Az információ szép: vulkán vagy repülő?

PPJ         2010.04.23.

Szép, amikor egy eldöntendő kérdés eldől. Így már alaposan örülhetek a hamufelhőnek...

Már maga a forrás is megér egy misét és már szerepelt is a blogon. Az adatok, amiken a "grafikonok" (igazából meseszép és találóan ötletesen könynen érthető adatvizualizációk) alapulnak pedig nem légbőlkapottak - mint egy választási verseny előtti grafikonnak csúfolt pártszínű manipuláció - hanem megalapozott forrással rendelkeznek. Így van ez a vulkán vs replő ügy esetében is, olyannyira, hogy saját maguk kértek elnézést a korábbi (de azóta már alul szintén ápdételt) hibás számokért. Tanulhatnának tőlük "néhányan" e tekintetben!

Szóval a lényeg. Nincs itt semmiféle nyafogásnak helye! Örüljünk, hogy működik a lemeztektonika csodája, a vulkánosság, mert miatta sok kieregetett CO2-t megspóról a nem közlekedő repülőtömeggel a Föld. Nem úgy, mint a nemzetközi klímakonferenciának csúfolt pogácsaturizmussal.

Planes vs Volcano: Who's emitting the most CO2?

Az adatok még egy szempontból ütősek a zöldeknek! Tényleg úgy gondolják a klímaszkeptikusok, hogy a vulkánok okozzák a globális felmelegedést és nem az ember?

Amúgy meg :D I feel sorry for every news reporter that has to say "Eyjafjallajökull"

         22 hozzászólás

Címkék: vélemény kép tudomány repülő klíma vulkán klímaszkeptikusok hamufelhő eyjafjallajoekull

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

James Lovelock szerint az emberek túl hülyék

PPJ         2010.04.03.

Egyet értek! Az emberek túl hülyék. Sokan megszólnak engem mikor ilyet jelentek ki. Ki lenéz, ki még jobban hadakozik ellenem, ki elbizonytalanodik, ki ki csatlakozik hozzám mikor lehülyézem és kifejtem okát.

http://static.guim.co.uk/sys-images/Environment/Pix/columnists/2010/3/29/1269860393978/James-Lovelock-001.jpg

Hát most "A" Mester magyarázza el a dolgokat. Ha valakire lehetünk tekintéllyel, akkor Ő az.

Felteszi azt is, hogy ilyen speciális időkben a demokrácia a legnagyobb akadálya a problémák megoldásának (természetesen itt tudományos meritokráciára céloz, nem totalitárius rendszer bevezetésére - a szerk.). Szerinte a legjobb lesz ha falakat kezdünk építeni a városok köré, mert a hülye embereket csak az első drasztikus tengerszint emelkedés fogja végre kizökkenteni a folyamatos hitetlenségből, kétkedésből és tunyaságból. Vagy egy visszatérő homokvihar a Közép-Nyugaton. "Nem vesszük elég komolyan a globálsis klímaváltozást, míg össze nem omlik az Antarktisz egyik óriási gleccsere. Csak az lenne 'az esemény', ami megváltoztatná a közvélekedést. Még egy IPCC jelentés csak úgyanúgy idióta kritikákat eredményezne." - mondja.

Olvasd el a teljes cikket angolul a Guardian honlapján!

         21 hozzászólás

Címkék: tudomány klíma james lovelock klímaszkeptikusok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A tudomány vége

PPJ         2010.03.19.

Megpróbálom szavakba önteni, amit gondolok. Feltétlenül írjatok kommentet, ha valahol nem tiszta a logikám.

Először is nézzük meg ezt a videót!

Hát nem csodálatos? Eddig nem is tudtunk róla! Ahogy erről sem tudtunk eddig: nasa felfedezés (magyarul is írtak róla).

No akkor belekezdek. Van az ember. Van a tudománya, amivel elég sok mindent ki tudott már deríteni. De, amint az előbbi két videó is mutatja, lesz olyan dolog, amit sosem tud majd a tudomány kideríteni! Ugyanakkor nem szabad ettől még azt gondolnunk, hogy keveset tudunk. Tehát egyrészt kézzelfoghatóvá vált számunkra a világ, másrészt már nem szabad mondákra, mesékre, hiedelmekre, vagy mondjuk ki, vallásra hagyatkozni, mikor a nem megismert dolgokról beszélünk.

(Nem kérdőjelezhető meg a klímaváltozás - Greenfo)

Én a közép utat választom. Tudom, hogy a világot nem isten teremtette, de tudom, hogy sosem tudhatunk meg mindent. És, hogy miért olyan fontos ez? Ökológia! Fenntarthatóság! Etikusság!

Milyen alapon pusztítjuk mi emberek az ismeretlent?

Ismertük mi eddig ezt a csodálatos mélytengeri polip-tintahal-szerűséget? Tudtuk, hogy a jégtakaró alatt is élnek rákfélék?

Akkor milyen alapon szennyezzük mi az óceánt, és írunk alá egyezényeket a megmentésére, ha azt se tudjuk mi merre mennyi? Nem tudom világos-e, amit mondani akarok. Nem fogunk tudni sohasem az összes esőerdőben élő faj kilétéről (egyetlen fesőerdei fán csupán rovarból(!) 60.000(!) különféle faj él) . De épp ezért nem engedhetjük meg magunknak még egy fa kivágását, a levegő globális szennyezését, a csapadékviszonyok globális megváltoztatását!

Épp ezért? Miért is? Nem tudjuk, hogy ezek a ritka fajok milyen szerepet játszanak a Föld ökoszisztémájában. Nem elképzelhetetlen (főleg mert történtek már a múltban ilyen események), hogy épp ezekből a fajokból csupán akár egyetlen egy is olyan kulcszerepet tölt be általunk még fel nem fedezett kapcsolati hálókban (táplálék, energia, kommunikáció, feedback), hogy ha kipusztul, akkor összeomlik a bioszféra egy kisebb, vagy akár nagyobb része. És akkor még csak egy fajról beszéltem, pedig naponta 200-300 pusztul ki!

(Pillangók és szitakötök a kihalás szélén - Greenfo)

Tehát nem azért kell vigyázni az élővilágra, mert "az benne van a Bibliában" meg "teremtett világ védelme", és nem is várhatjuk, hogy majd csak akkor vigyázunk rá, ha az utolsó (tíz a kétszázezrediken) talajlakó baktérium szerepét is teljesen feltártuk a tudomány segítségével.

Eleget tudunk! Eleget tudunk arról, hogy miért fontosak, és eleget tudunk arról, hogy ha tovább pusztítjuk az élővilágot, akkor a folyamatos rendszerösszeomlások (már most is azok vannak, félreértés ne essék) miatt, menthetetlenül elpusztulunk.

Ez legyen az emberiség új ökoetikája! Nem az utólag felkiáltás etikája, hogy "hú bassza meg, ezt már nem kellett volna, látod mit tettél?!", hanem az előre gondolkodás (előre félés) etikája, vagyis hogy, "biztos ettől a lénytől is függ az életem, ha ő nem lenne, akkor én sem élhetnék". Ez lenne egyben az evolúció bevallása és a felelősség be/felismerése is.

         6 hozzászólás

Címkék: vélemény videó tudomány vallás természet ökológia fenntarthatóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A közgazdaságtudomány végórája

PPJ         2010.03.14.

Beszélgetés Hazel Hendersonnal

Az angliai születésű autodidakta Hazel Henderson az amerikai környezetvédő mozgalomban érett "alternatív" közgazdásszá, jövőkutatóvá, lapszerkesztővé, számos jónevű kutatóhely munkatársává.

A teljes beszélgetés itt olvasható. A beszélgetés a 3. Part nevű ökológiai folyóirat 1. számából származik. A 3. Part azoknak készült anno, akik a környezettel, egymással és önmagukkal való együttélés új útjait keresik. Még most is mily aktuális!

Itt egy általam kivonatolt rövidített verzió lesz közölve, amiben főleg a természethez kötődő kapcsolatunkról lesz szó: 

Kérdező: A könyveiben azt írja, hogy a közgazdaságtudomány álruhába bújtatott politika, nem tudomány, ezenkívül a közgazdaság különböző fogalmait is kritikával illeti - szinte az egész tudományt. Miért teszi ezt, és mik a mozgatói ennek a radikális kritikának?

H. Henderson: Nos, a mozgatórugói ma már közismertek minden állampolgár számára. A közgazdaságtudomány számításon kívül hagyja a Lét alapvető létrehozóját és fenntartóját, a Természetet: továbbá a mennyiségileg nem meghatározható társadalmi árfolyamokat és emberi problémákat. Van szerepe a közgazdaságnak, természetesen, de ez nagyon is korlátozott. Akkor értelmezték helyesen a közgazdaságot, amikor egyszerűen könyvelést jelentett. A közgadaság akkor vétett, amikor gyakorlatba hozta ezt az egyfajta imperializmust, és megpróbálta úgy kiterjeszteni, hogy mindenre rá lehessen húzni. És ez nagy bűn. Sokdimenziós világegyetemben élünk, a természetes világnak annyi dimenziója van, hogy a gondolat, hogy egyetlen tudományos séma összefoglalhatja e világegyetem minden dimenzióját, vagy akárcsak az emberi tevékenységet - interakciónkat állatokkal, növényekkel, a bioszférával, más emberi teremtményekkel - ez tényleg bűn. A büszkeségünk bűne.

Kérdező: Közelebbről mit kifogásol a közgazdaságban?

H. Henderson: Hol kezdjem?

Kérdező: Kezdjük a GDP-vel

H. Henderson: Egy közgazdász nagyon boldog, ha a GDP feltűnik valahol. Ha most kirohannék innen és elkezdenék autókat törni-zúzni, tönkretenni dolgokat, ablakokat betörni... biztos, hogy ott lenne rögtön a GDP. Előteremteni a javítókat, karbantartókat, üvegest, biztosítót... Mindegyiknek fizetnének is érte. Az ő működésüket persze észrevennék a közgazdászok. Micsoda idióta egy mérce ez a GDP! Összead minden létező jót és rosszat. 

Kérdező: Nem pontosan ez történik az ipari társadalomban is? Kreatív emberi élet helyett világméretű rombolás?

H. Henderson: Pontosan. Az alapvető dolgokat romboljuk szét, hogy a statisztikában a számok kijöjjenek. És ha ez olyan mérce szerint történik, ami a létező jót és rosszat "fejlődés" címszó alatt összedobálja - mind a közgazdaságban és máshol - ez őrültség. Fizetnünk kell majd a levegő tisztításáért, a víz tisztításáért, a toxikus pusztításokért... Aki ezt haladásnak nevezi, annak tényleg pszichiáterre van szüksége! ... És persze az egész a Természeten nyugszik. Különös módon a fiatal Marx mutatott rá erre, hogy a Természet a Teremtő. Marxot valahogy félrevitte a közgazdaságtudomány. Elveszett a tudományos pontosságban, hamis egyenletekben és hamis tudományosságban. Tévútra vitték. Ennek ellenére volt néhány nagyon jó ösztönös megérzése - mint például ez, hogy a Természet az egész dolog igazi teremtője. Abban reménykedem, hogy ezúttal eljutunk a közgazdaság tudományos módszerének radikális kritikájához. Most már tényleg nem maradhatnak többé a közgadászok a maguk kis területén, ki kell lépniük sokkal szélesebb intellektuális síkra: a biológia, zoológia, ökológia, asztrológia, filozófia, szociológia, politika területére. Nem engedhetjük, hogy minden más tudomány az ő nyelvükön beszéljen. Mint mondtam, ez a büszkeség bűne...

Kérdező: Tehát ön szíves-örömest eldobná az összes közgazdasági paradigmát úgy, ahogy van?

H. Henderson: Így van. Tudja... A közgazdászok a legmulatságosabb álmodozók. Nem ismerik el a termodinamika törvényeit, ezért nem értik a termelési folyamatot. Ha a termodinamika törvényei szerint állít fel az ember egy olyan modellt, amelyik kilokalóriában számol, mindjárt látható, hogy minden termelési folyamatban 15% elpazarlódik fűtésre, szennyezésre, és így tovább. Aztán ott van az entrópia törvénye: a folyamat minden mozzanatánál plusz energiára van szükség - ez azt jelenti, hogy egy bonyolult végtermék termodinamikailag egyáltalán nem hathatós. Termodinamikailag a Természet a leghathatósabb. Gondoljon csak a mi bonyolult világunkra, amely tele van egymást átfedő hosszú folyamatokkal. Csak úgy tűnik, hogy közgazdaságilag jól működik a dolog, de ez azért van, mert sok elveszett energiát teljesen elhanyagolunk, és mert vezet minket a vakhit, hogy bármi áron mennie kell tovább ennek a bonyolult rendszernek. A mi iparunk termodinamikailag egyáltalán nem hathatós. És a kibernetikából és rendszer analízisből (system-analysis) tudjuk, hogy a rendszer részleteinek megváltoztatása darabjaira robbantja szét az egész rendszert. És ezt csináljuk. Csak apró részleteken próbálunk változtatni, míg az egész rendszer közben teljesen tönkremegy. Tényleg csak azért látszik eredményesnek a közgazdaság, mert annyi benne a homályos pont, és olyan sok tényezőt elhanyagol. Természetesen könnyű megalkotni valamilyen egyszerű illúziót saját magunknak és igazságnak tekinteni, ha elhanyagoljuk a való világ történéseit. Valóban, a közgazdaságtudomány nagyon eredményes abban, hogy NE lássuk, mi történik igazából, és tényleg az, aminek az elején neveztem: politikai álruhában, a közgazdászok vezetnek minket, és bekötött szemmel haladunk a világméretű katasztrófa felé, azt hívén, hogy a "végnélküli fejlődés" útján vagyunk.

Kérdező: A könyveiben a "nap korának politikájáról" (politics of the solar age) beszél, az emberek szövetkezésének, az interdiszciplináris együttműködésnek az új paradigmák, ötletek kidolgozására, az ún. informális szektor erősítésének szükségességére (önsegélyezés, létfenntartó tevékenységek, önkéntes munka, kooperáció, háztartásbéli tevékenységek, a közösségért végzett tevékenységek), a társadalmi jólét és az ökológiai egyensúly újfajta mutatói iránti igényről.

H. Henderson: Igen, ez mind kell, és nagyon fontos az emberek sokirányú tevékenysége. Véleményem szerint a poszt-ekonomikus eljárásmód legfontosabb eszközei a jövő tanulmányozása, megpróbálni kidolgozni különböző módszereket a lehetséges jövőbeli változtatások hatásáról a társadalomra, emberi tevékenységre, ökológiára és így tovább... Ezért hívom magam inkább jövőkutatónak, mint közgazdásznak. A jövőkutatók olyan emberek, akik megpróbálnak túlnézni a társadalom és a tudomány jelenlegi állásán, hogy láthassák a lehetséges jövőt és elkülönítsék a lehetőségeket. Ez ösztönzi az embereket arra, hogy végiggondolják a saját lehetőségeiket és eldöntsék, hogy milyen irányban induljanak a kívánt jövő felé, ahelyett, hogy több dologba fognak egyszerre. Az embereknek szükségük van erre, hogy elkezdhessék megváltoztatni a társadalmat és kezükbe vegyék jövőjüket.

Abban biztos vagyok, hogy szükség van ezekre az álmokra - az embereknek, az egész társadalomnak, a természetnek. Új paradigmákra, ha úgy tetszik.

Másrészt ez a vezetés problémája is. Mindenképpen újfajta vezetésre van szükség ahhoz, hogy az embereket egy ökológiailag és emberileg értelmes társadalmi szerveződés lehetőségéről meggyőzze. A régi vezetés, azok akiknek most van hatalmuk, nem irányíthatnak többé minket - nem bízunk már bennük, mert egy olyan korszak részesei, amelynek közeleg a vége. Azok az igazi vezetők, akik a szomszédságban szerveznek, helyi szinten, alulról, azok az emberek, akik azoknak a dolgoknak a megváltoztatására törekednek, amelyek igazán lényegesek: az élet minősége, ökológiailag értelmes emberi tevékenységek folytatása, helyi erőforrások felhasználása, ön-organizáció. Azt hiszem, nagyon lényeges összehozni az olyan embereket - nem pártokat, intézményeket, nagy szervezeteket -, akiket érdekel a Természet sorsa, a demokrácia kérdése, az állampolgári jogok, azokat a tudósokat, akik nyitva vannak a változások felé, alsóbb néprétegbeli kezdeményezőket és a munkás-megmozdulások vezetőit és részeseit.

Hurrá! Ilyen embereket a döntési pozíciókba!

         16 hozzászólás

Címkék: politika tudomány természet ökológia közgazdaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Napikép

PPJ         2010.03.13.

         5 hozzászólás

Címkék: kép tudomány vallás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása