Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédőszerek kapcsolatáról

gelencserzso         2014.07.19.

0712CW-FEATURE-Pesticides_Fig2_300.jpgKözvetlen kapcsolat az autizmus és a növényvédőszerek között - Ha meghalljuk az autizmus szót, sokak inkább csak elfordítják a fejüket, mégis sok leendő anyuka aggodalma, és eddig nem sokat tudunk okairól. Melyek azok a környezeti hatások, amelyek elősegíthetik kialakulását, és mit tehetünk, hogy megelőzzük? Egy friss tanulmány a növényvédőszerek és az autizmus lehetséges kapcsolatát kutatta, a kutatók pedig elővigyázatosságra intenek minket. (Magyarra fordítás: Gelencserzso)

autizmus-a-csaladban-n-1645.jpgA Kaliforniai Egyetem kutatói bizonyos növényvédőszerek és a diagnosztizált autizmus, illetve fejlődésbeni késedelem között kereste a kapcsolatokat. Módszerük egyszerű és célravezető volt, hiszen csupán összevetették a növényvédőszerek használatáról szóló kötelező jelentéseket 1997-2008 között a várandós anyukák lakcímével.

Autism, developmental delays linked to pesticide exposure during pregnancy - study
rt.com/usa/167976-autism-gestational-pesticide-exposure/

Insecticides put world food supplies at risk, say scientists
theguardian.com/environment/2014/jun/24/insecticides-world-food-supplies-risk

peszticid.jpg

A szabályozásnak köszönhetően a farmerek egészen pontosan dokumentálják, milyen szereket, hol és mikor alkalmaznak. A kutatók szerint bizonyos szereket gyakrabban alkalmaztak a később autizmussal, vagy fejlődési nehézségekkel diagnosztizált gyermekek lakhelyének közelében.

A megkésett fejlődés, azaz kommunikációs, társas és idegrendszeri képességek lassabban történő megszerzése, a mérések szerint az államokbeli gyermekek 4 százalékát érinti, a társas interakciókban és nyelvi nehézségekben is megmutatkozó autizmus pedig nagyjából 68 gyerekből egyet érint.

Megállapították, hogy 60 százalékkal nagyobb az autizmus kockázata egyes növényvédőszerek közelségében, melyek legtöbb esetben rovarölőszerek. Ezek tulajdonképpen idegmérgek, amelyek a rovarok idegrendszerét károsítják, így elpusztítva őket.

10407038_720116924697850_4412380152690064036_n.jpgA peszticidek egy másik fajtája, amelyet gyakran szúnyogirtásra is használnak, hasonlít a krizantém virág egy természetes módon előforduló rovarirtó anyagára. Ennek köszönhetően néha „teljesen természetesnek” nevezik ezt az anyagot, holott a kockázat itt is mérhető volt. Ez egy szintetikus anyag, amely valójában sokkal mérgezőbb, mint maga a természetes összetevő.

Valószínűsíthetően nem szükséges a búzatáblák mellett sétálgatnunk, hogy kapjunk egy adag idegmérget, hiszen a levegőben könnyen tovább terjednek ezek az anyagok, bár a tanulmány külön nem mérte a levegő peszticidtartalmát.

Úgy látszik, végre eljött az ideje, hogy részletes további kutatások szülessenek a peszticidek emberi, különösen a magzati egészségre káros hatásáról, és tudományosan megalapozottan, nagyobb felelősséggel kezelhessük a növényvédőszerek alkalmazását.

child,portrait,children-69c1cb982c20bd4f04ad97920bd7623a_h.jpgFélő, hogy már későn kapunk észbe, hiszen egy másik friss kutatás megállapította, hogy a szabályozások nem voltak elegendőek, és mára szinte az összes élőhely rovarölőszerek által mérgezett. A globális élelmiszertermeléshez elengedhetetlen apró élőlények, méhek, földigiliszták súlyosan szenvednek, ezáltal gyakorlatilag azt az ökológiai rendszert károsítjuk a hatékony élelmezés nevében, amely maga lehetővé teszi az élelmiszertermelést.

A kaliforniai tanulmány konklúziója „csupán” azt állítja, hogy közvetlen kapcsolat valószínűsíthető az autizmus és a peszticidek között. Mindenesetre egyelőre az elővigyázatosság elve tűnik a legbiztonságosabbnak. Ahogy a Kaliforniai Egyetem kutatója is összegezte: „Az üzenet világos: a várandós nőknek különösen kerülniük kellene a mezőgazdasági kemikáliákkal való érintkezést, amikor csak lehetséges”.

Hatalmas élelmiszerbotrány a láthatáron? Ötven éve nem láttunk ilyet
vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/hatalmas-elelmiszerbotrany-a-lathataron-otven-eve-nem-lattunk-ilyet-429946

Óriási és beláthatatlan károkat okozhat az a rovarölő szer, ami mind állatokra, mind az emberekre káros hatással lehet - írja a The Guardian.

Egy olyan rovarölő szer elterjedése miatt félnek a kutatók, amely a világ biztonságos élelmiszer-ellátását veszélyezteti. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt a permetező szert a világ számos táján használják, így például Kínában is.

A káros vegyianyagokat tartalmazó szer az állatállományra komoly veszélyt jelenthet. A kutatók attól tartanak, hogy megismétlődnek az 1960-as években történt nagy DDT-fertőzés következményei: arról a szerről időközben kiderült, hogy a természetben nem bomlik le, felhalmozódik, komoly kárt okoz az állatok és az emberek zsírszöveteiben és rákos megbetegedéshez vezet.

Korábban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tanulmánya alátámasztotta, hogy a neonicotinoidek káros hatással vannak a méhekre és tömeges pusztítást képes köztük végezni.

A kutatói csoport arra a következtetésre jutott, hogy ha a szert továbbra is alkalmazzák, akkor a méhek, a szitakötők és a virágok, valamint a mezőgazdaságban termelt gabona és búza nagy része fertőzött lesz és elpusztulhat. Ez rövid és hosszú távon is borzasztó következményeket jelenthet az élelmiszerellátásban. Ezen felül a vetőmagokból táplálkozó madarakat is elpusztítja a szer, így nem csak az élelmiszerre, hanem az állatvilágra is súlyos csapást mérhet a rovarirtó.

Összességében elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy minél előbb találjanak egy másik szert, amely nem káros a környezetre sem. A felelős szervek így rendkívüli csúcson tárgyalják tovább a veszélyes vegyszert és annak káros hatásait megelőző tevékenységeket.

Tudatosan tervezett halálmiszeripari drogfüggőség

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Az élelmiszermarketing titkai - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...
Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét

         4 hozzászólás

Címkék: videó autizmus természet mezőgazdaság természetvédelem környezet fenntarthatóság agrárium humánökológia peszticidek növényvédőszerek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bejegyzés trackback címe:

https://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr406524327

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gym 2014.07.20. 12:16:32

Engem mindig idegesít, ha valamiről azt írják, hogy "csak természetes anyagokat tartalmaz". A természetes anyagok között rengeteg méreg, kártékony anyag van. A gyilkos galóca is csak természetes anyagokat tartalmaz.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2014.07.21. 12:59:33

@gym: Ez így ebben a formában igaz, ugyanakkor nyilvánvalóan értjük, hogy mi az a szövegkörnyezet és konnotáció, amiben az élelmiszerek tekintetében felmerül ez a fogalmazásmód. Mert élelmiszerek esetében, nem tudom, csak gondolom, hogy eleve nem beszélünk természetes mérgekről.

gym 2014.07.21. 13:26:22

@PPJ: De van egy csomó olyan természetes anyag is, amelyik nem "méreg" de pl. allergén, drog, stb. És nem csak élelmiszereknél, hanem "gyógyhatású készítményeknél", tisztítószereknél, stb. is használják ezt a szöveget. Tudom, itt élelmiszerekről van szó, de az allergének ott is előfordulnak, és egy lisztérzékeny nem feltétlenül örül a természetes gluténnak pl.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2014.07.21. 15:10:54

@gym: Ez nyilvánvalóan szövegkörnyezettől függ, különben csak fából vaskarika. Ahelyett, hogy a tradicionális táplálékaink és gyógyanyagaink, mindennapi drogjaink és természetes tisztítószereink fogalmazásbeli mikéntjéről értekezünk, szerintem sokkal hasznosabb volna a nem természetes anyagokat használó gyártók "természetes"-nek hazudott terminológiájával foglalkoznunk. www.youtube.com/watch?v=qSrT5MTmR4g

Illetve tradicionális (metafizikai, tudatökológiai) megközelítésben ugyanez: arsnaturae.hu/folyoirat_3_4/northbourne

 
 
süti beállítások módosítása