Múlt hét pénteken 10 órakkor vette kezdetét a Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karának diplomaosztó ünnepélye.
A díszes szavakat csak a földre hullott igazság törte meg, ugyanis egyik percről a másikra (én észre se vettem hogyan, mert a sorok között ülő páromat fotóztam) kiáltványok lepték el a padlót és a virágládákat.
Az ALMA MATER-emnek, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetnek (KTI) ugyanis elege lett a tanárok meghurcoltatásaiból és az intézet megaláztatásaiból. Ezt a nevüket okkal nem vállalók ügyesen papírra vetették, hogy minden a diplomaosztóra érkezett szülő, rokon és ismerős feleszméljen, hogy az egyetem nem úgy működik, ahogy kellene, mert kiváló szakembereket és tanárokat, plusz egy egész intézetet szorongat a Solti-Hornok-Soósné "triumvirátus"!
ÉN SEM HAGYOM A KIVÁLÓ ÉS MAGAS SZINTEN ELISMERT ALMA MATEREM BEMOCSKOLÁSÁT! ÉLJEN AZ ÁNGYÁN JÓZSEF ÁLTAL ALAPÍTOTT KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET, A TECHNOKRATA IPARI MEZŐGAZDASÁG ÉS SAJÁT ZSEBÜK HELYETT A FENNTARTHATÓ VIDÉKI GAZDÁLKODÁST ELŐTÉRBE HELYEZŐK, ÉLJENEK A KTI-BEN KÉPZETT TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKÖK ÉS A KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKÖK!
1. Galileo Galilei 2. Marie Curie 3. J. Robert Oppenheimer 4. Isaac Newton 5. Louis Pasteur 6. Stephen Hawking Albert Einstein 7. Carl Sagan 8. Thomas Edison 9. Aristoteles 10. Neil deGrasse Tyson 11. Richard Dawkins 12. Charles Darwin
Korábbi bejegyzésem után, ismét csak egy rövid kérdésem lenne. Sok fekete pontot fogok szerezni, de tudom, hogy kik fognak az oldalamon állni, ezért fel merem tenni.
Mit képzel magáról, kinek képzeli magát Hornok László?
Beszól Fülöp Sándornak. Beszól Ángyán Józsefnek. Beszól Darvas Bélának.
Miért? Mi a baja ezekkel a tudósokkal? Milyen tudósokkal nincs baja, ha velük van? Mi baj van a Zöld Ombudsmannal, az ország egyik legjobb agrármérnökével és a GMO-Kerekasztal létrehozójával?
Lefordítanám Hornok doktor szavait: "azt a levelet amit Ángyán József megbuktatására írtam és a Professzorok Batthyány Körében köröztettem szokásos módszerem szerint, a nyilvánosságra kerülést követően már nem merem a nevemmel vállalni. Már csak azért sem, mert Jóskát közben kinevezték és a frontális támadás egy ideig reménytelen. A továbbiakban az Akadémia homályából szervezem az ellenállást. Heszkyvel pedig mielőbb egyeztetnem kell..."
Miért ő az agrár ALMA MATER-em rektor-helyettese?
Mert tekintete acélos, gerince gumi, kukoricája GMO... :D
Továbbá:
Hornok László levelének tartalma, szándéka, és stílusa méltatlan, és elfogadhatatlan lenne még akkor is, ha csak a sarki fűszeres írta volna. Csakhogy ezt a levelet, az MTA rendes tagja, a SZIE rektorhelyettese írta...
A levélből kibontakozó szemléletmód választ ad arra a bennem sokszor felmerülő kérdésre, hogy hogyan lehetséges, hogy a nagy múltú Gödöllői Agráregyetem mezőgazdasági kara - ahol magam is két diplomát szereztem - nem tudta felvenni a lépést az agrár és vidék tudományok fejlődésével, és hiába vannak az egyetemen kiváló tudósai a témának - a korszerű szemlélet nem hatja át az egyetemi oktatás egészét, és nem alkalmazkodik a mai kor igényeihez. A mezőgazdaságot ma már nem tekinthetjük csak a gazdasági ágazatok egyikének. A mezőgazdaság az élet alapja, hatással van a tájra, a természetre, a környezetre,az emberi közösségekre, a kultúrára és a helyi gazdaságra Éppen ezért olyan mezőgazdaságra van szükség mely képes megfelelni olyan új kihívásoknak, mint az éghajlatváltozás, a biológiai diverzitás csökkenése, a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság, és a társadalmi elvárások. A rektorhelyettes úr levelében tetten érhető, hogy a fenntartható mezőgazdaság, a vidékfejlesztés - és a kapcsolódó tudományok: ökológia, rendszerelmélet, ökotoxikológia, természet és környezetvédelem, tájgazdálkodás, vidékfejlesztés, ökológiai gazdálkodás nem is léteznek számára. Hogyan lehetséges ez? Ennek a szemléletnek köszönhetjük, hogy a magyar vidék olyan súlyos gondokkal küzd, amivel nem szembenézni már egynesen bűn, ahogy ezt Csatári Bálint a magyar vidék állpotáról végzett kutatásai is igazolják. (Csatári Bálint az MTA Regionális Kutatások Központjának volt igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszékének docense.)
- írta Ácsné Éva, biogazda, agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök
TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Veszélyeztetett vizes élőhelyeink: a lápok
A dunakeszi tőzegláp hosszú idő óta áll a médiaérdeklődés központjában egy már eddig is nagy vihart kavart természetvédelmi ügy kapcsán. A történet lényege dióhéjban annyi, hogy természetvédelmi szempontból értékes területen Budapest körzetében szeretnének a meglévő áruház mellett egy új épületet és egy autóparkolót építeni.
A dunakeszi tőzegláp példája kapcsán érdemes a konkrét eseten túlmenően beszélni arról, hogy miért fontos hazánk természeti értékeinek a megóvása és ezen belül is a lápok védelme. A lápok csodálatosan sokszínű, páratlanul érzékeny és veszélyeztetett vizes élőhelyek amelyek magyarországi maradékainak védelme elemi érdekünk és kötelességünk.
A természet védelmérıl szóló, 1996. évi LIII. törvény 23. §. (2) bekezdése értelmében Magyarországon a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi láp. Ez az úgynevezett ex lege védelem hivatott elősegíteni, hogy a megmaradt, minden tekintetben sajátos, kiemelkedıen értékes lápi életközösségek, élőhelyegyüttesek, amelyek történelmi, történeti földrajzi, természetföldrajzi tekintetben egyaránt a régi idők hírmondói, fennmaradjanak hazánkban.
Tudjuk, hogy minden tekintetben érzékeny kérdést feszegetünk, hiszen a lápok kérdése egyaránt megközelíthető természettudományos, jogi, társadalmi vagy akár urbanisztikai szempontból is.
Kép: Bojkott Auchan!
Mindezen szempontok alapján tartjuk fontosnak egy olyan tudományos konferencia összehívását, amely a dunakeszi láp konkrét esetéből kiindulva olyan, a természetvédelem szempontjából lényeges kérdéseket vet fel, amelyek nem csupán a természettudományban jártasak, hanem a széles nyilvánosság számára is értékesek és érdekesek lehetnek.
A tudományos fórum résztvevői bemutatják a tőzeglápok kialakulását, fejlődését, általában a biológiai sokféleség jelentőségét, a beruházások ökológiai vonatkozásait, feltárják a jogi összefüggéseket és a társadalom szerepét környezetünk alakulásában.
A 2010. június 3-i lápokról szóló konferencia – amelynek előadói a maguk területén szaktekintélynek minősülnek – alkalmas lehet arra, hogy ebben az összetett kérdésben fogódzót adjon akár a tudományos élet képviselői, akár a téma iránt érdeklődők számára.
MEGHÍVÓ Veszélyeztetett vizes élıhelyeink: a lápok
Időpont: 2010. június 3., 14:00 - 17:00 óra Helyszín: Országgyőlési Biztosok Hivatala, 1051, Budapest, Nádor u. 22., Díszterem Minden előadás 20 perces, utána 10 perc áll rendelkezésre a témához kapcsolódó kérdések feltevésére és megválaszolására.
A konferencia programja
14:00 – 14:30 Regisztráció
14:30 Vida Gábor akadémikus, genetikus: A biológiai sokféleség
15:00 Borhidi Attila akadémikus, botanikus ökológus: Magyarországi láptípusok. A hazai láptörvény szövege és értelmezése
15:30 SZÜNET
15:45 Teszár László főosztályvezető helyettes: A lápok jogi szabályozása
16:15 Lányi András egyetemi docens: A társadalom szerepe környezetünk alakításában. A civil szféra és a hivatalos szervek együttmőködése és ütközése.
16:45 Kérdések és hozzászólások
A konferencia moderátorai: Kriska György és Sarkadi Márton
A konferencia szervezésével kapcsolatos tudnivalók: A konferencián csak a kriska@ludens.elte.hu eposta címen történő előzetes (nevet és munkahelyet is tartalmazó) regisztrációval lehet résztvenni!
Sokkoló és megdöbbentő film ez a dernarmot által ajánlott History Channel-es Life after people. A film kronológia mentén halad, 1 évtől 10.000 évig tartó skálán és sorra veszi ahogy letűnik az emberi civilizáció.
A film nem az eber eltűnésének forgatókönyveivel foglalkozik, tehát nem nukleáris katasztrófából vagy ökokatasztrófából indul ki, egyszerűen csak abból, hogy mi van ha holnaptól az óra mikor csörög, már senki sincs az ágyban. A Föld emberi lélekszáma: 0.
36. óra
A szivattyúkat nincs aki kezelje és beindítsa, ezért a világ metróalagútjait és állomásait elönti a víz. Már, amik vízszint alatt vannak. Igen, emberi közbenjárásra szárazak csak.
1. napok
Látszik, hogy amerikai az alkotás, mert már az elején aggodalmaskodik a házikedvencek sorsa felől. De hát nem épp mi HÁZiasítottuk a kis szőrmókokat? Akkor meg mit parázunk, hogy be vannak zárva a lakásokba: igen, nagy részük megdöglik miután mi eltűntünk. Tudjuk, hogy mire szorulnak és, hogy nem életképesek. A kis pincsiknek befellegzett, csak a "rendes" kutyák élik túl az ember utáni létet. A film további perceket áldoz a kiskedvencek poszthumán életének tárgyalására: a mindenben közepes kutyák élik túl az ember hiányát, és bár nem nyernek szépségdíjat, de az élet megpróbáltatásain a mindenre alkalmas (nem túl rövid, nem túl hosszú lábó, nem túl kicsi pofájó, nem túl nagy pofaszerkezetű) kutyák lesznek csak úrrá. Érdekes: vajon nem épp gy van az embereknél is? A mindenre alkalmas él túl, a specialista azonnal hasznavehetetlen szükséghelyzetekben.
Az erőművek leállnak, nem, nem leolvadnak az atomerőművek, hanem érzékelik a megtermelt energia fel nem használtságát (emberek híján, ugyebár) és önmagukat leállítják az áramkörök és programok. Az egyetlen erőmű ami tovább üzemel, a Hoover-gát. Mindenhol máshol a világon a fények kialudtak, az erőművek leálltak. A különböző okú tüzeknek már semmi sem szab határt, benyomulnak a városokba is, Róma újra lángokban áll.
1. év
Egy év után a városok és falvak még felismerhetőek. De az egybefüggő tömör felületek meggyengültek. Lenyűgöző a növények ezen képessége. Képesek lerombolni valamit akár néhány éven belül. Hogy a bálványfát (Ailanthus altissima) vagy a pitypangot (Taraxacum officinale) mennyire nem győzhetjük le azt csak most láthatjuk nagyon jól - nézzetek szét a vasúti töltések mentén, milyen bálványfa kolóniák szaporodnak el, az elhagyatott réteken pedig milyen pitypangtengerek vannak!
5. év
A világ autóútjai eltűnőben vannak, a zöld növényszőnyeg kezdi befedni. A moszkvai Vörös tér is zöld színben pompázik már. Az oda szélfútta talajon az első nitrogénkötő növények (herefélék, lucerna) megjelennek és elhalásuk után további humuszréteg keletkezik. Előkészül a terep a nagyobb producens szervezeteknek. Az ember uralma a természet fölött, mindig csak képzelgés volt. A Central Parkból buja erdő lett öt év alatt.
20. év
Hogy mi történik húsz éva alatt, ha egy területen nincs ember, arra konkrét példával szolgál a történelem: Pripjaty városéval, vagyis a Csernobiltól 16 km-re fekvő kitelepített városéval. Az ember eltűnése húsz éva alatt ellensúlyozta a nukleáris katasztrófa kezdeti pusztítását. Magyarul jobb ha nem vagyunk, mint ha vagyunk. A gímszarvas állománya a Vörös-erdőben (a sugárzás által legsúlytottab terület) teljesen helyrejött már húsz évvel a katasztrófa után. A vadkan populációja ezen a területen 15x nagyobb, mint "a Zónán" kívül. Az élet sokkal rugalmasabb, mint gondolnánk. Az ember eltűnésével az élet nem áll meg. A hirtelen evakuált óvoda műanyag játékai közt a betört ablakon ki-be közlekedik a bagoly, bagolyköpet mutatja a párkányon, hogy a vadon visszafoglalta a területet.
25. év
Az ablakok az épületeken betörnek a kiszáradó és merevvé váló tömítések miatt. A világ városainak épületeibe így beáramlik a huzat, a felszíni ellenállás megváltozásával egészen más erők hatnak az épületekre. A szél port és növénymagokat szállít az emeleti irodákba. A villámhárítók karbantartás nélkül elrozsdásodnak, a villámok levezetése helyett emeleti tüzeket generál. Az USA-ban az ember eltűnésével újra fél millióra nő a farkas populációja, ez annyi, mint a bevándorlás kora előtti állapot. Amerika újra nincs felfedezve...
40. év
A belváros még áll. A külvárosi részek már "attack" alatt állnak. A természet kezdi teljesen visszahódítani.
50. év
A legjobb ember által alkotott struktúrákon is meglátszik már a pusztulás. Minden ember alkotta dolog magában hordozza a saját pusztulásának csíráit. A hidak, a kő-, fa-, acél- és vasépítmények mind kikezdődnek az idő vasfoga miatt.
70. év
A nem betonból készült-, tehát kő és föld gátaknak világszerte vége: nem bírják a nyomást, karbantartás nélkül a víz újra utat váj.
75. év
A világ 600 millió autójából már csak rozsdahalmok maradnak. Autóra nem emlékeztető vashalom szerűségek.
90. év
A kőből készült építményekből alig marad valami.
100. év
A Brooklyn-híd szétesik. A Golden Gate szétesik. A CD-k és DVD-k elvesztették az adataikat. A könyvek elporladnak és szétesnek. A fényképek és a cellulózfilmek szétesnek. Ironikus, de a mi "fejlettségi szintünkön" sokkal kevésbé tudtunk maradandóbbat alkotni, mint az előző kultúrák.
150. év
A metróalagutak gerendái a vízben állva, de szárazon is már nem bírják tovább a kiképzést. Az utcák világszerte beszakadnak le a metró szintjére. Már a belvárosokat is benőtte a növényzet. Az életbenmaradt macskák lesznek az új magasalti szintezettségű tápláléklénc csúcsragadozói (a film amerikai lévén New Yorkból indul ki). A magas épületek közti közlekedés miatt lehet, hogy a repülő mókusokhoz hasonlóan repülő macskák alakulnak ki. A kutyák ennyi év alatt falkákba tömörültek, újból visszanyerték korábbi, háziasítás előtti viselkedésformáikat. Az óceánokban újra pezseg az élet.
Történetileg az óceánokat az ember egszerre kétféle dologra is használta: éléstárnak és WC-nek. Ennyi év alatt viszont az ember nélkül a tengerek és óceánok élővilága kiheverte a rá nehezedő (halászati és emberi szenny-beleürítési) nyomást és újra teli van élettel.
200. év
Minden vas és acél jelképünk (pl. Eiffel-torony. London Eye) a pusztulás szélén áll. A 7 évente teljesen újrafestett Eiffel-torony az ember nélkül mindjárt összedől.
300. év
Avagy a nagy összeomlások kora. A Sears Tower összeomlik, az Empire State Building úgyszintén.
500. év
A vasbeton szétesése. A beton lúgos környezete nem védi már a benne lévő vasmerevítéseket, mert a modern beton, ellentétben az ókori társával, sokkal nedvesebb összetételű. A betonban tehát a vasmerevítés felduzzad, korrodál és sokszorosára nőve szétfeszíti a betont.
1000. év
A városok felismerhetetlenek. Mind zölden virítanak. A vízmosások újra visszahódítják helyüket. A film rengeteg példát hoz, ahol a városon azelőtt vízfolyás folyt keresztül, ott most újra patakok csörgedeznek, de úgy képzeljétek el, mint a Mátrában! A városok helyén zöld szőnyeggel befedett dombok és hegyek alakulnak.
10.000 év
Eddigre mindennek vége. Már szinte teljesen nyomunk veszett. A SETI szerint a Földről az idegenek számára a világűrbe sugárzott jeleink 1-2 fényéven belül szétesnek és értelmezhetetlenekké válnak. Amíg eltelt 10.000 év, addig ezek a jelek a következő naprendszert se érték el. Mire valaki üzenetünket kapná és idejönne, már semmit se találna. Ami megmaradna: Gízai piramisok, Kínai nagy fal, Mount Rushmore. Igen, a Mount Rushmore. Kőkemény gránitba faragva egy ökológiailag stabil helyen, aminek egyetlen ellensége a rázúduló záporeső. A Mount Rushmore épen marad. Ha látni fogják idegenek a Mount Rushmore-t, akkor bizony tátott szájjal, mert már fogalmuk se lesz, mire utalhat vajon.
300.000 év
Ennyi idő alatt lett a majomból ember. De az evolúció nem célzott!!! Könnyen lehetséges, hogy nem történik meg még egyszer az a csoda, hogy a fejlett eszközhasználat valamelyik majomnak eszébe jut. A felvirágzás az ember eltűnése után egyáltalán nem biztos!
Ha a Föld 4,5 milliárd éves létét 24 órába sűrítenénk, ez a 10.000 éves szakasz csak egy másodperc töredéke lenne és körülbelül fél percet létezett volna az ember a Földön.
Utolsó kommentek