PPJ         2009.05.08.

Rosszat, drágán - de legalább lassan
Balogh Péter cikke az Indexen. De teljes terjedelmében ide másolva, mert fontos ügy.

- De jó, hogy lassan megyek! - mondja a csiga.
- Miért? - kérdezik tőle.
- Mert rossz irányba.

"Kár. Azért mégiscsak kár.

Ez jut az ember eszébe a "lesz hol levezetni" lefolyókampány láttán. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztői a Tisza-menti Alföldet, a hazámat lefolyónak nézik. Persze pontosabb, ha kibontjuk: "Le-a-folyókkal" kampány - ez világít rá jobban a mélyebb üzenetre. Mert, ha az árvízzel baj van egy csapadékhiányos területen, akkor a folyóval is baj van. Kár.

"Az árvíz a folyó lázas életjelensége" - írja a vízügyes szakkönyv. Ahelyett, hogy szépen egyenletesen, mint a halott ember szívverése, folyna az a víz, időnként dobban egyet. Hogy vizet pumpáljon a tájba. Vizet és tápanyagot. Véletlenül éppen a száraz időszak elején, amikor az Alföldön fele annyi eső esik, mint amennyi a vízháztartási egyensúlyhoz kellene. Véletlenül a halakra éppen ilyenkor jön rá a szaporodhatnék, s éppen azokat a helyeket szeretik, ahova a víz kifolyik magától. Merthogy ez a víz nem összevissza folyik, hanem a mélyen fekvő területekre: az árterekre. Kár.

Ezeket a területeket ugyanis levágtuk a folyóról. Ma az ártereink 95%-a szárazon marad a legnagyobb árvíz idején is. Átjárhatatlan árvízvédelmi töltésekkel levágtuk őket a folyóról, ahogy az ember kezét-lábát levágják a testéről. Kár. Tudniillik így nem működik rendesen. Se a láb, se a test, se az ártér, se a folyó. Először kiszárítjuk - pénzért, majd öntözünk - pénzért. Van, akinek megéri - eddig is volt hova levezetni -, de a többségnek kár.

De a legjobb üzlet mégiscsak az árvízveszély. Nem volt könnyű létrehozni. Verítékes munkába került, nagyon sokat fizettek az érdekeltek, de csak sikerült 150 év alatt 5 méterrel (!) felduzzasztani a folyó szintjét, fel a házak fölé. Ami elférhetne a határban, hogy éltesse a tájat, azt földtöltések közé szorítva megemeljük. Hogy lehessen ellene védekezni. Rettegni és védekezni - a víz ellen egy csapadékhiányos területen. Kár. Nagy kár.

S ez még továbbfejleszthető! Vége nincs Tisza-szabályozás. A Továbbfejlesztés tervezésekor majdnem megoldódott a probléma, hiszen a víz közügy, nem víz-ügy. A civilek és környezettudományi szakértők által javasolt tájgazdálkodás bevezetése megoldhatta volna, hogy a vízborítás többszörösen hasznosuljon: az árvízi vízfelesleg elhelyezése (nem levezetése!) és a tájban maradó vízvagyon mellett, a vízhez igazított tájhasználat és a szolgáltatások közösségi ellentételezése is jövedelmet jelentsen a gazdálkodónak és egészséges tájat és élelmiszert az országnak. A Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztéséről, mint komplex vidékfejlesztési programról előbb kormányhatározat, majd törvény is született (2003, 2004), de aztán a kormány "tudatosan döntött" törvényének végre nem hajtásáról. Kár.

A legnagyobb kár azonban, hogy a létező VTT-ből kimaradt a tájgazdálkodás, sőt a vízügyes kollégák eszköztárában is csak kommunikációs fordulatként szerepel. Hiszen nem arról van szó, hogy "első körben" játszadozhatunk-e tájgazdálkodást vagy sem. Hanem arról, hogy a mentett oldali mélyárterek regionális léptékű újraélesztése jelenti a valódi, fenntartható megoldást az árvízi víztöbblet, a klimatikus csapadékhiány, a mezőgazdasági túlhasználat és a gazdasági-társadalmi kiszolgáltatottság kezelésére. Különösen abban a helyzetben, amikor a klímaösszeomlás kapcsán a szélsőségek növekedésére, egyre nagyobb-hirtelen víztömegekre és egyre súlyosabb-hosszabb aszályokra kell válaszolnunk. Így csak növekedni fog a kár.

Mert a lefolyó folyó rossz válasz. Ez csak VTT bukásához elég. Kár érte. Rendkívül szomorúan látjuk, hogy a vízügyes szakma ilyen látványosan bizonyította, hogy nem értette meg ezeket a szakmai-tudományos szinteken és fórumokon részletesen kifejtett összefüggéséket, és hogy ilyen egyértelműen hozza tudomásunkra: hiába károgunk, nem lesz új vízügyi paradigma, nem lesz vízvisszatartás, hanem lesz hova levezetni.

Kár."

(A szerző geográfus, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatója, nagykörűi lakos, a helyi tájgazdálkodási program vezetője.)

         2 hozzászólás

PPJ         2009.05.08.

Tiltakozó gyűlés a Velencei-tó értékeinek, csendjének és nyugalmának, valamint növény és állatvilágának megőrzése érdekében a Velencei- tóért 

Tudja-e,

• hogy Gyurcsány Ferenc kormányának utolsó ülésesén a bukott miniszterelnök sürgősséggel elfogadtatott egy kormányrendeletet, melyben a hatósági ügyintézés szempontjából kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a King’s City elnevezésű komplex turisztikai projektet. A 83/2009 (IV.10.) Korm. rendelet ez év nagypéntekén jelent meg a Magyar Közlönyben?
• hogy a kormányrendeletet megelőzően Fejér Megyei Főügyészség a beruházás tervezett helyszínének csereügyletében vizsgálatot folytatott. A nyomozás során az ügyészség számos jogszabálysértést tárt fel, ezért négy óvást nyújtott be és új, a jogszabályoknak megfelelő határozat elfogadását indítványozta az érintett hatóságoktól?
• hogy a King’s City elnevezésű beruházás keretében a tó közvetlen közelében elterülő 70 hektáros területen gigantikus épületek magasodnának, helyet biztosítva egy hatalmas amerikai stílusú megakaszinónak, valamint az ehhez kapcsolódó szállodáknak, éttermeknek és konferencia központnak?

Ugye nincsenek véletlenek?

Akarja –e,

• hogy politikusaink helyi és országos szinten a hátunk mögött egyezkedjenek és üzletelgessenek a jövőnket befolyásoló beruházásokról?
• hogy a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a továbbiakban is zavartalanul folytathassa az állami tulajdonú földek külföldi kézre juttatását?
• hogy a beruházás súlyosan veszélyeztetesse a Velencei-tó és környéke rendkívül érzékeny ökológiai egyensúlyát?
• hogy a beruházás keretében a Magyarország ezeréves kultúrája, történelme és gazdag múltja egy külföldiek által üzemeltetett kaszinó keretében kerüljön bemutatásra?
• hogy a beruházás keretében megvalósuló épületek örökre elcsúfítsák a tópartot?
• hogy a kaszinó következtében a térségben megnövekedjen a bűnözés, a prostitúció és a kábítószer kereskedelem?

Ha a válasza NEM, akkor csatlakozzon hozzánk egy kellemes délutáni családi rendezvényen!

Az ország földje, vizei és légtere közös kincsünk.
Ne hagyjuk, hogy mások döntsenek róla!!

http://www.elolanc.hu/index.php/forro/velencei-to

         szólj hozzá

PPJ         2009.05.05.

 A mai természetfilmes csatornák természet(et destruktivizáló) filmjeiről esik itt pár szó.

"„Hajsza és menekülés”, „Gyönyörű és halálos”, „A természet lélegzetelállító katasztrófái”, „A természet erőpróbái”, „Szépség és borzalom, látványosság...” – a videokazettán hozzáférhető posztmodern természetfilm hónapokon át futtatott tévéreklámja mintha a Schwarzenegger-mozik előzeteseinek retorikáját, stílusát, világképét idézné." - Itt lehet tovább olvasni!

 Már hivatkoztam erre az írásra egyszer, de felmerült bennem a kétely, hogy talán nem nézték meg, ezért megér egy külön ajánló posztot. Tulajdonképpen ITT nyújtok kommentálási lehetőséget, az OTT leírtakhoz.

Nagyon fontosnak tartom a cikk ismretetét és saját szabad asszociációtok általi továbbgondololását, ahhoz, hogy belássátok mennyire SZAR, amivel teletömik a fejeteket, ha a Discovery, Spektrum, National Geographic hármast nézitek minden kritikai érzék nélkül.

Igen csak felhúzódott jobb szemöldököm mikor a Tönkre Vágva (Nem szégyellik ezt a címet adni már magának a műsornak sem! Természet. Neked. Arcodba. Tönkrevágva.) Discovery-s műsör promója megütötte füleim. Hmm. Favágók. Propagálva! Leigázzuk a megzabolázhatatlant, mondhatnánk így is. Még jobban, még több géppel, még többet. Persze ne felejtsük elmondani, hogy ez mennyire JÓ dolog! Figyeljétek majd meg a magyar reklámkját, addig is itt az ugyanerre építkező angol!

(A magyar reklámból: "Csatlakozzon hozzájuk a természet helyett! Egy pillanatra se lankadjon a figylme, mert ennek a műsornak minden perce csupa izgalom! Ahol fákat vágnak, ott sok a Doscovery kamera! Kemény fiúknak való!") - Úr Isten! Nyááá! Baltát a fejükbe!

 1. epizód: Mocsárvágás Bobby Goodson veterán favágó egy mocsár kellős közepén aprítja a fát. A kitermelést némileg nehezíti, hogy a futóhomokos láp időnként elnyeli a kitermelőgépeket és a modern technikát.

Talán azért lett ott mocsár, mert a kivágott fák nélkül a talajból, nincs ami az esőerdő lezúduló vizét "eligya"? Konkrét helyoldalakat mos le a csapadék a növényzet hiányában és erre szép példák vannak hazánkban is.

Mellesleg a Természettudományi Múzeum sem ritkítja a sort, amilyen programokkal, reklámokkal előrukkol az ennek a vonalnak a  folytatása. Pörgés, predátorok, hajsza, stb. Bkv buszok oldalán mindenhol, hogy a keresztény sikola tanító nénije is jól lássa, vigye csak a gyerekeket, tanulják meg mi a vicsorító agyar. A(z) Természettudományi Múzeum Okkultista Múzeum, és hogy miért lett ez a neve, erről bővebben ebben a cikkben és a hozzáfűzött kommentekből lehet tájékozódni.

         szólj hozzá

PPJ         2009.05.01.

A talajok professzora, mondhatnám mindentudója Pacsutáné Prof. Dr. Biró Borbála, azaz "anyu", aki szeret és támogat. Jobban preferálom az ilyen megjelenést, mint a tudósok publikációs listáját bővítő túlságosan szakmaiakat. A tudós, doki, prof nem véletlenül lett az, aki. Ezek után csakis a nép szolgálatában szabad ezt a tudást felhasználni, mert azt tapasztaltam az egyetemi évek alatt és egyéb tudós körökben, hogy a gyakorlatba átültetés és tájékoztatás helyett rákapnak arra az idegtépő versenyre, hogy kinek nagyobb a szakmai publikációs mutatója. Nem az index és referenciaszámok nézegetésével kéne törődni, hanem pontosan ilyen (szerintem közember számára is érthető) eredményeket közölni, minél több emberhez eljuttatni.

Ami még nyomja a csőröm: a hallgatás. Nagytudású emberek, egyetemi tanárok, doktorok és professzorok, a tapasztalatok tárházai, az igazság objektív tudósai képesek holmi szakmai etikának hódolva hallgatni. Ilyen módon nem derül teháthát ki, hogy melyik multi milyen turpiszságot csinált:

• felbecsülhetetlen olajkárokozás, félválról vett benzin beszivárgás lyukas tartályból - környezeti elemek védelme óra
• a fűszernövényeket radioaktív sugárral kezelik csomagolás előtt, hogy ne legyen semmi "kellemetlen" benne - ez volt az a pont amikor saját fűszernövénykert létrehozását terveztem meg
• miket mond részegen a Nestlé gyár igazgatója - egy meghívásos újságíró vendék a tölgy klub egy délutánján,
• melyik supermarket hogyan tesz a környezet védett és fokozottan védet természeti értékei ellen az építéskor, és hogyan próbálják meg elsimítani - természetvédelmi biológia óra
• stb...

Kérem szépen! Radikálisan mondják ki amit tudnak, vessék analóg vagy digitális módon adathordozó felületek százaira, nyilatkozzanak, hozzák fel példaként a nagyelőadók diákok százaival teletömött termeiben! Tudjuk meg az igazat minden diszciplínából!

Katt a nagy mérethez.

         szólj hozzá

PPJ         2009.04.30.

Két cikkem is megjelent a helyi Érdi Lapban, ugyan indymédia ez, semmi komoly, de azért mégis, egy 65 ezer lakosú Érden biztos elolvasták páran.

Az első még régebbi, azóta már pár dolgot máshogy látok, a nagyját még tartom ma is. A második a közelmúltban történt! Az örömhír az, hogy 3 mandulafa visszafogant!

Tovább is van, mondom még! »          szólj hozzá