Nyári szünet a GreenR-en

PPJ         2010.07.01.

Július 1-től szeptember elejéig nyári szabadságot veszek ki. Azért ilyen homályos a vége-dátum, mert ha sikeresen felvesznek környezettudomány MSc-re az ELTÉre, akkor a szeptember nekem elég sűrű lesz :D. (Bár akkor is sűrű lesz, ha második helyen biológia MSc-re vesznek fel a SZIÉre.) Természetesen tervezem néhány cikk elkészítését és posztolását, de igyekszem komolyan venni a kényszerpihenőt és nem kiposztolni minden "apróságot" (már amennyire apróság egy-egy ügy és katasztrófa fejleménye).

Ha más valaki akar cikkeket írni, akkor hajrá, de én elfáradtam abban, hogy a mocskos-világ szindróma mennyire kijött másokon velem szemben ebben a blogban. A mocskos-világ szindróma a médiaelméletből származó fogalom, mely szerint mivel nem lehet minden sikeresen leszállt repülőről hírt adni, ezért csak a katasztrofálisan brutális repülőbalesetek kerülnek a hírekbe, s ugyanígy van minden mással is. A mocskos-világ szindróma a GreenR-en az, hogy valaki(k) nem akarják észre venni mennyi sok jó és szakmai cikk van a GreenR-en, de amint lefektettem, hogy moderálás lesz a blogon (azaz természettudományos "kényem-kedvem" szerint például leszarom, hogy az akadémia hány emberét vette meg a négy nagy GMO vállalat, hogy fújják a hazugságaikat a GMO-król), máris alávaló sötét ördög lettem. Ühümm. Erre bezzeg ugrik az ember. Hogy néhány értelmetlen és tudománytalan kommentjét törlöm. Arra bezzeg nem ugrik, hogy kommentárt írjon pl. a Hasznosi-víztározós cikkemhez, stb. Remélem értitek mire gondolok. Ha nem vagyok jó a szakmámban, akkor tessék rámutatni, de ha meg jó vagyok, akkor ne tessék haragudni, ha törlöm a "nem igazat", a "marhaságot".

No. Kellemes nyarat. Augusztusra ígérik a Mexikói-öbölnél az olajszivárgás megállítását. Addig is folyamatosan ömlik az olaj és sodródik az óceáni áramlatokkal most már az öbölből kifelé Európa partjai felé. Hurrá!

Ez a nyár kegyetlen lesz. Termés alig, péterpálkor már aratni szoktak nemhogy még meg sem nőtt a gabona, meg vízben áll. Mondjuk nem bánom, ha a lecsapolt területek újra visszanyerik a vizeiket. :D De, hogy az Alföldön jó néhány tisztes természetbarát gazdát is kicsinál a klímaváltozás az biztos.

Két cikket tervezek egy professzorral és egy agrármérnök ökogazdával közösen megírni a nyáron. Az egyiket GMO ügyben, a másikat a technokrata városi növénytermesztés mítoszának lerombolása végett. Mindkét esetben óriási információelhallgatások árán tudnak csak ugyanis olyan "nagyon szép" jövőképeket festeni.

Természetesen azt is ezen a blogon fogjátok elsőként megtudni, ha sikerül szabadidőmben George Carlin: Life is worth loosing (aka. George Carlin: I Like it When a Lot of People Die) című előadásának feliratfájlát magyarra fordítanom.

Kitartást és feltöltődést minden természetvédőnek a nyárra!

Üdv: Pacsuta Péter János természetvédelmi mérnök, és remélnyeim szerint a nyár végére  leendő környezettudományi mester

         6 hozzászólás

Címkék: greenr nyári kikapcs

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Időkép.hu - Légszennyezettség - Extrém Napikép: 12. rekord

PPJ         2010.06.30.

144%-on a kén-dioxid, és 266%-on a nitrogén-monoxid Pest megyében. Hurrá! Lélegezzétek be jó mélyen a kapitalizmus ízét-zamatát. Ennek bukéja van!

NO (nitrogén-monoxid): Színtelen gáz, amely erős oxidálószer és reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Levegővel érintkezve nitrogén-dioxid szabadul fel belőle. A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methaemoglobin képződést. Magas expozíció halált okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Szaga nem figyelmeztető, ha toxikus koncentrációban van jelen. Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok felelősek a NO és a NO2 szennyezésért.

Kén-dioxid (SO2): Színtelen, szúrós szagú mérgező gáz, amely fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. Magas kéntartalmú kőszenet vagy kőolajat felhasználó erőművek szintén jelentős kén-dioxid források. A kén-dioxid a levegő nedvességtartalmával kénessavat ill. kénsavat képez, melynek eredménye a savas eső. A természetes folyamatokon túl a fűtés, az erőművek és a dízelüzemű motorok felelősek a SO2 kibocsátásért. Egészségügyi hatások: nagyobb mennyiségben köhögést, görcsöt, tüdőödémát, tudatzavart és halált is okozhat.

         2 hozzászólás

Címkék: környezet napikép légszennyezettség

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Az emberi tevékenység káros hatásai a bioszférára

PPJ         2010.06.30.

Épp tételeket tanulok a pénteki ELTE környezettudomány MSc szóbeli felvételire. Az egyik tétel részét megosztom itt veletek. Mi, "sötétzöld", "tudománytalan", "ökofasiszta" (mik is hangzottak el még ezen a blogon?) ja igen, "majd kinőjük" emberek, mi már csak ilyen "hülyeségeket" tanulunk...  Én is ilyen szemen szedett hazugságokra építem mondandóm... Azért nem bánom, ha elolvasátok és másokkal is elolvastatjátok.

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------

 

            Az ember a többi élőlényhez hasonlóan környezetét mindig is alakította, de a civilizáció nyomán ezek a lehetőségek a bioszférában eddig soha nem látott szintet értek el. Míg a többi faj csupán beleszólt saját természetes ökoszisztémájának működésébe, az ember ezt leradírozva, teljesen a maga elképzelései szerint alakított a ki, létrehozva az agrár- majd urbánökoszisztémákat. Saját érdekeit szolgáló átalakításait a már emlegetett hierarchikus szinteken ennél tovább is kiterjesztette. A természeti táj helyére a monoton mezőgazdasági táj (agrár-sivatag) és az energiafaló, szennyező iparvidék került. Az emberiség létszáma robbanásszerű növekedéssel az utóbbi két évszázasban meghatszorozódott, az ezredfordulóra a hatmilliárdot is meghaladva. Ezzel már az egész bioszféra átalakítása is megvalósult. Egyes kutatók becslése szerint már a 80-as években az emberiség a szántóföldi nettó primer produkció (növényi termelés) 40%-át kisajátította élelmiszer-, takarmány-, rost- és fakitermelés céljából.

            Ilyen mértékű átalakítás a bioszféra működésére is hatással kellett legyen, bár a válaszadás a rendszer méretei folytán bizonyára jelentősen késik. Ennek jelei azért már mutatkoznak. A szén-dioxid-szint 2 évszázad alatt 270 ppm-ről 360 ppm-re nőtt, az ózonpajzs megvékonyodott, sőt helyenként és időnként ki is lyukadt, az óceánok halállománya jelentősen csökkent, óriási a veszteség a termőtalajban is, s tovább is lehetne sorolni a kezdődő bajokat.

            Az igazi probléma ott van, hogy mindezt emberi mércével mérve fokozatosan kapjuk, s ma már szinte összehasonlítási lehetőség sincs az érintetlen természettel. Pedig az „fenntartható” módon működött a szárazföldi rendszerekben (terresztris ökoszisztémák) négyszázmillió évig, míg az agrár- és ipari-városi rendszerek ennek csupán egymilliomod részével büszkélkedhetnek. Tisztában kéne tehát lennünk azzal, hogy az ember dominanciájával mi változott a bioszférában, ennek milyen további konzekvenciái vannak, s mindez milyen hatással lehet ránk, emberekre.

            A bioszféra fenntartásához és működéséhez szükséges energiát évmilliárdokon át szinte kizárólag a napfény biztosította. Az ember, mint vegyes táplálkozású faj ezt a növények és állatok közvetítésével kapta meg. A többi állattól eltérően az ősember a növényi és állati energiát már nemcsak táplálék céljára hasznosította. A fa égetésével felszabaduló hőenergiát, háziállatok erejét vagy a szél- és vízenergia hasznosítását hamar megtanulta. Mindez megújuló energiaként állt rendelkezésre.

            Radikális változás a fosszilis energiaforrások kiterjedt alkalmazásával következett be. Az energiaigényes gépekre alapozott ipar, az elektromos áramot fosszilis energiából termelő rendszerek elterjedése, a közlekedés motorizálása, fűtés, hűtés, feldolgozás, átalakítás mind-mind óriási energiafelhasználást jelentett. A növénytermelés, mely korábban az ingyenes napenergiára és az emberi vagy állati munkára alapozva a terményben hasznosítható energiát kötött meg, a modern rendszerben jóval több energiát fogyaszt el, mint amennyit a termék ad. Mindez a fosszilis energiaforrások felhasználásával történik. Ennek pozitív oldala a magas terméshozam, mely áttevődött a népesség gyarapodására s ennek további kedvező és kedvezőtlen tendenciáira.

            Az ember energiaigényes tevékenységének zöme ma is a bioszféra korábban megtermelt és elraktározott készleteinek rovására történik. Mindez a szennyezés fokozódásához vezetett.

            Az ember szén-dioxidot, szén-monoxidot, metánt, freonokat, nitrogén-oxidokat, kén-dioxidot bocsát a légkörbe. Hasonlóan, szinte vég nélkül lehetne sorolni a vizet és a talajt jelentősen szennyező anyagok listáját. Ezek között látszólag ártalmatlan, természetben is előforduló anyagok koncentrációnövekedése (pl.: nitrát, foszfát) toxikus szerves vagy szervetlen vegyületek, sugárzó anyagok könyvtári anyaga jelzi az ember hatását a bioszférára. A mérhető következmény, legalábbis eddig e listához képest még csekély. A szén-dioxid, a metán és a freonok hatására globális felmelegedés indult be. Szerencsére egy másik szennyezés, a kén-dioxid által keletkezett szulfát-részecskék a túltelített légkörben kitűnő párakicsapódást biztosítanak, így ez a besugárzás csökkentésével eddig összesen félfoknyi globális melegedést eredményezett. A freonok ózonpajzs-pusztító hatása már nem ilyen szerencsés, s a kéndioxid- és a nitrogénoxid-szennyezés hatására is savas esők esnek szinte az egész északi féltekén, komoly gondot okozva az erdészetnek.

            Az emberiség létszámának és fokozódó tevékenységeinek folytán jelentősen megcsappant a bioszféra élő anyaga, a biomassza. A természetes vegetáció maradványainak kutatásából tudjuk, hogy hazánk a mérsékelt övi lomboserdők zónájában van, s így emberi beavatkozás nélkül az ország legnagyobb részét erdő borítaná. Ezt mára majdnem 80%-ban sikerült eltűntetni, helyén mezőgazdasági művelés alatt álló szántók, lakott területek, kisebb részben rétek, legelők, gyümölcsösök vannak. Ez nem hazai specialitás, hanem globálisan is jellemző. A hiányzó szerves szén tömegének fele ma a légkör szén-dioxid szintjét növeli, a másik része az óceánok karbonát-süllyesztőjével ma még eltűnik előlünk.

            Az emberi tevékenység egyik legkülönösebb és legkiszámíthatatlanabb hatású bioszféra-bolygatása a biodiverzitás csökkentése. Egy hazai, természeteshez közel álló tölgyerdőben 100-200 féle növény, ezerféle állat (főleg rovar) és még számos mikroszervezet él. Ezzel szemben egy nagyüzemi kukoricatáblán a vegyszeres növényvédelem (herbicid, fungicid, inszekticid stb.) alkalmazásával szinte csupán egyetlen fajt, a kukoricát látjuk. A monokultúrák szélsőséges formájában még a genetikai diverzitás is hiányozhat. Egy ilyen monokultúra roppant labilis rendszer, és csak óriási energia-befektetéssel tartható fenn. Még így is időről időre új típusú rezisztens kártevők jelennek meg újabb feladatokat adva a növényvédelem és a nemesítés kutatóinak.

            Az alkalmazkodás természetes, darwini mechanizmusát itt a nemesítés vette át, mely a felhasználható diverzitás hiányával küszködik. A kis diverzitású, labilis agro-ökoszisztémák a bioszféra egyre nagyobb hányadát teszik ki. Vajon elláthatja-e ez a rendszer ugyanazt a szerepet, amit eddig az ezzel teljesen ellentétes természetes ökoszisztémák oly tökéletesen teljesítettek?

         6 hozzászólás

Címkék: ember ökológia bioszféra

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Moslékosvödör 3 - A SzIE MKK diplomaosztója

PPJ         2010.06.29.

Múlt hét pénteken 10 órakkor vette kezdetét a Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karának diplomaosztó ünnepélye.

A díszes szavakat csak a földre hullott igazság törte meg, ugyanis egyik percről a másikra (én észre se vettem hogyan, mert a sorok között ülő páromat fotóztam) kiáltványok lepték el a padlót és a virágládákat.

Az ALMA MATER-emnek, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetnek (KTI) ugyanis elege lett a tanárok meghurcoltatásaiból és az intézet megaláztatásaiból. Ezt a nevüket okkal nem vállalók ügyesen papírra vetették, hogy minden a diplomaosztóra érkezett szülő, rokon és ismerős feleszméljen, hogy az egyetem nem úgy működik, ahogy kellene, mert kiváló szakembereket és tanárokat, plusz egy egész intézetet szorongat a Solti-Hornok-Soósné "triumvirátus"!

ÉN SEM HAGYOM A KIVÁLÓ ÉS MAGAS SZINTEN ELISMERT ALMA MATEREM BEMOCSKOLÁSÁT! ÉLJEN AZ ÁNGYÁN JÓZSEF ÁLTAL ALAPÍTOTT KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET, A TECHNOKRATA IPARI MEZŐGAZDASÁG ÉS SAJÁT ZSEBÜK HELYETT A FENNTARTHATÓ VIDÉKI GAZDÁLKODÁST ELŐTÉRBE HELYEZŐK, ÉLJENEK A KTI-BEN KÉPZETT TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKÖK ÉS A KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKÖK!

         2 hozzászólás

Címkék: vélemény tudomány szie moslékosvödör

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A hosszú élet titka: Sári László gondolatai

PPJ         2010.06.28.

Széman Zsuzsa szociológussal, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének tudományos főmunkatársával, majd Sári Lászlóval (SU-LA-CE), orientalistával, az MR1-Kossuth Rádió szerkesztőjével beszélgetett Szikra Zsuzsa a Magánhangzó hétfői adásában.

Tanulható-e a hosszú, boldog élet? Hallgassa meg!

http://www.mesterkurzus.com/eloado/sari_laszlo.gifDr. Sári László
orientalista

1950. október 28-án született.
Magyar-tibeti szakon végzett az ELTÉ-n. Egy éves szentpétervári ösztöndíj kutatási területe a buddhista filozófia és a tibeti irodalom, elsősorban a tibeti vers. Doktori disszertációját a tibeti verselmélet kérdéseiből írta. Publikációiban a nyugati és a keleti gondolkodás határait, a különböző logikai rendszerek jellemzőit vizsgálja. Verselméleti kérdésekkel foglalkozó munkái a nyugati versformák és a tibeti költészet formai sajátosságait vizsgálják, tartalmilag a kétféle világszemlélet és az ezeknek megfelelő életvezetési formák különbözőségeit írják le. Magyarul először az ő munkáiból ismerhette meg az olvasóközönség Cangjang Gjaco, a 6. dalai láma (1883-1706) költészetét és a tibeti népköltészetet.
1975 óta tudományos ismeretterjesztő műsorokat szerkeszt a Magyar Rádióban.
1992-től a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségének vezető szerkesztője.

Műsorai (A Kelet kapujában, Keleti Társalgó) Távol-Kelet irodalmait mutatják be a szélesebb közönségnek. Ugyancsak e célt szolgálja közreműködése a különböző televíziós csatornák ismeretterjesztő sorozataiban, műsoraiban.

A fenti témákban több félévet adott elő az ELTÉ-n, előadásokat tartott az Iparművészeti Egyetem filozófiai tanszékén, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola filozófiai tanszékén, kommunikációt tanít az esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskolán. Az Írás Könyvkiadó ügyvezetője, a Kelet Kiadó irodalmi vezetője.

KÖNYVEK
Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában (Magyar Könyvklub 1999-2004, Írás Kiadó 2005)
Német nyelven: Morgengesprache im Kloster des Abtes Linji (Bacopa Verlag 2003)
Cseh nyelven: Ranní rozhovory v klastere opata Lin-Tiho (Malvern 2005)
A Himalája arca (Magyar Könyvklub 2001)
Beszélgetések a Kelet kapujában (Magyar Könyvklub 2003)
Az ifjú Lin-csi vándorlásai (Írás Kiadó 2004)

FORDÍTÁSOK
Tudást írző Tiszta Tenger, tibeti versek (Fordítás, utószó, Európa Könyvkiadó 1984, 1986)
Lelked szélfútta madártoll, Cangjang-Gjaco, a 6. dalai láma szerelmes versei (Fordítás, utószó, Írás Kiadó 1999)
Út a nyugalomhoz, Tendzin Gjaco, a 14. dalai láma írásai korunkról, jövőnkről, esélyeinkről (Írás Kiadó 2002)

FILM
Az élet vendége
Csoma-legendárium (Rendező: Szemző Tibor) Bemutató: 2006 Filmszemle

         2 hozzászólás

Címkék: buddhizmus vallás filozófia sári lászló su la ce

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark