Bhután természetesen- A Magyar Bhutáni Baráti Társaság ELTÉ-n tartott előadása

PPJ         2013.01.10.

http://kepguru.hu/previews/12/12639.jpg

Bemutatkozásul: "Üdvözlök mindenkit! Én egy 15 éves lány vagyok, aki most egy kicsit érvényesülésre jut a bátyja blogján. Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium 10. osztályos biológia speciális tagozatos tanulója vagyok. A terv a biosszal pedig az, hogy vagy valamiféle kutatóbiológusnak szegődök el vagy természetvédelemmel szeretnék foglalkozni."

Bhután egy India és Kína közé beszorított 700 ezer lakosú, 23 nyelvet beszélő kevésbé ismert ország. Pedig rendszerének követendő példát kéne nyújtania a fejlett országok társadalmának. Meg kell jegyeznem, a 10.-es földrajz tankönyv tesz egy kisebb említést Bhutánról: mint a Föld legtöbb faluval rendelkező országa. Csak ilyen szemszögből írnak róla, a GDP/ GNI témaköréről egy szót sem. Pedig arról az országról beszélünk, ami megalkotta a GNH-t (Gross National Happiness) vagyis a Bruttó Nemzeti Összboldogság mutatót. Az 1972-ben megalakult ötlet célja, hogy az országokat ne csak a termelés alapján vizsgálják, hanem olyan szempontokat is figyelembe vegyenek, mint az oktatás, az egészség, a természeti környezet, a hatékony kormányzás, az időbeosztás, a kulturális sokszínűség, a közösségi élet, a lelki egyensúly és az életszínvonal.

Fővárosa - Timphu, kb. 100.000 főt számlál, és a  repülőtérnek helyt adó Paro sem éppen egy metropolisz. A városiasodás nyomai Bhutánban is felfedezhetők, még ebben a környezettudatos országban is jelei mutatkoznak a szemetelésnek. Valamint, ahogy az egész bolygón, itt is érzékelteti hatását a globális felmelegedés. Az ország domborzata 150 és 7500 méter között váltakozik, magashegységeinél a gleccserek erőteljes olvadása figyelhető meg. A vízszint növekedésével a gleccsertavak moréna gátjai átszakadhatnak, és az így okozott árvíz jelentős pusztítást végezhet az érintett területen, nem is beszélve a több millió m³ így elfolyó édesvízről. Ilyen problémák több falut is érintenek a területen, jelentősebb árvizek voltak már: 1957-ben, 1960-ban, 1968-ban és a legutolsó 1994-ben. Az több ezer méteres magasság miatt azonban az egyetlen eszköz a védelemre az, hogy helyi lakosok önkéntesen felvonulnak. A magasban lévő, oxigénhiányos környezetben több hónapon át jéghideg vízben dolgoznak a két kezükkel, hogy arrébb mozgassák a köveket és sziklákat, így elfolyást biztosítva a gleccserpataknak és csökkentve a tavak vízszintjét - ezáltal megelőzve a morénagátak hirtelen átszakadását (küldjetek ki homokozólapáttal kisgyerekeket Kolontárhoz, ha így jobban tetszik a hasonlat). (Apropó Kolontár, azt tudtátok, hogy Finnországba mit vitt a Mikulás?! Tíz tonna nikkelt a patakokba.)

Mennyire környezettudatos Bhután?

A területi lehatárolásokban és a természetvédelemben is aktívan alkalmazzák a hármas zónarendszert. E szerint külön területek vannak, ahol az embernek vigyáznia kell a természetre, ahol az embernek harmóniában kell élnie a természettel, és a városok, ahol megengedett, hogy az ember használja a természetet. Bhután esetében ez utóbbi alkotja a legkisebb százalékot.

Bhután Alkotmányába bele van írva, hogy az erdőterület nem csökkenhet 60% alá, mégis, jelenleg az ország 70%-át borítja erdő. Az előadásra meghívott bhutáni erdőmérnök házaspár beszámolójában szerepelt, hogy már most igyekeznek növelni az erdőterületet és terveik vannak az esetleges túlzott használat ellen. Azonban jó tudni, hogy Bhután a szükséges faanyagot Indiából importálja. Ebben én némi ellentmondást véltem felfedezni: mivel Indiának nincs az alkotmányában a kötelező 60%-os erdőterület így ott nyugodtan kivághatják a fákat és exportálhatják. Ebből is látszódik, hogy globális léptékben a 21. századi fejlettségi szintet (szerintem) nem lehet a környezet védelmével és teljes óvásával fenntartani - vagyis éppen fordítva: ha akarunk még tovább élni, lejjebb kell adnunk a fogyasztásból!

Bhután területének 50%-a nemzeti park. Bhutánnak a változatos magassági szintek és a különféle klimatikus viszonyok miatt hatalmas a biodiverzitása! 200-féle emlősfaj, 770-féle madárfaj és 5600-féle növényfaj (ebből 400 gyógynövényfaj) él itt, ezek között is különleges és védett fajokkal, például: hóleopárd, bengáli tigris, vörös panda, kormosfejű daru és a legendás takin.

Bhután még valamire büszke lehet! Itt vannak a Földön a legmagasabb megmászatlan hegyek. Ugyanis az ország, a Himalája többi hegységében végbemenő turisták általi szemetelés miatt, és spirituális okokból is: betiltotta a hegyeik megmászását. Bhután büszke lehet környezetvédelmére és az ország sajátos működésére. Ezt bizonyítja, hogy az ország és a király is számos környezetvédelmi, természetvédelmi és ökológiai díjat nyert.

Végül pedig szeretném megköszönni a bátyámnak, hogy általa eljutottam erre a mindenképp tanulságos előadásra és buzdított ennek a beszámolónak a megírására!

Szerkesztői hozzászólás: A beszámoló a 2012 október 27-én tartott előadásról szól (az előadások anyagai itt megtalálhatók)! Az előadást a Magyar Bhutáni Baráti Társaság és az ELTE TáTK Humánökológia mesterszaka közösen szervezte.

Ami miatt pedig rákerestem google-ben a "greeenr" és "bhután" szavakra, így három-négy év után megtaláltam e blog nevének értelmét is :D...

GREENR (Global Reference on the Environment, Energy, and Natural Resources)

Offers authoritative content on the development of emerging green technologies and discusses issues on the environment, sustainability and more.It's a one-stop site dedicated to studying sustainability and the environment.

         szólj hozzá

Címkék: buddhizmus bhután természetvédelem humánökológia magyar bhutáni baráti társaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Cápauszony ökocídium

PPJ         2013.01.09.

Iszonyat kerülget, ahogy az uszonyokat bámulom,
hallatlan ez a haltalanság,
de nem hal már, hisz süket,
némán fekszik a tenger mélyén,
egy helyben fulladozik,
fülét-farkát behúzta,
várja, hogy reinkarnálódjon valami jobba.

Tengerparti temető, étterem élelem,
hogy értelem belétek egy csepp is szorult volna: erősen kétlem...

Az állatvédők tiltakozásának következtében a házak tetejére menekítették portékájukat a cápauszony árusok. A cápák túlhalászása miatt felborulhat a tengerek már így is veszélyeztetett ökológiai egyensúlya, de ez Hong Kongban, a cápauszony legnagyobb piacán kevés embert izgat, a levesben felszolgált uszony a felsőosztálybeliek kedvelt csemegéje.

http://kep.index.hu/1/0/369/3696/36961/3696114_eaa2c125d97e91259307bb39e32f7ae9_wm.jpg

A képek és a videó forrása itt és itt.

410597.jpg

410596.jpg

410587.jpg

         szólj hozzá

Címkék: vers természetvédelem hong kong fenntarthatóság cápauszony

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

2013: Újévi Köszöntő

PPJ         2013.01.02.

fred tomasselli.jpgKedves Emberek!

Nagyon örülök, hogy érdekel titeket, ami itt folyik! Meghittség és határtalan öröm jut szívembe, mikor a legkülönfélébb helyekről és szintekről hallom vissza a blog létének értelmét, jótékony hatását. Legyen az a gondolkodó emberek bármelyike, szakértő, vezető hivatalnok, intézeti kutató, aktivista, civil szervezet: köszönöm az elvi támogatásokat és megerősítéseket!

Kicsit beszélnék a magánéletem anyagi változásairól, hogy a későbbi szavaim érthetővé váljanak. A munkát, ami a dán ökoiskolából és biofarmokról való hazatérésem utáni létem finanszírozta: felmondtam. Úgy éreztem, hogy jobban az egyetemre kell koncentrálnom, többet kell a tudatomnak a fővárosi nyüzsgéstől távol lennie. Így azonban az a forrás megszűnt, ami eddig fedezte az éves díjat a rádióadások- (1 évre 2280 Ft) és a havidíjat a humánökológiai filmgyűjtemény tárolásához (havi 9.99 Dollár). 

Látjátok, hogy nem óriási összegekről van szó, de kérem, hogy ha úgy gondoljátok, segítsétek a GreenR blog ilyen irányú (vagy bármilyen más irányú) folytatását a blogon a jobb oldali hasábban megadott PayPal vagy Magnet magyar ökobank számlák valamelyikén keresztül.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Egyensúlyt kívánok az új évre!

Tisztában kell lennünk vele, hogy mindennek megvan a következménye, az ára, a hatása. Tudnunk kell, hogy némely hatások (főleg komplex és élő rendszerek esetében) késleltetve jelentkeznek és a visszacsatoló mechanizmusok miatt akár exponenciálisan felerősödve. (Lásd a képet az Irene és a Sandy hurrikánokról.) Az alábbi videó a földet pont egy ilyen szépségesen élő, de egyben törékeny és "válaszoló" rendszernek mutatja be.

Föld Anya él, szép, véges, akár meg is sért és ha úgy adódik: meg kell halni érte... A videó végén csupa olyan elismert és nagy hatású természetvédőnek szól a harang, akit a hatalom megölt a békés céljaik miatt. (Itthon a legutóbbi börtön általi elhallgattatás az Audi miatt Zsák Ferenc természetvédőt érte, de Kínában is börtön jár a természetvédelemért.)

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A pont tavaly ilyenkor létrejött összefoglalónkban a harmadik hír szól arról, hogy egy írásom megjelent a Helyi Termék Magazinban is! A világélelmezés-politikai paradoxont teljes mértékben megerősítendő és alátámasztandó, magyar feliratos videóval kívánok pazarlásmentes világváltást, elegendő élelmet és kapitalizmus lebontást mindenkinek! "A nyugati országokban az élelmiszer csaknem fele kidobásra kerül, s nem azért, mert ehetetlen - hanem mert nem szép. Tristram Stuart az élelmiszer-pazarlás sokkoló statisztikáiba ásta bele magát, hogy felhívja a figyelmet a globális javak felelősségteljes elosztására." - Tristram Stuart: A globális élelmiszer-pazarlás botránya

Az európai szilvesztert hamarosan követi az ázsiai is,
a víz sárkány évéből hamarosan a víz kígyó évébe fogunk lépni;
Boldog Új Évet Kívánok Fred Tomaselli képeivel!

TOMASELLI_Penetrators_Large_2012.jpg

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság fenntarthatóság élelmezés humánökológia humánökológiai filmgyűjtemény világélelmezés paradoxon élelmiszer felesleg taste the waste

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Bencsik János nyilatkozik a földtörvényről + brüsszeli tejforradalom

PPJ         2012.11.26.

http://ingatlan.net/magazin/wp-content/uploads/2011/12/Bencsik_Janos.jpgFeltétlenül hallgassátok meg! Történelem... Két igazi honatya, akiben még ott van a talpraesettség és tisztesség, akikben öröm bízni, mert érezhetően szeretet és józan ész beszél belőlük! Ismerkedjetek meg most Ángyán József után Bencsik Jánossal is: hazánk másik lemondott államtitkárával!

Nem tőkejószág, hanem szülőföld

Az elmúlt 20 év liberális piacgazdasági szemlélete úgy átalakította a közgondolkodást, hogy már saját viszonyrendszerünket is nehezen értelmezzük a mindennapi élet, a család vagy a nemzet szemszögéből.

Bencsik János parlamenti képviselő azonban nemcsak érzelmileg, hanem nagyon is reálisan szemléli a tőke és a társadalom viszonyát, amely ezekben a hetekben a parlamenti Földforgalmi törvény vitájában mutatkozik meg.

Módosító javaslatai egyszerre szolgálják a hatékonyságot, a munkanélküliség csökkentését, az egészséget és a társadalmi békét. Mindazt, amit először az Ángyán József által írt Nemzeti Vidékstratégia fogalmazott meg!

Lánchíd Rádió - Kettesben 2012.11.26

In the village of Felcsut, home to Hungarian Prime Minister Viktor Orban, a modern day feudal tale appears to be taking place. Farmers and shepherds are accusing the government of leasing land to people close to those in power, whilst small-scale landowners are overlooked.

Charges of cronyism, lack of transparency blemish lease of state farmland in Hungary - The Republic.com, 2012.10.19.

Miénk itt a tejhatalom! Tejeltek az európai gazdák!!! :)

Mindeközben a mai napon egy demonstráció keretében 2500 tejtermelő gazda zúdított tejet ágyúkból az Európai Parlamentre Brüsszelben. Szerte Európából gazdák ezrei vettek részt az "1000 traktort Brüsszelnek" tüntetésen, hogy a politikusokat hatékony jogalkotási intézkedésekre sürgessék a tejipar érdekében és meghallják a gazdák követeléseit a legalább a költségeket fedezni tudó árakról és méltányos díjazásról.

European milk producers dumped milk on the European Parliament during a demonstration in Brussels November 26, 2012. Thousands of dairy farmers from all over Europe took part in the protest called "1000 tractors to Brussels" to urge politicians to take efficient legislative measures for the milk market and to listen to farmers' demands for cost-covering prices and fair remuneration, according to the organisers.

milk_2012_11_26.jpg

http://storage.canoe.ca/v1/dynamic_resize/sws_path/suns-prod-images/1297344246953_ORIGINAL.jpg?quality=80&size=650x

http://www.europeanmilkboard.org/typo3temp/pics/0becd5139f.jpg
http://storage.canoe.ca/v1/dynamic_resize/sws_path/suns-prod-images/1297344246998_ORIGINAL.jpg?quality=80&size=650x

http://storage.canoe.ca/v1/dynamic_resize/sws_path/suns-prod-images/1297344246931_ORIGINAL.jpg?quality=80&size=650x

http://storage.canoe.ca/v1/dynamic_resize/sws_path/suns-prod-images/1297344245445_ORIGINAL.jpg?quality=80&size=650x

http://storage.canoe.ca/v1/dynamic_resize/sws_path/suns-prod-images/1297344245467_ORIGINAL.jpg?quality=80&size=650x

http://storage.canoe.ca/v1/dynamic_resize/sws_path/suns-prod-images/1297344245711_ORIGINAL.jpg?quality=80&size=650x

         6 hozzászólás

Címkék: politika fidesz mezőgazdaság vidékfejlesztés vidék bencsik jános agrártámogatások agrárium agrárpolitika élőlánc magyarországért ángyán józsef agrármaffia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Audiovizuális természetvédelem rovatunkban ma: Sherpas Cinema

PPJ         2012.11.17.

A Sherpas Cinema munkatársi csapata nem viccel! Miután valóban megjárták a Himaláját és kellő tapasztalattal rendelkeznek a hegyvidéki filmezés mikéntjéről, sorra nyerik munkáikkal a különféle díjakat. Legutóbbi főprodukciójuk az All I Can, melyből egy olyan audiovizuális összeállítást sikerült a szépségre és igazságra éhes pupilláink számára összeállítani, ami szerintem elég különleges módon fog bizonyos folyamatokat összekapcsolni és bemutatni. Persze öncélú HD-orgiának is tekinthetjük, de aki lát, az bizony érezni fogja a hasonlóságot a klímavédelmi filmalkotásokkal is. Egyszerre sport, természet és természetvédelem, ahogy írja is az angol leírás: inspirálnunk kell magunkat, hogy mindent megtegyünk a környezetért, és kitanuljuk hogyan tegyük meg az első kis lépést a helyes irányba!

Második ide beillesztett alkotásuk pedig egy óda a vízért, annak körforgásáért. Szakrálisan figyelhetjük a bolygó légzését, az évszakok lassú-gyors váltakozását, ahogy az egyik alap életetőelem körbejárja az egész glóbuszt. Szintén díjnyertes alkotás. Ha túl száraz lenne (höhö) a gimnáziumi földrajz és természetismeret tantárgy akkor érdemes egy ilyen folyékonyabb (na jó, elég lesz már) tanulási módszert alkalmazni.

Kellemes nézelődést!

The Sherpas are proud to present All.I.Can: a two-year feature film project that fuses our passions for riding and exploring the mountains with our potential to help the environment. The film strives to unite global mountain culture and bind us together as the leaders of a revolution. We must be inspired to do all we can for the environment, and we must learn how to take that first tiny step in the right direction.

Water is life. It constantly moves around this planet changing form and effecting landscapes. Time-Lapses up to half a year long are combined with extreme highspeed photography to allow us to journey visually through the water cycle. The power and grandeur that surrounds on this Earth is magnificent. Fluid Circle - Winner of Peoples Choice at Whistler's 3.oh Film Festival 2009.

         szólj hozzá

Címkék: videó természet természetvédelem audiovizuális természetvédelem

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása