PPJ         2015.07.30.

Igazi gyöngyszem videóra leltem, melyben Bogár László közgazdász nem tudni miért, milyen kijelentés kapcsán, de - maradva a videó profán nyelvezeténél - szanaszét oltja Drábik János jogász újságírót. Elgurul itt minden, ami elgurulhat: röpködnek a milliárdok, mármint, hogy a globálcionista háttérhatalom mennyi embertől való "megszabadulással kíván oly nagy nemesen könnyíteni" a Föld planéta sorsán; zsidók, nem zsidók, tök mindegy, mind bedarálódunk élve-elevenen...

Gondolom, a kedves olvasóink előtt nem ismeretlen, ha azt mondom, FEMA táborok milliónyi műanyag koporsóval tele; illetve a Georgia Guidestones is új elemmel bővült, amit utána kiütöttek belőle.

De, hogy mennyire ugyanazon "kattog" Bogártól, a "zinternet népén" át, a Wachowski fivérekig mindenki, azt lássuk szép sorban alább. Szemezgessünk a "gyöngyszemekből" itt a Kali Yuga kor végéhez lassan közeledve. Ahogy egy teás ember (Anton Tamás ©) mondta: "Isten majmai lassan őrülnek."

Nézzük tovább, nemrégiben a szánalmas.hu-n is "elgurult a gyógyszer" pár hozzászólónál az alábbi videó láttán:

- Jó napot kívánok, miben segíthetek?
- Kormányunk érdeklődne a promóciós videójukban látott gyártósor iránt, valamivel nagyobb feldolgozási volumenű kivitelben.
- Értem, milyen volumenre gondolt konkrétan?
- Napi 5-10.000 egyed feldolgozására képes gyártósor, az ország minden nagyobb régiójába egy.
- Milyen súlyra legyen optimalizálva?
- 50 és 100 kg per egyed.
- Ööö... milyen állat feldolgozása a cél egészen pontosan?
- Sajnos erről nem adhatok pontosabb információkat, az fő megrendelő egészen pontosan hadügyminisztérium. Fontos szempont még a gyártósor mobilitása, háborús esetre, a honvédség élelmiszer-utánpótlása végett, hogy adott esetben a frontvonal mögött közvetlenül alkalmazni lehessen. A feldolgozandó egyedek paramétereiről és az egyéb információkról bővebb információkat e-mailen küldjük, maximális diszkréciót várunk el önöktől.

Tisztelt Kormánytisztviselő úr,

Köszönjük érdeklődését automatikus ipari böllér gépsorunkra.
A gépsor, bár tervezési szempontként az említett funkció nem volt szempont, alkalmas az Önök által jelzett igény kielégítésére.
Az e-mailen megkapott paramétereik alapján műszaki részlegünk az alábbi észrevételeket és kérdéseket vetette fel:
- fontos lenne tudni, hogy az egyed feldolgozás automatizálása élő vagy holt kezdeti állapottal értendő e.
- amennyiben élő egyedekkel kezdődik a feldolgozás, extraként rendelhető nyugtató lövedék beadására alkalmas gépegység, illetve elhelyezhetünk különböző nyelvű nyugtató feliratokat - s lágy zene is szólhat a beterelő nyílás utáni szakaszon.
- a ruházat lefejtését is a gépsor végezze, vagy lemeztelenített egyedekkel kell számoljunk?
- a csontozat gyűjtése szelektáltan történjen, ( lábszárak, koponyák, stb külön rakásolva) vagy meddőhányón halmozva?
A kérdések megválaszolása után tudunk pontos árajánlatot készíteni.
Az Ön által említett 124db termelőegység legyártása mintegy 2 és fél hónap, tesztelése további 2 hét.
Az ütemezett szállítás és telepítés augusztusi rendelés esetén november közepétől kezdődően indulhat el az Önök által jelzett helyszíneken.

A levelében említett mobil egységeket is gyártunk, ezek ugyan nem precíziós berendezések, de egy normál, vonóhoroggal rendelkező személyautóra rögzíthetőek. Bármilyen rendezvényen bevethetőek. Referenciaként a Fargo című filmben szereplő egységet tudom megmutatni.
Fontos tudni, hogy a mobilegységek végtermékét opcionálisan gyűjtőedényekben lehet felfogni - ám ezek külön rendelendőek (igény esetén 3-4db / feldolgozóegység, a rendezvény/ vagy a rendbontás mértékétől függően)

Bármilyen kérdés esetén továbbra is állunk rendelkezésére.

Tiszetelettel: Lajos von Fleischer
AutoBöllér 2000 Bt.

Menjünk tovább, még lejjebb! A Felhőatlasz című, buziságot is propagáló, álspirituális hollywoodi giccsfilmben, amit a nemváltó műtéten áttorzult borult elméjű Lana Larry Wachowski is rendezett, van egy jelenet, ami úgy tűnik, a képünkbe törölve sem váltott ki senkiben komolyabb gondolatot: a főhős leleplezi a Somni-451 nevű kapitalista gyorséttermi nőrabszolga előtt, hogy mit is jelent az Xultation (a filmben kvázi "Megváltás"). A filmben ugyanis a végidőkben csúcsra járatott posztkapitalista társadalom gyorséttermi "alsó kasztja" egy >szappan< nevű anyagot eszik ételként. De, hogy mi is ez a szappan, mit is szívogatnak oly kedvesen szívószállal, azt az alábbi videóból megleshetik az erősebb idegzetűek.

Mehet a globális daráló! Avagy, a kommunizmusnak és a liberáldemokrata kapitalizmusnak ugyanaz a célja, mert ugyanarra van szüksége: gyökértelenített masszára, olcsó tömegre, tartás nélküli proletárokra, kultúrájától megfosztott szürke egyvelegre. Ezek az alkímiai ólom tulajdonságai. A nemesfémek létrehozása helyett a háttérhatalom a sűrűn folyó szürke tömeg szintézise törekszik. Monokultúra, szürkeség: a tudat monopóliuma... Balliberális megvezetetteknek és EU-s pénzen csüngő szervezeteknek jól cseng a globalizációt ajnározni, de épeszű és nyitott harmadik szemű ember nem lát benne mást, mint egy kultúra- és emberhúsdarálót, egy virtuális/technobürökrata globalómát. 

Kép: Shintaro Kago - 主義主張が多過ぎると面倒なので、攪拌して均一化しよう - "Amiért ez 'túl sok' problémás ötlet és idea: uniformizáljuk a dolgot egy darálással".

PPJ         2013.06.14.

Elég szép feladat számomra árvíz idején, hogy viszonylag szótlanul és csöndben bírjam ki ökológusként. Nehéz helyzetben vagyok és pengeélen táncolok: nem akarom megbántani George Carlin bőven fekete humorához hasonlóan a védekező emberek százezreit, azonban mégiscsak nevetek a Hamvas Béla metafizikai értelmében vett "hangya-embereken", mert a nagy árvízvédelmi serénykedés közepette csak azon nem gondolkodnak el, ami a legnyilvánvalóbb lenne: biztos, hogy a korábbi évszázadok magyarjai is küzdöttek az árral?! Koránt sem!

Buddha is elmondta: nagyon sok fajta szenvedésnek alapvető oka a "nemtudás", a rálátás hiánya! Mi az amit ma már alig tudunk, mi az, amit elfelejtettünk? Mert "szenvedést" okoz bőven: az nyilvánvaló...

Nem spirituális lózung a "természettel harmóniában élő ember", Magyarországon még ma is bőven velünk élő-, illetve elfeledett régészeti nyomai vannak a természetet szelíd tudományos módon kezelő mérnöki találékonyságunknak! Egyik ilyen ősi magyar tájgazdálkodási szokás volt a fokgazdálkodás!

Forrás: 444.hu

Királyaink még tudták, mit kell csinálni az árvízzel - Origo.hu

Az áradó folyókkal öntözték az országot az Árpád-korban. A jól szervezett vízgazdálkodással az ország a talajjavító hatású folyami hordalékot is hasznosítani tudta, erre utalnak a Rábaközben valaha létezett sűrű csatornahálózat nyomai. Az ezeréves tudás most jól jöhet a klímaváltozás ellen.

A növényzet és a talaj még őrzi a hétszáz évvel ezelőtt pusztulásnak indult csatornahálózat nyomait a Rábaközben, amelyet két évtizede kutat Takács Károly régész-történész, a Hansági Múzeum munkatársa. Hogyan jött létre a kora középkori vízhasznosítási rendszer?

Nekünk tanítanak manapság kínaiak tai chi-t, energiakezelést, feng shui-t meg egyéb komplex tér- és energiakezelési intra- és interperszonális módszereket?! Kikérem magamnak az őseim nevében. Mi nemhogy a saját egyéni szervezetünket tudtuk egészségesen működtetni, de az egész Kárpát-medencét. Mi Európa szív-táj-ék-ának hangjait képesek voltunk hallani és közvetíteni!

Nem kell hozzá nagy fantázia és (be)látóképesség, hogy tudjuk: az a táj, ahol ennyi folyó folyt (mennyi energia az!!!); az a táj ahol ennyi vízpárolgás és felhőképződés volt; az a táj, ahol ennyi állóvíz, láp, buja élővilág, ártéri gyümölcsényes, gazdag humuszos talaj, stb. volt: AZ A TÁJ BIZONY EURÓPA SZÍVE, ÜTŐERE, TÜDEJE ÉS TERMÉKENY FÖLDJEI MIATT TESTE IS!

Mindenesetre nagyon mélyen elgondolkodtató az analógia, hogy amennyire a folyóinkat se engedik magyar kezek által kezelni (Drábik János által is emlegetett bizonyos sötét világerők), és jön az áradat és jön az aszály, úgy a pénzrendszerben is felfedezhető, hogy eltarolja a magyarságot a globális pénzáradat és a regionális pénzhiány-aszály.

"A pénzáramlás jelenségeit figyelve láthatjuk, amikor a pénz úgy tud jelen lenni, hogy egyszerre van visszatartva, és egyszerre áramlik is az adott területen, akkor virágzás az eredmény." - ÖkoKlikk.hu, ÖkoFórum - Zalatnay László: A víz és a pénz

"A jelenlegi gazdasági és pénzügyi rendszer és benne a magyar Forint pontosan úgy működik, ahogy a jelenlegi, lefolyó szemléletű vízgazdálkodás. Pénz kerül egy közösség tagjaihoz, mondjuk, megkapják a fizetésüket. Ezt a pénzt többnyire boltokban költik el, a boltok pedig többnyire nagy láncokhoz tartoznak. Az elköltött forintok pillanatok alatt kikerülnek a közösség köréből, sőt, ha nemzetközi láncról van szó, akkor jórészt az országból is. Természetesen az elköltött pénz jó része külföldre megy, hiszen e cégek által forgalmazott termékek igen jelentős része más országból származó termék, amelyet importálni kell. A pénzköltés szokásos módjai révén tehát, az analógiánál maradva, az árvizeknél is gyorsabban kiszárad a helyi gazdaság: pangó kisüzletek, kihaló javítómesterek, a pénz, a vásárlóerő, a likviditás hiányában eltűnő helyi gazdaság. Ezt sokan így látták már évekkel, évtizedekkel ezelőtt is, de a mostani válság az eddig kételkedők előtt is világossá tette a rendszer "kiszárító" működését."- Almássy Tamás: Münchhausen-effektus, avagy a pénz "ökológiája" - ÖKOTÁJ

A táj emlékszik a folyóra!

 

Szelídvízország -- Édenkert vagy sivatag? -- 2013. 05. 19. -- A tájhasználat-váltás indokoltsága és feltételei a vízgazdálkodásban valamint a támogatási rendszerben.
A természet gazdagsága az emberi élet alapja is. A Tisza-völgy története ékes példája ennek. Hajdanán az a mondás járta, hogy a Tisza kétharmad rész víz, egyharmad rész hal. Élővilágát csodálták a külföldi utazók is. Ma viszont e folyónkról és a Nagyalföldről gyakrabban jut eszünkbe az árvíz fenyegetése, a belvíz, az aszály. Természetes élőhelyei csak nyomokban emlékeztetnek a hajdani gazdagságra. Hazánk keleti felén sokan rossz anyagi körülmények között élnek. Vajon mindezek összefüggésben állnak egymással? A SZÖVET kiadványa itt letölthető.

"A középkori Alföldön - tekintve, hogy területének csaknem kétharmada ártér volt - nem a (szántó)föld, hanem a fokrendszer működtetése és az ehhez kapcsolódó ártéri haszonvételek jelentették a gazdálkodás alapját. Az egész középkor folyamán az Alföldünknek két, ma már feledésbe ment jellegzetessége volt: az Alföld erdősültsége, illetve a testét behálózó vízfolyások, melyek vízutánpótlását az árvizek, illetve vizet összegyűjtő és fokozatosan kiszivárogtató erdőségek biztosították." - Versegi.hu

A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei
az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt. 
Katt a teljes méretért!

A Duna mederváltozásai 1881 és napjaink között
Katt a teljes méretért!

Andrásfalvy Bertalan: Éltető és pusztító vízeink - A vízhaszonvétel és árvízvédelem hagyománya Magyarországon, Magyar Tudomány 2000/6.

Színay Miklós ökohidrológus a 70-es(!!!) években igazolta, hogy Mosonyi számításai hibásak és feleslegesen sok milliárd kiadást okoztak az országnak! Miklós számításait az itthoni vízügy nem engedte publikálni, "csak" a Wageningeni Egyetemtől kapott további kutatási lehetőséget. (Lásd: http://www.elotiszaert.hu/bovebben.php?id=1124)

2013.06.14. - "Most jól jött volna Bős-Nagymaros." Noment est omen: Nyílt hadüzenet NYILAS Gergelytől és MÉSZÁROS Csabától az Index-en. Címzetes egyetemi barmok meg ostoba újságírók: mindig akadnak... pedig egy óvodás is meg tudja érteni mi a különbség az alább is látható oldalágas faalakú folyó és egy hernyó-csatorna között...

Balogh Péter: Vízlépcsőlátás: megújúló energiákkal a folyók ellen - Klímabarát Települések Szövetsége (Az anyag - sok más fontos cikkel együtt - a KTSZ honlapjáról eltávolítódott. A GreenR felületén lesz ezentúl megtalálható.)

"A folyó életében a meder elgátolása gyakorlatilag trombózisként értelmeződik, és az elzáródás felett a mederben, és az esetlegesen elöntött ártereken bepangó víz pedig ödémaként. De ahogy a duzzasztómű nem értékelhető külön a szabályozástól, úgy ezek a betegségek sem önmagunkban, vagy véletlenül keletkeznek. A beszűkült meder, a szűk és benövényesedő hullámtérrel különösen, az előre haladott érszűkület állapotában van, a mederoldalak kövezései érelmeszesedésként hatnak, a hektikus vízjárás ingadozó vérnyomásként jelentkezik, a meanderezés megakadályozása az ágyhoz kötéssel egyenértékű, és így a meder túlzott bevágódása a felfekvéssel párhuzamosítható. Az átjárhatatlan árvízvédelmi töltésekkel az árterek létfontosságú szervrendszereit amputálták le a folyóról, a természetszerű vegetáció helyén az iparszerű, intenzív mezőgazdálkodás folyamatos, nagyfelületű szántóművelése a tájat a külső védőrétegétől fosztja meg, és szennyezi el, mintha a bőrünket naponta ráspollyal szaggatnánk fel, és vegyszerekkel locsolva akadályoznánk a varrasodást, amit a tájban gyomosodásnak nevezünk, és ami egyébként a szukcesszió első fázisa. És e terhelt beteg szervezet e közben nem jut hozzá a szükséges folyadékmennyiséghez, ha érkezik víz, nagy erőkkel átvezetjük a kórtermen, még akkor is, ha ez óriási többletköltségekkel és veszélyekkel jár…

Ilyen körülmények között a folyó nem tudja biztosítani, amire hivatott: hogy építse és éltesse a tájat, hogy differenciált élőhelyeket hozzon létre, és azokat vízzel és tápanyaggal lássa el. És ahogy a folyó meghal, elpusztul a táj is, és a halott táj az embernek sem nyújt megélhetést...

Mesterséges rendszereink pedig nem működnek, fenntartásuk drága és külső erőforrásoknak kiszolgáltatott: árvíz-belvíz-aszály, talajdegradáció, vízvagyon-vesztés, gyengülő ökológiai potenciál, lepusztított-kiszolgáltatott gazdaság (és népesség), idegenérdekű kereskedelem, fordított érdekképviselet és értékválasztás. Ez a Tiszai-alföld története és tanulsága."

Fokok fognák a vizet? - Szabadföld Online.hu (2010. február 17.)

"Czigler László határozottan vallja, hogy nincs más útja az Alföld árvízmentesítésének, mint a fokgazdálkodás visszaállítása, ami egyben a tájegység és a Tisza ökológiai helyreállításának egyetlen módja is. A töltéseket ugyanis nem emelhetjük az egekig, noha az egyre emelkedő árvízszint ezt diktálná – jó 170 évvel ezelőtt Vásárhelyi Pál a jelenlegi gátmagasságnak csak a tizedét tervezte, mondván: bőven elegendő lesz.

Ráadásul a töltések harmada mára úgy meggyöngült, hogy helyreállításuk rendkívül sürgető lenne. Ezért lenne indokolt a szakember szerint a nemzetgazdasági terv részévé tenni a fokgazdálkodás bevezetését nemcsak ökológiai, hanem gazdaságossági szempontból is."

Körösparti János - Bozán Csaba: A földárjás területek vízgazdálkodási problémái - Hidrologia.hu

A földárja a Kárpát-medence sajátos hidrológiai jelensége. Ezen talajvíz feltöréssel járó jelenség elsősorban és legnagyobb kiterjedésben az alföldi területeken figyelhető meg. Szerepe igen jelentős, hiszen azokon a területeken ahol nagy rendszerességgel megjelenik ott súlyos vízgazdálkodási problémákat okozhat, a belvízképződés egyéb tényezőivel együttműködve.

Hunyát átszelő holtmeder (Fotó: Dr. Bagi László)