PPJ         2013.06.14.

Elég szép feladat számomra árvíz idején, hogy viszonylag szótlanul és csöndben bírjam ki ökológusként. Nehéz helyzetben vagyok és pengeélen táncolok: nem akarom megbántani George Carlin bőven fekete humorához hasonlóan a védekező emberek százezreit, azonban mégiscsak nevetek a Hamvas Béla metafizikai értelmében vett "hangya-embereken", mert a nagy árvízvédelmi serénykedés közepette csak azon nem gondolkodnak el, ami a legnyilvánvalóbb lenne: biztos, hogy a korábbi évszázadok magyarjai is küzdöttek az árral?! Koránt sem!

Buddha is elmondta: nagyon sok fajta szenvedésnek alapvető oka a "nemtudás", a rálátás hiánya! Mi az amit ma már alig tudunk, mi az, amit elfelejtettünk? Mert "szenvedést" okoz bőven: az nyilvánvaló...

Nem spirituális lózung a "természettel harmóniában élő ember", Magyarországon még ma is bőven velünk élő-, illetve elfeledett régészeti nyomai vannak a természetet szelíd tudományos módon kezelő mérnöki találékonyságunknak! Egyik ilyen ősi magyar tájgazdálkodási szokás volt a fokgazdálkodás!

Forrás: 444.hu

Királyaink még tudták, mit kell csinálni az árvízzel - Origo.hu

Az áradó folyókkal öntözték az országot az Árpád-korban. A jól szervezett vízgazdálkodással az ország a talajjavító hatású folyami hordalékot is hasznosítani tudta, erre utalnak a Rábaközben valaha létezett sűrű csatornahálózat nyomai. Az ezeréves tudás most jól jöhet a klímaváltozás ellen.

A növényzet és a talaj még őrzi a hétszáz évvel ezelőtt pusztulásnak indult csatornahálózat nyomait a Rábaközben, amelyet két évtizede kutat Takács Károly régész-történész, a Hansági Múzeum munkatársa. Hogyan jött létre a kora középkori vízhasznosítási rendszer?

Nekünk tanítanak manapság kínaiak tai chi-t, energiakezelést, feng shui-t meg egyéb komplex tér- és energiakezelési intra- és interperszonális módszereket?! Kikérem magamnak az őseim nevében. Mi nemhogy a saját egyéni szervezetünket tudtuk egészségesen működtetni, de az egész Kárpát-medencét. Mi Európa szív-táj-ék-ának hangjait képesek voltunk hallani és közvetíteni!

Nem kell hozzá nagy fantázia és (be)látóképesség, hogy tudjuk: az a táj, ahol ennyi folyó folyt (mennyi energia az!!!); az a táj ahol ennyi vízpárolgás és felhőképződés volt; az a táj, ahol ennyi állóvíz, láp, buja élővilág, ártéri gyümölcsényes, gazdag humuszos talaj, stb. volt: AZ A TÁJ BIZONY EURÓPA SZÍVE, ÜTŐERE, TÜDEJE ÉS TERMÉKENY FÖLDJEI MIATT TESTE IS!

Mindenesetre nagyon mélyen elgondolkodtató az analógia, hogy amennyire a folyóinkat se engedik magyar kezek által kezelni (Drábik János által is emlegetett bizonyos sötét világerők), és jön az áradat és jön az aszály, úgy a pénzrendszerben is felfedezhető, hogy eltarolja a magyarságot a globális pénzáradat és a regionális pénzhiány-aszály.

"A pénzáramlás jelenségeit figyelve láthatjuk, amikor a pénz úgy tud jelen lenni, hogy egyszerre van visszatartva, és egyszerre áramlik is az adott területen, akkor virágzás az eredmény." - ÖkoKlikk.hu, ÖkoFórum - Zalatnay László: A víz és a pénz

"A jelenlegi gazdasági és pénzügyi rendszer és benne a magyar Forint pontosan úgy működik, ahogy a jelenlegi, lefolyó szemléletű vízgazdálkodás. Pénz kerül egy közösség tagjaihoz, mondjuk, megkapják a fizetésüket. Ezt a pénzt többnyire boltokban költik el, a boltok pedig többnyire nagy láncokhoz tartoznak. Az elköltött forintok pillanatok alatt kikerülnek a közösség köréből, sőt, ha nemzetközi láncról van szó, akkor jórészt az országból is. Természetesen az elköltött pénz jó része külföldre megy, hiszen e cégek által forgalmazott termékek igen jelentős része más országból származó termék, amelyet importálni kell. A pénzköltés szokásos módjai révén tehát, az analógiánál maradva, az árvizeknél is gyorsabban kiszárad a helyi gazdaság: pangó kisüzletek, kihaló javítómesterek, a pénz, a vásárlóerő, a likviditás hiányában eltűnő helyi gazdaság. Ezt sokan így látták már évekkel, évtizedekkel ezelőtt is, de a mostani válság az eddig kételkedők előtt is világossá tette a rendszer "kiszárító" működését."- Almássy Tamás: Münchhausen-effektus, avagy a pénz "ökológiája" - ÖKOTÁJ

A táj emlékszik a folyóra!

 

Szelídvízország -- Édenkert vagy sivatag? -- 2013. 05. 19. -- A tájhasználat-váltás indokoltsága és feltételei a vízgazdálkodásban valamint a támogatási rendszerben.
A természet gazdagsága az emberi élet alapja is. A Tisza-völgy története ékes példája ennek. Hajdanán az a mondás járta, hogy a Tisza kétharmad rész víz, egyharmad rész hal. Élővilágát csodálták a külföldi utazók is. Ma viszont e folyónkról és a Nagyalföldről gyakrabban jut eszünkbe az árvíz fenyegetése, a belvíz, az aszály. Természetes élőhelyei csak nyomokban emlékeztetnek a hajdani gazdagságra. Hazánk keleti felén sokan rossz anyagi körülmények között élnek. Vajon mindezek összefüggésben állnak egymással? A SZÖVET kiadványa itt letölthető.

"A középkori Alföldön - tekintve, hogy területének csaknem kétharmada ártér volt - nem a (szántó)föld, hanem a fokrendszer működtetése és az ehhez kapcsolódó ártéri haszonvételek jelentették a gazdálkodás alapját. Az egész középkor folyamán az Alföldünknek két, ma már feledésbe ment jellegzetessége volt: az Alföld erdősültsége, illetve a testét behálózó vízfolyások, melyek vízutánpótlását az árvizek, illetve vizet összegyűjtő és fokozatosan kiszivárogtató erdőségek biztosították." - Versegi.hu

A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei
az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt. 
Katt a teljes méretért!

A Duna mederváltozásai 1881 és napjaink között
Katt a teljes méretért!

Andrásfalvy Bertalan: Éltető és pusztító vízeink - A vízhaszonvétel és árvízvédelem hagyománya Magyarországon, Magyar Tudomány 2000/6.

Színay Miklós ökohidrológus a 70-es(!!!) években igazolta, hogy Mosonyi számításai hibásak és feleslegesen sok milliárd kiadást okoztak az országnak! Miklós számításait az itthoni vízügy nem engedte publikálni, "csak" a Wageningeni Egyetemtől kapott további kutatási lehetőséget. (Lásd: http://www.elotiszaert.hu/bovebben.php?id=1124)

2013.06.14. - "Most jól jött volna Bős-Nagymaros." Noment est omen: Nyílt hadüzenet NYILAS Gergelytől és MÉSZÁROS Csabától az Index-en. Címzetes egyetemi barmok meg ostoba újságírók: mindig akadnak... pedig egy óvodás is meg tudja érteni mi a különbség az alább is látható oldalágas faalakú folyó és egy hernyó-csatorna között...

Balogh Péter: Vízlépcsőlátás: megújúló energiákkal a folyók ellen - Klímabarát Települések Szövetsége (Az anyag - sok más fontos cikkel együtt - a KTSZ honlapjáról eltávolítódott. A GreenR felületén lesz ezentúl megtalálható.)

"A folyó életében a meder elgátolása gyakorlatilag trombózisként értelmeződik, és az elzáródás felett a mederben, és az esetlegesen elöntött ártereken bepangó víz pedig ödémaként. De ahogy a duzzasztómű nem értékelhető külön a szabályozástól, úgy ezek a betegségek sem önmagunkban, vagy véletlenül keletkeznek. A beszűkült meder, a szűk és benövényesedő hullámtérrel különösen, az előre haladott érszűkület állapotában van, a mederoldalak kövezései érelmeszesedésként hatnak, a hektikus vízjárás ingadozó vérnyomásként jelentkezik, a meanderezés megakadályozása az ágyhoz kötéssel egyenértékű, és így a meder túlzott bevágódása a felfekvéssel párhuzamosítható. Az átjárhatatlan árvízvédelmi töltésekkel az árterek létfontosságú szervrendszereit amputálták le a folyóról, a természetszerű vegetáció helyén az iparszerű, intenzív mezőgazdálkodás folyamatos, nagyfelületű szántóművelése a tájat a külső védőrétegétől fosztja meg, és szennyezi el, mintha a bőrünket naponta ráspollyal szaggatnánk fel, és vegyszerekkel locsolva akadályoznánk a varrasodást, amit a tájban gyomosodásnak nevezünk, és ami egyébként a szukcesszió első fázisa. És e terhelt beteg szervezet e közben nem jut hozzá a szükséges folyadékmennyiséghez, ha érkezik víz, nagy erőkkel átvezetjük a kórtermen, még akkor is, ha ez óriási többletköltségekkel és veszélyekkel jár…

Ilyen körülmények között a folyó nem tudja biztosítani, amire hivatott: hogy építse és éltesse a tájat, hogy differenciált élőhelyeket hozzon létre, és azokat vízzel és tápanyaggal lássa el. És ahogy a folyó meghal, elpusztul a táj is, és a halott táj az embernek sem nyújt megélhetést...

Mesterséges rendszereink pedig nem működnek, fenntartásuk drága és külső erőforrásoknak kiszolgáltatott: árvíz-belvíz-aszály, talajdegradáció, vízvagyon-vesztés, gyengülő ökológiai potenciál, lepusztított-kiszolgáltatott gazdaság (és népesség), idegenérdekű kereskedelem, fordított érdekképviselet és értékválasztás. Ez a Tiszai-alföld története és tanulsága."

Fokok fognák a vizet? - Szabadföld Online.hu (2010. február 17.)

"Czigler László határozottan vallja, hogy nincs más útja az Alföld árvízmentesítésének, mint a fokgazdálkodás visszaállítása, ami egyben a tájegység és a Tisza ökológiai helyreállításának egyetlen módja is. A töltéseket ugyanis nem emelhetjük az egekig, noha az egyre emelkedő árvízszint ezt diktálná – jó 170 évvel ezelőtt Vásárhelyi Pál a jelenlegi gátmagasságnak csak a tizedét tervezte, mondván: bőven elegendő lesz.

Ráadásul a töltések harmada mára úgy meggyöngült, hogy helyreállításuk rendkívül sürgető lenne. Ezért lenne indokolt a szakember szerint a nemzetgazdasági terv részévé tenni a fokgazdálkodás bevezetését nemcsak ökológiai, hanem gazdaságossági szempontból is."

Körösparti János - Bozán Csaba: A földárjás területek vízgazdálkodási problémái - Hidrologia.hu

A földárja a Kárpát-medence sajátos hidrológiai jelensége. Ezen talajvíz feltöréssel járó jelenség elsősorban és legnagyobb kiterjedésben az alföldi területeken figyelhető meg. Szerepe igen jelentős, hiszen azokon a területeken ahol nagy rendszerességgel megjelenik ott súlyos vízgazdálkodási problémákat okozhat, a belvízképződés egyéb tényezőivel együttműködve.

Hunyát átszelő holtmeder (Fotó: Dr. Bagi László)

PPJ         2013.06.12.

Ugye az köztudott, hogy Ausztria a környezetvédelem felkent élharcosa, ahol az erdők és a hegyek ökológiai, gazdasági, turisztikai és minden más megfontolás okán, gyakorlatilag sérthetetlenek. Viszont osztrák cégeket az égvilágon semmi sem akadályoz meg abban, hogy országuk határain kívül essenek neki nagyipari méretekben, mondjuk Európa egyik utolsó igazi vadonjának. Jelesül, a Holzindustrie Schweighofer nevezetű cég kívánna gyakorlatilag tarvágást csinálni Kovászna (Erdély, Székelyföld) erdeiben. Ott, ahol egyébként medvék, farkasok, hiúzok, vaddisznók, szarvasok (meg ki tudja még mi minden) élnek, szerény évi(!) 800.000 köbméter fa kitermelése a cél.

A székelyek által csak Schweinhofer-nek nevezett cég Ausztriában rendkívül népszerű, társadalmi és ökológiai szerepvállalásáért. Én is láttam teherautójukat, amin a biopelletet reklámozta. Hányni tudnék...

"Természetesen az itt található kiváló minőségű faanyagra alapozva kialakult a fakitermelés, fafeldolgozás ipara. A terület számos kisvállalkozó faiparosnak, munkásainak és családjaiknak nyújt megélhetést. Ezek a szakemberek és mesteremberek jól ismerik az erdőket, tisztában vannak vele, milyen felbecsülhetetlen értéket jelentenek és ennek megfelelően bánnak a fáival, faanyagával. Hosszú távon gondolkodnak az erdőkben, annak tudatában és szándékában, hogy felnövő generációik is ott élhessenek, megélhessenek." - írja Hlacs Emese a Szegedi Tudományegyetem környezettudomány szak környezetgazdálkodási agrármérnök Msc hallgatója.

Az osztrák Holzindustrie Schweighofer tulajdonosa március 28-án jelentette be Sepsiszentgyörgyön, hogy 150 millió eurós beruházással fafeldolgozó gyárat épít Réty községben, amely 650 alkalmazottal 2014-től évi 800 ezer köbméter fát dolgoz majd fel. Ezzel teljesen tönkrevágva a székelyföldi fafeldolgozó vállalkozásokat!
A beruházás ellen tiltakozott korábban a 150 székelyföldi fafeldolgozó céget tömörítő Arbor szövetség, amely úgy vélte, az évi 800 ezer köbméter fa elvonása és fűrészáruként való kivitele 13300 munkahely megszűnését eredményezi a késztermékeket gyártó romániai faipari vállalkozásoknál.

Nyilván (szó szerint), mint halottnak a csók, de legalább annyit mindenki megtehet, hogy aláírja a "beruházás" ellen fellépő szervezetek petícióját, itt: http://www.sepsiszentgyorgy.info/index.php?option=com_petitions&view=petition&id=198

Hazai és külföldi sajtó, petíciók:

Tízezer gyertyával készülnek demonstrálni a székelyföldi erdőkért - alternativenergia.hu

Európa utolsó vadonjainak egyike veszhet el Kovásznában - greenfo.hu

A Holzindustrie Schweighofer rétyi befektetéséről a romániai magyar sajtóban
A  Holzindustrie Schweighofer cégről a romániai román sajtóban (Despre Holzindustrie Schweighofer în presa română)

Háromszék Szaharája, a Rétyi Nyír 

Az alábbi linkeken pedig a Transylvanian Wildlife Project által indított aláírásgyűjtő oldalakat lehet elérni, ezeken keresztül már nemzetközi összefogás bontakozik ki Kovászna erdeinek megmentéséért. A Paul White által életre hívott magánkezdeményezés egy elhivatott természetvédőkből álló csapat, akik az Ozsdola környéki erdők vadvilágának feltérképezését, kutatását (nem-invazív módszerekkel), valamint az ott élő emberek hagyományos, természet közeli életmódjának megismerését, megismertetését tűzték ki célul. Munkájukat a National Geographic „Explorers Grant Award”-dal ismeri el és támogatja.

Save the forests of Transylvania! - Scoop.it

A Transylvanian Wildlife Project által indított aláírásgyűjtő oldalak:

»» Save the forests of Transylvania!
http://www.causes.com/actions/1749245-save-the-unique-forests-of-transylvania

»» Save the forests of Transylvania!
http://www.thepetitionsite.com/661/043/641/save-the-unique-forests-of-transylvania/#13705822844751&;action=udata&udata=false

PPJ         2013.05.26.

Bármifajta "életérzés", vagy zöldnek tűnő marketing a nagy üdítőgyárak monopóliuma részéről egy komplett hazugságcsomag az eladásaik növelésére vagy szinten tartására. A valóság közben az, hogy amennyire csak lehet, bírósági úton próbálnak megszabadulni mindenfajta műanyag újrahasznosítási kötelező előírástól. Ausztráliában például pont most nyert pert a Coca Cola, hogy leverjék az eddig bevált 10%-os újrahasznosítási sémákat. (És még ez is csak 10% volt!) Pedig a számítások szerint az ausztrál szemét 65%-a az óceánokban és a madaraknál köt ki... Erre hívja fel a figyelmet (itt alább a Midway c. mozifilm előzetese után is beillesztett) brutális Greenpeace youtube videó.

A műanyag nem a barátunk. A műanyag okozta természetpusztítást csak a vak nem látja. Hogy Magyarországon mennyien vakok, azt elég jól mutatja, hogy teljesen jogosan feltehetjük azt a kérdést is egymásnak, vajon Orbán után (fotó) miért kellett még Fazekasnak is (fotó) "kapnia egy visszautasíthatatlan ajánlatot" a Neoliberális Kapitalista Pokolba: A Coca-Cola Hellenic-nél járt a Vidékrombolási miniszter... Bezzeg 1988-ban még olyan országban akartunk élni, ahol a törvény nem csak a kólát védi...

Mindenesetre a probléma nem csak helyi, hanem merőben globális! A Nagy Óceáni Műanyag Folt (ami egyes becslések szerint kiterjedésében már Texas állam kétszerese!) ennek "legékesebb" bizonyítéka. A legfrissebb kutatások már nem is egy szemétszigettel számolnak, hanem minden óceán-közre jut egy! (Ez utóbbi linkben szereplő holland tinédzser feltalálóról és a "kapitalista MÁTRIX"-ról csak annyit, hogy előbb jutalmaznak valakit egy futurisztikus és milliárdos befektetéseket igénylő "megoldásért", minthogy beismerje a RENDSZER, hogy A MŰANYAGOT AZONNAL BE KÉNE TILTANI ÚGY, AHOGY VAN...)

De semmi gond emberek, már a delfinek is megértették, hogy alkalmazkodniuk kell, autópálya, hipermarket, bevásárlás, muszáj "eltartani" a családot...

Igazából nem csodálkoznék, ha egy gigantikus galaktikus lézerágyú kikukucskálna egy időkapu féregjáratából és nanoszekundum alatt végezne a bolygón lévő emberiséggel: teljesen megérte(né)m azt a magasabb intelligenciát, ami így rendelkezne fölöttünk... ha olyan ostobák és sötétek vagyunk, hogy nem látjuk a legpokolibb nyilvánvaló összefüggést a kapitalizmus, az olaj, a műanyag, a technokrata korporatokrácia és a hipokrita plutokrácia stb. között, ami mind a természeti LÉTalapjainkat égő gőzerővel áldozza fel (holocaust...) a profit oltárán: akkor meg is érdemeljük...

Chris Jordan-t viszont természetesen ki fogja kerülni a lézernyaláb, ő az egyik olyan Ember a Földön, aki médiamunkájával hihetetlen nagy ismertséget szerzett a szegény albatroszokon keresztül a problémakörnek!  Az ő fotóit blogoltuk frissen még 2009-ben, a Midway szigeteken tapasztalható borzasztó civilizációs következményekről...

Most arra kérlek: menj le a legközelebbi üdítős automatához és vásárolj egy frissítő kólát vagy ásványvizet vagy gyümölcslevet magadnak! Csak mert megérdemled! Mert tudatos- és a vásárlás következményeit belátó vásárló vagy, aki diétás kólát iszik, és mert szexi nő és férfi vagy, aki nagyon fehér foggal mosolyog! Külön köszönöm azoknak a hölgyeknek, akik elvállalják a munkát, hogy egy vállalat neve alatt nagyon felizgató módon mosolyogjanak!

PPJ         2013.05.01.

"Az EU ismét a nemzeti önrendelkezés csorbítására tesz lépéseket, melynek hátterében az USA-val kötendő szabadkereskedelmi megállapodás van. Ez néhány éven belül hozzáférhetővé tenné egész Európát az amerikai GMO-biznisz számára. A táji adottságokhoz igazodó vetőmagfajták használatának betiltása súlyosan sérti az élelmezés-önrendelkezésünket. Ez háború..." - írta Bencsik János a facebookján.

A MAG és VÍZ népe - videó dokumentumok: A vetőmag az élelemhez való jog és az élelmiszer-önrendelkezés egyik alapja. [Lásd: országos magbörzék bejegyzésünket - a szerk.] Éppen ezért világszerte egyre több gazdálkodó tartja fontosnak, hogy az ipari vetőmagokról átálljon a helyi természeti adottságokhoz alkalmazkodó és a környezetkímélő gazdálkodási módszereknek megfelelő vetőmagokra.

Veszélyben a vetőmagjaink, tájfajtáink. Az EU készülő vetőmagos jogszabálya akadályozná a tájfajta vetőmagok felhasználását, cseréjét, ami a fenntarthatóság és a reziliencia alapja! A május 6-i bizottsági döntés előtt ezért hazai civil szervezetek levelet írtak az Európai Bizottság magyar tagjának, Andor László biztosnak kérve, hogy jelenlegi formájában ne támogassa ezt a mezőgazdasági sokféleséget csökkentő, az óriáscégek érdekeit szolgáló javaslatot. A május 6-i bizottsági döntés előtt írj Te is az Európai Bizottság magyar tagjának, Andor László biztosnak kérve, hogy segítsen megmenteni tájfajta vetőmagjainkat! Informálódj és írj egy levelet Andor Lászlónak, a magyar EU Biztosnak véleményedről! Emailcíme: CAB-ANDOR-CONTACT@ec.europa.eu Twitteren: @LaszloAndorEU Sok időnk nincs....

Az Arche Noah osztrák vetőmag megőrző hálózat kezdeményezésére komoly szakmai tapasztalattal rendelkező európai civil szervezetek, amelyek több százezer európai állampolgárt képviselnek, 2013 folyamán két nyílt levélben hívták fel az illetékes európai biztosok figyelmét arra, hogy a jogszabálytervezet jelenlegi változata akadályozza a mezőgazdasági sokféleség bővítését, a fenntartható mezőgazdaság kibontakozását és az élelmezés-biztonságot. A tervezet nem tartja tiszteletben a gazdálkodók mezőgazdasági sokféleséggel kapcsolatos jogait, és nem felel meg a fogyasztók elvárásainak.

Andor László csak egy jól fizetett nemzetközi EU-s droid, akinek a gazdasági börtönt szervező multik szekerét kell tolnia, de persze, küldjük el a levelet, ez is egy fontos lépés, csak közben nem árt tisztán látnunk a viszonyokat... !

Mi az a "biodiverzitás csökkenés"? Miért olyan nagy "para" az?! Nos, kedves gyermekeim az Úrban: tekintsük meg az alábbi ábrát. Csupán száz éves távlatban nézve is az anti-tradicionális modernitás kapitalista szörnyetegének globál-liberál multi ámokfutását: láthatjuk, hogy csak a haszonzöldségeinkra fókuszálva is óriási a fajtaveszteség. Ez nem csupán azért probléma, mert így majd egyre kevesebb fajtájú változatosan zamatos íz érheti a nyelvünk hegyét. A biológiai sokféleség vesztés visszahat a földi bioszféra minden más élő rendszerére is. Ha ez a tendenciózusan pusztító világfolyamat ilyen ütemű veszteséget okoz a haszonzöldségeink (és gyümölcseink!) körében, akkor elképzelhetitek, mekkora biológiai sokszínűség veszteség könyvelhető el a természet összes növény és állatfajának függvényében!

1903-ban a vetőmag kereskedők még több száz fajtát árusítottak! Már ez a 10 mintából álló felmérés is mutatja, mekkora a veszteség! 307 fajta édes kukorica helyett most 12 fajta létezik. Boldogabbak vagytok? 338 fajta napsütötte zamatos sárgadinnye helyett most csak 27 fajta létezik. Megérte a "fejlődés"? 408 különféle ízletes paradicsomfajta helyett most 79 fajta létezik. Nagy szükség volt arra a szabadpiaci kapitalizmusra és liberális demokráciára, ugye?

A nemzetek helyi élelmiszer-önellátása elkerülhetetlen a még fellelhető tájfajták megmentése, és fenntartása nélkül! A hibrid és a GMO vetőmagok azonkívül, hogy teljes kiszolgáltatottságba taszítják az élelmiszer-termelés alapját képező kis és családi gazdaságokat, mára már mindenki számára vitathatatlanul látható egészség és környezetpusztítást okoznak! El kell érnünk, hogy olyan jogszabályi keretek jöjjenek létre amiben a tájfajták megőrzése és szaporítása teljes mértékben elfogadott, elismert és erkölcsileg támogatott ! Alapvető emberi jogi kategória, hogy a Földi Biodiverzitás fenntartása biztosított legyen minden ember számára alanyi jogon!

Végtére is az embereknek választani kell mi az, ami működik és mi az, ami nem! Elég sok mindent kipróbálhatott, kutathatott - láthatja, hogy mi az, ami nem jóra vezető irány! Őszinte önvizsgálat elengedhetetlen az Emberi faj számára a fennmaradásához! EMBEREK: ETETVE MÉRGEZNEK MINKET ÉS MÉG A MAGJAINKAT IS EL AKARJÁK VENNI!

Toxikus és tápanyagszegény a génmódosított kukorica - Forrás: Piacésprofit/Greenfo

Aggasztó különbségeket állapított meg a 2012 Nutritional Report a génkezelt vetőmagból kikelt kukoricák és természetes társaik között. Mi több, a GMO-kukoricák olyan egészségügyi veszélyeket jelentenek az emberi szervezetnek, amiket a hagyományos kukoricák nem.

A Monsanto agrármulti – mely híressé vált arról, hogy szabadalmai megsértésére hivatkozva beperelte a génmódosított vetőmagoknak nem bedőlő gazdákat, ha a szél átfújta a magokat az ő földjeikre –, éveken át hangoztatta, hogy kukoricája éppolyan tápanyagdús és laktató – hacsak nem nagyobb mértékben –, mint a természetes kukorica. A 2012 Nutritional Report azonban úgy találta, ez a reklámfogás közel sem felel meg a valóságnak – állítja a Nation of Change.

A Natural News által is ismertetett kutatási eredmények szerint általánosan a hagyományos kukoricák hússzor több tápanyagot, energiát és proteint tartalmaznak, mint a Monsanto génkezelt terméke. A kutatók számottevően több mangánt, kalciumot, vasat, cinket, magnéziumot és káliumot találtak benne. De ez még nem minden. A génkezelt kukorica az egészségre káros anyagokat is tartalmaz. A nem GMO-kukoricában nem találtak kloridot, formaldehidet, glifozátot (a Roundup nevű gyomirtóban), a Monsanto produktumaiban viszont igen.

Kukorica – mindenben: A kukorica minősége nem csak a kukoricát kedvelőket érinti. Mindenkit. A gyári módszerekkel előállított, csomagolt élelmiszerekben valamilyen formában megtalálható a kukorica adalékanyagként. Főleg fruktóztartalmú kukoricaszirup forgmájában (de a témát ismertető Food, Inc. című Oscar-jelölt dokumentumfilmben felbukkan 30 más vegyület neve is!). Felsorolni is nehéz lenne valamennyi terméket: ketchup, sajt, mogyoróvaj, salátaöntet, kóla, juice, hús, sőt pelenka és elem! A kukorica más módon is beszivárog a szervezetünkbe: ezzel etetik a húsipari állatállományt, ami természetellenes, mert fűféléken kellene hizlalni őket.

Tápanyagtartalom (Forrás)
Kalcium:  GMO: 14 ppm --- Nem GMO: 6130 ppm (437-szer több)
Magnézium: GMO: 2 ppm --- Nem GMO: 113 ppm (56-szor több)
Kálium: GMO: 7 ppm Nem --- GMO: 113 ppm (16-szor több)
Mangán: GMO: 2 ppm --- Nem GMO: 14 ppm (7-szer több)

Csendben elfogadták a „Monsanto védelmi törvényt" - Forrás: Útajövőbe.hu fenntarthatósági portál / Greenfo.hu

Az amerikai képviselőház csendesen hozzácsapott egy kiegészítést a 2013-as Konszolidált és Folyamatos Költségkeret törvényjavaslathoz (HR 933) az utolsó pillanatban, aminek része a genetikailag módosított magok ellen egészségügyi kockázat jogcímén indítható jogi eljárásokat megakadályozó törvényi védelem. Leegyszerűsítve, egy olyan rendelkezésről van szó, ami megtiltja, hogy a génmódosított magok vetése miatt jogi eljárást lehessen indítani a cég ellen.

Washingtonban olyan törvényjavaslatot készítettek, amely lazítaná a biotechnológiai vállalatok szabályozását, mondván a GMO- termékeiket övező perek évekkel lassítják azok piacra kerülését, így legalább annyival legyen könnyebb dolguk, hogy gyorsabb állami engedélyeztetésben lenne részük. A Monsanto lucernáját például 2005-ben engedélyezték, de környezetvédő csoportok bíróságon megtámadták a terméket, és 2006-ben elérték, hogy az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-ellenőrzési Hivatal (USDA) visszavonja a forgalomba hozatali engedélyt.

Az USA Legfelsőbb Bírósága 2010-ben hozott határozata korlátozta a környezetvédelmi okokból indítható, GMO-termékeket megtámadó perek körét. A zöldek a szövetségi hatóságokat is beperelték a GMO-szektor elégtelen ellenőrzésére hivatkozva. A Roundup ellen rezisztens cukorrépát egy per eredményeképpen vonták ki a piacról, mivel kiderült, hogy nem végezték el a szükséges környezeti hatásvizsgálatokat az engedélyezés előtt. A Monsanto 2011-ben 6,37 millió, a Dow Chemical 830 ezer dollárt költött washingtoni lobbizásra.

Annak, aki szeretne többet tudni a dolog súlyáról: "A világ legnagyobb vegyipari vállalatai, akik a múlt század során dioxinokkal és egyéb vegyszerekkel mérgezték meg az élővilágot, földjeinket, vizeinket, a levegőt, most az élelmiszereinkre akarják rátenni a kezüket. Géntechnológiai úton olyan növényeket állítottak elő, amelyek minden sejtje rovarölő hatású mérget termel, vagy pedig ellenállóvá vált valamilyen - általában a vállalat által előállított - totális gyomirtószerrel szemben."

Monsanto szerint a világ - Dokumentumfilm

Élelmiszeripar Rt. - HD - Teljes film

PPJ         2013.04.18.

Bedöntheti az ökoszisztémát a méhek pusztulása... Ja hogy a ma jellemző, nagyipari, vegyszeres, intenzív mezőgazdaság mellékhatásaként világszinten pusztulnak a méhek? Halkan mondom, de bárcsak ordíthatnám: igen...

Az evolúciós fejlődés során a virágos növények és a méhek szerepe elválaszthatatlan lett. A méhek, akárcsak a virágok, minden földrészen jelen vannak, ahol létezik bármilyen életfeltétel. Több,mint 6 ezer éve ismerjük és igényeljük a méhek által termelt mézet. Legközelebb, ha egy méhecske zümmög körülötted ...gondolj arra, hogy minden harmadik falat ételt neki köszönhetsz. A vadon élő növények 90%-a méheknek és más beporzóknak köszönhető. A rovarbeporzás világgazdasági hasznát a legfrissebb becslés 265 milliárd euróra teszi!

Méhek és beporzók nélkül az általunk elfogyasztott termények nagyjából egyharmadát vagy kézzel kéne beporozni, vagy sokkal kevesebb élelmiszert biztosítanának. Haszonnövényeink közel 75%-ának csökkenne a terméshozama! A tenyésztett háziméhek száma azonban az utóbbi években annak ellenére egyre jobban megfogyatkozott, hogy világszerte mind több, a rovarbeporzástól függő haszonnövényt termelnek. A méhpusztulás globális probléma ...

Például Dél-Angliában már 1988-ban kihaltak a rövidszőrű poszméhek! Jelenleg Svédországból importálnak kolóniákat!
Nem állunk messze a méhek kiirtásától! Egy Magyarországon is széles körben használt rovarirtó szerről kiderült, hogy rendkívül ártalmas a méhekre és a poszméhekre.

Kínában, Szecsuán tartomány déli részén, évek óta egyáltalán nincsenek méhek, sem virágos növények! Az itteni hatalmas alma és körte ültetvények jelenleg úgy tarthatók fenn, hogy tavasszal emberi erővel, manuálisan folyik a beporzás. Az előző évben begyűjtött porzókból kiszedik a virágporokat, 2 napig szárítják, majd a körtefák minden virágját egyenként porozzák be. Nem nehéz elképzelni, hogy több száz ember mennyi munkájába kerülhet. Ez a szint jelenleg még tartható, bár az emberek néhány éven belül inkább a városokba fognak letelepedni és ezt követően már nem lesz meg a szükséges munkaerő. chinadialogue.net/article/show/single/en/5193 /  blog.lib.umn.edu/efans/ygnews/2011/02/hand-pollination-of-apples-tre.html

A kézi beporzás nagyon nem vicces...! Talán nem kéne az emberiségnek olyan rendszereket működtetnie (pl. nagyipari mezőgazdaság), ami a bolygó élő alapjait pusztítja el!

A méhekre szükségünk van. Segíts megmenteni őket. Most. A Greenpeace arra sürgeti az Európai Unió döntéshozóit, hogy:
·tiltsák be a méhekre veszélyes vegyszereket.
·kezdjék a legveszélyesebb, méhgyilkos hetessel: a Bayer imidacloprid és clothianidinjával, a Syngenta thiamethoxamjával, a BASF fiproniljával és a clorpyriphos, cypermethrin és deltamethrin nevű mérgekkel.
·támogassák azt ökológiai gazdálkodást!

A méhpusztulás - Az európai beporzó rovarokat és a mezőgazdaságot fenyegető veszélyek

Mérgezzük őket, pedig felbecsülhetetlen a munkájuk - Greenfo.hu

A mai napon egész Európában egyszerre mutatta be a Greenpeace azt az összegzést, ami a legutóbbi és legjelentősebb 74 nemzetközi kutatást foglalja össze a méhpusztulás kapcsán. Angolul teljes terjedelemben elérhető itt: http://bees-decline.org/, magyarul pedig itt: mehpusztulas.hu.

Tudva, hogy a méhek egészségét más tényezők is jócskán fenyegetik, kampányukban elsősorban arra a méhegészségügyi kockázatra fókuszálnak, ami a leggyorsabban orvosolható, leggyorsabban megszüntethető: az agrokemikáliák ügyére. Összefoglalójukban kitérnek a "Méhgyilkos Hetesre", arra a 7 rovarölőszerre, amiknek korlátozásával jelentősen javulhatna a méhek és más beporzók helyzete. Ja hogy a ma jellemző, nagyipari, vegyszeres, intenzív mezőgazdaság mellékhatásaként világszinten pusztulnak a méhek? Igen!

Sajtóközlemények: Budapest, 2013. április 9. – A Greenpeace a 74 legjelentősebb nemzetközi tudományos kutatás méhpusztulással kapcsolatos megállapításait egy jelentésben foglalta össze. A dokumentum alapján a méhpusztulás egyik fontos és legkönnyebben megszüntethető oka a beporzókra veszélyes egyes mezőgazdasági vegyszerek, például a neonikotinoidok használata. Az Európai Bizottság most tervezi, hogy a méhek számára vonzó terményeknél betiltsa három neonikotinoid csávázószerként való használatát. Ezt az intézkedést a magyar kormány jelenleg ellenzi...

http://www.trademagazin.hu/piaci-hirek/a-mehek-hathatos-vedelmet-szorgalmazza-a-greenpeace-magyarorszag.html
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/vegyszerkorlatozas-kell-a-mehek-erdekeben/

Az uniós döntéshozatali színpadon éppen reflektorfényben van 3 neonikotinoid csávázószer 4 növénykulturában 2 évre való korlátozása, amit a Vidékfejlesztési Minisztérium sajnálatos módon erősen ellenez. A Greenpeace egyre inkább igyekszik ezt megváltoztatni.

A minisztérium nem hisz a méheknek --- Immár egyedül az agrártárca hiszi azt, hogy az európai méhek nem a neonikotinoid-tartalmú csávázószerektől pusztulnak – legalábbis a Greenpeace szerint. A zöldek úgy vélik, a vidékfejlesztési minisztériumnak a multinacionális vegyszergyártók helyett a magyar méhészek mellé kellene állnia, a méhek és a hazai mezőgazdaság érdekében.

Akinek kérdése lenne, itt igyekszenek megválaszolni:
balazs.tomori@greenpeace.hu
06-20-469-69-09
mehpusztulas.hu