Feltétlenül hallgassátok meg! Történelem... Két igazi honatya, akiben még ott van a talpraesettség és tisztesség, akikben öröm bízni, mert érezhetően szeretet és józan ész beszél belőlük! Ismerkedjetek meg most Ángyán József után Bencsik Jánossal is: hazánk másik lemondott államtitkárával!
Nem tőkejószág, hanem szülőföld
Az elmúlt 20 év liberális piacgazdasági szemlélete úgy átalakította a közgondolkodást, hogy már saját viszonyrendszerünket is nehezen értelmezzük a mindennapi élet, a család vagy a nemzet szemszögéből.
Bencsik János parlamenti képviselő azonban nemcsak érzelmileg, hanem nagyon is reálisan szemléli a tőke és a társadalom viszonyát, amely ezekben a hetekben a parlamenti Földforgalmi törvény vitájában mutatkozik meg.
Módosító javaslatai egyszerre szolgálják a hatékonyságot, a munkanélküliség csökkentését, az egészséget és a társadalmi békét. Mindazt, amit először az Ángyán József által írt Nemzeti Vidékstratégia fogalmazott meg!
Lánchíd Rádió - Kettesben 2012.11.26
In the village of Felcsut, home to Hungarian Prime Minister Viktor Orban, a modern day feudal tale appears to be taking place. Farmers and shepherds are accusing the government of leasing land to people close to those in power, whilst small-scale landowners are overlooked.
Miénk itt a tejhatalom! Tejeltek az európai gazdák!!! :)
Mindeközben a mai napon egy demonstráció keretében 2500 tejtermelő gazda zúdított tejet ágyúkból az Európai Parlamentre Brüsszelben. Szerte Európából gazdák ezrei vettek részt az "1000 traktort Brüsszelnek" tüntetésen, hogy a politikusokat hatékony jogalkotási intézkedésekre sürgessék a tejipar érdekében és meghallják a gazdák követeléseit a legalább a költségeket fedezni tudó árakról és méltányos díjazásról.
European milk producers dumped milk on the European Parliament during a demonstration in Brussels November 26, 2012. Thousands of dairy farmers from all over Europe took part in the protest called "1000 tractors to Brussels" to urge politicians to take efficient legislative measures for the milk market and to listen to farmers' demands for cost-covering prices and fair remuneration, according to the organisers.
A KDSZ - Közgazdászok a Közpolitikában és az EVK Szakkollégium közös szervezésében a Budapesti Corvinus Egyetemre látogatott professzor Dr. Ángyán József. Az előadás részét képezte a KDSZ "Magyarország versenyképessége" kurzusának.
Ángyán József másfél évig volt a jelenlegi kormány vidékfejlesztési minisztériumának államtitkára. A közelmúltban nagy port kavart a lemondása. Az ő nevéhez fűződik a Nemzeti Vidékstratégia elindítása is, melynek nagy szerepe lesz a 2014-20-as időszakban. Előadásában elsősorban a jelenlegi magyar mezőgazdaság kihívásairól és azoknak leküzdéseiről, illetve az elszegényedő vidék kilábalási lehetőségeiről lesz szó.
Az előadáson levetített prezentáció ezen a linken tölthető le.
A technikai háttérért köszönet a Társadalomelméleti Kollégiumnak!
A fényképeket készítette: Bóta Nikolett — KDSZ - Közgazdászok a Közpolitikában.
„Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság”. (Vidéki Térségek Európai Chartája, 1996)
A Szakkollégium Éjszakája az ELTÉ-n jó érzékkel hívta össze az év magyar közbotrányának egyes főbb szereplőit. Megtelt az alagsor - feszült figyelem vetült az előadókra, a levegőben érezni lehetett, hogy az értő közönség előtt nem mindegy ki milyen érvekkel hozakodik elő. Ángyán József (még egyelőre Fidesz), Szabó Rebeka (LMP), Gőgös Zoltán (MSZP) és Raskó György közgazdász (KFPUOP - kormányoktól függetlenül privatizáló ultimate oligarcha párt) vonultak fel a szó-csatamezőn.
Miután Raskó úr nem is ismerte Szabó Rebekát (tessék?!) és Rebeka többszöri le-"fiatalhölgyezés" után bemutatkozott, hogy ökológiai tudása miatt van némi köze a mezőgazdaság fenntarthatóságához, még a továbbiakban tájékoztatta is Raskó urat, hogy a kortárs öko-közgazdász szakfolyóiratokban már nem nagyon állná meg a helyét az az axiómarendszer, aminek Raskó úr is hazai "jeles" képviselője (tudniillik épp paradigmaváltás alatt áll a fősodrú közgazdaságtan). Valóban úgy tűnt, hogy a Növekedés határai, a Gyilkos vagy humánus gazdaság? és a Tőkés társaságok világuralma című könyvek, melyek világszinten elismert közgazdászok és rendszer-elemzők munkái, eddig nem nagyon fodrozták Raskó és Gőgös urak eszmei víztükreinek felszínét. Ráadásul roppantul zavaró módon, mintha Ángyánon és Szabón kívül mindenki megfeledkezett volna arról az aprócska tényről, hogy immáron az olajcsúcs után van az emberiség, ezért "csöppet" megkérdőjeleződött annak a fenntarthatósága, hogy jelenleg világszinten 1 kalória élelmiszerhez 10 kalória olajat használ fel az agrárium.
Ángyán József 3 percben a versenyképességről: Raskó elvtárs elévülhetetlen "érdemeiről", Csányi elvtárs német sertéshúsáról a magyar Pick szalámiban, a tőkés társaságok 1,4x támogatásáról, Forgács Barna elvtárs 5000 ha ingyen kapott földjéről, a negatív externáliákról (környezeti és foglalkoztatási károk), hogy az intenzív mezőgazdasági termékek költségeiben nem jelennek meg az előállítása során keletkezett társadalmi károk - vagyis, hogy a tőkebefektetők versenyképességéről van-e szó vagy a közösségek versenyképességéről!?
Ángyán szerint Raskónak elévülhetetlen érdemei vannak a magyar mezőgazdaság végvárainak felszámolásában. Raskó úr módszerváltás utáni privatizációs tetteit az internet 2003-ban és 2005-ben is rögzítette.
További képek:
Az Élőlánc Magyarországért figyelemmel kíséri az eseményeket és az alábbi hír/felhívás/szórólap alapján bármikor kiadhatják a jelet a gazdáknak 2005-höz hasonlóan a Parlament elé vonulásra békés demonstrációra!
És most valami egészen más. (And Now for Something Completely Different...) :)
Country Magazine – Magazine of Hungary - 2012 November
Waging a Quixotic war against the powers that be, the university professor turned MP is a catalytic figure of Hungarian politics. Disregarded by those most concerned, his critical observations about the sly reshuffling of leasehold land have raised eyebrows in government circles and created media hype.
Dr. Ángyán clearly remembers an agreement with the prime minister that small scale family farms and cooperative efforts would enjoy priority and subsidies, to be able to stay afloat and complete. The present agricultural policy, however, is a complete u-turn from that standpoint, backing up large investors, deregulating sate farms into the hands of interest groups, paving the way for a nouveau aristocracy. The law serves the vested interests of greedy capitalists, whatever their political standing. The case in point: they never opt for the same piece of land, there are no clashing interests. Deals are made behind the scenes.
Professor Ángyán suspects a massive network of oligarchs, exercising their power not so much through traditional ways of corruption – bribes and nepotism – but through their proxies infiltrating the political system. He reckons that the main problem that might lead to the downfall of government is their immense greed, their despicably capitalising on the two-third majority and trust from the constituents, who elected them in hope of correcting what was wrong with the country. Now they pathetically fall short of all expectations, changing everything for the worse, ransacking the nation. People are not stupid though, at one point they will stand up for it.
Dr. Ángyán has become untouchable, a political leper in his party. But he doesn’t care. He might be sidestepped but his criticism cannot be shunned.
Az emberiség történetét tekintve egy új kor hajnalán vagyunk, mert történelmi távlatokban gondolkodva egy viszonylag új világ-tudáskönyvtárat alkottunk, az internetet. Az internet pedig egyelőre nem felejt. Kísérteties pontossággal örökíti meg és teszi kereshetővé, végigkísérhetővé a közelmúlt eseményeit. Óriási előrelépés ez ahhoz képest, mint amikor az egyes történések a hatalmi befolyásoktól függően akár évtizedekre is titkosítottak lettek.
„Szarok rá, szarok rá, hogy más mit mond, engem az érdekel, hogy itt mit mondanak rólam, mert higgye el, én vagyok annyira önérzetes, meg én alföldi származású vagyok… De akár a faluban is bárkit megkérdezhet, hogy mit mond a Mészáros Lőrincről, mert ilyet soha nem mondanának, amit az Ángyán mond, meg a Szabó Rebeka, nem tudom, hogy hívják őket ott fönt a Parlamentben” –mondta Mészáros Lőrinc, a kajászói gazdák elől több száz hektárt elnyert felcsúti polgármester az atlatszo.hu-nak adott fél órás interjúban, amit videóban is teljes egészében közöl a portál.
Az ilyen kijelentésekkel az internet korában nem az a baj, hogy a vita tárgyára való koncentrálás helyett durvák, indulatosak és személyeskedők, hanem, hogy nagyon hamar ellenőrizhetők!
„Raskó György "idillinek, skanzenszerűnek, zöldre festettnek” nevezi a családi gazdaságokra épülő mezőgazdaságot, mely – állítása szerint csak állami támogatással tartható életben – és mélyen hallgat arról, hogy az EU által a családi gazdaságok, a vidék megerősítésére, fejlesztésére szánt támogatásokat sok ezer hektár után ő és a hozzá hasonló újkori nagybirtokosok teszik zsebre. Szó sincs tehát arról, hogy ezek a nagybirtokok nem igényelnek támogatást, sőt „professzionális” módon halásszák el a helyi társadalmaktól ezeket az eredetileg nekik szánt támogatásokat, így az a tarthatatlan helyzet állt elő Magyarországon, hogy az EU állampolgárok pénzéből Európa leggazdagabb embereit támogatjuk.” – nyilatkozta az Élőlánc Magyarországért március 5-én a Tiltakozás Raskó György otromba, a közvéleményt félrevezető kijelentései miatt című cikkében.
Lévén igen fiatal az agrár- és ökopolitikai berkekben, feltétlenül elkezdett érdekelni, hogy az egyre durvuló számháború és mind határozottabb kijelentések mögött milyen eszmék mentén szabdalják fel hús-vér magyar vidéki (és természetesen a tőlük élelmiszerügyileg függő városi) emberek életét is a szakpolitikusok. Így került Raskó György agrárközgazdász is a képbe, mert nagyon érdekelt, hogy mire alapozza azon kijelentéseit, hogy az Ángyán József által felvázolt agár-politika „skanzenné változtatná a magyar vidéket”. Jó érzékkel hívta meg Kálmán Olga az ATV Egyenes Beszéd február 27-i műsorába Raskó Györgyöt, mert ő emblematikus alakja annak a körnek, akik szerint a mega- és gigabirtokokon folytatott tevékenység lenne a „professzionális mezőgazdaság” a családi gazdaságok pedig csak lenézendőek, skanzenbe illőek lennének. Tényleg azért mondott volna le az Államtitkár Úr, mert nem változtathatta kedvére skanzenné a magyar vidéket?!
Legjobb meglátásom szerint Európa mezőgazdasága a 30-70 ha közti családi gazdaságokra épül és a Közös Agrár Politika intézménye is az Ernst F. Schumacher öko-közgazdász által bevezetett „a kicsi szép” fenntarthatósági alapon létrehozandó mozaikos, családi kis- és közepes gazdaságokat támogatja. Dániában például 70 hektár az átlagos farm méret - és a feldolgozást, kereskedelmet a gazdák szövetkezetei végzik. Gondolom a dán mezőgazdaságot Raskó György nem nevezné skanzennek? A hazai szervezetek azon küzdenek, hogy a fejlődésben lévő gyerekek a közétkeztetésben beltartalmilag értékes és helyi alapanyagból származó ételeket ehessenek a több ezer kilométert utazott vitaminhiányos répák helyett! Mindeközben az a dán népfőiskola, ahol fél évig volt szerencsém tapasztalni és kutatni az ökológiai mezőgazdaság mibenlétét, ezüstérmes kitüntetésben részesült a dán mezőgazdasági minisztériumtól, ami azt jelenti, hogy szinte teljesen átállt ökológiaira az étkeztetése. Ami azt jelenti eléggé vidám, úgymond belülről táplálva életerős és kicsattanóan egészséges is volt ott minden diák!
Térjünk vissza Raskó György érdemeire, nézzük, hogy mit látunk tevékenységéről az interneten keresztül. Már önmagában érdekesnek gondolom, hogy Raskó György neve három ízben is szerepel a K-Monitor (Korrupció, Közpénz, Közbeszerzés, Kartell) internetes adatbázisában.
A Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat (NMV)-hez hat gyár, az egész magyar olajosmag-feldolgozás, a margaringyártás, valamint a hazai mosószeripar mintegy fele tartozott. A világbanki hitellel felújított gyárak közül mára ötöt bezártak, holott a vagyonértékelést végző PriceWaterhouse (PW) a privatizációs dokumentációban hangsúlyozta: a gyártóberendezéseket a magánosítást megelőző hat évben teljesen kicserélték, felújították, a gyárak infrastrukturálisan "jól fejlettek", a vállalat 17 bejelentett vagy jóváhagyott szabadalommal rendelkezett. "Már a pályázat kiírásakor jól látható volt az ellenséges kivásárlási szándék és az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) ezt elfogadó magatartása, amit a parlamenti vizsgálat és egy - a tárgyban hozott - országgyűlési határozat is alátámaszt. Az élet is egyértelműen igazolta, hogy a pályázat csupán a látszatot szolgálta" - összegezte a tíz év eredményét Varga István, a pályázaton vesztes Mentor Szövetkezet volt elnöke. Az ÁVÜ tárgyalásai a Ferruzzi-val 1991. decemberben és januárban is folytatódtak, végül "január 17-én mindkét fél megegyezett az árban és a feltételekben a szerződés függvényében" - írja Büky Dorottya, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója. Az ügyben fontos szerepet játszott Raskó György államtitkár, aki az ÁVÜ igazgatótanácsának is tagja volt. A Mentor korábbi gazdasági elemzéséből az derül ki, hogy a vállalatfelvásárlás igazi oka a sajtoláskor megmaradó magas fehérjetartalmú napraforgódara - ami az állati takarmány egyik legfontosabb alapanyaga - feletti rendelkezés egy olyan társaság által, amely alapvetően konkurens szójatermékét kívánja a magyar piacra erőltetni. Ez az értelme a kapacitás leépítésének, az öt gyár bezárásának olyan helyzetben, amikor a korszerű üzemek és a monopolhelyzet egyébként extraprofitot ígér. Ezt igazolja, hogy számításaik szerint az elmúlt évtizedben a kevesebb mint felére redukálódott magyar állatállomány ellenére duplájára nőtt a szójaimport. "Ezt Raskó Györgynek pontosan tudnia kellett a vállalat eladásakor" - hangsúlyozta Varga, aki a volt államtitkár ellenérdekeltségét abban (is) látja, hogy 1990-ben ügyvezetője volt a szójaimportőr Hunsoya Fehérjetermelő és Értékesítő Mezőgazdasági Szolgáltató Kft.-nek.
Kézzel írt, néhány mondatos ajánlattal, mélyen a részvénycsomag könyv szerinti értéke alatt szerezhette meg a karácsony előtti napokban a komáromi állami gazdaságot az ÁPV Rt.-től a Kemenesalja Agráripari Kft. – derül ki a lapunk birtokába került dokumentumokból. Az ügyletre sebtiben létrehozott vállalkozás tulajdonosai között található Raskó György, az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának egykori MDF-es delegáltja is.
Ezek után talán megérthetik és célszerűnek láthatják, hogy a Világgazdaság Online hasábjain Raskó György tollából idén megjelent „Hogyan lehet megmenteni a magyar élelmiszeripart?” című cikket nem volt túlzott bizalmam elolvasni.
"Raskó úr az MDF kormány államtitkárként az élelmiszeripar külföldi kézre adásával fölmérhetetlen károkat okozott a magyar mezőgazdaságnak - mert kiszolgáltatott nyersanyagtermelővé degradálta a gazdákat. Gazdasági alaptézis, hogy a jövedelem nagyobb hányada a feldolgozásból és a kereskedelemből származik. Raskó úr ezt a jövedelmet vette el a magyar vidéktől, mely ennek következményeit a mai napig szenvedi. A milliárdos nagyságrendű fejlesztéseivel kapcsolatban pedig meg kell jegyezni, hogy ezeknek 40-50 %-a nagy valószínűséggel EU-s támogatásokból, közpénzekből épült - a cikkben szereplő 900 milliós beruházás esetében ez 400-450 millió 1 embernek - abból a kasszából, melyet az EU a vidéki családoknak szán. A földtörvény a földek forgalmáról, tehát adás-vételről, bérbeadásról szól - így az 1200 hektáros határ azt jelenti, hogy Raskó úr nem vehet, és nem bérelhet több földet, de azt nem jelenti, hogy az 1200 hektár feletti részt el kell adja. Viszont ha bevon néhány tulajdonost, aki magánszemélyként vásárolhat földet, akkor ők megveszik a földet, Raskó úr pedig bérbe veszi tőlük. Ez a legfőbb kritika a földtörvénnyel szemben, hogy csak az őstermelőknek, magán és családi gazdaságoknak szab tényleges korlátot, a gazdasági társaságoknak viszont kiskaput nyit a korlátlan birtoknövelésre."
Részlet az Ángyán József szimpátiatüntetésből, Kossuth tér, 2012. május 10. A teljes videó itt tekinthető meg. A teljes videóban felszólalók sorrendben: Hetzmann Róbert - elnök, Váralja Szövetség; Lovász Ádám - tag, Váralja Szövetség; Ertsey Attila - elnökségi tag, Élőlánc Magyarországért; Hossó Andrea - közgazdász, nemzetközi pénzügyi szakértő, Élőlánc Magyarországért; Buczkó Máté; Ács Sándorné - agrármérnök, Élőlánc Magyarországért; Teichel István - lepsényi gazda
David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.
David C. Korten szerint a jelenlegi globális pénzügyi-gazdasági rendszerünk megöl bennünket. Legújabb könyvében, a Gyilkos vagy humánus gazdaságban azt fogalmazza meg, hogy a pénzvilág bankjainak szerencsejátékosai fantomgazdagságot hoznak létre, amely mögött nincs valós munka, igazi teljesítmény. Ugyanakkor a pénzvilág által diktált állandó növekedési kényszer rombolja a környezetünket, tönkreteszi a természetet és gyorsuló mértékben zsigereli ki a természeti erőforrásokat. A szerző az elemzésen és a kritikán túl felvázolja a helyi, emberközpontú gazdaság felépítését, és 12 pontban foglalja össze a "nagy fordulat" programját. Végül történelmi példákkal mutatja be, hogy van remény: képesek vagyunk a jelenleginél lényegesen jobb gazdaság és társadalom megalkotására.
Mit tesz az internet lehetővé? Átláthatóságot, átfogó rendszer-logika vizsgálatot, vagyis a következtetések mind inkább egyértelmű levonásának lehetőségét. Mit alakít ez ki? Nos, ha nem kapcsolják le az internetet, mint az egyiptomi forradalom idején tették a diktatúra emberei, akkor egy olyan szükségszerűen megfontoltan hosszú távú előrelátást követel meg és alakít ki az internetet használóktól, annak életében közvetve vagy közvetlenül résztvevő polgároktól, ami régóta hiányzik az emberiség történetéből. Nem mindegy, hogy milyen döntéseket örökítenek meg a bitek és a bájtok; felelős és fenntartható, hosszú távú és igaz politikai viselkedést várunk el egymástól, különben nagyon könnyen önmagunk múltjával találhatjuk szembe magunkat.
Magyarországon eddig nem történt rendszerváltás, csupán módszerváltás. Az internet fog igazán rendszerváltást hozni…!
Aki képbe akar kerülni, vagy embertársaival akar a GMO-k mostani világ-elfogadottságáról társalogni. Osszátok meg (mert megosztani a legemberibb :D)! Akár Magyarországra fókuszálok, akár a világra nyitom a tekintetem, mindenhol erősödő ellenállást tapasztalok a génmódosított élelmiszerekkel szemben! Az emberek immáron tudni akarják, hogy mit esznek, mit etetnek velük: ez ilyen egyszerű. A választás szabadságát akarják: legyenek felcímkézve a termékek! Nem csoda tehát, hogy a legnagyobb élelmiszeripari vállalatok akarják ellehetetleníteni a termékek jelölését, hogy tartalmaznak-e GM komponenst. Ellenük azonban több száz biofarm és 700 séf fogott össze kampányban!
A bolíviai Pachamama törvény!
Ami a hírekből mostanság kimaradt, hogy Bolívia törvénybe iktatta a Föld Anyát és betiltotta a GMO-kat! Az ország elnöke, Evo Morales (aki egyébként az ország első ajmara indián származású elnöke), elfogadta a Föld Anya és az Integrált Fejlődés a Jólétért törvényeket!
A törvények intézkedéseket vezetnek be a földbirtok koncentráció ellen, a "zöldbárók" megszüntetésére, valamint megtiltja a bevezetését, előállítását, használatát és szétszórását a genetikailag módosított magoknak!
A kiemelkedően új szabályok közé tartoznak továbbá a Közösségi Védelmi Rendszer és a Klíma-Biztonsági Alap, amelyek biztosítják, hogy a köztulajdont képező földek szétosztását követően azok főként a nőkhöz és a bennszülött népekhez kerüljenek. Az előírások szabályozzák a külföldi tulajdonszerzést, a birtokok felügyeletét, a Föld Anya elemeinek elérését és használatát! (Orbán Viktor - húzd le magad a WC-n!)
A Seralini professzor és munkatársai által két éven át végzett hosszú távú állatkísérletek szerint a Monsanto által kifejlesztett NK603 génmódosított kukorica, valamint a vele együtt is alkalmazott RoundUp® totális gyomirtószer megrövidítette a patkányok élettartamát és elősegítette a tumorok, illetve máj és vesekárosodás kifejlődését. Seraliniék tanulmányát és annak fontosságát Dr. Bardócz Zsuzsanna táplálkozástudományi professzor, A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága c. könyv társszerzője mutatja be.
Növekvő kételyek - magyar feliratos videó a génmódosító vállalatok logikájáról és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokról (forrás: Greenpeace International). Az EU álláspontja szigorú. És még van rá lehetőség, hogy függetlenségét és sértetlenségét megőrizze. Addig kell a sarkukra állniuk, amíg lehet, és el kell gondolkozniuk a lehetséges következményeken.
Válaszúton a mezőgazdaság - A Válaszúton a mezőgazdaság c. kiadvány a Nemzetközi felmérés a mezőgazdasági tudás, tudomány és technológia hatásáról a világ fejlődésére (IAASTD) tanulmányán alapul.
Glifozát tanulmány- A glifozát egyre terjedő használata összefügg a génmódosított növények használatával és egyre nyilvánvalóbb kockázatot jelent a környezetre és egészségünkre is. A glifozát számos világszerte kereskedelmi forgalomban kapható mezőgazdaságban használt vegyszer hatóanyaga, köztük a jól ismert Roundup-nak is. A glifozát alapú vegyszereket széles körben használják gyomirtószerként, mivel nem szelektívek és elpusztítanak minden vegetációt. -------------------------- Az Anonymous hacker csoport üzenete a Monsanto-nak: Kiállunk a gazdákért!
A nyár elején egy millió aláírás gyűlt össze arra a népszavazási kezdeményezésre, hogy Kalifornia államban legyen kötelező megjelölni a genetikailag módosított élelmiszereket. November hatodikára tűzték ki a népszavazást, és ha az igenek győznek, akkor a genetikailag módosított élelmiszereket jól láthatóan meg kell különböztetni hagyományos társaiktól.Az élelmiszeripar nem örül a népi kezdeményezések, mivel tisztában vannak azzal a felméréssel, mely szerint az amerikaiak mindössze negyede gondolja azt, hogy a GMO élelmiszerek "tulajdonképpen biztonságosak". Emiatt az esetleges megkülönböztető jelzés komolyan csökkentheti az eladásokat, a tét nem kicsi.
Ezért a nyáron több nagyobb élelmiszercég kampányba fogott és nyíltan kiállt amellett, hogy nem kell címkézni az élelmiszereket vagy biztonságosak a GMO termékek. Szerintük nem bizonyított a GMO kockázata és csak csökkenteni fogja a nemzetgazdasági bevételeket a tilalmi lista.
Az USA-ban a kampányra költött pénzek nyilvánosak, és az ellenzők eddig 35,6 millió dollárt fizettek be a kampány közös alapjába. A legnagyobb befizető a Monsanto 7,1 millió dollárral, de biotech cégek is dollármilliókat fizettek be. A Coca-Cola és a PepsiCo cégeknént 1,7 millió dollárral szállt be az ellenkampányba. De a Nestlé se maradt le sokkal a maga 1,2 millió dolláros befizetésével.
A GMO-címke ellenzők közt itthon is ismert vezető világmárkák szerepelnek. Ilyen a Coca-Cola, PepsiCo, Nestlé, Uncle Ben, Kellogg's, Del Monte, Candy, Wrigley (rágógumi), Mars Food (Snickers, M & Ms), Hershey Company, Heinz, Godiva Chocolatier, Sunny üdítőitalok, General Mills, ConAgra Foods, JM Smucker. A címke ellenzőket a Kaliforniai Republikánus Párt támogatja.
A Proposition 37 elnevezésű szavazás, ha sikerrel jár, akkor nem csak a kész élelmiszereket kell majd ellátni címkével, de a nyers hús- vagy zöldség-gyümölcs árut is. Tilos lesz a reklámokban és címkén a „természetes" szó használata és nem csak az élelmiszereken kell feltüntetni a jól látható megkülönböztető címkét, hanem a reklámokban is.
Vizuális típusoknak: ki mennyivel támogatja a népszavazási kampáynt, hogy jelölve legyen, ha egy élelmiszer GM-összetevőt tartalmaz Kalifornia államban.
Over 700 Chefs have signed on in support of labeling GMOs and Prop 37. You won't find real unpaid faces on the oppositions pages because Yes on 37 is the People's movement. Join us in sharing the truth!
Feltétlenül hallgassátok meg! Történelem... Két igazi honatya, akiben még ott van a talpraesettség és tisztesség, akikben öröm bízni, mert érezhetően szeretet és józan ész beszél belőlük! Ismerkedjetek meg most Ángyán József után Bencsik Jánossal is: hazánk másik lemondott államtitkárával!
„Raskó György "idillinek, skanzenszerűnek, zöldre festettnek” nevezi a családi gazdaságokra épülő mezőgazdaságot, mely – állítása szerint csak állami támogatással tartható életben – és mélyen hallgat arról, hogy az EU által a családi gazdaságok, a vidék megerősítésére, fejlesztésére szánt támogatásokat sok ezer hektár után ő és a hozzá hasonló újkori nagybirtokosok teszik zsebre. Szó sincs tehát arról, hogy ezek a nagybirtokok nem igényelnek támogatást, sőt „professzionális” módon halásszák el a helyi társadalmaktól ezeket az eredetileg nekik szánt támogatásokat, így az a tarthatatlan helyzet állt elő Magyarországon, hogy az EU állampolgárok pénzéből Európa leggazdagabb embereit támogatjuk.” – nyilatkozta az Élőlánc Magyarországért március 5-én a 
Ami a hírekből mostanság kimaradt, hogy Bolívia törvénybe iktatta a Föld Anyát és betiltotta a GMO-kat! Az ország elnöke, Evo Morales (aki egyébként az ország első ajmara indián származású elnöke), elfogadta a Föld Anya és az Integrált Fejlődés a Jólétért törvényeket!
Génmódosított kukorica és Roundup® gyomirtó: a hosszú távú állatkísérletek óvatosságra intenek
Utolsó kommentek