PPJ         2010.03.03.

Idézve az Élőlánc Magyarországért 2010-es politikai vitairatának bevezetőjét:

A rendszerváltozás kora véget ért. Nem átmenet volt ez a húsz év, hanem zsákutca. Az államszocializmus örököseinek koalíciója betöltötte történelmi küldetését, most egy időre átadja a helyét. A nemzeti vagyon már jó kezekben van. A hatalom tehát a Fidesz ölébe hull. Nem lesz vita az ország jövőjéről, az állások betöltéséért indul a tülekedés. A nagy pártok hallgatnak a nagy kérdésekről, és ez kedvez a szélsőségeknek.

Pedig a következő években eldől a sorsunk. Szorult helyzetünk, elszegényedésünk, hanyatló tudásunk, romló egészségünk, a gátlástalan természetpusztítás, megosztottságunk és az ország egyre kedvezőtlenebb nemzetközi megítélése - aminek először a határon túli magyarok látják a kárát - világos választ követelnek a kérdésre: hogyan tovább?

Nincs kiút a válságból, amíg magántársaságok osztozkodnak a köztársaságon; amíg a nemzet nem képes ellenőrizni és elszámoltatni azokat, akik a sorsáról intézkednek. Akárki kormányozza Magyarországot a következő években, döntenie kell. Akar-e végre részvétlen demokráciánkból részvételi  demokráciát csinálni? Fenntartja-e a pártklientúrák váltógazdaságát, vagy helyreállítja az ország törvényes rendjét? Folytatja-e a jövő nemzedékek örökségének kiárusítását vagy a fejlődés fenntartható útjára tér?

Felelős részvétel, közösségi önrendelkezés, emberi léptékű gazdaság, az életformák változatosságának védelme - ezek az ökológiai politika alapelvei. Ezekre épül az Élőlánc Magyarországért programja, amelyet Ön a kezében tart. A 2010-es országgyűlési képviselő-választáson nem állítunk jelölteket. Nem veszünk részt az ígéretek versenyében, nem keressük a választók, szponzorok és hitelezők kegyeit. Azt mondhatjuk, amit a meggyőződésünk diktál. Hogy vannak jobb lehetőségeink, létezik megoldás az ország előtt tornyosuló gondokra, különb jövőt is tudnánk biztosítani gyermekeinknek.

A megújulás programját szeretettel ajánljuk a választók és a jelöltek figyelmébe. Mi nem a magunk számára kérünk bizalmat, hanem a nemzet önbizalmát szeretnénk helyreállítani. Tudjuk, hogy erre nincs más lehetőség, mint a közös cselekvés a jövőnkért vállalt felelősség jegyében. Aki ezen az úton elindul, megtalál bennünket: nem csak kampányidőszakban, hétköznap is.

Élőlánc Magyarországért!

Természetvédelmi mérnökként én melléjük teszem a voksom! Ez az a program, amit egy ökológiai gondolkodású ember a természetnek és embertársainak egyaránt kívánhat.

Ugyan nem indulnak, de ennyit már ezért a programért is megérdemelnek a többi jelenlegi párttal szemben!

PPJ         2010.02.22.

Forrás: Népszabadság Online

Hány embert bír el a Föld?

Ha nem sikerül 8 milliárd körül visszafordítani a világ népességének növekedését, akkor a Föld az aktuális környezeti válságoktól (felmelegedés, az ivóvízkincs és a termőtalaj elszennyeződése stb.) függetlenül is pusztulásra van ítélve - állítja legújabb filmjében Sir David Attenborough.

A világhírű természetfilmes szerint a szándéktalan - vagy inkább az emberi szándékkal kifejezetten ellentétes - népszaporulat nagyobb veszélyt jelent a világ jövőjére, mint az indusztrializáció vagy egy esetleges kozmikus katasztrófa, és a családtervezés lehetőségeinek kiterjesztésével többet lehetne tenni az emberiségért, mint bármilyen környezet- vagy természetvédelmi programmal.

A nemrég elkészült film a How many people can live on planet earth? (Hány ember élhet a Földön?) címet viseli, és a napokban került fel a Youtube-ra. Attenborough az Optimum Population Trust nevű kezdeményezéshez csatlakozva szembesült a túlnépesedés tudományos tényeivel és következményeivel, ez állította újra a kamera elé.

Az élő bolygó és más, az egész világon vetített sorozatok révén ismertté vált természettudós és dokumentumfilmes most a saját eszközeivel indul harcba azért, hogy a népességszabályozás - vallási és ideológiai gátakat áttörve - felkerüljön a világpolitika napirendjére (ugyanúgy, mint mondjuk a klímaváltozás). Ennek legfőbb akadályát ma az egyházak, és a vallást a saját céljaikra használó politikai csoportok jelentik.

A katolikus egyház a születésszabályozásnak szinte az összes hatékony formáját elutasítja (mivel ellentétesnek véli azokat az Isten teremtő tervével), a mohamedán világban és a legtöbb törzsi vallásban pedig a gyermekvállalás egyszerre számít isteni áldásnak, a jövőbe történő befektetésnek és a hódítási törekvéseket szolgáló politikai cselekedetnek. Az eredmény - legalább is az az Optimum Population Trust kimutatásai szerint - szegénység, kiszolgáltatottság, erőszak, és a bolygó természeti erőforrásainak túlhasználása.

A film egyrészt az ember szaporodásának ökológiai korlátait mutatja be, másrészt pedig azokat a következményeket, amelyeket a túlnépesedés okoz. Érzékletesen ábrázolja például, hogy a népesség-fölösleg a világ számos pontján - valószínűleg törvényszerűen - a helyi vagy regionális háborúkban, a szexiparban, vagy rabszolgaként "hasznosul", eleven cáfolataként annak, hogy a mértéktelen utódnemzéssel az ember valamiféle isteni tervet teljesítene.

Az is kiderül az alkotásból, hogy a születsésszabályozás eszközeihez történő hozzáférés terén súlyos anyagi és ideológiai diszkrimináció érvényesül a világban. Vagyis minden második gyermek olyan párok nászából születik (az érintettek akarata ellenére), akik, ha tehetnék, élnének a fogamzásgátlás lehetőségével, de pénzügyi okokból vagy vallási tilalmak miatt nincs rá lehetőségük.

meta_         2010.01.19.

A globális folyamatok után egy újabb szimpatikus lokális kezdeményezésre hívom fel a figyelmet. Nem meglepő módon evés-ivás terén.

A falusi vendégasztalban nincs semmi újdonság, külhonban régóta dívik. Az egész nagyon hasonlít a Zöld Étlaphoz, annyi különbséggel, hogy a vendéglátó nem egy étterem, hanem a kedves nénik-bácsik. Az ember odaszól előre, hogy menne falatozni, a nénike pedig közli, hogy milyen hozzávalókat tud aktuálisan beszerezni a környékbeliektől. Friss kacsa, oldalas, vegetáriánusoknak zöldséges ételek. És ezek tényleg házias ételek, házias adagokkal, mert kicsiben csinálják és olcsó beszerezni a hozzávalókat. A minőségre persze figyelnek, mert a szakácsnéni megértette, ha silány minőségű hozzávalóból készíti az ételt, rossz híre megy a konyhájának.

Konkrétan Biatorbágyon találkoztam először ezzel a dologgal, ahol egy nagyon aranyos nyugdíjas néni házi kemencében készíti a fogásokat. És, hogy a férje se maradjon munka nélkül, borkóstolással kötik egybe a szeánszot. A Rigó Pincészetnél, ahol megfordoltunk, könnyű volt ezt véghezvinni.  

A legjobb az egészben a hangulat. A vendéglátókkal jóízűt lehet beszélgetni, idősek lévén elmondják a helyi legendákat meg saját vicces történetüket, vagy éppen azt, hogy mit gondolnak a világ jelenlegi folyásáról. Rád is kiváncsiak, mivel közösen esztek, na jó, kulturáltan isztok.

Mindez kijön egy átlagos éttermi vacsora árából, mondjuk fejenként 2000 forint, friss és egészséges hozzávalókból készített ételekkel, helyben beszerezve, minőségi borokkal.

Ismét csak a kicsi a szép!

meta_         2010.01.14.

"Bioetanol-gyártó üzemet készül építeni Magyarországon a Fagen amerikai óriásvállalat, az üzem várhatón Dunaföldváron lesz." (Forrás: Index, de a hírt az MTI-től vette)

Na szóval az energiakérdés az egyik legégetőbb (haha) kérdés nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Vajon mivel lehetne kiváltani a csökkenő és környezetszennyező szénhidrogéneket?

Bioethanollal biztos nem, íme pár elleneérv:

- mára kiderült, hogy a bioüzemanyag termelés és felhasználás teljes életciklusára kiszámított széndioxid-kibocsátás nem sokkal kisebb, mint a megfelelő fűtőértékű hagyományos üzemanyagoké. 

- vegyük figyelembe az alternatív költségeket!  Az ELTE kutatási eredményei szerint egy őshonos hazai erdő a telepítéstől számított első 80 évben hektáronként nettó tíz tonna, vagy akár ezt meghaladó mennyiségű széndioxidot is meg tud kötni évente. A megkötés üteme 80 év után sem csökken, az erdő valószínűleg több száz évig is nettó megkötőként funkcionál.

- globális élelmiszerválság idején morálisan nem elfogadható, hogy energetikai célú növénytermesztést folytassanak élelmiszertermelés helyett. 

- átfogó közlekedés-politika hiányában a bioethanol nem ér semmit, hiszen ez önmagában nem csökkenti az egyre növekvő energiaigényt, sőt... Inkább meg kéne adóztatni a környezetszennyező kamionokat, fejleszteni a közösségi közlekedést, stb..

Megnyugtatásképpen jelzem, hogy számos más megoldás van a bioethanol kiváltására, például a modern HDR-es biomassza-üzemek vagy szélerőművek, napenergia stb. Azt is kijelenthetjük, hogy hazánk képes lenne önellátásra, ha fokozatosan átállunk ezekre az alternatív enegiatermelési módokra. Tehát, azok a gazdák, akik most hőbörögnek, hogy az ökók meg akarják őket fosztani biztos bevételüktől, nyugodtan tehetnek egy kirándulást Ausztriában. HDR biomasszaüzemek mindenütt.

Az pedig különösen figyelemreméltó, hogy a kormány kiemelt fontosságú beruházássá minősítette a tőkeerős külföldi cég kezdeményezését, kb. 50 munkahely miatt, és két hetet hagyott véleményezésre...

PPJ         2010.01.08.

Csak a miheztartás végett: kezdjük egy interneten keringő diagrammal. Láthatjuk, hogy a hétköznepi nyomtatás még egy alpesi oxigéndús vérátömlesztésnél is drágább.

Az Ecofont nevű találmány 25%-al csökkenti a nyomtatáskor felhasznált tinta mennyiségét, állítják a weboldalukon. Vizsgálták, hogyan lehetne minál kevesebb tintát felhasználni úgy, hogy az ne a minőség és az olvashatóság rovására menjen. Kiderült, hogy apró, a betűk közepébe rakott lyukak segítségével lehetséges ez.

Természetesen nem lesz holnaptól ez az alapértelmezett "font" a Microsoft, a Mac és a Unix háza táján, de mindenki a maga számára feltelepítve (csupán letöltöd és a ttf fájlt behúzod a vezérlőpult/betűtípusok mappába) és használva csökkentheti a nyomtatási költségeit.

És még mielőtt a közgazdasági és környezetvédelmi paradoxonokat tovább erősítenénk ("a számítógép elterjedésével csökkenni fog a papírhasználat" - mondták anno) a keletkezett energiát, azaz a festéktakarékoskodásból megmaradt tintát és a megspórólt pénzt tessék szíves lenni nem hülyeségekre (pláne nem ugyanarra - tehát még több tintára) költeni!