PPJ         2014.01.30.

MERRE VAN ELŐRE?

Kiútkeresés a magyar vidéken

Írta: Hetesi Zsolt

Néhány évszázaddal ezelőtt más országokból érkezett utazók beszámolói a magyarok földjét vizekben, erdőkben, halban, gyümölcsben, jószágban gazdag vidékként jellemezték. A mai helyzet egészen más; az ország élelmiszerek terén sem önellátó, a falvakban élők sorsa sok helyütt kilátástalan. A vidékfejlesztési próbálkozások kudarcát – legjobb indulatuk ellenére – mi sem mutatja jobban, mint a falvakra jellemző elöregedés, munkanélküliség és elvándorlás ijesztően magas aránya.

Hazánk földje kiváló adottságairól ismert, azonban a jelenleg működő, iparszerű gazdálkodás a kedvező tulajdonságokat rossz irányba mozdítja el. Eme káros gyakorlat, valamint a történelem során elkövetett számos hibás döntés volt többek között az oka, hogy a ma Magyarországon a vidéki életforma nem jelent vágyott állapotot, és eltűnt az a szerves kultúra, amely évszázadokon keresztül képes volt a összhangot kiépíteni a tájjal. Ebben az írásban – ha csak nagyon vázlatosan is – megpróbálom megtalálni aza alföldi őshonos gazdálkodás eltűnésének okait, illetve megmutatni egy biztosan működőképes kivezető utat.

A társadalmi rendszer válsága

A természetes rendszer működése során egyik elemét sem juttatja olyan előnyhöz, hogy a rész működése során veszélyeztesse az egész rendszer létét. Az emberi faj eredetileg egy a természettel együttműködésben élő faj volt, bár kétségtelen, hogy nem zökkenők nélkül. A még vadászó-gyűjtögető életmódot folytató betelepülők az egész amerikai kontinensen megtizedelték a nagyemlősök állományát, sok faj kihalását okozva (Diamond, 2001). Ugyanakkor számos régészeti, történeti bizonyíték akad arra a tényre, hogy a Kárpát-medencében élő népesség ártéri gazdálkodása  nagyon ősi, és kialakulása óta érzéketlen arra, hogy éppen milyen népmozgások zajlottak (Molnár, 2009). Az ártéri gazdálkodásról elmondható, hogy a természeti gazdagság további gyarapítását tette lehetővé és biztos, sokoldalú megélhetést jelentett a benne élőknek.

Amikor a rövid távú haszonszerzés lehetősége miatt megkezdődött a táj túlhasználata, világszerte sok helyen megszűnt a természet és az ember törékeny egyensúlya, bekövetkezett a természeti rendszer leépülése (Diamond, 2008). A magyar társadalmi rend és a jogrend sokáig meggátolta a kereskedőszellem káros hatásait Magyarországon, azonban azt teljesen nem tudta kiküszöbölni. Andrásfalvy Bertalan (2013) kimutatja, hogy a nemzet egészét érintő káros folyamatok mögött gyakorta található egy szűk érdekcsoport szembefordulása a nemzet egészével és a nemzeti érdekkel. Ilyen példa az Alföldön őshonos ártéri erdők kivágása azért, hogy a helyükön keletkező legelőn nevelt szarvasmarha külföldi eladásával jelentős hasznot szerezzenek. Ennek a folyamatnak köszönhető az őshonos növényzet eltűnése, a szegény néprétegek kényszerű áramlása a mezővárosok felé, a pusztásodás jelensége. A 18. században a fő jövedelemforrás már a gabona volt, így az egykori árterek szántókká változtak, kialakítva a ma is jellemző alföldi tájat. Ennek a folyamatnak az erdélyi megfelelője a román pásztorok betelepítése, mert a magyar jobbágyság nem volt hajlandó pásztorkodásra – a folyamat végeredménye, Erdély elcsatolása ismert.

Az Alföld pusztulása

Az ártéri gazdálkodás megszűnésével a tájjal összhangban élő ember megélhetése is megszűnt, továbbá megszűntek a táj szolgáltatásai is. Bizonytalanná vált a vízzel való ellátottság, ugyanis a tavaszi árvizeket megkötni képes, szivacsszerűen működő erdők hiányoztak. Ezek párologtató hatása egy nagyobb méretű tenger éghajlat-kiegyenlítő hatásával ért fel. A nyári szárazabb időszakban a tájban megtartott vizet pára, valamint kisebb ereket tápláló források formájában adta vissza környezetének, felszínborítása miatt pedig gátolta a talaj párolgását. Ráadásul az új vízelvezető rendszernek el kell vezetnie minden tavasszal az árvizet, valamint a belvizet.

Kapcsolódó GreenR bejegyzések:
Sose volt ilyen alacsonyan a Tisza - Fokgazdálkodást a "pannon sivatagba"!
Árvíz: a szatirikus humor az Árpád-korba vezet!
Az Élőlánc Magyarországért álláspontja a dunai árvíz nyomán kialakult helyzetről
Szelídvízország teljes film

Ajánlott olvasmány:
Balogh Péter: Vízlépcsőlátás: megújuló energiákkal a folyók ellen
Zalatnay László: A víz és a pénz

Megállapítható, hogy ezt a feladatot lényegében csak olyan években képes elvégezni, amikor nincs magas árvízi hozam, és kicsi a belvízveszély, ha valóban a rendeltetését kéne a védelmi rendszernek végezni, azaz jelentős ár- és belvízveszély van, lényegében nem működik megfelelően. Számos terület belvizes lesz, a töltéseket pedig sok helyütt magasítani kell. Ugyanezen területeken viszont nyáron legtöbbször kevés a víz, szárazság van. A Közép-Tisza vidék vízhiánya többszöröse a Tisza-tóban tárolt vízmennyiségnek, illetve meghaladja a Tisza kisvízi hozama által adható legnagyobb öntözővíz mennyiségét is. A Dunát és a Tiszát összekötő csatorna sem oldaná meg a Kiskunság vízhiányát, hanem rontana a helyzeten, hiszen a Homokhátság közepén több 10 m mély bevágáson át kellene vinni a csatornát, amely eddig a mélységig elszívná a talajvizet. Ha felszivattyúzzák a hátság tetejére, akkor arany áron vittek oda öntözővizet.

A belvízelvezető rendszer működés közben pedig minden vizet elvezet, amely a területre érkezik. Ha összességében nézzük, akkor minden évben 4 km³-el több vizet vezetünk el a Kárpát-medencéből, mint ami ide – akár folyók, akár csapadék útján – érkezik, azaz a vízelvezető rendszer segítségével szárítjuk a medencét.

A másik gondot az okozza, hogy egykori ártéri területen, volt folyó, vagy tómedrek alján akar szántóföldi gazdálkodást folytatni korunk embere, természetesen nedvesebb években újra kirajzolódnak a folyómeder egykori alakzatai, a belvíz folyókanyar-mintákat vesz fel...

A folyó árvizének hiányában a talaj termőképességének egy részét elvesztette. Másik részét az iparszerű, műtrágyákra épített gazdálkodás miatt veszítette el. Márai (2013) közzéteszi néhány 1860 óta folyó mérés eredményét, amely azt mutatja, hogy a vizsgált talaj humusztartalma az elmúlt 180 évben az eredeti 22%-ára, mésztartalma 25, vastartalma 38%-ára esett vissza, miközben a műtrágyázás miatt drámaian csökkent egyes nyomelemek jelenléte is. 1942 óta több alkalommal megismételték néhány fontos ipari, vagy élelmiszernövény egyes nyomelemtartalmának vizsgálatát,  és a legtöbb esetben nagyságrendi csökkenést mutattak ki.

Kiútkeresés

A tavaszi árvizeket felfogó és magába záró ártéri erdőségek 300 mm csapadéknak megfelelő víz megtartására voltak képesek. A fokoknál mesterségesen kivezetett víz segítségével ártéri legelők, gyümölcsösök és halgazdaságok voltak kialakíthatóak. Az Alföld 90%-át borító erdőség vízmegtartó hatása felülmúlt bármilyen tározót, a vizet a megfelelő időben és megfelelő módon adta vissza, valamint megélhetést és minőségi élelmiszert adott az ott élők részére.

A tájban élő ember munkájának helyreállításhoz a táj helyreállítása szükséges. A szerves kultúra, amely a dolgok körforgását megértette, és ki is használta, jórészt feleslegessé teheti az iparszerű művelés káros beavatkozásait (műtrágyázás kiküszöbölése, kemizálás csökkenése). Mindehhez akarat és bölcsesség szükséges. Mindkettőnek egyre jobban híján vannak mind az itt élők, mind vezetőik.

Hivatkozások:

Andrásfalvy (2013): A magyar föld múltja, jelene és jövője (Hitel folyóirat, 2013/2)

Diamond, J. (2001): A harmadik csimpánz. Typotex, Budapest

Diamond, J. (2008): Összeomlás. Typotex, Budapest

Márai (2013): A vidék megújítása és a termőföld minősége (Hitel folyóirat, 2013/2)

Molnár (2009): Ember és természet. Kairosz, Budapest

Tőgyi Balázs         2014.01.27.

Elkészült a második komposztkazán, amit építettünk, immár sikeresen. Működik. Viselkedését, hőtermelését és teljesítményét kimondottan erre a célra kifejlesztett számítógépes mérő rendszerrel folyamatosan figyeljük és vizsgáljuk. A közel 40-50°C fokos belső maghőmérséklet 40°C fokos melegvíz előállítására, padló- és falfűtésre tökéletesen alkalmas. Napi 30-50 MJoule hőt termel. Ez például 200-300 liter 5°C fokos víz 45°C fokra való felmelegítésére elegendő. Ez a teljesítmény a komposztkazán fejlesztésével, hatásfokának javításával tovább növelhető.

Történetem évekkel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a mókuskerékből kilépve lehetőségem nyílt 1 teljes évig szabadon élni. A mindenre kiterjedő ökológiai katasztrófa okainak felkutatásába kezdtem, aminek kapcsán a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem területén több, téves alapra épült látszat-megoldásba botlottam bele. Mutatok erre egy példát.

A megújuló energiaforrás kategóriába sorolt biomassza hivatalosan is elfogadott energetikai hasznosítása manapság meg-nem-kérdőjelezett: környezetbarátnak hisszük. Pedig messze nem az. Biomasszának az energetikailag hasznosítható növényeket és terméseit, növényi és állati hulladékokat tekintjük – gyakorlatilag mindent, ami szerves. Jó tudni, hogy a szerves anyagok jelentős mennyiségű szenet, foszfort és nitrogént tartalmaznak, amik nélkülözhetetlen alkotóelemek a növényeket éltető televény föld, azaz a humusz kialakulásában. A biomassza elégetésével ezt az értékes biotömeget elpazaroljuk, természetes körforgását megszakítjuk, miközben a levegőt szennyezzük vele. Hasonló a helyzet, amikor a WC-csatorna-és-szennyvíztisztító rendszeren keresztül a biotömeg pazarlása mellett az élővizeinket szennyezzük. Ezek egyike sem fenntartható, sem környezetbarát megoldás, mégis annak nevezzük őket – ezt hirdeti a média, ezt tanítják az iskolában. Ennek oka az alkalmazott technológia kifejlesztésébe, megépítésébe és üzemeltetésébe fektetett hit, tőke és energia mellé csoportosult, mindent elsöprő magánérdek.

A jó hír az, hogy van megoldás. Kutatásom során találkoztam Országh József professzor “Vízönellátó” néven ismert tudományos oldalával, ami szellemi forrásként táplált utamon – bevezetve a valóban fenntartható biotömeg- és vízgazdálkodás alapjaiba. A biomassza ma ismert egyedüli, valóban környezetbarát energetikai hasznosítása a komposztkazán, amit a mende-mondák szerint már a templomos lovagok is használtak, végül Jean Pain, “az erdő őre” talált fel újra, a 20. században. Tapasztalatairól “A Jean Pain féle módszer” című feljegyzésében, angol nyelven olvashatunk. Az első magyar komposztkazán építők között említhetjük Kakuk Ágnest és Attilát, akik szintén biztató tapasztalatokról számoltak be. Bár az alkalmazás végtelenül egyszerű, és környezetrombolás nélkül fűthetünk, miközben humusz keletkezik, a módszert mintha elfelejtették volna, szinte eltűnt.

Utána kívántam járni a dolognak, így 2012 őszén, a TEDx-es előadásomat követően, komposztkazán építésbe vágtam a fejszét. Számomra teljesen ismeretlen területre léptem. Mérési adatokkal kívántam bebizonyítani a komposztkazán létjogosultságát, így az addig összegyűjtött ismeretek alapján, szabadidőmben megterveztem az első, 8 köbméteres komposztkazánomat, és saját hőcserélőt és mérő rendszert fejlesztettem hozzá. Végül 2013 február elején megépült. Az eredmény azonban teljes kudarc volt: a komposzt megfagyott, majd a tavaszi olvadástól őszig elég gyenge hatásfokkal fűtött, a mérő rendszerem pedig csaknem teljesen elázott, használhatatlanná vált.

Időközben szabadúszónak álltam. 2013 őszén, Országh József professzor szakmai támogatásával megírtam egy összefoglalót a komposztkazán történetéről, működéséről, tervezésének és építésének gyakorlati lépéseiről, a mérési kísérletezés során szerzett tapasztalatokról és következtetésekről. A nyílt fejlesztés elkötelezett híveként ezt a tanulmányt ezúton közkinccsé kívánom tenni, hogy a komposztkazán fejlődését a továbbiakban segítse.

Újabb tapasztalatokkal gazdagodva a komposztkazán és a mérő rendszer technikai hibáit sikeresen kijavítottam. 2013 decemberében megépült a "komposztkazán 2", ami legnagyobb örömünkre nagyon jól teljesít. Erről Magyar Elemér készített egy kisfilmet, aminek a narrációjából világosan kiderülnek a részletek is.

77db hőmérővel figyeljük a komposzt hőeloszlását. Megfigyeltük, hogy a komposzt belső hőmérséklete 3 nap után már 50°C fokos volt, és egy héten belül helyenként elérte a 70°C fokot is. A komposzthő hasznosításával, azaz a hőcserélőben keringetett hidegebb vízzel viszont vissza is hűlt a komposzt. Azt tapasztaljuk, hogy a komposzt a hőcserélőben folyó víz hőmérsékletével közel megegyező hőmérsékletre állt be.

A hőcserélőben elhelyezett hőmérő segítségével ismerjük a hőcserélőben folyó víz hőmérsékletét. A szabályozást úgy állítottuk be, hogy 40-45°C fokot elérve bekapcsolja, majd 2-5°C fok esés után kikapcsolja a keringető szivattyút. Ezután a hőcserélőben álló hidegebb víz és a komposzt újra felmelegszik. A komposztkazán ki és bemeneti pontjain elhelyezett hőmérők, és egy impulzusadóval ellátott átfolyásmérő segítségével a kivett hő mennyiségét is mérjük. Esetünkben ez 30-50MJoule között mozog. Sokak által felmerül a kérdés, hogy mekkora teret lehet ezzel felfűteni. Erre a kérdésre akkor tudjuk meg a választ, ha megvizsgáljuk a fűtendő tér hőmennyiség igényét. A további tapasztalatok gyűjtése céljából további méréseket végzünk.

Mi az a komposztkazán?

A komposztkazán a szerves anyagok humusszá alakulásakor, lélegző baktériumok által termelt hőt hasznosító rendszer. Lényeges előnye, hogy nincs fizikai égés, így a széntömeg nem szén-dioxiddá, hanem éltető humusszá alakul, miközben hőt termel. Ezt a szabad energiát télikert, padló és fal fűtésére, illetve használati melegvíz előállításra is használhatjuk.

Hogyan épül fel a komposztkazán?

A komposztkazán egy nagy komposztáló, amiben a keletkező komposzthőt egy hőcserélőn keresztül hasznosíthatjuk. A hőcserélő esetünkben padlófűtéscsőből készült, egymással párhuzamosan kapcsolt spirálok alkotják, a komposzt belsejét egyenletesen járja be. A hőcserélőnek van egy ki- és egy bemenete, amivel a fűtési rendszerre csatlakozik. A rendszerben a vizet keringető szivattyú mozgatja, ennek ki-be kapcsolása szabályozást igényel.

Mit tettünk a komposztba?

- 10 m3 fa-apríték (nyers és ágakból készült),

- 2 m3 lótrágya,

- 2 m3 kerti komposzt (falevelek, kerti és konyhai hulladék, emberi trágya),

- 8 talicska érett komposzt (humusz),

- kút- vagy esővíz (jó sok, amennyit csak felvesz a fa).

Hogyan épült?

A fa-aprítékot kút vagy esővízzel alaposan beáztattuk. Az építés során igyekeztünk az anyagokat felváltva hordani, hogy jól keveredjenek, fa:trágya aránya 5:1. Tömöríteni (ugrálni rajta) nem kell! A hőcserélő 200 méter hosszú, 20 mm átmérőjű padlófűtés csőből készült. Betonvashálóra, 2 méter átmérőjű, átlagos 20 cm-es menetemelkedésű spirálban 25 méter hosszú csődarabot síkban rögzítettünk. Ebből 8db készült. A spirálokat 20 cm vastag rétegenként helyeztük a komposzt közepére, kivezetéseit az építés idejére függőlegesen rögzítettük és felcímkéztük, hogy tudjuk, melyik melyik. A csővégeket az utolsó spirál elhelyezésekor az osztókra kötöttük. A rendszert vezetékes vízzel feltöltöttük, légtelenítettük, és nyomás alá (1.5-2 Bar) helyeztük. Az osztókat komposzttal, a komposzt tetejét szalmabálákkal takartuk.

Módosítási javaslatok és ötletek:
1. Laza, széteső, nyúlékony kerítésháló helyett használjunk merev és erős, kb. 5 cm-es rácsméretű hálót. Ha betonvashálót vagy kerítéselemeket használunk, akkor az oszlopok elhagyhatók, és egy vas-ajtó-keretet kell a körbe hajtott a ketrechez hegeszteni.
2. Vízszintes helyett használjunk függőleges osztókat! 2x2db, a komposztkazán magasságával megegyező hosszúságú szögvasat párhuzamosan összeforgatva összehegesztünk, végén zárjuk. Az alsó kivezetése a föld szintjén csatlakozik a ki-és-bemeneti 3/4"-os csövekre, ha ki-és-bemeneti hőmérőket is szeretnénk, azokat is ide érdemes szerelni. Az osztók tetejére szereljük a légtelenítőket, ezek biztosan a legmagasabb pontjai a rendszernek. Végül a csőspirálok csatlakozási pontjait 20 cm-es közökkel helyezzük el az osztón. Az osztót az építés elején függőlegesen beállítjuk, a spirálokat az építés folyamata alatt, egyenként csatlakoztatjuk. Így egyszerűsödik az összeszerelés, csökken az alkatrész igénye és költsége is.

Munkáimat támogatás híjján önerőből, önként dalolva a közjóért tettem. Meggyőződésem, hogy nagy változásra van szükség, ahol a tudás és a tapasztalatok megosztása és szabad áramlása alapvető feltétel.

Köszönöm barátaimnak a sok-sok segítséget és szívből kívánom, hogy a munkánk valamennyi földi lény hasznára váljon!

Tőgyi Balázs

togyibali@gmail.com

PPJ         2014.01.22.

Egy teljes napig csak szélerőművekből származó áramot használt Dánia – írja a motherboard.vice.com. Az összes decemberben felhasznált dán áram 54,8 százaléka származott szélenergiából, karácsony hetében pedig, amikor az ipari fogyasztás alacsonyabb, 68,5 százalékra nőtt ez az arány. Forrás: Index.hu

Előadás dia - Munkácsy Béla előadásából

Fotó: Pacsuta Péter János, 2011, Dánia - Nordic Folkecenter for Renewable Energy

Az év nagy napja december 21-e volt, amikor 102 százalékot regisztrált az Energinet (a központi áramszolgáltató), ez azt jelenti, hogy több szélenergiát termeltek, mint az ország aznapi egész áramigénye.

Dánia ezzel a teljesítménnyel 2013 decemberében új szélenergia-rekordot állított be. Az egész évet nézve 11,1 milliárd kilowattóra áramot termeltek a szélerőművek, ez a 2013-as teljes fogyasztás egyharmada.

A dán kormány terve, hogy 2020-ra az ország áramigényének felét megújuló energiaforrásokból biztosítsák. Az összkapacitásban egyébként a kínai, amerikai, spanyol, indiai és brit szélerőművek is megelőzik Dániát, de az összes fogyasztáshoz viszonyítva a dán szélenergia a világrekorder: az Egyesült Királyságban például 10 százalék a szélenergia aránya, a napi rekord 13 százalék.

A fotókat akkor készítettem, mikor 2011-ben, a természetvédelmi mérnök diplomám után jelentkeztem és beválogattak egy ökológiai népfősikolai képzésre a Vestjyllands Hojskole-ra, mellyel a magyar Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, mint Mezőföld Népfőiskola áll régóta kiváló és egyedülálló viszonyban. Mindarról, amiről a természetvédelmi mérnök alapszak és humánökológia mesterszak alatt tanultam és hallottam, Dániában a saját szememmel láthattam a valóságban nagyszerűen működni. Olajfüggetlen és önfenntartó ökoiskola, biogázzal fűtött ökológiai minősítésű vegyszermentes üvegházak, biodinamikus- és ökofarmok, kis- és közepes családi gazdaságok, szövetkezetek, helyi termékek, és ökoturizmus! Dánia 1980 óta decentralizált energiarendszer kiépítésén fáradozik, - megújuló energiákon alapulót!

Fotó: Pacsuta Péter János, 2011, Dánia - Vestas gyár - Dánia, Lem

PPJ         2014.01.22.

Szíria és Magyarország őstörténete, kultúrája és aktuálpolitikai jelene ezernyi szálon összefügg. A két ország üdvtörténeti és eszkatológiai sorsa is számos ponton analóg. Remélem elég, ha csak két szíriai városnevet megemlítek: Árpád és Emese. Ha Szíria elesik, szabad az út az Új Világrend számára. Jelenleg Szíria a frontvonal az Új Világrenddel szemben. Itt azonban most inkább azokra a pontokra hívnánk fel a figyelmet, melyek önrendelkezési, fenntarthatósági és humánökológiai szempontból lényegileg magyarázhatják, hogy miért is akarja az USraHELL-i szövetség (benne a "Nyugattal" és a cionista Szaúd-Arábiával) maradéktalanul elpusztítani. Ehhez két szöveget másolunk be: melyekben szó lesz gazdaságról, GMO-król, hitelekről, népszuverenitásról és amerikai világcégekről is. Reméljük, hogy sokakban tisztulni fog a kép! (Mivel hosszúak a szövegek, nem terhelem vele a címlapot, kattintsatok a kép alatt a "Tovább is van..." részre!)

PPJ         2014.01.12.

Várható volt, hogy már csak idő kérdése mire összecsap a new-age vega és az oldschool-trueschool karnivór front. De végre fény derült az igazságra: a "liberálfasiszta vegák" felsőbbrendű lényeknek gondolva magukat korlátoznák szabadságjogukban a hagyományt őrző magyarságot. No de semmi gond, itt a humánökológiai megoldás: a flexitáriánizmus! Amit pedig nem volt szabad a Fogasban, azt megtehetitek (lásd legalul) a Bálnánál! :) 

Nem ölnek malacot a Fogasházban, de a hurkabulit megtartják: "Pörög tovább a disznóvágás-gate, a Fogasház Facebook-oldalán közleményben reagált a kommentháborúra, amit a szombatra megszervezett pörzsölés és tor ötlete váltott ki. A romkocsma tulajdonosai meg is hátrálhattak volna, látván az internetes felzúdulásokat, de ehelyett olyan páros paraszti csizmával álltak bele az egész ötletbe, hogy csak hüledezni tudunk." - írja a 444.

Gyergyói disznóvágás, rovásfelirattal: "Áldott Kerecsenyt". Karácsonyi és Új Évi hagyományaink elengedhetetlen mozzanata a disznóvágás. Bőség és jólét - amit minden ember kíván magának Karácsonyra és a következő évre. - Disznótor/Wiki

"A Fekete-tengertől délre, Délnyugat-Anatóliában Cayönüben, illetőleg Kurdisztánban 9 ezer éves sertéscsontanyag került elő. Közép-Európában az első nyomok csak i. e. a 6. és az 5. évezredben jelentek meg." - Háziasítás és a magyar sertéstartás története

"Ezután következett a hagyományos disznótoros estebéd, miközben kalotaszegi népzenét hallgattunk. Prímásunk a hajdani Csipás Feri – aki az 1943-ban készült Kalotaszegi Madonna című filmben muzsikált – unokája, a Kiscsipás, becsületes nevén Varga István. Mint mondani szokták, az alma nem esett messze a fájától, hisz az idén Japánban és Amerikában is muzsikált már, most szerencsénkre itthon volt, nekünk húzta a talpalávalót társával, Lőrincz Elemérrel együtt. Vacsora után ki-ki kedve szerint énekelt vagy táncolt, remek hangulat volt, szinte sajnáltuk, hogy haza kellett jönnünk." - Erdély tájain – Hagyományos disznótor Kalotaszentkirályon

Aprólékdarálás

Már disznót vágni sem szabad, a belvárosban legalábbis úgy tűnik, nem ildomos. Milyen érdekes, hogy pont a multikulti eszméjét hangoztatók szabnak határt a kultúrának... Multikulti: "...'én' vagyok a kult, nektek pedig multik"... Ezt érte el a "nagy" liberális demokrácia - a szabadságba álszenten burkolózó gyökértelen massza lerántaná magával még azt a sokszor megtépázott és sokféleképpen felforgatott maradék szakralitást is. Mert mikor keletkezik a népből tömeg? Amikor elveszti a társadalom a hierarchikus megtartó erejét és mindenki ledarálódik a városok arctalan, nemtelen és íz-telen (IS-ÍZ-ŐS - Isis - Isten - ÍzTen - ŐsTen), tehát Istentelen és szürke masszájába. Globalizáció... Egyetemes emberség alatti "egyenlőségbe" süllyedés. "Egyenlők" vagytok ti: a nemtelenségben. Ez a D€mokratiku$$ berendezkedés: "...'én' (USA, EU) vagyok a '(poszt)liberális demokrata', nektek pedig kuss!"...(!?)

"Welcome back to Zsidónegyed" - írta ki a Foursquare az androidizáló-butítótelefonomra pár napja, mikor az egyik kedvenc teaceremónia helyemre bejelentkeztem a Kazinczy utcában. Mondom rendben, így is hívhatjuk, de azt nem gondoltam volna, hogy a Fogasházba tervezett disznóvágás miatt "virtuális ellentüntetés"(SIC!) fog szerveződni... Szóval a "virtuális ellentüntetés" agitátorait nem zavarja, hogy lassan már tényleg odáig faj(talan)ul a liberális globális kapitalizmus hatékonysága, hogy a Felhőatlasz című filmből ismert mátrix-szolga-szappangyár (Cloud Atlas- The Truth About Xultation Clip) éppen csak egy hajszálnyira van a teljes megvalósulástól, de bezzeg az igen, ha egy "dgyesznót" le mernek vágni egy zsidónegyedi romkocsmában... Csányi papa Csípőteleki Csodafarmjához és német-dioxinos-importhús-hungarikum Pick szalámijához már nem csinálnak "virtuális ellentüntetést", sőt, mennek ezredmagukkal szorgalmasan csápolni a BalatonHang OTP MesterKártya Nagyszínpad elé... Gratulálok, még tapsolnak és hetijegyet is fizetnek az "Xultation" egyik hazai nagymesterének... Ha már a csápolásnál és csápoknál tartunk, és ha már Hamvas Béla metafizikai megfogalmazásának értelmében emberek helyett úgyis mutáns kígyók meg hangyák vagytok, akiket vissza fog szívni a "choc en retour", menjetek, nektek való a liberális rovarzabálás...

Kép: Shintaro Kago - 主義主張が多過ぎると面倒なので、攪拌して均一化しよう - "Amiért ez 'túl sok' problémás ötlet és idea: uniformizáljuk a dolgot egy darálással". Avagy, a kommunizmusnak és a liberáldemokrata kapitalizmusnak ugyanaz a célja, mert ugyanarra van szüksége: gyökértelenített masszára, olcsó tömegre, tartás nélküli proletárokra, kultúrájától megfosztott szürke egyvelegre. Ezek az alkímiai ólom tulajdonságai. A nemesfémek létrehozása helyett a háttérhatalom a sűrűn folyó szürke tömeg szintézise törekszik. Monokultúra, szürkeség: a tudat monopóliuma... Balliberális megvezetetteknek és EU-s pénzen csüngő szervezeteknek jól cseng a globalizációt ajnározni, de épeszű és nyitott harmadik szemű ember nem lát benne mást, mint egy kultúra- és emberhúsdarálót, egy virtuális/technobürökrata globalómát.

Fajsúlytévesztés a közügyekben

Jellemző a demokratikus ólom-tömegre, hogy jellegénél fogva eléggé képtelen a fentről lefelé való látásra (mutatom az ábrát), mindent csak relatív-igazságnak ismer el és ezért mindent magába akar olvasztani, vagyis lerántani a saját szintjére. Fajsúlya tehetetlenségénél fogva fajsúlyt téveszt. Megmutatkozik ez a mosatni esetben is. Sír, követel, virtuális-tüntet, egyetlen disznóból világmegváltás-problémát kiált. Az, hogy közben a kormány és a vidékpusztítási miniszter az ország "fő agrárkutatójává" egy biotechnológust nevezett ki, az ugyan, szóra sem érdemes: nincsenek "virtuális ellentüntetések", de egy árva blogbejegyzés és kommentár sem. Ha az országot teszik tönkre és az egész agrárpolitikát térítik el, akkor liberáliséknál síri csönd van, nem aggódnak a saját egészségükért és a jövő nemzedékekért. A május 1-én, a baváriai illuminátus és a kommunizmus születésnapján életbelépő hazaáruló földtörvény ellen is csak pár százan mozdultak meg az eddigi tüntetéseken... 

Hol van ilyenkor a "Békamenet" és a "Magyarok Nyulai"? Hol vannak ilyenkor "szabadságért harcoló"(SIC!) anarcho-szindikalista feminista liberális kommunisták?! Nekik tán nem ez az országuk? Ők nem akarnak egészséges és hazai (ökolokális) élelmiszert?!

Csak az Orbán führer, egy romkocsmai disznó, meg a melegek jogai miatt lehet tömegesen felháborodni, de mikor az egész országot érintő földforgalmi törvényről és 6000 milliárdos paksi atomerőmű bővítésről van szó, akkor mindenki behúzza fülét-farkát?! A lényegtelen dolgok mentén egymásnak esik az ország, ezen jót nevetnek az oligarchák és a háttérhatalom főmesterei; a lényeges dolgokról pedig, a közösség ügyeiről és a közösség vagyonáról egy árva kérdőre-vonás és párbeszéd sem esik. Mintha pont erre lenne kitalálva a posztkommunista liberális demokrácia...

A new-age vulgár-vega álljon ki az oxigénmolekulák mellett!

De térjünk vissza a vulgár-vega és divat-vega érvelési hibákhoz, vezessük végig az általánosan bevett "gondolat"menetet... A nagybetűvel írt Életet olybá tűnik úgy gondolják, hogy megalapozottan csakis az ő kiváltságuk lehet "megvédeni". Köszöntöm a Fogasház hagyományos magyar disznóvágás ellen agitáló növényevő antitradicionális balliberális feminista libáit és hímringyóit: ide vezetett a new-age...

Mind materiális, mind karmikus és spirituális síkon elhibázott és alapjaiban téves az az értelmezés, hogy az állatok meg-nem-evésével fog majd "felszabadulni az emberiség". Ugyanannyira eltévelyedett a saláta-kő-víz-oxigénmolekula érvelés, mint a "racionális"(SIC!) neoliberális neokonzervatív profitmaximalizáló hatékonyságelv: mely nem csinál mást, mint élve felfalja az egész bolygót, ugyanis abban a közgazdaságban és abban a filozófiában "a növekedésnek nincs határa", ez pedig a rákos sejtburjánzásra jellemző "filozófia". Globalóma: ahogy Bogár úr mondaná. A probléma nem abból adódik, ha az anya(gsá)got (máter - matéria) magunkhoz vesszük, mint szellemi lények, hanem abból, ha az emberiség ki- és megvonja a szellemet az anyagból! Amikor többé nem a hagyomány és a tradíció lelkesíti és szellemesíti át az anyagot (jelen esetben az élelmi-szert), hanem az anyag önmagában van, illetve már önmagában is egyre inkább csak önmaga illúziója és virtuális valósága. Amikor többé nem a hagyomány és az emberség dolga a szalonna, hanem a Mon$ATAN és a tőzsdeindexeké: na ott emelkedik fel a "diabolicitas" és a "satanicitas"! De ez csupán abból adódik, hogy a liberál-vulgár-vega nem tételez szellemi síkot és valójában fogalma sincs arról, hogy az agrikultúra elsősorban egy szellemi művelés és csak másodsorban anyagi. Az ember feladata átszellemesíteni az anyagot: nem több és nem is kevesebb...

"Ahol az élet kitágul és átlép a merő földi jellegen, ott mindig virágossá válik. Így válik virágossá a természet tavasszal, amikor túllép a határon, melyet az anyag tele vont neki."
- Hamvas Béla

Úgy is feltehetnénk a kérdést, hogy vajon a vegetáriánus hogyan számol el a lelkiismeretével, a ne ölj paranccsal és az állatvédő mozgalmi hitével, amikor éppen a vakond "elől eszi el" a répát, illetve mikor ásójával a földbe vágva gilisztákat, lárvákat, rovarokat vág ketté?! Érdekes módon a túlbuzgó állatvédők jobban aggódtak a vörösiszap katasztrófa idején 5, vagy 50, vagy akár 500 lúg marta macskáért, mint a termőföldben-szülőföldben-anyaföldben lévő gilisztákért, amik - mint Darwin kiszámolta Anglia példáján - életük során a talaj felső termőrétegét évi kétszer teljes egészében megforgatják, ingyen és bérmentve (az ökológiai közgazdaságtanban ezt hívják "ökoszisztéma szolgáltatásnak", amik szinte felbecsülhetetlenek!). Csupán szeretném felhívni az ökológiai szempontból avatatlanok figyelmét, hogy nem csak az ember élete, hanem az egész bolygó élete és termőképessége, nem a macskáktól függ, mint sokkal inkább a mind a mai napig feltérképezhetetlen mennyiségű és fajszámú talajéletadó- és más baktériumoktól! Aggódni sokkal inkább ezekért kellene. Visszafordítva és súlyosan aktuálisság téve a témát: egymásnak eshettek ti nyugodtan egy disznóvágás miatt, de a hazaáruló földtörvény éppen csak az Országot fogja kivenni a lábatok alól...

Globális agrár-deviáció

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:

Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét (+ filmek)
Vegyszeres vagy bio?! 452 VS. 9000 hektár - összefoglaló Kishantos okán
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Titkos felvétel egy amerikai tojásfarmon
Napi gondolat: Hús IPAR
Az instrumentális racionalitás manifesztációja
Welcome to the Meatrix

További alapul: Pacsuta Péter: Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság VS nagyipari agrobiznisz - Magyar Természetvédők Szövetsége

Egy korábbi írásomban már említettem (ÖkoKlikk ÖkoFórum – Pacsuta Péter: Kultúra és természetvédelem az ökológiai válságban), hogy az emberiség időszámítását tekintve volt olyan időszaka az agrikultúrának, amikor a művelés nem pusztította az élővilágot, hanem hozzátett annak gazdagságához, sokszínűségéhez. Ebből a kijelentésből az a sokak számára megdöbbentő megkülönböztetés szűrhető le, hogy

- egyrészt a jelenlegi mezőgazdálkodási gyakorlat pusztítja az élővilág (bioszféra) szerkezetét és így az erre épülő, ezen alapuló társadalmi- és gazdasági berendezkedést is, és hogy

- másrészt létezik, képes létezni, volt olyan agrikulturális gyakorlat az emberiség kezében, ami nemhogy nem pusztította az élő rendszereket, de növelte a biodiverzitást, tehát a fajok változatosságából adódó rendszer-stabilitást.

Az ipari forradalom, vagyis a műtrágyák, a peszticidek és a gépiesítés óta eléggé felborult az élelem előállítása a Föld nevű bolygón. 1 kalória élelmiszer előállításához 10 kalória kőolajat használnak fel. Gondolom mondanom sem kell, hogy mindamellett, hogy ez rengeteg szennyezéshez vezet (reverzibilishez és irreverzibilishez is), nem éppen egy fenntartható arányszám. Pedig nem más, mint maga a FAO is kinyilvánítja, hogy lehetne organikus módon is (tehát legalább már a műtrágyák és a mérgek elhagyásával) előállítani elegendő élelmiszert! Innentől kezdve tehát ez inkább logisztikai, közgazdasági és morális kérdés... nem igaz, hogy nem lehet!

Ennek a "zöld forradalomnak" (helyesebben agrár-intenzifikációs ipari érdeknek) a következménye többek között az, hogy az agrikultúrából (sokdimenziós életfenntartás) együgyű mezőbiznisz (monokultúrás profittermelés) lett. Ennek a "zöld forradalomnak" a következménye az is, hogy a növénytermesztés elvált az állattartástól és most már előáll a világon és benne itthon is olyan helyzet, hogy egymás mellett van az állattelep és a gabonasiló, de az állatok éheznek és csak csorog a nyáluk, mert a gabona meg intervenciós vagy a tőzsdének lesz... Most akkor döntsük már el, hogy a szabad-kereskedelmi liberális piacgazdaságot kell emberrel és tőzsdegabonával etetni, vagy pedig fordítva?! Én vagyok a mátrix duracell elem a gazdaságban, az eldobható "humánerőforrás"(SIC!) és a GDP-növelő "nyersanyag"?! Igen, ezek az embertartás körülményei és technikái! Sírjatok egy disznó miatt, ti harmadik szemeteket fekete festékkel lefújt mátrix rabszolgák!

Kiöntenék a fürdővízzel a gyereket is...

Ilyen problémákat a vulgár-vega nem lát és nem is feltételez, az agrárium múltját és tradícióját nem kutatja. Ő csak annyit lát, hogy van egy állattartásnak nevezett dolog, ami valójában inkább egy nagyipari-, vegyszeres-, intenzív-, talajerő kizsaroló-, esetenként ráadásul GMO-s, — holokauszt.

Amiért a vulgár-vega a gyökér-okot elvéti, szükségképpen a megoldást is eltéveszti. A megoldás ugyanis nem pusztán a húsevés elhagyásában rejlik, hanem, ahogy a "Vissza a kezdetekhez - videó" és "Vissza a kezdetekhez II. - videó" posztjainkban is látható: az agrobiznisz organikussá és tradicionálissá transzformálásában. A Föld nem az állatok meglététől és megevésüktől szenved, hanem attól a beteg eszménytől, ami az Életet a profit mögé tette! Vagy ahogy Ernst F. Schumacher, a nyugat első öko- és buddhista közgazdászának leghíresebb művének címéből felsejlik: a Kicsi szép! (További bejegyzések a buddhista közgazdaságtan témában a GreenR-en!)

Nem kéne tehát az állattartás 20. és 21. századi "fürdővíz" körülményeivel együtt az egész húsevés "gyermeket" is kiönteni a Földről. A tradicionális őshonos tájfajták génmegőrzése és kulturális fenntartása (például a kárpáti borzderes szarvasmarha megőrzése) nem pusztán egy "természetvédelmi alfeladat" vagy egy "vidéki hobbi", hanem a globalizmus folyamatainak sötétségében valójában is az emberiség túlélésének a kulcsa! Lásd még: Harc a magokért: aki etet, az diktál...

A deszakralizáló antitradicionális felforgatóerőknek végtelenül tág a megtévesztésre való képessége, többek között legfőbb ismérve a sötét erőknek, hogy magukat fehérnek tételezik, a fehérről pedig feketét állítanak. Elég csak megnézni a történelmet, hogy hová vezettek a "felszabadításnak" hívott brutálisan véres forradalmak, a "felvilágosodásnak" hívott globális szellemi elsötétülés, vagy a világkormányi szándékok "egyenlőségteremtő" ökoterrorista genocídiumai!

Az pedig már tényleg észveszejtő, hogy a nyersvegánok odáig merészkedtek, hogy azt prédikálják: "nem kell, eldobandó, értelmetlen/lényegtelen, sőt, káros" az ötből az egyik őselemnek az ételbe kerülése. A hőről, vagyis a tűzről beszélek. Ők szeretnek főzés-sütés nélkül ételeket készíteni. Nos ezzel megint az a baj, hogy ezt ők evangelizálják, nem pedig a helyén kezelik. Való igaz, hogy a városi környezet a rengeteg sűrű és forró energiájával (finomliszt, porcukor, társadalmi zaj, ingergazdagság, elektroszmog, mikrohullámok (sütés és távközlés)) már sokszorosan túlterhelik az emberi szervezetet, amire jó megoldás tud lenni a nyersvegán étkezés hűvös-hideg-lenyugtató energiáinak beiktatása. De úgy evangelizálni, mintha ez lenne a megváltás és azonnal térjen rá az egész Föld erre, hagyjon ott kapát-kaszát-disznót és azonnal legyen nyersvegán, különben irgum-burgum nem fognak felszabadulni az állati lelkek és amúgy is el kell hagyni a tradíciót...?! Tessék?! Felfogod te a valódi tűz erejét, ami az ételeken keresztül a testünkbe, lelkünkbe, szellemünkbe tovább munkálkodhatna?! Látom nem hallottál még a Tengri hitről és fel sem fogod, hogy tűzből jöttél régen, s hogy a végtelen kék ég benned ég...

Flexitáriánus-e vagy?!

Létezik egy olyan hozzáállás, mely nem a fanatikus és szinte már fundamentalista vallási alapon gondolja el az étkezési szokásokat és azok számonkérését másokon. Létezik egy olyan, bár eléggé nyakatekert, de mégis rugalmas idegen szó, mely képes kifejezni azt, hogy az ember normálisan táplálkozik. Ez a flexitáriánizmus. (Itt: Külföldi szakpublikációk és egy előadás PDF.)

Nem önmagában a húsevést utasítja el, és nem is a növényevést, hanem a nagyipari/organikus tengelyen határozza inkább meg magát. A flexitár akkor és azért nem eszik húst, amikor az nagyipari-koncentrációstábor szerűen lett mindenfajta szellemi energia nélkül előállítva. De éppen ezért a nagyipari intenzíven vegyszeres zöldségtermesztést is elutasítja! Tehát azért eszik kevesebb húst, mert az manapság szennyezettebb és megbecstelenítettebb, mint általában a növények.

A vegaság nem egy neohippi new-age divat, ami egyeseknek alapot ad arra, hogy másokat gyűlöljön, csak mert húst eszik, hanem egy tudatos ökológiai választás kellene, hogy legyen.

A humánökológiai értelemben vett ökolokalizmus (helyi termék - helyi gazdaság) pedig radikális (radix, radicalis - gyökér, gyökeres) ellentéte a kozmopolitizmus globalómájának.

Az őshonos tájfajták és tartásuk megőrzése szervesen kapcsolódik az adott kulturális régióhoz, a különféle népek életébe beágyazott, a tradíció része!

Mit tart a legfontosabbnak ezen alábbi videó?! Egyél kevesebb húst, de elsősorban inkább tudd, hogy honnan jött!

Programajánló!

Edd meg amit főztél, avagy látvány-disznóvágás - balnabudapest.hu 

Január 25–26. között látvány-disznóvágást tartunk a Bálna előtt!

A két nap alatt kb. 30 db, 150-160 kilós, Fegyvernekről származó disznó kerül feldolgozásra. Munkaállomásokon csapatok mérik össze tudásukat a legfinomabb kolbász készítőjének járó elismerésért, a látogatók pedig böllérek segítségével ismerhetik meg a feldolgozási folyamat lépéseit.

A látvány-disznóvágás mellett sajtkészítő, sör- és pálinkafőző mesterrel is találkozhatnak az érdeklődők.

A disznóságok mellett megtekinthető a Bálnában kiállított, kézzel faragott Budapest-makett, több festő- és fotóművész kiállítása. A gyerekeket Mézeskalácsváros és rajzszakkör várja.

A rendezvényre a belépés díjtalan.