PPJ         2013.04.04.

A vetőmag az élelemhez való jog és az élelmiszer-önrendelkezés egyik alapja. [Lásd: országos magbörzék bejegyzésünket - a szerk.] Éppen ezért világszerte egyre több gazdálkodó tartja fontosnak, hogy az ipari vetőmagokról átálljon a helyi természeti adottságokhoz alkalmazkodó és a környezetkímélő gazdálkodási módszereknek megfelelő vetőmagokra. Nemzetközi körkép innovatív gazdálkodói kezdeményezésekről a mezőgazdasági sokféleségért: kísérleti iskolák, ahol a gazdálkodók oktatnak, paraszti vetőmag-nemesítés és közösségi vetőmag-házak. Tapasztalatok Olaszországból, Magyarországról, Franciaországból és Tunéziából.

Az ember és az általa alkotott település a táj része. A természetes ökoszisztémák és a belterületi környezetminség jó állapotának őrzése nem elképzelhető, ha a táj vízgazdálkodása, a területhasználat és a természetes ökoszisztémák (melyek a táj immunrendszerét is alkotják) nem egészségesek. A helyi közösségeknek oly módon kell alakítaniuk vízgazdálkodásukat és területhasználatukat is, hogy hosszabb távon harmóniába kerüljenek az őket befogadó tájakkal.

PPJ         2013.03.20.

MEGHÍVÓ: "A genetikailag módosított növények környezeti problémáiról - elhúzódó vita" címmel előadást tart

Dr. Lövei Gábor (Aarhusi Egyetem, Dánia; Fujian Tartományi Mezőgazdasági és Erdészeti Egyeteme, Fuzhou, Kína) az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a Magyar Bioetikai Egyesület szervezésében.

Az előadás ideje és helyszíne: 2013. március 21., 18 óra
ELTE BTK Trefort-kerti campusa, Múzeum krt. 6-8., „i” épület, II. em., Bence György terem (bejárat a Trefort-kert felől - térkép link)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az előadás absztraktja: A genetikailag módosított (GM) növények szabadföldi termesztése 1997 óta folyik, noha a mai napig is alapjában csak négy gazdasági növény (szójabab, gyapot, kukorica, olajrepce) kétféle (herbicid-rezisztens, ill.bizonyos rovarcsoportoknak ellenálló) GM-változatát termesztik. Terjedésük egybeesik az ökológia módszertanának, és új szub-diszciplináinak (pl. tájökológia) ugrásszerű fejlődésével, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatások létének es fontosságának felismerésével. Mindezek – a háttérben egyre erősebben "zöldülő" közvéleménnyel – elhúzódó, sok megkeseredett és inkorrekt elemet tartalmazó vitát generáltak. Az előadásban csak az ún. GM-növények környezeti hatásainak elméleti alapjaival, a hatások ökológiai jogosultságával, illetve a jelentős ökológiai hatások elkerülhetetlenségével foglalkozom. Az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásokat, illetve a GM-gyapot nagy területen való termesztése okozta, előre nem látott tájökológiai következményeket ismertetem, mint hasznos példákat. A GM-növények termesztése nem csupán ökológiai-környezetvédelmi kérdés, de az ökológiai hatások értékelése, és a környezetvédelmi hatások elemzése a kívánatosnál és szükségesnél eddig sokkal kevesebb helyet kapott.

Dr. Lövei Gábor honlapja: http://pure.au.dk/portal/en/persons/id%28b75b9e22-f32c-4cfb-aadf-0f9099e773c4%29.html

PPJ         2013.02.01.

Sükösd Miklós: Totális medialitás és ökocídium - Mediatizáció és fogyasztói társadalom: ökológiai médiakritika ~~~ Olvasható itt: Ökotáj, 35–36. sz. 2005. 35–43. o.*
*A szerző, az Információs Társadalom (2003. 3–4. sz.) folyóiratban, hasonló címmel megjelent írásának rövidített változata.

Az írás hipotézise, hogy kapcsolat áll fenn két látszólag távoli jelenségcsoport, a mai nyugati társadalmak mediatizációja (médiával való áthatottsága, átitatottsága, mediális léte, az információs társadalom kialakulása), és a globális ökológiai válság (az ökocídium, a természeti környezet kiirtásának folyamata) között.

Az Információs Társadalom című folyóiratban (2003/3-4. szám, 131-146.o.) olvasható Sükösd Miklós kiváló tanulmánya. Az írás alapgondolata, hogy a média egyre fokozódó térnyerése a mai nyugati társadalmakban hozzájárul az ökológiai válság elmélyüléséhez (bővebben l. alább). A tanulmány izgalmas, nem egyszer éles hangvételű vitát gerjesztett, pro (Lányi András, Vay Márton) és kontra (pl. Dányi Endre, Dessewffy Tibor) hozzászólások egyaránt születtek.A reakciók teljes szövegei megtalálhatók itt.

Sükösd Miklós tanulmányának összegzése:
A tanulmány szerint a mai nyugati információs társadalmak mediatizációja (mediális léte, a társadalmi folyamatok technológiai közvetítettsége) hozzájárul az ökológiai válság elmélyüléséhez. A két folyamat közvetett oksági kapcsolatban áll egymással. Az írás az alábbi érveket fejti ki a kapcsolat bizonyítására.
1) A médiahasználatra fordított, képernyő előtt töltött idő folyamatosan növekszik az időmérlegekben.
2) A médiaélmények egyre jelentősebbek a társadalmi identitás alkotásában.
3-4) A fősodrú média napirendjén és a médianarratívákban kevéssé szerepel releváns módon a természeti környezet témája.
5) A média a természetromboló fogyasztást generáló reklám és marketingkommunikáció fő terepe.
6) A nyugati emberiség a természeti környezettől fokozatosan a digitális univerzum szimbolikus környezetébe, az ökoszférából az infoszférába, a virtuális valóság irányába vándorol, s így viszonylag kevéssé érzékeli az ökológiai válságot.
7) A média saját logikájú és szervezettségű téridőt (genius anti-Lóci) használ, amely szemben áll a valós tér és a biológiai (élő)hely szervességével és jelentésteliségével (genius loci). A mobil kommunikáció esetében a tér-redukció, a valós (élő)hely irrelevanciája radikálisan érvényesül. A média-téridőbe való belépés immár bárhol lehetségessé válik, mivel maga a technológiai közvetítést lehetővé tévő eszköz is mindenhova elkíséri a felhasználót.

Nem hinném, hogy bármilyen szinten labdába rúgnék ebben a vitában, például tájékozatlanságomat mutatja, hogy az alábbi tanulmányomban meg sem említem a fenti vitának egyetlen momentumát sem. Blogolási tapasztaltságom okán viszont sok esetben hasonló következtetésekre jutottam, mint a fenti szerzők közül a Sükösd mellett érvelő pro oldal képviselői, lásd: Lányi és Vay.

"A web 2.0 mindenképpen sürgetni tudja a változást de épp azzal a folyamattal teszi rabjává az alkalmazóját, mint ami ellen után tenni kellene a belőle való kiszálláskor." - Pacsuta Péter János: Környezet és fenntarthatóság a digitális világban - kiemelten a fenntartható termelés és fogyasztás reprezentációjáról az új típusú médiában

PPJ         2013.01.21.

Den Økologiske Landmand - Az egyperces dán videót már látni is felemelő volt a magyar oligarchikus és tudati beszűkültségi viszonyokhoz képest, és (mivel fél évet voltam kint egy öko-népfőiskolán és biofarmokat tanulmányozni) egy dán barátom segítségével még a mondandója is érthetővé vált. Ilyen egy igazán szenvedélyes öko-gazda! :) [Természetesen itt a "szenvedély" nem egy buddhista értelemben vett "zavaró érzelem", hanem éppen hogy az "igazság fényes kardja", mely ennyit tesz és mond csupán: "Őrült vagy te nyomorult, hogy mérget vásárolsz és eszel?! Én egészséges élelmiszert állítok neked elő, erre te import multi vackokat veszel drágábban és utána még gyógyszerre is költened kell, mert megmérgezted a véred, májad, beleid, szíved, agyad???!!!"]

A videóban a gazda azt állítja, hogy hihetetlenül fontos számára, hogy amit eszik az ne tartalmazzon vegyszert se a felületén se a sejtek közé szivárogva (a zöldségek esetében kiváltképp, mivel abból fogyaszt a legtöbbet).

Azt mondja, hogy sohasem enne vegyszerezett élelmiszert, és alaposan körültekintő, ezért látja, hogy nem sok ember osztozik ebben a hitben. De ő nagyon toleráns a természeténél fogva... ekkor leordítja egy ember fejét, amiért nem organikus ételeket vásárolt :DDD, és elmondja, hogy amit az az ember megvett, az színtiszta méreg, ezért széttapossa! :)))

Majd elmondja, hogy ő sosem erőltetné rá a saját nézeteit másokra. Szerinte "az organikus élelmek önmagukért beszélnek." :))))

Na! Ilyen ez a dán demokrácia! Itthon a halált ordítják a fejünkre: oligarchák, nagyipari mezőgazdaság, mérgek, import mocsok, Csányi dioxinos német sertéshúsa Pick szalámi köntösbe és magyar zászló logóba burkolva...
Dániában pedig csak egész egyszerűen az igazat ordítják a fejükre! Őszinték egymással! Nem félnek humort alkalmazni egy videóban, felháborodást kelteni egy fontos közügyben, kiállni az életért, a fenntartható mezőgazdaságért, az élhető vidékért, a decentralizált termelésért, az import korlátozásáért és az önellátó közösségekért!

További dániai mintapéldának találom és megtekintésre ajánlom az indavideón fellelhető gyűjteményemből a Hogyan szövetkeznek a dánok? és a Hellevad Vandmølle - a fenntartható gazdaság című videókat!

PPJ         2013.01.13.

TELJES MÉRTÉKBEN MEGERŐSÍTVÉN az előző posztunkat (és szinte teljes mértékben felülírva e blog kezdeteikor rám jellemző világnézetet és tudatállapotokat - de hé, fejlődni szabad! - köszönöm, hogy engedtétek!) az alábbi videó bemutatja, hogy mit is érthetünk a vidék tápláló sokszínűsége alatt szemben a város szürke homogenitásával. Öreganyáink tudománya. Átörökíti: Korgáné dr Jánosik Zsuzsa

[etnotaxonómia, etnobotanika, kulturális ökológia: háziasítás, archeobotanika, etnomedicina]

"Mert az Angyalok nélkül hozzáfogni bármihez, nem is érdemes." :)
"Anyagi értelemben igénytelen vagyok, de egy másik értelemben pedig maximalista: a szív és a szellem arisztokratáit gyűjtöm magam köré." :))

Mindezzel szemben - a városi-monokultúrás-technokrata okvetlenül-okos "tudósok" hipernagy hübriszének következtében, a lokális helyett a globális megoldásokat hajhászva, két DNS darabka abraka-dabra és négy-öt GMO agrár világvállalat tervei közepette - a nem is olyan távoli jövőben, (ha hagyjuk), elszabadul a pokol...