PPJ         2013.09.05.

Mi is az a "Bioszféra I."? A természetben, a környezetünkben „minden tart valahová”, vagyis a természet olyan rendező elveket alkot és érvényesít, amelyek által abszolút hatékonyan, 100%-osan használ fel energiát, illetve nem gyárt hulladékot. Ez a folyamat ciklikusságot feltételez, a körkörösség állandó.

A körkörösség másolása azonban nehezen megoldható. A másoláshoz ugyanis teljesen érteni kellene, hogyan működik a másolandó folyamat, ez azonban eddig még senkinek sem sikerült a Földön. Ezért az ember mást nem tudván, eddig csak rombolt és pusztított maga körül. Legvégül saját magát is elpusztítja, ha nem találja meg önmagával szemben az „ellenszert”. Az állításokat jól bizonyítja az ún. Bioszféra II. kísérlet, melynek keretében 8 ember kísérleti nyúlként arra vállalkozott, hogy egy mesterségesen fenntartott és hermetikusan lezárt Bioszférában éljen 2 évig.

Az 1980-as évek második felében az egyesült államokbeli Arizona sivatagos területén Oracle Junction közelében különös építkezés folyt. 13000 m² alapterületen 204 ezer köbméternyi teret gondosan elzártak a külvilágtól, s itt hozták létre a némi túlzással Bioszféra II-nek elnevezett rendszert 200 millió dollár beruházással. A zárt „bioszférához” számos kiszolgáló egység csatlakozott, melyek a természetes napfényen túl mesterséges energiatöbbletet adtak légkondicionálás, szűrés és keringés formájában.

Az üveggel lefedett területen 80%-ot „természetesnek”, 16%-ot agrár-ökoszisztémának, 4%-ot pedig lakóterületnek (urbán-ökoszisztémának) rendeztek be. A „természetes” ökoszisztémákat a vízi, félsivatagi, füves és erdős rendszerek képviselték, arányaik nagyjából megfeleltek az Egyesült Államok viszonyainak. Mindez rengeteg növény, állat és talajlakó mikroszervezet betelepítését jelentette.

A „bioszféra" működése azonban korántsem volt problémamentes. A bevitt 25-féle gerinces állatfajból rövid idő alatt 19 kipusztult. Ugyancsak kipusztult az összes beporzó rovar, így kézi erővel kellett ezt a fontos funkciót az agrárrendszerben pótolni. Ugyanakkor egyes hangyafajok, csótányok és sáskák robbanásszerűen elszaporodtak. Hasonló volt a helyzet a növényekkel is, ahol liánszerű fajok mindent belepve vették el a fényt a többi növénytől. A víztestek is bezöldültek, eutrofizálódtak, nehezítve az emberek vízellátását.

A legkomolyabb probléma (ami lehet, hogy összefügg az előzőekkel) az volt, hogy a bezárt rendszerben nem működött megfelelően az oxigénciklus. A levegő O2-koncentrációja a dús növényzet ellenére fokozatosan csökkent, 1,4 év elteltével már a normális 21% helyett csak 14% volt. Ugyanakkor a dinitrogén-oxid veszélyesen magas szintre (79 ppm) emelkedett, mely már-már agykárosodást is okozhat. E két ok miatt a kísérletet módosítani kellett, a légkör összetételét az utolsó fél évre fel kellett kívülről javítani, így a teljes anyagi zártságot nem sikerült fenntartani. - Vida Gábor: Helyünk a bioszférában, 9. pont

Ugyan a projekt végével egészségesen hagyták el a területet, de ezen időszak alatt keményen meg kellett dolgozniuk azért, hogy fennmaradhassanak, hisz már a program elején problémák adódtak, megbomlott a kezdeti természetes összhang. Kipusztult például az összes beporzó rovar (valahogy ez mostanában "a valódi" bioszférából is ismerős tendencia...), így a résztvevők kézzel végezték el helyettük a „munkájukat”. Fokozatosan védekeztek a hangyákkal, a csótányokkal és a sáskákkal szemben, közben pedig irtaniuk kellett a liánszerű növényeket, hogy ne vegyék el a fényt a hasznos fajoktól. Meg kellett küzdeniük a víztestek bezöldülésével is, ami jelentősen megnehezítette a tiszta ivóvízellátást. A legkomolyabb probléma azonban az volt, hogy egyáltalán nem működött az élet fenntartásához nélkülözhetetlen oxigénciklus, azaz folyamatosan csökkent az emberi élethez szükséges oxigén, míg nőtt a dinitrogén-oxid. Ezért – hogy az ember meg ne fulladjon - már a kísérlet közepe felé módosítani kellett a feltételeken.

Milyen tanulságokkal szolgált ez a projekt?

1. 1.) Eddig nem sikerült az embert tartósan fenntartó mesterséges ökoszisztémát konstruálni.
2. 2.) Nem tudjuk, hogy a Bioszféra I., vagyis a nagy földi rendszer ezt hogyan csinálja.
3. 3.) A földi bioszféra számunkra nélkülözhetetlen.
4. 4.) A földi bioszféra ma már nem képes semlegesíteni az ember okozta problémákat.
5. 5.) Mi magunk, az emberiség vagyunk a Bioszféra alárendeltjei.
   

Vége a tecno-büro-öko-krata new-age optimizmusnak
és a tudományos "fejlődésbe" vetett hitnek!

»A Bioszféra 2 program megosztotta a tudományos világot. Voltak, akik izgalmas tudományos projektnek tartották, mások szerint csupán „tudománynak álcázott New Age handabandázás” volt. A Bioszféra 2 tudományos hitelessége ugyanis számos ponton megkérdőjeleződött. Például az Institute for Ecotechnic nevű intézetről, ami a bioszféra projekt több résztvevőjének tudományos képzettségét igazolta, a CBC kanadai hírcsatorna kiderítette, hogy valójában egy művészeti galéria és kávézó Londonban. A projektben résztvevők többsége ráadásul az Institute of Ecotechnic Új Mexikó-beli kirendeltségének alternatív színházában játszott együtt John Allen vezetése alatt, aki egyúttal a projektet is vezette, s köréje a tudományhoz méltatlan (bár a „valódi” tudományos világban sem ismeretlen) személyi kultusz épült. A fő probléma kétségtelenül az volt, hogy a Bioszféra 2 hívei elsősorban nem tudományos vállalkozásként tekintettek munkájukra, hanem mindenféle spirituális, vallási értékkel ruházták fel. Többen vádolták csalással a projektet, mivel a szén-dioxidot elnyelő eszközt titokban csempészték be az építménybe, ráadásul kívülről kellett az oxigént is pótolni, valamint az elektromos áramot sem kizárólag napenergiából nyerték.

A Bioszféra 2 projekt mégis egyfajta emblémává vált az ökológiával foglalkozó szakemberek számára. Többnyire úgy utalnak a kísérletre, mint aminek során bebizonyosodott, hogy mai tudásunk alapján lehetetlen olyan fizikailag zárt rendszert alkotni, amely képes eltartani akár csak 8 embert élelemmel, vízzel és levegővel, mindössze két évig. Bebizonyosodott továbbá, hogy a földi ökoszisztéma olyan összetett rendszer, aminek nem lehet ad hoc kiragadni darabkáit, mivel az élőlények mindegyikére szükség van az ökológiai egyensúly fenntartásához. Tudományos kísérletként, s annak eredményeként hivatkoznak a voltaképpen kétes vállalkozásra. Tényként kezelik az eredményt, amit számtalan alkalmi megoldás, hozzá nem értés rontott el. Egy csapat idealista dilettáns, és a vállalkozást 200 millió dollárral támogató laikus milliomos, Edward Bass projektje modellezni kívánta a Föld működését.« - Liget.org - Mund Katalin: A Bioszféra 2 korlát(olt)jai

PPJ         2010.06.30.

Épp tételeket tanulok a pénteki ELTE környezettudomány MSc szóbeli felvételire. Az egyik tétel részét megosztom itt veletek. Mi, "sötétzöld", "tudománytalan", "ökofasiszta" (mik is hangzottak el még ezen a blogon?) ja igen, "majd kinőjük" emberek, mi már csak ilyen "hülyeségeket" tanulunk...  Én is ilyen szemen szedett hazugságokra építem mondandóm... Azért nem bánom, ha elolvasátok és másokkal is elolvastatjátok.

---------------------------------------------------------------------------------------------------

            Az ember a többi élőlényhez hasonlóan környezetét mindig is alakította, de a civilizáció nyomán ezek a lehetőségek a bioszférában eddig soha nem látott szintet értek el. Míg a többi faj csupán beleszólt saját természetes ökoszisztémájának működésébe, az ember ezt leradírozva, teljesen a maga elképzelései szerint alakított a ki, létrehozva az agrár- majd urbánökoszisztémákat. Saját érdekeit szolgáló átalakításait a már emlegetett hierarchikus szinteken ennél tovább is kiterjesztette. A természeti táj helyére a monoton mezőgazdasági táj (agrár-sivatag) és az energiafaló, szennyező iparvidék került. Az emberiség létszáma robbanásszerű növekedéssel az utóbbi két évszázasban meghatszorozódott, az ezredfordulóra a hatmilliárdot is meghaladva. Ezzel már az egész bioszféra átalakítása is megvalósult. Egyes kutatók becslése szerint már a 80-as években az emberiség a szántóföldi nettó primer produkció (növényi termelés) 40%-át kisajátította élelmiszer-, takarmány-, rost- és fakitermelés céljából.

            Ilyen mértékű átalakítás a bioszféra működésére is hatással kellett legyen, bár a válaszadás a rendszer méretei folytán bizonyára jelentősen késik. Ennek jelei azért már mutatkoznak. A szén-dioxid-szint 2 évszázad alatt 270 ppm-ről 360 ppm-re nőtt, az ózonpajzs megvékonyodott, sőt helyenként és időnként ki is lyukadt, az óceánok halállománya jelentősen csökkent, óriási a veszteség a termőtalajban is, s tovább is lehetne sorolni a kezdődő bajokat.

            Az igazi probléma ott van, hogy mindezt emberi mércével mérve fokozatosan kapjuk, s ma már szinte összehasonlítási lehetőség sincs az érintetlen természettel. Pedig az „fenntartható” módon működött a szárazföldi rendszerekben (terresztris ökoszisztémák) négyszázmillió évig, míg az agrár- és ipari-városi rendszerek ennek csupán egymilliomod részével büszkélkedhetnek. Tisztában kéne tehát lennünk azzal, hogy az ember dominanciájával mi változott a bioszférában, ennek milyen további konzekvenciái vannak, s mindez milyen hatással lehet ránk, emberekre.

            A bioszféra fenntartásához és működéséhez szükséges energiát évmilliárdokon át szinte kizárólag a napfény biztosította. Az ember, mint vegyes táplálkozású faj ezt a növények és állatok közvetítésével kapta meg. A többi állattól eltérően az ősember a növényi és állati energiát már nemcsak táplálék céljára hasznosította. A fa égetésével felszabaduló hőenergiát, háziállatok erejét vagy a szél- és vízenergia hasznosítását hamar megtanulta. Mindez megújuló energiaként állt rendelkezésre.

            Radikális változás a fosszilis energiaforrások kiterjedt alkalmazásával következett be. Az energiaigényes gépekre alapozott ipar, az elektromos áramot fosszilis energiából termelő rendszerek elterjedése, a közlekedés motorizálása, fűtés, hűtés, feldolgozás, átalakítás mind-mind óriási energiafelhasználást jelentett. A növénytermelés, mely korábban az ingyenes napenergiára és az emberi vagy állati munkára alapozva a terményben hasznosítható energiát kötött meg, a modern rendszerben jóval több energiát fogyaszt el, mint amennyit a termék ad. Mindez a fosszilis energiaforrások felhasználásával történik. Ennek pozitív oldala a magas terméshozam, mely áttevődött a népesség gyarapodására s ennek további kedvező és kedvezőtlen tendenciáira.

            Az ember energiaigényes tevékenységének zöme ma is a bioszféra korábban megtermelt és elraktározott készleteinek rovására történik. Mindez a szennyezés fokozódásához vezetett.

            Az ember szén-dioxidot, szén-monoxidot, metánt, freonokat, nitrogén-oxidokat, kén-dioxidot bocsát a légkörbe. Hasonlóan, szinte vég nélkül lehetne sorolni a vizet és a talajt jelentősen szennyező anyagok listáját. Ezek között látszólag ártalmatlan, természetben is előforduló anyagok koncentrációnövekedése (pl.: nitrát, foszfát) toxikus szerves vagy szervetlen vegyületek, sugárzó anyagok könyvtári anyaga jelzi az ember hatását a bioszférára. A mérhető következmény, legalábbis eddig e listához képest még csekély. A szén-dioxid, a metán és a freonok hatására globális felmelegedés indult be. Szerencsére egy másik szennyezés, a kén-dioxid által keletkezett szulfát-részecskék a túltelített légkörben kitűnő párakicsapódást biztosítanak, így ez a besugárzás csökkentésével eddig összesen félfoknyi globális melegedést eredményezett. A freonok ózonpajzs-pusztító hatása már nem ilyen szerencsés, s a kéndioxid- és a nitrogénoxid-szennyezés hatására is savas esők esnek szinte az egész északi féltekén, komoly gondot okozva az erdészetnek.

            Az emberiség létszámának és fokozódó tevékenységeinek folytán jelentősen megcsappant a bioszféra élő anyaga, a biomassza. A természetes vegetáció maradványainak kutatásából tudjuk, hogy hazánk a mérsékelt övi lomboserdők zónájában van, s így emberi beavatkozás nélkül az ország legnagyobb részét erdő borítaná. Ezt mára majdnem 80%-ban sikerült eltűntetni, helyén mezőgazdasági művelés alatt álló szántók, lakott területek, kisebb részben rétek, legelők, gyümölcsösök vannak. Ez nem hazai specialitás, hanem globálisan is jellemző. A hiányzó szerves szén tömegének fele ma a légkör szén-dioxid szintjét növeli, a másik része az óceánok karbonát-süllyesztőjével ma még eltűnik előlünk.

            Az emberi tevékenység egyik legkülönösebb és legkiszámíthatatlanabb hatású bioszféra-bolygatása a biodiverzitás csökkentése. Egy hazai, természeteshez közel álló tölgyerdőben 100-200 féle növény, ezerféle állat (főleg rovar) és még számos mikroszervezet él. Ezzel szemben egy nagyüzemi kukoricatáblán a vegyszeres növényvédelem (herbicid, fungicid, inszekticid stb.) alkalmazásával szinte csupán egyetlen fajt, a kukoricát látjuk. A monokultúrák szélsőséges formájában még a genetikai diverzitás is hiányozhat. Egy ilyen monokultúra roppant labilis rendszer, és csak óriási energia-befektetéssel tartható fenn. Még így is időről időre új típusú rezisztens kártevők jelennek meg újabb feladatokat adva a növényvédelem és a nemesítés kutatóinak.

            Az alkalmazkodás természetes, darwini mechanizmusát itt a nemesítés vette át, mely a felhasználható diverzitás hiányával küszködik. A kis diverzitású, labilis agro-ökoszisztémák a bioszféra egyre nagyobb hányadát teszik ki. Vajon elláthatja-e ez a rendszer ugyanazt a szerepet, amit eddig az ezzel teljesen ellentétes természetes ökoszisztémák oly tökéletesen teljesítettek?

PPJ         2009.04.04.

"Az, hogy képtelen vagyok önöknek lefesteni a jövőt, még nem jelenti azt, hogy önök elhagyatott parafadugóként sodródnak a történelem zavaros hullámain. Önök közül mindenki abban a helyzetben van, mint Galilei, amikor nem éppen finomkodva közölték vele, hogy tartsa a száját azzal kapcsolatban, hogy a Föld mozog a Nap körül. A római inkvizíció úriembereinek szemében a Föld Nap körüli mozgása gonosz hazugság volt, amelyet kötelességük volt eltitkolni – és el is tudták titkolni. De a tárgyalás végeztével hallották, hogy Galilei ezt motyogja: „És mégis mozog!"" - szépen példázott idézet az ajánlott szövegből, melyet teljes egészében saját erejéből lefordított nekünk, magyaroknak egy kedves fiatalember.

PPJ         2009.02.20.

 Lehet, hogy csak nekem futott ez végig a gerincvelő folyadékomon, de: http://www.kitchenbudapest.hu/hu/node/520

 Szerintem, ha a jövő egyik kisgyereke rájön, hogy az ükapja gumigyárától tűnt el egy évszak, és most a gyermek apja egy ilyen gömbbel szúrja ki a szemét akkor menten rituálisan végez az egész családfájával.

PPJ         2009.02.18.