PPJ         2014.01.12.

Várható volt, hogy már csak idő kérdése mire összecsap a new-age vega és az oldschool-trueschool karnivór front. De végre fény derült az igazságra: a "liberálfasiszta vegák" felsőbbrendű lényeknek gondolva magukat korlátoznák szabadságjogukban a hagyományt őrző magyarságot. No de semmi gond, itt a humánökológiai megoldás: a flexitáriánizmus! Amit pedig nem volt szabad a Fogasban, azt megtehetitek (lásd legalul) a Bálnánál! :) 

Nem ölnek malacot a Fogasházban, de a hurkabulit megtartják: "Pörög tovább a disznóvágás-gate, a Fogasház Facebook-oldalán közleményben reagált a kommentháborúra, amit a szombatra megszervezett pörzsölés és tor ötlete váltott ki. A romkocsma tulajdonosai meg is hátrálhattak volna, látván az internetes felzúdulásokat, de ehelyett olyan páros paraszti csizmával álltak bele az egész ötletbe, hogy csak hüledezni tudunk." - írja a 444.

Gyergyói disznóvágás, rovásfelirattal: "Áldott Kerecsenyt". Karácsonyi és Új Évi hagyományaink elengedhetetlen mozzanata a disznóvágás. Bőség és jólét - amit minden ember kíván magának Karácsonyra és a következő évre. - Disznótor/Wiki

"A Fekete-tengertől délre, Délnyugat-Anatóliában Cayönüben, illetőleg Kurdisztánban 9 ezer éves sertéscsontanyag került elő. Közép-Európában az első nyomok csak i. e. a 6. és az 5. évezredben jelentek meg." - Háziasítás és a magyar sertéstartás története

"Ezután következett a hagyományos disznótoros estebéd, miközben kalotaszegi népzenét hallgattunk. Prímásunk a hajdani Csipás Feri – aki az 1943-ban készült Kalotaszegi Madonna című filmben muzsikált – unokája, a Kiscsipás, becsületes nevén Varga István. Mint mondani szokták, az alma nem esett messze a fájától, hisz az idén Japánban és Amerikában is muzsikált már, most szerencsénkre itthon volt, nekünk húzta a talpalávalót társával, Lőrincz Elemérrel együtt. Vacsora után ki-ki kedve szerint énekelt vagy táncolt, remek hangulat volt, szinte sajnáltuk, hogy haza kellett jönnünk." - Erdély tájain – Hagyományos disznótor Kalotaszentkirályon

Aprólékdarálás

Már disznót vágni sem szabad, a belvárosban legalábbis úgy tűnik, nem ildomos. Milyen érdekes, hogy pont a multikulti eszméjét hangoztatók szabnak határt a kultúrának... Multikulti: "...'én' vagyok a kult, nektek pedig multik"... Ezt érte el a "nagy" liberális demokrácia - a szabadságba álszenten burkolózó gyökértelen massza lerántaná magával még azt a sokszor megtépázott és sokféleképpen felforgatott maradék szakralitást is. Mert mikor keletkezik a népből tömeg? Amikor elveszti a társadalom a hierarchikus megtartó erejét és mindenki ledarálódik a városok arctalan, nemtelen és íz-telen (IS-ÍZ-ŐS - Isis - Isten - ÍzTen - ŐsTen), tehát Istentelen és szürke masszájába. Globalizáció... Egyetemes emberség alatti "egyenlőségbe" süllyedés. "Egyenlők" vagytok ti: a nemtelenségben. Ez a D€mokratiku$$ berendezkedés: "...'én' (USA, EU) vagyok a '(poszt)liberális demokrata', nektek pedig kuss!"...(!?)

"Welcome back to Zsidónegyed" - írta ki a Foursquare az androidizáló-butítótelefonomra pár napja, mikor az egyik kedvenc teaceremónia helyemre bejelentkeztem a Kazinczy utcában. Mondom rendben, így is hívhatjuk, de azt nem gondoltam volna, hogy a Fogasházba tervezett disznóvágás miatt "virtuális ellentüntetés"(SIC!) fog szerveződni... Szóval a "virtuális ellentüntetés" agitátorait nem zavarja, hogy lassan már tényleg odáig faj(talan)ul a liberális globális kapitalizmus hatékonysága, hogy a Felhőatlasz című filmből ismert mátrix-szolga-szappangyár (Cloud Atlas- The Truth About Xultation Clip) éppen csak egy hajszálnyira van a teljes megvalósulástól, de bezzeg az igen, ha egy "dgyesznót" le mernek vágni egy zsidónegyedi romkocsmában... Csányi papa Csípőteleki Csodafarmjához és német-dioxinos-importhús-hungarikum Pick szalámijához már nem csinálnak "virtuális ellentüntetést", sőt, mennek ezredmagukkal szorgalmasan csápolni a BalatonHang OTP MesterKártya Nagyszínpad elé... Gratulálok, még tapsolnak és hetijegyet is fizetnek az "Xultation" egyik hazai nagymesterének... Ha már a csápolásnál és csápoknál tartunk, és ha már Hamvas Béla metafizikai megfogalmazásának értelmében emberek helyett úgyis mutáns kígyók meg hangyák vagytok, akiket vissza fog szívni a "choc en retour", menjetek, nektek való a liberális rovarzabálás...

Kép: Shintaro Kago - 主義主張が多過ぎると面倒なので、攪拌して均一化しよう - "Amiért ez 'túl sok' problémás ötlet és idea: uniformizáljuk a dolgot egy darálással". Avagy, a kommunizmusnak és a liberáldemokrata kapitalizmusnak ugyanaz a célja, mert ugyanarra van szüksége: gyökértelenített masszára, olcsó tömegre, tartás nélküli proletárokra, kultúrájától megfosztott szürke egyvelegre. Ezek az alkímiai ólom tulajdonságai. A nemesfémek létrehozása helyett a háttérhatalom a sűrűn folyó szürke tömeg szintézise törekszik. Monokultúra, szürkeség: a tudat monopóliuma... Balliberális megvezetetteknek és EU-s pénzen csüngő szervezeteknek jól cseng a globalizációt ajnározni, de épeszű és nyitott harmadik szemű ember nem lát benne mást, mint egy kultúra- és emberhúsdarálót, egy virtuális/technobürökrata globalómát.

Fajsúlytévesztés a közügyekben

Jellemző a demokratikus ólom-tömegre, hogy jellegénél fogva eléggé képtelen a fentről lefelé való látásra (mutatom az ábrát), mindent csak relatív-igazságnak ismer el és ezért mindent magába akar olvasztani, vagyis lerántani a saját szintjére. Fajsúlya tehetetlenségénél fogva fajsúlyt téveszt. Megmutatkozik ez a mosatni esetben is. Sír, követel, virtuális-tüntet, egyetlen disznóból világmegváltás-problémát kiált. Az, hogy közben a kormány és a vidékpusztítási miniszter az ország "fő agrárkutatójává" egy biotechnológust nevezett ki, az ugyan, szóra sem érdemes: nincsenek "virtuális ellentüntetések", de egy árva blogbejegyzés és kommentár sem. Ha az országot teszik tönkre és az egész agrárpolitikát térítik el, akkor liberáliséknál síri csönd van, nem aggódnak a saját egészségükért és a jövő nemzedékekért. A május 1-én, a baváriai illuminátus és a kommunizmus születésnapján életbelépő hazaáruló földtörvény ellen is csak pár százan mozdultak meg az eddigi tüntetéseken... 

Hol van ilyenkor a "Békamenet" és a "Magyarok Nyulai"? Hol vannak ilyenkor "szabadságért harcoló"(SIC!) anarcho-szindikalista feminista liberális kommunisták?! Nekik tán nem ez az országuk? Ők nem akarnak egészséges és hazai (ökolokális) élelmiszert?!

Csak az Orbán führer, egy romkocsmai disznó, meg a melegek jogai miatt lehet tömegesen felháborodni, de mikor az egész országot érintő földforgalmi törvényről és 6000 milliárdos paksi atomerőmű bővítésről van szó, akkor mindenki behúzza fülét-farkát?! A lényegtelen dolgok mentén egymásnak esik az ország, ezen jót nevetnek az oligarchák és a háttérhatalom főmesterei; a lényeges dolgokról pedig, a közösség ügyeiről és a közösség vagyonáról egy árva kérdőre-vonás és párbeszéd sem esik. Mintha pont erre lenne kitalálva a posztkommunista liberális demokrácia...

A new-age vulgár-vega álljon ki az oxigénmolekulák mellett!

De térjünk vissza a vulgár-vega és divat-vega érvelési hibákhoz, vezessük végig az általánosan bevett "gondolat"menetet... A nagybetűvel írt Életet olybá tűnik úgy gondolják, hogy megalapozottan csakis az ő kiváltságuk lehet "megvédeni". Köszöntöm a Fogasház hagyományos magyar disznóvágás ellen agitáló növényevő antitradicionális balliberális feminista libáit és hímringyóit: ide vezetett a new-age...

Mind materiális, mind karmikus és spirituális síkon elhibázott és alapjaiban téves az az értelmezés, hogy az állatok meg-nem-evésével fog majd "felszabadulni az emberiség". Ugyanannyira eltévelyedett a saláta-kő-víz-oxigénmolekula érvelés, mint a "racionális"(SIC!) neoliberális neokonzervatív profitmaximalizáló hatékonyságelv: mely nem csinál mást, mint élve felfalja az egész bolygót, ugyanis abban a közgazdaságban és abban a filozófiában "a növekedésnek nincs határa", ez pedig a rákos sejtburjánzásra jellemző "filozófia". Globalóma: ahogy Bogár úr mondaná. A probléma nem abból adódik, ha az anya(gsá)got (máter - matéria) magunkhoz vesszük, mint szellemi lények, hanem abból, ha az emberiség ki- és megvonja a szellemet az anyagból! Amikor többé nem a hagyomány és a tradíció lelkesíti és szellemesíti át az anyagot (jelen esetben az élelmi-szert), hanem az anyag önmagában van, illetve már önmagában is egyre inkább csak önmaga illúziója és virtuális valósága. Amikor többé nem a hagyomány és az emberség dolga a szalonna, hanem a Mon$ATAN és a tőzsdeindexeké: na ott emelkedik fel a "diabolicitas" és a "satanicitas"! De ez csupán abból adódik, hogy a liberál-vulgár-vega nem tételez szellemi síkot és valójában fogalma sincs arról, hogy az agrikultúra elsősorban egy szellemi művelés és csak másodsorban anyagi. Az ember feladata átszellemesíteni az anyagot: nem több és nem is kevesebb...

"Ahol az élet kitágul és átlép a merő földi jellegen, ott mindig virágossá válik. Így válik virágossá a természet tavasszal, amikor túllép a határon, melyet az anyag tele vont neki."
- Hamvas Béla

Úgy is feltehetnénk a kérdést, hogy vajon a vegetáriánus hogyan számol el a lelkiismeretével, a ne ölj paranccsal és az állatvédő mozgalmi hitével, amikor éppen a vakond "elől eszi el" a répát, illetve mikor ásójával a földbe vágva gilisztákat, lárvákat, rovarokat vág ketté?! Érdekes módon a túlbuzgó állatvédők jobban aggódtak a vörösiszap katasztrófa idején 5, vagy 50, vagy akár 500 lúg marta macskáért, mint a termőföldben-szülőföldben-anyaföldben lévő gilisztákért, amik - mint Darwin kiszámolta Anglia példáján - életük során a talaj felső termőrétegét évi kétszer teljes egészében megforgatják, ingyen és bérmentve (az ökológiai közgazdaságtanban ezt hívják "ökoszisztéma szolgáltatásnak", amik szinte felbecsülhetetlenek!). Csupán szeretném felhívni az ökológiai szempontból avatatlanok figyelmét, hogy nem csak az ember élete, hanem az egész bolygó élete és termőképessége, nem a macskáktól függ, mint sokkal inkább a mind a mai napig feltérképezhetetlen mennyiségű és fajszámú talajéletadó- és más baktériumoktól! Aggódni sokkal inkább ezekért kellene. Visszafordítva és súlyosan aktuálisság téve a témát: egymásnak eshettek ti nyugodtan egy disznóvágás miatt, de a hazaáruló földtörvény éppen csak az Országot fogja kivenni a lábatok alól...

Globális agrár-deviáció

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:

Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét (+ filmek)
Vegyszeres vagy bio?! 452 VS. 9000 hektár - összefoglaló Kishantos okán
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Titkos felvétel egy amerikai tojásfarmon
Napi gondolat: Hús IPAR
Az instrumentális racionalitás manifesztációja
Welcome to the Meatrix

További alapul: Pacsuta Péter: Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság VS nagyipari agrobiznisz - Magyar Természetvédők Szövetsége

Egy korábbi írásomban már említettem (ÖkoKlikk ÖkoFórum – Pacsuta Péter: Kultúra és természetvédelem az ökológiai válságban), hogy az emberiség időszámítását tekintve volt olyan időszaka az agrikultúrának, amikor a művelés nem pusztította az élővilágot, hanem hozzátett annak gazdagságához, sokszínűségéhez. Ebből a kijelentésből az a sokak számára megdöbbentő megkülönböztetés szűrhető le, hogy

- egyrészt a jelenlegi mezőgazdálkodási gyakorlat pusztítja az élővilág (bioszféra) szerkezetét és így az erre épülő, ezen alapuló társadalmi- és gazdasági berendezkedést is, és hogy

- másrészt létezik, képes létezni, volt olyan agrikulturális gyakorlat az emberiség kezében, ami nemhogy nem pusztította az élő rendszereket, de növelte a biodiverzitást, tehát a fajok változatosságából adódó rendszer-stabilitást.

Az ipari forradalom, vagyis a műtrágyák, a peszticidek és a gépiesítés óta eléggé felborult az élelem előállítása a Föld nevű bolygón. 1 kalória élelmiszer előállításához 10 kalória kőolajat használnak fel. Gondolom mondanom sem kell, hogy mindamellett, hogy ez rengeteg szennyezéshez vezet (reverzibilishez és irreverzibilishez is), nem éppen egy fenntartható arányszám. Pedig nem más, mint maga a FAO is kinyilvánítja, hogy lehetne organikus módon is (tehát legalább már a műtrágyák és a mérgek elhagyásával) előállítani elegendő élelmiszert! Innentől kezdve tehát ez inkább logisztikai, közgazdasági és morális kérdés... nem igaz, hogy nem lehet!

Ennek a "zöld forradalomnak" (helyesebben agrár-intenzifikációs ipari érdeknek) a következménye többek között az, hogy az agrikultúrából (sokdimenziós életfenntartás) együgyű mezőbiznisz (monokultúrás profittermelés) lett. Ennek a "zöld forradalomnak" a következménye az is, hogy a növénytermesztés elvált az állattartástól és most már előáll a világon és benne itthon is olyan helyzet, hogy egymás mellett van az állattelep és a gabonasiló, de az állatok éheznek és csak csorog a nyáluk, mert a gabona meg intervenciós vagy a tőzsdének lesz... Most akkor döntsük már el, hogy a szabad-kereskedelmi liberális piacgazdaságot kell emberrel és tőzsdegabonával etetni, vagy pedig fordítva?! Én vagyok a mátrix duracell elem a gazdaságban, az eldobható "humánerőforrás"(SIC!) és a GDP-növelő "nyersanyag"?! Igen, ezek az embertartás körülményei és technikái! Sírjatok egy disznó miatt, ti harmadik szemeteket fekete festékkel lefújt mátrix rabszolgák!

Kiöntenék a fürdővízzel a gyereket is...

Ilyen problémákat a vulgár-vega nem lát és nem is feltételez, az agrárium múltját és tradícióját nem kutatja. Ő csak annyit lát, hogy van egy állattartásnak nevezett dolog, ami valójában inkább egy nagyipari-, vegyszeres-, intenzív-, talajerő kizsaroló-, esetenként ráadásul GMO-s, — holokauszt.

Amiért a vulgár-vega a gyökér-okot elvéti, szükségképpen a megoldást is eltéveszti. A megoldás ugyanis nem pusztán a húsevés elhagyásában rejlik, hanem, ahogy a "Vissza a kezdetekhez - videó" és "Vissza a kezdetekhez II. - videó" posztjainkban is látható: az agrobiznisz organikussá és tradicionálissá transzformálásában. A Föld nem az állatok meglététől és megevésüktől szenved, hanem attól a beteg eszménytől, ami az Életet a profit mögé tette! Vagy ahogy Ernst F. Schumacher, a nyugat első öko- és buddhista közgazdászának leghíresebb művének címéből felsejlik: a Kicsi szép! (További bejegyzések a buddhista közgazdaságtan témában a GreenR-en!)

Nem kéne tehát az állattartás 20. és 21. századi "fürdővíz" körülményeivel együtt az egész húsevés "gyermeket" is kiönteni a Földről. A tradicionális őshonos tájfajták génmegőrzése és kulturális fenntartása (például a kárpáti borzderes szarvasmarha megőrzése) nem pusztán egy "természetvédelmi alfeladat" vagy egy "vidéki hobbi", hanem a globalizmus folyamatainak sötétségében valójában is az emberiség túlélésének a kulcsa! Lásd még: Harc a magokért: aki etet, az diktál...

A deszakralizáló antitradicionális felforgatóerőknek végtelenül tág a megtévesztésre való képessége, többek között legfőbb ismérve a sötét erőknek, hogy magukat fehérnek tételezik, a fehérről pedig feketét állítanak. Elég csak megnézni a történelmet, hogy hová vezettek a "felszabadításnak" hívott brutálisan véres forradalmak, a "felvilágosodásnak" hívott globális szellemi elsötétülés, vagy a világkormányi szándékok "egyenlőségteremtő" ökoterrorista genocídiumai!

Az pedig már tényleg észveszejtő, hogy a nyersvegánok odáig merészkedtek, hogy azt prédikálják: "nem kell, eldobandó, értelmetlen/lényegtelen, sőt, káros" az ötből az egyik őselemnek az ételbe kerülése. A hőről, vagyis a tűzről beszélek. Ők szeretnek főzés-sütés nélkül ételeket készíteni. Nos ezzel megint az a baj, hogy ezt ők evangelizálják, nem pedig a helyén kezelik. Való igaz, hogy a városi környezet a rengeteg sűrű és forró energiájával (finomliszt, porcukor, társadalmi zaj, ingergazdagság, elektroszmog, mikrohullámok (sütés és távközlés)) már sokszorosan túlterhelik az emberi szervezetet, amire jó megoldás tud lenni a nyersvegán étkezés hűvös-hideg-lenyugtató energiáinak beiktatása. De úgy evangelizálni, mintha ez lenne a megváltás és azonnal térjen rá az egész Föld erre, hagyjon ott kapát-kaszát-disznót és azonnal legyen nyersvegán, különben irgum-burgum nem fognak felszabadulni az állati lelkek és amúgy is el kell hagyni a tradíciót...?! Tessék?! Felfogod te a valódi tűz erejét, ami az ételeken keresztül a testünkbe, lelkünkbe, szellemünkbe tovább munkálkodhatna?! Látom nem hallottál még a Tengri hitről és fel sem fogod, hogy tűzből jöttél régen, s hogy a végtelen kék ég benned ég...

Flexitáriánus-e vagy?!

Létezik egy olyan hozzáállás, mely nem a fanatikus és szinte már fundamentalista vallási alapon gondolja el az étkezési szokásokat és azok számonkérését másokon. Létezik egy olyan, bár eléggé nyakatekert, de mégis rugalmas idegen szó, mely képes kifejezni azt, hogy az ember normálisan táplálkozik. Ez a flexitáriánizmus. (Itt: Külföldi szakpublikációk és egy előadás PDF.)

Nem önmagában a húsevést utasítja el, és nem is a növényevést, hanem a nagyipari/organikus tengelyen határozza inkább meg magát. A flexitár akkor és azért nem eszik húst, amikor az nagyipari-koncentrációstábor szerűen lett mindenfajta szellemi energia nélkül előállítva. De éppen ezért a nagyipari intenzíven vegyszeres zöldségtermesztést is elutasítja! Tehát azért eszik kevesebb húst, mert az manapság szennyezettebb és megbecstelenítettebb, mint általában a növények.

A vegaság nem egy neohippi new-age divat, ami egyeseknek alapot ad arra, hogy másokat gyűlöljön, csak mert húst eszik, hanem egy tudatos ökológiai választás kellene, hogy legyen.

A humánökológiai értelemben vett ökolokalizmus (helyi termék - helyi gazdaság) pedig radikális (radix, radicalis - gyökér, gyökeres) ellentéte a kozmopolitizmus globalómájának.

Az őshonos tájfajták és tartásuk megőrzése szervesen kapcsolódik az adott kulturális régióhoz, a különféle népek életébe beágyazott, a tradíció része!

Mit tart a legfontosabbnak ezen alábbi videó?! Egyél kevesebb húst, de elsősorban inkább tudd, hogy honnan jött!

Programajánló!

Edd meg amit főztél, avagy látvány-disznóvágás - balnabudapest.hu 

Január 25–26. között látvány-disznóvágást tartunk a Bálna előtt!

A két nap alatt kb. 30 db, 150-160 kilós, Fegyvernekről származó disznó kerül feldolgozásra. Munkaállomásokon csapatok mérik össze tudásukat a legfinomabb kolbász készítőjének járó elismerésért, a látogatók pedig böllérek segítségével ismerhetik meg a feldolgozási folyamat lépéseit.

A látvány-disznóvágás mellett sajtkészítő, sör- és pálinkafőző mesterrel is találkozhatnak az érdeklődők.

A disznóságok mellett megtekinthető a Bálnában kiállított, kézzel faragott Budapest-makett, több festő- és fotóművész kiállítása. A gyerekeket Mézeskalácsváros és rajzszakkör várja.

A rendezvényre a belépés díjtalan.

PPJ         2014.01.03.

Kísértetiesen hasonlítani kezdenek a jelen hazai folyamatok Argentína példáira. Mintha valami sötét - horribile dictu - sátáni erők kifejezetten átültetni kívánnák a Kárpát-medencébe a máshol már "jól bevált" ország-, nemzet-, és néppusztító gyakorlatokat.

"Rezsicsökkentés", "városi gettók", "oligarchák" és "tőkés integrátori agrármodell" némi "intenzív vegyszerrel" fűszerezve. Az apokalipszis szómagyarázatát alább megtalálhatjátok.

Az argentin rezsicsökkentés ára (MTI/Greenfo)

Folyamatos áramkimaradások keserítik meg az argentin főváros életét, miután a déli féltekén beköszöntő nyár közel 38 fokos kánikulájában újabb rekordokat döntött a Buenos Aires-iek áramfogyasztása. A fogyasztói árak befagyasztása miatt a szolgáltatóknak nem éri meg korszerűsíteni az elavult hálózatot.

A lakosság egy része - megelégelve a többnapos áramszüneteket - utcai tüntetéseket tart, egy férfi pedig életét vesztette kedden (helyi idő szerint), miután lövöldözésbe torkollott egy áramszünet miatti konfliktus.

Az Edenor áramszolgáltató társaság szóvivője azt mondta, hogy dolgoznak Buenos Aires-i lakosság ellátásának helyreállításán. Míg az argentin főváros másik nagy szolgáltatója, az Edesur reményét fejezte ki, hogy a szerdai nap végére fel tudják számolni az áramkimaradásokat.

Jorge Capitanich kabinetfőnök kijelentette, a kormány azt mérlegeli, hogy büntetést szab ki az áramszolgáltatókra, vagy akár államosítja is az érintett vállalatokat, ha nem tudnak gyors megoldást találni a kialakult helyzetre. Bírálók szerint ugyanakkor a kormányzat téves energiapolitikája - beleértve az ártámogatásokat és a fogyasztói árak befagyasztását - az oka annak, hogy a szolgáltatóknak nem kifizetődő korszerűsíteni az elavult argentin elektromos hálózatot.

Hetesi Zsolt kapcsolódó bejegyzése (Forrás: Facebook)

Van egy ország, nem nagyon messze, még ezen a bolygón. Argentínának hívják. 2000 körül államcsőd-közeli helyzet alakult ki, és a belváros sem volt biztonságos akkoriban. A tapasztalatokat egy Ferfal nevű orvos írta le, hasznos ötletekkel teli blogájában (érdemes olvasni).

Azt hinnénk, egy ország és az országban lévő vállalatok is tanulnak az esetből, mert ha szükségállapot lép fel, nem nagyon van áram, víz, élelem és általában profit sem terem.

De most olvastam, hogy még sokat kell tanulni, mert még nem tudják a leckét mindig. Az állam-főváros-energiaszolgáltató közötti vitás kérdések (és a profit kergetése) miatt elmaradtak bizonyos fejlesztések, a villamos átvitel korszerűtlen, és nem bírta a 40 C-os hőségben fellépő többlet terhelést, vannak helyek, ahol 2 hete nincs áram (és ilyenkor víz sem...)

Nem véletlenül kukorékolnak a magunk fajta szakértők: az ilyen helyzetekre nem akkor kell készülni, amikor eljönnek, hanem előtte. A "készüljünk a legjobbra" hozzáállás súlyos károkat szokott okozni. Minden rendszer tervezésekor a legrosszabbra kell készülni, mert így a rendszer ellenálló lesz.

Magyarországon is egyre több a szélsőséges időjárási esemény, és az ország mégis megbénul egy hóeséstől, emberek rekednek napokra a hóban, nyaranta egyre gyakoribb a hőhullám, az aszály. Ezekre mind sokoldalúan fel kéne készülni:
- alternatív energiaforrásokkal, hogy végre ne függjünk a beohzataltól és tiszta energiát termeljünk
- alkalmazkodóképes rendszerekkel, amik bírják a gyűrődést
- új mezógazdasággal, amely nem műtrágya- olaj- és vegyszerfüggő, és kezeli az éghajlati szélsőségeket
- emberekkel, akik értik és tudják mi történik köröttük (Humánökológusok! - greenr szerk.), a gazdaságban, az energiaforrások terén, az éghajlat tekintetében stb.

Amíg ez nincs meg, addig hasonlítunk a Titanicra. Nincs elég mentőcsónak. Nem szabad senkinek sem elfelejteni: a hajóra a gyárban szerelik a mentőcsónakokat, nem a tengeren.

A "dél-amerikai modell"...

Az agrokemikáliák permezetése Argentínában a kilencszeresére nőtt, az 1990-es 9 millió gallonnyi (~34 millió liter) mennyiség mára 84 millió gallonra nőtt (~318 millió liter). Mégis, a dél-amerikai ország széles körben figyelmen kívül hagyott jogszabályi zagyvalékokkal van teli, amik az embereket hihetetlen veszélyeknek teszik ki, a kemikáliák megfertőzik az otthonokat, osztálytermeket és az ivóvizet is! Az orvosok és tudósok figyelmeztetnek, hogy a kontrollálatlan permetezés az egész nemzet egészségét veszélyezteti!

Amikor Kishantosért küzdünk, akkor itthon még talán kevesek számára világos, hogy mit is okoz a nagyipari vegyszeres mezőgazdálkodás a talajoknak, vizeknek, a környezetnek és az embereknek! A Boston.com The Big Picture aktuális fotósorozata az agrokemikáliák hatását mutatja be Argentínában. Csak erős idegzetűeknek! Ezt akarják a döntéshozók itthon?!!!

Vegyszeres vagy bio?! 452 VS. 9000 hektár - összefoglaló Kishantos okán - GreenR

Ángyán József előadásából egy részlet. A "dél-amerikai birtokmodell" felé vezető jelek mutatkoztak meg a mai Magyarországon! Vidékpusztítás, vegyszerek, nagytőke...

A "professzionális" mezőgazdaság elpusztítja a vidéket! - mondja Ertsey Attila az ÉLŐLÁNC A FÖLDÉRT, Ángyán József szimpátiatüntetésen - Kossuth tér, 2012. május 10.

"Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket!" - (Jn. 8,32)

Apokaliptikus időket élünk, ezek a végidők, ha úgy tetszik, történelmi tekintetben a végórák, kozmikus vonatkozásban a végmásodpercek! Apo-kalüpszosz = lehull a lepel! Kishantos esete apokaliptikus következményekkel fog járni! Ezt kimondani és olvasni rémisztően hat, pedig ha megvizsgáljuk ezt az ógörög kifejezést, akkor ez a szóösszetétel annyit jelent, hogy lehull a lepel. Miért kellene félni attól, hogy lehull a lepel? Nem éppen azért jöttünk itt össze ezen a blogon is, hogy lehulljon a lepel?! Sose felejtsük el a szavak eredeti értelmét: a káosz sötét erőinek éppen az a célja, hogy úgy okozzon még nagyobb felfordulást az emberek között, hogy sem fejben, sem tettben: nem tudják a dolgok eredeti értelmét, és így nagyon könnyen meg/félre vezethetőkké válnak! [Ezt a rövid bevezetőt Bogár László - Méltóztassanak nem hülyének nézni minket! című előadásának első néhány percéből foglaltam össze, persze az egész előadást nagyon érdemes megtekintenünk!]

PPJ         2013.11.27.

Táj-tudat-tágító ökoprogramajánlónk kapcsán nézzétek meg bátran az alábbi két előadást, melyek segítségével objektív módon vehetjük számításba a magyar tájjal kialakított relációnk egészségességét. Nem lesz szép a kórkép, de ugye minden betegség egyben a gyógyulásra rámutató irányt is magában hordozza a figyelmes ember számára. Mivel a magyar nép többek között a mágusok-, táltosok-, gyógyítók-, javasok népe, ezért nem kételkedem benne, hogy ha megfelelő tudással fogunk ismét rendelkezni, akkor nemcsak önmagunkat, a társadalmunkat és a tájainkat, hanem ezen keresztül, önzetlenül, csakis önzetlenül, az egész világot is képesek leszünk meggyógyítani!  A témában korábban megjelent eddigi legátfogóbb cikkem, (MTVSZ.blog.hu / Pacsuta Péter: Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság VS nagyipari agrobiznisz) mind természetvédelmi-, tájökológiai-, fenntarthatósági-, és agrárpolitikai vonzatai miatt, főleg Kishantos okán, bátran ajánlom. Áldás!

Mennyire látjuk a múltunkat – Az alföldi táj 200 évvel ezelőtt
Előadó: Molnár Zsolt, tájökológus
2013. augusztus 18. (vasárnap), Apajpuszta (Magyarok Országos Gyűlése), Tanácskozó Közösségi Sátor

Élet, tér, vidék – a feltámadás alapjaihoz
Előadó: Balogh Péter, gazdálkodó geográfus (Az előadó honlapja: emberestisza.blogspot.hu)
2013. augusztus 18. (vasárnap), Apajpuszta (Magyarok Országos Gyűlése), Jövőkép sátor

Új térkép a globális erdőirtásról - Greenfo.hu

Az erdőirtás és -telepítés mértékét ábrázoló új, nagy felbontású globális térképet hoztak létre kutatók a Google Earth segítségével. Az interaktív online eszköz bárkinek elérhető és figyelemre méltó felbontással – 30 méter – nagyítható. A térkép a 2000 és 2012 közötti tartományban mutatja meg a világ erdőtakaróját a Landsat-7 műhold 650 ezer felvétele alapján. Ez időszakban a Föld összességében Mongólia területének megfelelő méretű erdőtakarót veszített el.

Tanulmányuk a műholdas felvételek alapján számos kulcsfontosságú eredményt közöl az erdőtakarók változásáról 2000 és 2012 között. Eme időszakban a Föld 2,3 millió négyzetkilométernyi erdőséget veszített el az erdőirtás, tüzek, betegségek és viharok miatt. Eközben 800 ezer négyzetkilométernyi új erdőre is szert tett, így összességében a nettó veszteség 1,5 millió négyzetkilométer.

Régen Magyarország ⅔-át erdők borították, ma az erdősültség 20-21%-os, ebből a természetközeli erdő csupán 6-7%. Teljesen természetes állapotú (ős)erdő nincsen, és problémát okoz a telepített erdők nagy aránya. De elmondható, hogy az erdőterületek folyamatosan növekednek hazánkban. A térképet évente frissítik majd, és fel lehet használni az erdőkezelési programok hatékonyságának kiértékelésére. Ezenkívül segítheti a környezetvédő szervezeteket az erdőirtás hatásainak – beleértve a biodiverzitást érintő veszélyeket, a széntárolást és a klímaváltozást - nyomon követésében.

PPJ         2013.11.26.

"Feltűnően keveset hallunk arról a minket és szuverenitásunkat is nagymértékben érintő világgazdasági megállapodásról, amit sok szakértő a létező eddigi legnagyobb kereskedelmi egyezménynek nevez. Már több mint egy éve folynak a tárgyalások az EU és USA közötti szabadkereskedelmi megállapodásról, mely gyakorlatilag egy egységes szabadpiaci egységgé tenné a világ két legnagyobb gazdaságát. Az egyezmény viszont számos veszélyt is magában rejt, könnyen lehet, hogy az egyezményt követően kötelező lesz a GMO-kat és az évek óta betiltott rákkeltő vegyszereket beengednünk Magyarországra." - írja Simon Gergely, a Greenpeace regionális szakértője

Korábbi kapcsolódó bejegyzések:
"Ökopolitika" - tagok legyünk vagy szabadok?
A globalizáció politikai trilemmája
GMO: Néhány kilóra megvett magyar tudós és a kilónyi tumorok

A készülő nemzeti biodiverzitás stratégiához benyújtott Magyar Természetvédők Szövetsége véleményében így fogalmazott:

"Felhívjuk továbbá a figyelmet az Európai Unió és az Egyesült Államok között az idei évben megindult szabadkereskedelmi tárgyalásokra (...), amely az egyik legnagyobb veszély, ami a biodiverzitással kapcsolatos eddigi erőfeszítéseinkre leselkedik! A készülő szabadkereskedelmi megállapodás veszélybe sodorhat minden olyan vívmányt, amelyet az elmúlt évtizedek során a környezet- és természetvédelem során elértünk. Különösen hazánk Alaptörvényben is rögzített génmódosítás-mentességére jelent nagy veszélyt ez a megállapodás. Ezért mindent meg kell tenni, hogy e megállapodás létrejöttét megakadályozzuk. Ebben jelentős szerepe kell vállalnia a VM mellett az NGM-nek és a KüM-nek is."

Ehhez kapcsolódóan ajánljuk George Monbiot cikkét a Guardianből:

This transatlantic trade deal is a full-frontal assault on democracy

Brussels has kept quiet about a treaty that would let rapacious companies
subvert our laws, rights and national sovereignty

PPJ         2013.11.18.

Hogyan gondolkodunk? „A hatékonyabb termelési és felhasználási technológiák megoldják a környezeti problémákat!” Ismerős a megállapítás? Ez talán az egyik legtöbbet használt érv például az energiahatékonyságot növelő technológiák fejlesztése mögött, hiszen a fenti logika mentén minél jobban hasznosítjuk az erőforrásokat, annál kevesebbet kell felhasználnunk belőlük. Elméletileg. Ugyanis egy 1800-as évek közepén élt angol közgazdász szerint ez közel sem ilyen evidens.

Az autóipar vívmányai miatt ma már sokkal kevesebb üzemanyag elegendő egy kilométer megtételéhez. Úgy tűnhet, ez jelentős környezetvédelmi előrelépés, csakhogy az üzemanyag- fogyasztás összességében semmivel sem csökkent, sőt! Mivel sokkal kevesebbet kell fizetni egy kilométer megtételéért, ezért az emberek ma sokkal többet közlekednek autóval. Vajon a hulladékkal kapcsolatban is így járunk? Két kutató azt vizsgálta, hogy egy egyetemi mosdóban a diákok mennyi papírtörlőt használnak a kézmosás után. Az első felméréskor a mosdókban csak hagyományos kuka volt, a második alkalommal olyan kuka, melyen jól látható módon feltüntették, hogy újrahasznosításra kerül a tartalmuk. Megdöbbentő, de a diákok 16%-al több papírtörlőt használtak, ha tudták, hogy azok újrahasznosításra kerülnek. Ennél is megdöbbentőbb eredményt hozott egy ollóteszt, ahol a diákokat arra kérték, hogy teszteljenek ollókat papírlapokon. A kísérletnek természetesen itt is a papírfelhasználás mérése volt a célja. Azon diákok, akik újrahasznosításos matricával ellátott kukába dobhatták a papírhulladékot háromszor (!) több papírt pazaroltak a tesztre, mint azon társaik, akik nem tudták, hogy újrahasznosítják a hulladékot.

Ezzel igazolódott, hogy az újrahasznosítási lehetőség növeli a fogyasztást - hasonló módon az alacsonyabb fogyasztású autókéhoz. Az újrahasznosítás ténye "felment" a pazarlás kellemetlen érzése alól, ez pedig környezetvédelmi szempontból kifejezetten káros. Ezért nem csak azt kell szajkózni, hogy újrahasznosítunk, vagy épp az autók kevesebb üzemanyagot használnak, hanem azt is, hogy ezzel együtt is takarékoskodnunk kell a felhasznált anyagokkal. (Forrás: Élet és Tudománynak 2013. év 42. szám 1337. oldal)

Jevons-paradoxon (visszapattanó hatás) - Wikipédia

A Jevons-paradoxon, Jevons-hatás vagy visszapattanó hatás a gazdaságtudományban egy feltételezés, miszerint azok a technológiai fejlesztések, amelyek egy erőforrás kihasználásának hatékonyságát javítják ahelyett hogy csökkentenék az erőforrás használatát, valójában növelik azt. 1865-ben az angol William Stanley Jevons közgazdász figyelte meg, hogy technológiai fejlesztések, amelyek a szén hatékonyabb felhasználását tették lehetővé a szén nagyobb mennyiségű felhasználásához vezettek az ipar több területén.

Richard York: ÖKOLÓGIAI PARADOXONOK - William Stanley Jevons és a papírmentes iroda

E helyütt két társadalmi-ökológiai paradoxonra hívom fel a figyelmet. A Jevons-paradoxon azon a megfigyelésen alapszik, hogy egy természeti erőforrás kiaknázásában bekövetkező hatékonyságnövekedéssel gyakran jár együtt az erőforrás fogyasztásának növekedése. Hasonlóan, a papírmentes iroda paradoxona szerint a természeti erőforrások helyettesítőinek kifejlesztése nem minden esetben vonja maga után az adott erőforrás felhasználásának csökkenését, sőt, alkalmanként annak növekedéséhez vezet. E két paradoxon kétségbe vonja, hogy a technológiai előrelépések önmagukban minden körülmények között a természeti erőforrások megőrzését eredményezik.

Bakos Tímea és Megyeri Nóra: Technológia, mint teljes körű megoldás? - Környezetvédelmi paradoxonok

Egyik tipikus példája a Jevons-paradoxonnak, amikor egy vállalat úgy dönt, hogy energiatakarékosságba kezd, melynek eredményeként költséget takarít meg. A megtakarított költségből vagy növeli a termelést vagy csökkenti a termékei árát. Erre lehet a fogyasztók részéről az a válasz, hogy megnő az adott termék iránt a kereslet (direkt visszapattanó hatás) vagy az ennek a cégnek a termékein megtakarított pénzt más termékekre költik. Egyik esetben sem történik valódi környezetvédelem.