetők. Mindeddig mégis kivonhatták magukat a globális szabályozás alól.

Nyilvánvaló, hogy a pénzügyi rendszerből eredő veszélyeket csak akkor lehet hatékonyan csökkenteni, ha minden a társadalmat károsítani képes szereplőre egyaránt kiterjednek a biztonsági előírások.

Másrészt azt is fontos látnunk, hogy a legkifinomultabb szabályozás sem képes teljesen elhárítani a felelőtlen vagy jogsértő magatartás veszélyét. A tavaly százötven év letöltendő börtönbüntetésre ítélt amerikai pénzzsonglőr, Bernard Madoff esete az állami ellenőrzés hiányosságán túl azt is jól szemlélteti, hogy minden szabályozás csak egy erkölcsi minimum megléte mellett érheti el célját. A szabálykövető egyéni hajlandóság nélkül még szigorú szabályok sem érnek sokat, ahogy a továbbra is viruló hazai szürke- és feketegazdaság mutatja. Az embert mint kockázati tényezőt nem lehet megkerülni – és nem is szabad, mert akkor embertelenné válna a társadalmunk.

Ettől azonban még éppanolyan fontos feladat marad, hogy a pénzpiacokat az emberek védelme és a közjó érdekében jobban szabályozzuk. Elsősorban azért, hogy az előrelátható károkat még időben elhárítsuk.

A bűnügyi történet legnagyobb piramisjátékát, amelyet Bernard Madoff működtetett, a megcsalt befektetők nem ismerték fel. A nyilvánosság napjainkban viszont ugyanúgy nem ismer fel egy gigantikus globális piramisjátékot, amely nem más mint meglévő pénzrendszerünk. Pénzrendszerünknek az összeomlása mint minden
piramisjátéké nemcsak előrelátható, de egyben elkerülhetetlen. És ezen a bázeli egyezmény sem változtat semmit. Egy átfogó szemszögből nézve ez a bankrendszer új szabályozásának a legnagyobb gyengéje.

Magyarázatként: A modern gazdaságot a pénz keringése tartja életben. A pénz túlnyomó része pedig hitelpénz, hiszen hitelezés útján jön létre. Hitelt azonban csak kamatra adnak. Ezért már ahhoz is, hogy csak egyensúlyban legyen a gazdaság, olyan mértékű növekedésre van szükség, amelyből a hitelpénz kamatai fedezhetők, másképpen összeomlik a rendszer. A forgalomban lévő pénz mennyiségét legalább a gazdasági növekedés ütemében növelni kell ahhoz, hogy ne következzen be bénító hatású defláció. A megnövekedett pénzmennyiség viszont további kamatfizetést és további gazdasági növekedést tesz szükségessé. Így pénzrendszerünk a benne rejlő, önmagát tápláló növekedéskényszer miatt piramisjátéknak mondható, amely előbb-utóbb elkerülhetetlenül bedől, hiszen Földünk erőforrásai végesek és csak egy meghatározott ideig tudják táplálni a gazdaság növekedését.

Hasonlóan érvel Hans Christoph Binswanger, aki az Universität St. Gallen, a neves svájci közgazdasági és államigazgatási egyetem professzor emeritusza. Ő volt egyébként Josef Ackermann témavezetője, amikor a Deutsche Bank jelenlegi vezérigazgatója A pénz befolyása a reálgazdaságra című értekezésével a St. Gallen-i egyetemen doktori fokozatot szerzett.

A pénzügyi zsákutcából az jelentene kiutat, ha hamarosan egy olyan Bázel 4.0 szintjére fejlesztenénk tovább pénzrendszerünket, amely megszüntetné a piramisjátékokra jellemző növekedéskényszert. Például úgy, hogy a Bázel 4.0 előírná, hogy a központi bankoknak kamatmentesen kell ellátniuk a gazdaságot a működéséhez szükséges pénzmennyiséggel, így csökkentve a vállalkozásokra és háztartásokra nehezedő kamatterheket. Ezt a javaslatot Binswanger is támogatja. De lehet, hogy vannak ennél jobb ötletek. Mindenesetre a felvázolt alapvető problémák megoldására több energiát kellene fordítaniuk a közgazdászoknak és politikusoknak, mert még számos nagy innovációra van szükség gazdasági-pénzügyi rendszerünk terén ahhoz, hogy megbírkozzunk a jelen és a jövő kihívásaival.
 

Joób Márk
a szerző közgazdász, egyetemi oktató

PPJ         2010.09.11.

A bejegyzés címét adó mondat nem másnak a szájából hangzott el, mint Fülöp Sándor, aki a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa avagy zöld ombudsman. 

Rendszerhibák a jövőben - az eLitMed.hu egészségügyi portál videóriportja:

Az ombudsmanokat a rendszerhibákra hozták létre. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa az elkövetkező nemzedékek létfeltételeit veszélyeztető rendszerhibákra ügyel. A várható talajcsúcs és az ivóvízellátási gondok mellett a sokszor egészségügyi veszélyeket hordozó új anyagok jelentenek komoly gondot.

Az élelmiszeradalékok, színezékek és kipufogógáz okozta veszélyekre már a pulmonológus, allergológus és gyermekgyógyász kollegák is egyre inkább felhívják a figyelmet. Fülöp Sándor szerint a fenntartható fejlődés utópia, hiszen a végtelen növekedés egy véges világban elképzelhetetlen.

PPJ         2010.09.07.

"Not enough minerals!" - hogy közérthetőbb legyek :)

A hírek, amiket előzőleg már minden ökológiai gondolkodású ember "prédikált", kezdenek beigazolódni. Már tavaly Föld napján szó volt róla egyik bejegyzésemben, illetve nemrég egy másik összefüggésben is, erre most tessék. Ritkaföldfémválság! :D

A ritka földfémek ugyanis tényleg elkezdtek elfogyni, ahogy az olaj is. És mivel ez a nyugati keresztény demokratikus szabadversenyes liberális kapitalizmust az alapjaiban érinti, jó lesz ha fontolóra vesszük, mi lesz ezután.

"A ritkaföldfémeket számos fejlett technológiai területen használják. A terbium például 80 százalékkal csökkentheti az izzók áramigényét, míg a diszprózium egészen kis darabkája is jelentősen csökkentheti az elektromotorok mágnesének súlyát, írja a New York Times. Az Egyesült Államok viszont leginkább a hadiipara miatt aggódik. Ritkaföldfémeket használnak a rakéták irányító rendszereiben, repülőgépek sugárhajtóműveiben, műholdakban és kommunikációs berendezésekben is. A világ gyakorlatilag teljes mértékben ki van szolgáltatva Kína szállításainak." - Index

A hír külföldi alapja az Economiston olvasható:

Rare earths - Digging in

China restricts exports of some obscure but important commodities

Na tessék 'szzátok meg techno-optimista hülye zöldek! Így fejlesszetek ti IPhone-ról irányítható otthoni paradicsomöntözőrendszert, meg a "csak technológia kérdése" dumátokat is így hangoztassátok ezentúl. Az igazság az, hogy nem ragad a kapanyél a kezetekbe. Szívesebben prütyköltök számítógép előtt, mintsem hogy felkötözzetek és megkarózzatok egy paradicsom palántát.

Nesztek 'sszátok meg Samsung, meg minden más márka, akik a NatGeo-n reklámozzátok magatokat, hogy mennyire "ECO" a TV-tek. Semennyire. Ritkaföldfémekkel van mindegyik tele, amikért Közép-Afrikában háborúznak nap mint nap. Itt még egy családban Móúnika Show HDTV-n, ott még 5 ember agyonlőve.

És még engem hülyéznek le, mikor ezeket a képeket mutogatom...

Lesz még itt nemulass!

És, hogy az idei ARC egy plakátját hívjam segítségül:

PPJ         2010.09.07.

Mi lesz, ha elfogy az olaj? - Inforádió

Milyen helyzettel kell számolni, ha elapadnak a világ kőolajforrásai? Erre a kérdésre keresett választ a német hadsereg egyik kutatócsoportja. A szakértők bevonásával készült tanulmányt bizalmasan akarták kezelni, azonban az eljutott a Spiegel című hírmagazin szerkesztőségébe, és a lap közzétette a fontosabb megállapításokat.

Military Study Warns of a Potentially Drastic Oil Crisis - Spiegel Online

A study by a German military think tank has analyzed how "peak oil" might change the global economy. The internal draft document -- leaked on the Internet -- shows for the first time how carefully the German government has considered a potential energy crisis.

IEA: vége az olcsó olaj korszakának - LMV

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető közgazdásza a BBC One Planet c. műsorának tegnapi adásában azt mondta, hogy az olcsó olaj korszakának mindörökre vége.A kormányoknak csökkenteniük kellene az olajtól való függésünket, változtatniuk kell az energiapolitikákon. Időben fel kell készülni arra az időszakra, mikor már elfogy az olaj. Idejében változtatni kell, mielőtt késő lenne.A műsor itt meghallgatható. Letölthető változat. (mp3)

"Bolygónk artériája lüktet itt, civilizációnk szíve dobog, mely kőolajra és folytonos növekedésre van berendezkedve." - Yann Arthus-Bertrand

Újabb megerősítés: olajhiány várható 15-30 éven belül, állítja a Bundeswehr - FFEK

Ahogy telik az idő egyre több helyről és egyre komolyabb forrásokból értesülhetünk róla, hogy az olajellátás  jövőbeli fenntartása komoly nehézségekbe fog ütközni. Most éppen a Német Hadsereg kutatóközpontjából szivárgott ki egy ilyen.

"Korábban már több hasonló hírről számolhattam be" - írja Hetesi Zsolt a kutatócsoportjuk honlapján: 

- A Pentagon Műszaki Divíziója 2008 végén adott ki egy jelentést, melynek 2010 áprilisában lett világhír-értéke. A jelentés arról szólt, hogy a kereslet gyorsabban nő, mint a kínálat, és 2015 után már napi 10 millió hordós hiányra kell felkészülni. A jelentés adatait itt elemeztem.

- 2010 februárjában a Brit Tudományos Akadémia által létrehozott bizottság tett közzé egy hasonló jelentést, amely 2015 körülre teszi az olajkitermelés tetőzését, és utána fokozódó olajhiánnyal számol. (Hasonlóképp nyilatkozott a brit energiaminiszter is, aki 10 éven belül szintén olajválsággal számol Angliában, a növekvő behozatal-függés miatt.) A jelentés sürgető kormányzati beavatkozást javasolt.  

Pálfordulás - FFEK

Björn Lomborg, aki az egyik legerősebb ellenzője volt még nem is olya rég a klímaváltozás elméletének teljes fordulatot vett legújabb könyvében. Pedig nemrég még egész mást írt, Magyarországon is megjelent a Typotex kiadó gondozásában korábban írt Cool It! - Hidegvér! c. könyve, melyben sokféleképpen érvel amellett, hogy a klímaváltozást nem kell véresen komolyan venni, és érdemes kétkedőnek lenni.

Jövő hónapban a boltokba kerülő könyvében pedig az emberiség előtt tornyosuló legfontosabb kihívásként értékeli a klímaváltozást, és az ellene folytatott küzdelmet a legeleső helyre teszi; évi 100 milliárd dollárt fordítana arra, hogy az üvegházgázok (ÜHG-k) kibocsátását csökkentse a világ. Ezt főképp az ún. tiszta energiaforrások (szél, nap stb.) felhasználásával látja megvalósíthatónak. A Guardian cikke 180 fokos fordulatként értékeli Lomborg új könyvét.

Új jelszó: slow design - HG

Nem tudni pontosan, mikor bukkant fel először az azóta is magyar megfelelő nélkül keringő "slow movement" kifejezés, de az biztos, hogy az elmúlt húsz évben szépen lassan áthatotta az élet számos területét a lassításra intő szemléletmód. Talán nem is szükséges túlságosan belemenni a fogalommagyarázatba, hiszen mindenkinek világos, mi lehet a célja a helyi termékeket és a hagyományos ételeket előnyben részesítő Slow Food mozgalomnak, vagy a gyerekeknek nagyobb szabadságot adó, élhetőbb és élvezhetőbb gyerekkort biztosító Slow Parenting filozófiának, vagy a többek között az öko-túrizmust támogató Slow Travelnek, hogy a média, a művészet és a gazdaság területén is megjelenő törekvést már ne is említsük. A hipergyors fejlődési folyamatok ellenpontjaként valamiféle racionális átgondolásra, az alkotói folyamatok és az alkotások élvezetére, a hagyományos értékekben való elmerülésre, új anyagok kutatásra buzdít tehát a "slow movement".

Újabban az építészet és a formatervezés területén jelent meg a lassuló folyamatokat ösztönző filozófia, ami ezúttal is új életstílust feltételez: tiszteletben tartja a szűkös erőforrásokat, és képes harmóniában élni a környezettel. A Slow Design három alapelve a fenntarthatóság, a rendszerszemlélet és az érzékenység a szociális, társadalmi és kulturális folyamatokra.

Már Erdélyben támad a vírus - HetiVálasz

Romániát is elérte a nyugat-nílusi vírus, melynek kórokozóit szúnyogok terjesztik, és alapvetően egy trópusi betegség lenne. (Nem, nincs klímaváltozás, és nem is valósulnak meg azok az [pofon egyszerű logikán alapuló] jóslatok, amik például ebben a kisfilmben is láthatók. - a greenr szerk.)

Lelőtték a túszszedőt a Discovery Channel épületében - Index

A The Gazzette, a Silver Spinget is magában foglaló Montgomery megyében kiadott újság szerint a férfit 2008-ban ugyanezen a helyen már őrizetbe vették. A férfi két évvel ezelőtt azért tiltakozott, mert megítélése szerint csatorna  célja a profitszerzés és nem a Föld megmentése. Azt is követelte, hogy a csatorna sugározzon főműsoridőben több, a bolygó megmentésének szentelt műsort, amelyeket szerinte érdekesebbé kellene tenni az emberek számára.

(Igaza volt, azúristenit, igaza volt. Most, hogy itthon vagyok a nyáron és bele-bele néztem az "ismeretterjesztő csatornák" kínálatába: egy köpedelem! Mentsd a bálnákat doksifilm, utána rögtön rákhalászati műsor. Mentsd a fákat ökoműsor, utána stihl fűrész reklám és favágók tarolj le mindent akcióműsor. Mióta befutott a Mythbusters, azóta a Discovery azt hiszi, hogy mindent felboncolni, felrobbantani, kiirtani vagy szétzúzni kell. Hol vagy David Attenborough?)

Overdose - The Next Financial Crisis

Nem, még korán sincs vége! Nézzétek meg! 1. rész, 2. rész, 3. rész. Azok az emberek készítették ezt a filmet, akiket amerikaszerte kiröhögtek és lejárattak a médiában, mikor azt mondták a gazdasági világválság előtt, hogy ki fog durranni a lufi. Most a következő lufira figyelmeztetnek.