PPJ         2015.02.10.

1999 óta a Monsanto vállalat Roundup Ready nevű herbicidje (totális gyomirtószere) 99%-át kiirtotta a selyemkórónak (Asclepias nemzetség) a kukorica és szójaföldekről a Közép-Nyugat Egyesült Államokból, így eltüntetve a pompás királylepke egyetlen táplálékát.
Washington (Sputnik hírügynökség: Monsanto Herbicide Reportedly Wiping Out Monarch Butterfly Populations, Fordítás: GreenR blog)

A Center for Biological Diversity (Biológiai Diverzitás Központ), a Center for Food Safety (Élelmiszerbiztonsági Központ) és a Xerces Society for Invertebrate Conservation (Xerxész Társaság a Gerintelenek Faunájának Megőrzéséért) együtt írtak petíciót az USA kormányának, hogy a veszélyeztetett fajok listájára emelje a pompás királylepkét. Válaszul, az Amerikai Hal- és Vadgazdálkodási Szolgálat decemberben kezdeményezte a faj státuszának felülvizsgálatát, hogy meghatározza, átteszi-e a fajt a védett listára.

A Monsanto nevű multinacionális mezőgazdasági óriás által jegyzett Roundup Ready herbicid megtizedeli a pompás királylepke populációit, hivatkozza a Center for Foof Safety környezetvédelmi szervezet által kiadott jelentés.

„A jelentés egy ébresztő. Ez az ikonikus faj a kihalás küszöbén áll a Monsanto Roundup Ready termesztéstechnológiája miatt” – mondta Andrew Kimbrell, a Center for Food Safety ügyvezető igazgatója a kutatási eredményeket ismertető sajtótájékoztatón. „Egyszerűen szégyenteljes hagyni a pompás királylepke kihalását, csak hogy a Monsanto a gyomirtószerét még néhány évig árulhassa.”

A tanulmány szerint 1999 óta a selyemkórónak 99%-át irtotta ki a totális gyomirtószer. Ez a lepkefaj a petéit egyedül a selyemkórókra rakja, mivel a hernyók kizárólagos tápnövényei e nemzetségbe tartoznak. Martha Crouch, a Center for Food Safety biológusa, a tanulmány társszerzője megerősíti, hogy „az USA középnyugati részén növekvő selyemkóró elengedhetetlen a királylepke túléléséhez, e nélkül egyszerűen nincsenek meg.”

Ennek következtében a királylepke populációja 90%-al lecsökkent az elmúlt 20 év alatt, mivel növekedett a gyomirtószer használat a szója- és kukoricaföldeken.

Kapcsolódó bejegyzésünk:
Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédőszerek kapcsolatáról

„A pompás királylepkék régóta együtt éltek a mezőgazdasággal, de a gyomirtószer-tűrő génmódosított növények burjánzása veszélyezteti az egyensúlyt. A Monsanto glifozát-rezisztens Roundup Ready kukoricája és szójababja gyökeresen megváltoztatta a gazdálkodási gyakorlatot. Mértékében, gyakoriságában és intenzitásában meredeken növekedett a glifozát használata a termőföldeken.” – mondta a Center for Food Safety. Az egyesült államokbeli Monsanto egyike a világ legnagyobb mezőgazdasági cégeinek, mely génmódosított vetőmagokat és a Roundup Ready-t állítja elő. 

A pompás királylepke minden évben több ezer mérföldet vándorol az Egyesült Államokból és Kanada déli részéről, hogy Mexikóban átteleljen.

PPJ         2015.01.29.

Szívmelengető levelet kapott a világ John Kerry amerikai külügyminisztertől, aki a minap a szövetségesek fontosságáról értekezett gyermekkori élményeit is megosztva az olvasókkal. - írja az MNO.hu Forrás: 2015. január 29., csütörtök - Magyar Nemzet, szerző: Szabó Anna

Kétségkívül romantikus lett a végeredmény: szinte látjuk, ahogy a kis John sétálgat Normandia partjainál köztisztviselő édesapjával, és összeszorul a szíve a „partra- szálló egységek égett maradványai” láttán. Nem lehetett egyszerű, mert a mai külügyér 1943 legvégén született, a normandiai partraszállás pedig 1944 nyarára esett, de – mint látjuk – Kerry már akkor is jó memóriával rendelkezhetett. Felidézte azt is, amint a Brandenburgi kapun átbiciklizett, és kamaszként szembesült a „vasfüggöny mögötti csapdába esett emberek” helyzetével.

Állítólag „rémisztő érzés” volt számára… Megértjük. Tetszik nekünk ez az empátia, bár ilyenkor megszólal bennünk az a bizonyos kelet-közép-európai vészcsengő, hogy mire is akar kilyukadni ez a barátkereső, könnyfakasztó levél. Gyakorlott gyorsolvasóként már futom is végig a szöveget, keresve a „dollár” szót – már meg is találtam, persze, hogy pénzről van itt szó, nem is kevésről. Állítólag 77 milliárd dollárt hozna a konyhára az amerikai–EU szabad kereskedelmi övezet, Kerryéknek többet, Európának már kevesebbet. Ennek felvezetéséhez kellett finoman emlékeztetni minket az amerikaiak világháborús segítségére, majd a Nyugat-Európa újjáépítéséhez hozzájáruló Marshall-segélyre (ami végül óriási felvevőpiacot is hozott Amerikának).

Sorjáznak a szövetségességet dicsőítő példák: az Egyesült Államok pártfogolta a volt ellenségből baráttá vált Japánt, igaz, ebből a felsorolásból valamiért kimaradt Vietnam, ahol Kerry bizony harcolt – nem pedig a Fehér Ház előtt tüntetett a békéért –, majd háborús veteránként tért haza.

Időben kis ugrással Amerikának köszönhetően elkerültük „a nukleáris Armageddont” és túljutottunk „a hidegháború veszedelmén”. Illendő tehát elgondolkodni, hogy most is egy hasznos, előremutató ötlettel állnak elő amerikai barátaink a közös szabad kereskedelmi zóna erőltetésével. Bár ne lenne bennünk annyi kétely!

A levélben a szövetségességet megtestesítő „hatékony nemzetközi szervezetek” is szerepelnek, de sajnos nekünk sem rossz a memóriánk: emlékszünk az ENSZ-felhatalmazás nélküli amerikai hadműveletekre és a Biztonsági Tanács működését megbénító washingtoni vétókra. Túllendülünk ezen is, de itt az újabb kihívás: Kerry szövetségeseivel (tehát Európával is) együtt szeretne küzdeni a terrorizmus és a klímaváltozás ellen. Rendben. Akkor máris lehetne küldeni egy példányt a kiotói jegyzőkönyvből az illetékes ügyosztályra, hogy gyorsan firkantsák már alá, mert annak idején az Egyesült Államok nem szignózta az üvegházhatású gázok kibocsátását korlátozó megállapodást. Talán majd most?

John Kerry közös harcra szólít fel az Iszlám Állam ellen. Jogos, de azért jó lenne tudni, annak idején ki is fegyverezte fel a lázadókat, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjét megdöntsék. Minél inkább bizonygatja a külügyminiszter a szövetségesség és az ebből fakadó amerikai–EU-megállapodás előnyeit, annál inkább gyanút fogunk. Mit akarnak ránk sózni? Jó bornak nem kell cégér, vagy hogy ilyen régi „számlákat” most benyújtsanak, amelyekből szinte süt, hogy Amerika adósai lennénk. Európa azonban tart a génmódosított élelmiszerektől, a piacot taroló amerikai mamutvállalatoktól, akik EU-országokat is beperelhetnének elmaradt haszon címén. Jókor dobta be Angela Merkel az orosz vezetésű Eurázsiai Gazdasági Unióval létrehozandó szabad kereskedelmi tárgyalások ötletét. Legalább egyvalaki még észnél van, a brüsszeli bürokraták helyett.

További GreenR posztok a témában:

Tiltott GMO Magyarországon? - Kiborult a zöld ombudsman, a TTIP vétóját követelik

Súlytalanná válhat Magyarország GMO-mentessége? - Rádiófelvétel a TTIP-ről

Nem kérünk amerikai, hormonkezelt, génmódosított, klónozott élelmiszereket!

Génpiszkált és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény?!

PPJ         2015.01.11.

A "30km", azaz a 'harminckilométerponthu' tovább bővíti azon internetes és okostelefonos megoldások sorát, amiket azért mutatunk be a Greenr blogon, mert erősítik a szuverén ökoregionális fenntarthatóság megteremtését, könnyítik a minőségi magyar élelmiszerek megtalálását, szorosabbá fűzik a felelős termelői és fogyasztói viszonyt.

Nyilvánvalóan elutasítunk mindennemű technooptimista ábrándot és humanista hiú hübriszt, ugyanakkor kétségtelen, hogy a "tömegtüntető vízöntők" öntudatlan vezéreltsége helyett, sokkal előrébb való bizonyos tudatos fogyasztói magatartásformák követése, egyes okostelefonos alkalmazások valamint a magyar webáruházak használata, mert ezek mégiscsak segíthetik a helyi termelők megerősödését és az ország önálló felemelkedését.

Jó példa erre a 30km is, melyet most azon apropóból is emelünk ki, hogy benevezték az "appra magyar" című versenyre.

Mint a verseny oldalán írják: "A 30km.hu portál és a 30km mobil alkalmazás működésének két célja van:
+ egyrészt a teljes magyar lakosságnak lehetősége legyen helyben termelt vagy készített egészséges, friss magyar élelmiszerhez jutni – versenyképes árakon;
+ másrészt a kistermelőket nagyobb, hosszútávon kiszámíthatóbb piachoz juttatni."

Kistermelőket segítő intézkedések szükségesek - Helyi Termék Magazin

Javítani kell a kistermelők értékesítési lehetőségein a Kisléptékű Termékelőállítók Érdekképviseletének elnöke szerint, aki ehhez több szabály megváltoztatását sürgeti.
Szabadkai Andrea az MTI-nek elmondta: bár a kistermelők száma és az általuk évente előállított termékek száma is jelentősen nőtt az elmúlt 5 évben, fejlődésüket még mindig több körülmény is gátolja.

Társkereső gazdáknak és fogyasztóknak - Tudatos Vásárló

Minél kevesebbet utazik az élelmiszer, annál kisebb az ökológiai lábnyoma, annál fenntarthatóbb. Sokszor probléma, hogy az ember nem is tudja mennyi termelő van a közelében. A 30km.hu ebben segít, hiszen regisztráció után láthatjuk, hogy milyen termelők vannak a közelünkben. A termelőknek pedig jó lehetőség, hogy megtalálják vásárlóikat. Helyi élelmiszereket fogyasztani menő és környezetbarát. A Tudatos Vásárló kérdéseire a 30km.hu egyik alapítója, Vöröss Levente válaszolt.

PPJ         2015.01.07.

Az alábbi kitekintőt az FFEK.hu, vagyis a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport honlapján találtam a "Az Ördög, létezik? Jacopo Simonetta írása" címmel. "...fontos minden olyan felvetés, amely a mai ember számára elfogadható magyarázatot ad valamely mitikus lény létére, amely a mai gondolkodás keretei között kísérli meg értelmezni a mitikus képeket. Emiatt tesszük közzé a kitekintő részeként Jacopo Simonetta írását." - írják az FFEK.hu oldalon. Az alábbi kedvhozó kiemelt részlet után tehát a teljes szövegért irány az FFEK!

"A ma embere nem lát sem előre, sem hátra. Elvesztette már minden kapcsolatát a világgal. Nem látja, nem érzi sem a tündéreket, sem az angyalokat, de az ördögöket, lidérceket, sárkányokat, démonokat sem. Holott együtt él velük. Ezek a lények úgy foglalnak helyet az ember és a természet közti kapcsolatot lehetővé tevő és fenntartó mítoszokban, mint az egyes élőlények künn a nagyvilágban. A mítoszok nem világ-magyarázatok. Kevesebbek is, többek is annál. Jung szerint a mítosz egyfelől összeköti az embert az ősök világával, folytonosságot, biztonságot jelent, másfelől pedig a teremtett világhoz kapcsolja, magyarán: megmutatja helyét a világban, összekapcsolja őt múltjával és jelenével, ezáltal meghatározza jövőjét. Akinek nincs múltja, nincs jelene, és jövője sem lehet. Az ősök útjára visszatalálni, újra felfedezni mítoszainkat nem álmodozás, nem valamiféle történelem-tudományi szakkérdés, ellenkezőleg: fennmaradásunk, unokáink léte függ tőle. A mítosz nem egyszerűen segíti a világban való tájékozódásunkat. Olyasmit ad, amit a tudomány, a technika sohasem: midőn megszemélyesíti a körülöttünk lévő világ természetes rendszereit, egyfelől minden egyes ember számára kézzelfoghatóvá teszi azt, amit a kései utódok rendszerműködésnek neveznek, másfelől – s itt talán ez a lényeg – tudatosítják az emberben: vannak társai a teremtésben, olyan társak, akikkel együtt kell működnie. A folyó tündére, maga a folyó. A filozófusok, ha értenék, azt mondanák: teljes fizikai és metafizikai valójában. A Tisza eredetmondája, hitregéink sora, számos tündérmese, és persze a napfogyatkozás citált magyarázata elmondható olyan nyelven is, amiből a ma geográfusai, ökológusai, filozófusai, riporterei s talán – ha eleget ültek az iskolapadban – hétköznapi emberei is értenek, vagy ha nem is értenek, de elfogadnak. Ami e nyelven közvetíthetetlen a tudat, a tudat, hogy az ember s a teremtett világ csupán ugyanazon Isteni Ige különböző megnyilvánulása. A tudat, hogy felelősek vagyunk világért, hogy nem használhatjuk szabadon a földet. A folyó nem a miénk, ahogy az ártér sem. Nem emelhetünk gátakat a víz partján. Nem törhetjük fel szabadon és vég nélkül a földeket. Nem rendelkezünk sem velük, sem a rajta élőkkel. – Fűnek, fának, s mindannak, ami e tájon él – feleli Aranymag Frodó kérdésére egy másik mítoszban, nincs más tulajdonosa, csak önmaga. Bombadil Toma csak a gazda. Évezredeken, hosszú-hosszú nemzedékek során át élt népünk e bölcsességgel, a nélkül persze, hogy tudott volna a Gyűrűről és persze Bombadil Tomáról. Az ember nem birtokosa, gazdája a tájnak. Együtt él vele. Ha táj pusztul, leépül – lakjon bár üvegpalotában, elefántcsont-toronyban, vele pusztul, sorvad az ember is." (Részlet. A teljes szöveg itt: FFEK - "Az Ördög, létezik? Jacopo Simonetta írása")

További olvasmányok, tanulmányok:

Az Ökotáj folyóirat 2009. 41-42. számának tematikus címe: Molochkauszt
Benne ökológia, gazdaság, ökofilozófia és társadalom egy nem mindennapi, de annál súlyosabb olvasatban.

Érdemes továbbá a humánökológusoknak is megismerkedni a tradicionális metafizikai tudatökológiai alapelvekkel:
az ArsNaturæ ökofilofiai műhely weboldalán és igényes folyóirat kiadványában.

Végül, de nem utoljára:
Tündérek megzavarása miatt állt le egy útépítés - Izlandon hónapok óta tiltakoznak egy útépítés ellen. A tiltakozók egyik fő érve, hogy a készülő út megzavarná a tájon élő tündérek és manók életét. A természetvédők szeretnék megakadályozni, hogy út szelje át az ott lévő védett lávamezőt.

PPJ         2014.12.11.

A film a 4 évszak aspektusából, pillanatokat mutat be Visnyeszéplak, Gyűrűfű, Drávafok- Markóc, Agostyán, Ágoston-liget életéből, karácsonyi meglepetésként.

A film a  GEO-ÖKOFILM bevonásával készült- Hollós László szerkesztő, producer (Szerelmes földrajt, Príma díjas 2012) és csapatának közreműködésével. A Természetes Életmód Alapítvány (Labanc Györgyi) szakmai irányításával, és Czumpf Attila ajánlásával.

„Akkor cselekszünk helyesen, ha a kétféle „szürkeállományunkat”, ami a fejünkben van, és a föld, amin járunk – arányosan műveljük” - Stefanovits P.

A filmek programja jó szívvel ajánlott az oktatás, a vidékfejlesztés, a városi környezet, a rehabilitáció döntéshozóinak, törvényi alkalmazóinak, példa értékű munkaanyagként, valamint továbbadható, és továbbfejleszthető mintaként.

Tél - Gyűrűfű

Tavasz - Drávafok

Nyár - Agostyán

Ősz - Visnyeszéplak