PPJ         2013.07.03.

"Az újságírás nem más, mint valami olyasmit nyilvánosságra hozni, amit valaki más titokban szeretne tartani. Minden egyéb csupán PR." George Orwell

Magyarország ökológiai rezilienciája kapcsán főként a termőföldre és az agráriumra koncentrálunk a lassan két hete áterőltetett földtörvény kapcsán, így a nyári uborkaszezon alkalmával visszatekintést nyújtunk az elmúlt idők megkérdőjelezhetetlen "olimpiai bajnokairól" - akik a legjobbnak bizonyultak a maradék konc szétosztásában, az ország feldarabolásában, félholt hullává verésében és véres megerőszakolásában. Ők a legmagasabb hatalmi szintekről finanszírozott nemzetverőlegények, a háttérhatalom országunkban tartott fesztiválján a nagyszínpad körül a "magánhadsereg security"...

"A miniszterelnök közép-európai termelési központról beszél. Ez nem jelenthet mást, mint a multik által uralt ipart és mezőgazdaságot és a benne éhbérért dolgoztatott rabszolgákat. Árulkodó a 2012. évet értékelő beszédében elhangzott kijelentése: „15-20 regionális magyar multi ad majd erőt a magyar gazdaság globális terjeszkedéséhez." Magyar gazdasági imperializmus? Végzetes tévedés, de tényleg ez történik. Jelenleg e 15-20 oligarcha felszerszámozása zajlik – az alattvalóvá süllyesztett lakosság rovására." - Élőlánc Credo

1. Prima Oligarcha - Zászlós Tibor

A Baracskai Rabgazdaság MSZ(M)P párttitkára újabban a Fidesz Nemzeti Agrárgazdasági Kamarájának a frissen megválasztott, agrárgazdálkodásért felelős országos alelnöke. Kedvéért, ezért az egyetlen emberért módosítottak volna törvényt a tisztelt házban. Bár "jeruzsálemi Áder" visszaküldte a Zászlós Tiborra szabott törvénytervezetet, de ettől függetlenül mégiscsak megvalósult az összeférhetetlenségi dupla pozíció betöltés. Itt kell említést tennünk a Prima Oligarcha Díj megyei nyertesről is: Zászlós Tiborról, nem tévedés, a kamara országos alelnöke a Fejér megyei elnöki pozíciót is betölti.

A 9.000 hektár területen gazdálkodó Mezőfalvai Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt. igazgatója, nemrégiben a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának Tanácsadó Testületébe is megválasztották. (Ebben a testületben kapott helyet a Csányi-birodalomhoz tartó Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. elnöke Ádám János, a Bonafarm Csoporttól (birtokuk cirka 27.000 hektár...) - szintén Csányihoz tartozik - Éder Tamás, valamint a hazai állatgyógyászati milliárdos guru Móré Attila, és még sokan mások.) - Forrás: Magyar Asztal blog

A 9000 hektáros nagytőkés nemcsak az országos agráriumot tenné tönkre, de a 21 éve működő Kishantosi Ökológiai Mintagazdaságot is megfosztotta földjeitől.

Kishantos és a magyar agrár Apokalipszis: Az elmúlt 17 évben vele álltak szemben Kishantoson! Ő volt, és a mai napig ő az ellenlábas 9000 hektár állami földet használó általuk privatizált (lenyúlt) majd német kézre játszott volt állami gazdaság vezérigazgatója. És nekik nem elég, hogy megszerezték a 9000 hektáros állami gazdaságot. Addig nem nyugodtak, amíg Kishantost is tönkre nem tették! 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara akkor rúgta magát igazán tökön, amikor azt a Piszkei Öko pékséget tüntette ki különdíjjal június 30-án a XI. Euroregionális Kenyérfesztiválon, akinek a bio minősített gabonát a Kishantosi Ökölógiai Mintagazdaság is szállította (eddig). Gratulálunk és minden elismerésünk!

1. Primissima Oligarcha -  Lévai Gizella

Orbán feleségének testvére máris százmilliókkal gazdagodott a földtörvény botrányos áttolása óta. A szolnoki Lévai Gizella frissen szerzett, csupán 12 aranykoronás minőségű, de valamiért mégis több százmillióba kerülő új birtokára az állam is bejelenthet majd elővásárlási jogot az új földtörvény alapján. S az ajánlati kötöttség miatt annál kevesebbet az állam nem ajánlhat, mint amennyire a Garai–Lévai-alku felverte az árat. Mindkét variációval az állam fizetne közpénzt. Gratulálunk és minden elismerésünk!

2. Prima Oligarcha - Csányi Sándor

Tagja a MOL igazgatósági tanácsának, az OTP elnök-vezérigazgatója, tagja a MasterCard európai tanácsadó testületének. Csányiék a Bonafarm Csoporton keresztül ~27.000 hektár birtokosai. Bár a Pick szalámiját magyarként reklámoztatja, a schleswig-holsteini dioxinbotrány miatt készült "húsos lista" élére került, a piros kolbász sem minden esetben a paprikától piros, a hungarikumnak álcázás és a megtévesztés nagymestere. Az új földtörvény értelmében az ~5000 alkalmazottjával felvásárolhatná az egész országot szőröstül-bőröstül, ennyit arról a kormány-propagandáról, hogy a "kis- és közepes családi gazdaságokat támogatja az új földtörvény". Az új, murvával felszórt, klimatizált zenélő tehenészetben Enya hangjára tejelnek a nagy sűrűségben, intenzíven tartott, antibiotikumozott tehénkék: a 3,5 milliárdos beruházás természetesen állami közpénzből is finanszírozódott, sőt még munkahelyteremtő támogatásként is kapott egy keveset a tisztelt Prima Oligarcha, igaz, valójában 150 munkahelyet szüntetett meg a környéken, helyette pedig csak 58-at hozott létre, de ez önöket ne zavarja.

A hab a tortán, hogy Csányi Sándor egy szingapúri cégen keresztül birtokolja az agráriumban érdekelt céghálózatát. "2010-ben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű, a bankár hosszú távú agrárbefektetéseire alapított Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd.-nek. Az adásvételi ügyletet adóoptimalizálási szándék ihlethette, lévén hogy a CSIM tulajdonosa maga a Bonitás." A Csim Pte. Ltd tulajdonában áll többek között a Sole-Mizo, a Pick-Szeged és a Csányi Pincészet. Gratulálunk és minden elismerésünk!

2. Primissima Oligarcha - Pásztorné Jánosi Katalin

Már nő a kukorica a műkörmös birtokán. A Blikk megtalálta a műkörmösből lett nagybirtokost! "Jelenleg műkörömépítésből élek, de aranykalászos gazdatanfolyamot is végeztem" – mondta a gyesen levő kismama, aki két külön pályázaton, összesen két és fél margitszigetnyi földterület bérleti jogát nyerte el Borsodban a helyi gazdák elől. Noha Pásztorné Jánosi Katalin (25) közösségi oldalán traktoros és szántó-vetős kép még nincs, annál több mutatós műkörmös fotó, lapunknak azt állította, hogy ért a gazdálkodáshoz. Így néz ki tehát egy igazi "kérges-tenyerű, korán kelő, szívós, kemény munkát végző gazdálkodó parasztember", ugye Fazekas Sándor és Budai Gyula? Gratulálunk és minden elismerésünk!

3. Prima Oligarcha - Raskó György

Raskó Györgynek sokat köszönhetünk a módszerváltás utáni privatizációból és országszéthordásból. Érdemeit az internet is őrzi. Neve három ízben is szerepel a K-Monitor (Korrupció, Közpénz, Közbeszerzés, Kartell) internetes adatbázisában. Olvashatunk róla a Magyar Narancs 2003. március 13-i számában az „A növényolaj-ipari privatizáció tíz éve: Leépülés” című cikkben, de a Magyar Nemzet online elérhető 2005. január 29-i „Százmilliós ajánlat a fecnin- Értékén alul adta el az ÁPV Rt. a komáromi gazdaságot” című cikkében is. Például: "Kézzel írt, néhány mondatos ajánlattal, mélyen a részvénycsomag könyv szerinti értéke alatt szerezhette meg a karácsony előtti napokban a komáromi állami gazdaságot az ÁPV Rt.-től a Kemenesalja Agráripari Kft. – derül ki a lapunk birtokába került dokumentumokból. Az ügyletre sebtiben létrehozott vállalkozás tulajdonosai között található Raskó György, az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának egykori MDF-es delegáltja is."

A GreenR blog összefoglaló elemzést adott róla az "Agrárportré - az internet nem felejt: Raskó György" című posztjában, de Ángyán József a legutóbbi sajtótájékoztatója alkalmával is kiosztotta az "agrárközgazdász" oligarcha Raskót. Gratulálunk és minden elismerésünk!

4. Prima Oligarcha -  Mészáros Lőrincz

A helyi gazdák semmit, a felcsúti polgármester több száz hektárt nyert. Mészáros "szarok rá, hogy Ángyán mit mond" Lőrinc, Felcsút polgármestere és családtagjai több mint 600 hektárt nyertek az állami földek haszonbérbeadásának pályázatán, Kajászón, miközben a helyi gazdák nem nyertek egy négyzetmétert sem. Az a Búzakalász 66 Kft. nyert, amiről pontosan tudjuk, hogy Felcsút polgármesterének az érdekeltsége. A cég ügyvezetője Mészáros Lőrinc, aki egyben az Orbán Viktor által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke is. A cég tulajdonosa pedig a Mészáros család építőipari vállalkozása, a Mészáros és Mészáros Kft, amelynek tulajdonosai a polgármester és felesége. A cég Kajászón 50, Fejér-megyében pedig összesen több mint 410 hektárnyi állami földet kapott haszonbérletbe. Mészáros Beatrix, a polgármester felesége további 94 hektárt nyert Kajászón, míg a polgármester testvére, Mészáros János Válon gazdálkodhat egy 140 hektáros állami táblán húsz évig. Gratulálunk és minden elismerésünk!

Elismerő oklevél és egy orbáni puszi jár a Megélhetési Prima Primissima díjazottnak - Lázár Jánosnak.

Az "izraeli Lázárnak" is hívott megélhetési politikus a Fideszből kilépő Ángyán Józsefre próbálta rásütni a "megélhetési politikus" bélyeget, de természetesen a fagyi hamar visszanyalt definíció és történeti szinten is. "Ha Ángyán József nem adja vissza a mandátumát, akkor a megélhetési politikusok sorába alacsonyodik le" - közölte Lázár János, arra kérve a volt államtitkárt, hogy ne ragaszkodjon a fizetéséhez. Szerintünk éppen fordítva: azoknak kellene visszaadniuk a mandátumukat, aki szembementek a választások előtt meghirdetett kormányprogrammal. Ángyán Józsefet arra kérjük, képviselje továbbra is a magyarságot és az igazságot és ne mondjon le képviselői mandátumáról!

MEGÉLHETÉSI POLITIKUS
Megélhetési politikus az, aki parancsszóra, a vezér, és a mögötte álló erős emberek haragjától rettegve, képviselői pozícióját, biztosnak tűnő életpálya modelljét, fizetését féltve, a szavazásra bocsátott törvénytervezeteket el sem olvasva, a vitákon részt nem véve, bekiabálás alapján, a nemzet érdekei ellen, az elfogadott kormányprogram ellenére szavazta meg a földtörvényt.
2013. június 26.

Ángyán: "Van annak némi bája, hogy éppen Lázár János nevez engem megélhetési politikusnak. Egyébként talán nem tévedek nagyot, és nem veszik szerénytelenségnek, ha feltételezem, hogy az én szavamra hallgatva annál sokkal többen szavaztak a Fidesz listájára, mint amennyi voks az én egy mandátumomhoz kellett. Azt hiszem tehát, hogy téved Lázár János: én nem a párttól, hanem tőlük, ezektől a családoktól, helyi közösségektől kaptam a megbízatásomat, velük, az emberekkel kötöttem szövetséget. Nekik tartozom tehát azzal, hogy nem dobom be a gyeplőt, hanem minden lehetséges eszközzel megpróbálom kikényszeríteni annak a "nép-párti" programnak a végrehajtását, amire a korábban soha nem tapasztalt felhatalmazást kaptuk. Miért is kellene tehát éppen nekem visszaadnom a mandátumomat? Azoknak kellene inkább ezen a "lehetőségen" elgondolkodniuk, akik ma nem azt teszik, amit a választási- majd kormányprogramban és a Nemzeti Vidékstratégiában az embereknek ígértek. Folytatom tehát a bennem bízók szolgálatát, de most már a független képviselők között." - Bihari Tamás interjúja/Népszava

A "regionális magyar multik"

"Az Élőlánc elutasítja Orbán Viktor azon kijelentését, mely szerint 20-25 regionális magyar multit akar helyzetbe hozni, amint azt 2013. februári évértékelő beszédében kifejtette. Amellett, hogy a globalizmus legrosszabb példáját kívánja átvenni a hazai oligarcháknak a rabszolgasorsba süllyesztett magyar állampolgárok vérén való felhizlalása árán, a magyar gazdasági imperializmus nemcsak nevetséges, de tragikusan veszélyes is. A miniszterelnök szándéka megmutatja, hogy – dacára állítólagos nemzeti elkötelezettségének – semmit nem értett meg a XX. század magyar történelméből." - Élőlánc Credo

Orbán meccset néz Mészáros "leszarom Ángyánt" Lőrincz, Csányi "offshore" Sándor és Hernádi "Gazprom" Zsolt oligarchák társaságában.
Forrás: http://fideszfigyelo.blog.hu/2010/09/18/orbantol_privatizalt_a_videoton_tulajdonosa

2013-tól az OTP Bank veszi át a Prima Primissima finanszírozását.
Forrás: http://mno.hu/grund/ime-az-idei-prima-primissima-gyoztesei-1035452

Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának elnöke és Demján Sándor, alapító
Forrás: http://teszt.vg.hu/galeria/1533

"Az Élőlánc hazánk érdekével ellentétesnek tekinti, ha az önkéntes szövetkezésen alapuló, alulról építkező feldolgozó- és kereskedőhálózat helyett – az ún. integrált mezőgazdasági termelésszervezés révén – a föld haszna a tőkés társaságok kezébe kerül, ha a földtörvény és kapcsolódó jogszabályai azoknak monopolhelyzetet biztosítanak. Ezért követeljük az „integrált mezőgazdasági termelésszervezés” intézményének az Alaptörvényből való kivételét.

Követeljük a 2014-ben feloldandó földpiaci moratórium újratárgyalását és meghosszabbítását.

Követeljük a földnek mint nem megújítható és nem szaporítható természetes monopóliumnak az áruk és a tőke szabad áramlása hatálya alóli kivételét, ennek uniós szinten való kezdeményezését.

Követeljük létalapunk, a föld alkotmányos védelmét, mely biztosítja annak használatát azok számára, akik meg akarják és tudják művelni, de megakadályozza annak áruba bocsátását. A föld nem eladható!

Európában nem példa nélküli gyakorlat a föld eladhatatlansága. Ha az angol termőföld a korona tulajdona, és a freehold intézménye gondoskodik annak használatba adásáról, Magyarország is megteheti, hogy helyreállítja és modern tartalommal tölti meg a Szent Korona alá tartozó földtulajdont elvét és ezzel összhangban a földhöz való hozzáférés szabályait.

A föld használatát lehetővé kell tenni az egyének és közösségek számára. A faluközösségek fenntartásához szükséges jövedelmek biztosításához helyre kell állítani a közbirtokosság intézményét, és állami földeket kell e célra rendelkezésre bocsátani." - Élőlánc Credo

"Ezek alapkérdések, amelyeken változtatni kell, mert ha nem, akkor megvédhetetlen a magyar föld, és a magyarságnak a 2000 éves története itt befejeződik nagyjából." - Ángyán József

PPJ         2012.11.23.

A KDSZ - Közgazdászok a Közpolitikában és az EVK Szakkollégium közös szervezésében a Budapesti Corvinus Egyetemre látogatott professzor Dr. Ángyán József. Az előadás részét képezte a KDSZ "Magyarország versenyképessége" kurzusának.

Ángyán József másfél évig volt a jelenlegi kormány vidékfejlesztési minisztériumának államtitkára. A közelmúltban nagy port kavart a lemondása. Az ő nevéhez fűződik a Nemzeti Vidékstratégia elindítása is, melynek nagy szerepe lesz a 2014-20-as időszakban. Előadásában elsősorban a jelenlegi magyar mezőgazdaság kihívásairól és azoknak leküzdéseiről, illetve az elszegényedő vidék kilábalási lehetőségeiről lesz szó.

Az előadáson levetített prezentáció ezen a linken tölthető le.

A technikai háttérért köszönet a Társadalomelméleti Kollégiumnak!

A fényképeket készítette: Bóta Nikolett — KDSZ - Közgazdászok a Közpolitikában.

PPJ         2012.11.12.

Helyi gazdák visszafoglalták és művelésbe vették vasárnap egy korábban az állami földbérleti pályázat keretében elnyert terület egy részét a Fejér megyei Kajászón.

A kajászóiak a Fejér megyei földpályázatok nyerteseiről szóló Ángyán-jelentés óta háborognak, ebből derült ki ugyanis, hogy a településen kápolnásnyéki, illetve felcsúti pályázók jutottak jelentős földterületekhez, helybéliek viszont nem nyertek az NFA-pályázaton. Ángyán szerint Kiss Árpád nádarató vállalkozó volt azon pályázók egyike, akit ki kellett volna zárni a pályázatból, mert nem helybéli - ahogy Mészáros "Mr. Szarok rá hogy más mit mond" Lőrinc felcsúti polgármester sem az.

A jelenleg érvényben lévő földtörvény /1994. évi LV. 5§. (1) bekezdés alapján magánszemély 300 ha VAGY 6000 AK (Arany Korona) értékű földet birtokolhat.

Ezen tulajdonszerzési korlátok alkalmazását írja elő a törvény 11.§ (1) bekezdés a használat jogának szerződéssel való alapításakor is.

Az állami földek pályázatán két kajászói birtoktestet, összesen 8194 AK értékben nyert el Kiss Árpád kápolnásnyéki lakos 20 évre.

Ez 2194 AK-val azaz 70 hektárral több, mint a törvényben megengedett terület.
70 hektár = 700.000 nm. Ez 100 db focipályányi terület.

A szerződés tehát érvénytelen és törvénytelen.

A kajászói gazdák a törvényesség helyreállítása érdekében közbirtokosságba vonták a törvénytelenül és érvénytelenül juttatott többlet területet, és megkezdték művelését.

2012. november 11.

A Kajászói Gazdatanács közleményéből

Na kinek a szomszédja Kiss Árpád?!

Előzmények:

Ángyán: újabb földfoglalások várhatók - nekimegy a földtörvénynek - oligarcha neveket sorol!

Polgári engedetlenségi mozgalomba kezdtek az oligarchák ellen a kajászói gazdák!

Elfeledett elveire figyelmezteti a Fideszt a két lázadó államtitkár - Helyenként kioktató hangnemben, helyenként pedig családi történetekkel színezve figyelmeztette a Fideszt korábbi birtokpolitikai elveire Ángyán József és Bencsik János. A vidékfejlesztési államtitkári posztjáról idén januárban lemondott Ángyán József mellett Bencsik lett a Fidesz belső ellenzéke a földügyekben. A képviselő 55 módosító indítványt nyújtott be a földtörvény tervezetéhez, mert úgy látják, az ellentétes saját pártjuk, a Fidesz elveivel. A kormánypárt ugyanis szóban a helyben lakó földművesek, a családi gazdaságok megerősítését támogatja, ám a jogszabálytervezetben mégsem azokat, hanem a nagybirtokokat erősíti.

Az Őszi szántás elnevezésű akciót az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület és a Fejér Szövetség szervezte a kajászói gazdákkal együttműködésben. Boór Ferenc, a Fejér Szövetség szóvivője elmondta, hogy a jelenleg érvényes földtörvény szerint magánszemély 300 hektárt vagy hatezer aranykorona értékű termőföldet birtokolhat, ez a bérleti jogviszony esetében is érvényes. Ezzel szemben Kiss Árpád kápolnásnyéki lakos a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet pályázatán 284 hektárt, 8194 aranykorona értékű területet kapott bérbe húsz évre.A vasárnapi akcióban a "törvényes részen felüli területet", azaz 2194 aranykorona értékű, hozzávetőleg hetvenhektáros területet kerítettek körbe és szántottak be.

Boór Ferenc azt mondta: egy októberi, kajászói gazdatanácsi döntés alapján nem engedik törvénytelenül megművelni a területet. A terület feletti rendelkezést ezért a törvényesség helyreállításáért vonták a kajászói gazdák hatáskörébe, úgynevezett közbirtokosságba - tette hozzá.Szerinte az országosan eddig 60 ezer hektárra meghirdetett földbérleti pályázatokat vissza kell vonni. Minden bérleti szerződést fel kell bontani, mert ellentétes a kormányprogrammal és az alaptörvénybe ütközik. Aki jogosan nyert földterületet, kárpótolni kell - mondta, hozzátéve, a helyi gazdabizottságoknak új feltételekkel kell meghirdetniük a pályázatokat, amelyeken a valóban helyi gazdák juthatnak földhöz.

Mindeközben az oligarcha-pártiak részéről az a szóbeszéd járja, hogy az Ángyán által hirdetett út "skanzenné" alakítaná a magyar vidéket és mezőgazdaságot. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az olajkorszak végéhez érve (1 kalória élelmiszer előállításához 10 kalória olajat használunk jelenleg) a mezőgazdaság, mint ipari termelés fenntarthatatlanná vált, az Ángyán által kidolgozott vidékfejlesztési program a legprogresszívebben veszi figyelembe a fenntarthatósági kritériumokat!

Ehhez kapcsolódóan olvasható alább Ács Sándorné - az Élőlánc Magyarországért elnöke, agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök véleménye!

A 168 órában Nagy Csaba beszélget Bujáki Attilával a földtörvényről. Ismét felbukkan a "skanzenozás", ezért az alábbi hozzászólást írtam:

"Bocsánat, de Buják Attila összevissza beszél, és valótlanságokat állít ebben az interjúban. Ángyán fenntartható vidéket akar - a kormányprogramot kéri számon. Ha ezt Ön Raskó után szabadon skanzennak gondolja, akkor nyilvánavlóan nem ért hozzá, ugyanis Európa mezőgazdasága családi gazdaságokra épül. Dániában például 70 hektár az átlagos farm méret - és a feldolgozást, kereskedelmet a gazdák szövetkezetei végzik. Gondolom a dán mezőgazdaságot nem nevezné skanzennek?

A Raskó féle több ezer hektáros gazdaságok elszívják a vidéki közösségektől a jövedelmet, a megélhetés forrását. Igaz, hogy alkalmazottakat foglalkoztatnak - a hatékonyság érdekében a lehető legkevesebbet - de ha ezek a földek a helyi családok birtokában lennének, akkor lényegesen több embernek nyújtanának megélhetést.

Ha Buják Attila választhatna, hogy egy gazdaság tulajdonosa legyen, vagy cselédje - melyiket választaná? Vajon melyik kínál több jövedelmet? Tulajdonosnak, vagy alkalmazottnak lenni?

Raskó úr az MDF kormány  államtitkárként az élelmiszeripar külföldi kézre adásával fölmérhetetlen károkat okozott a magyar mezőgazdaságnak - mert kiszolgáltatott nyersanyagtermelővé degradálta a gazdákat. Gazdasági alaptézis, hogy a jövedelem nagyobb hányada a feldolgozásból és a kereskedelemből származik. Raskó úr ezt a jövedelmet vette el a magyar vidéktől, mely ennek következményeit a mai napig szenvedi.

A milliárdos nagyságrendű fejlesztéseivel kapcsolatban pedig meg kell jegyezni, hogy ezeknek 40-50 %-a nagy valószínűséggel EU-s támogatásokból, közpénzekből épült - a cikkben szereplő 900 milliós beruházás esetében ez 400-450 millió 1 embernek - abból a kasszából, melyet az EU a vidéki családoknak szán.

A földtörvény a földek forgalmáról, tehát adás-vételről, bérbeadásról szól - így az 1200 hektáros határ azt jelenti, hogy Raskó úr nem vehet, és nem bérelhet több földet, de azt nem jelenti, hogy az 1200 hektár feletti részt el kell adja. Viszont ha bevon néhány tulajdonost, aki magánszemélyként vásárolhat földet, akkor ők megveszik a földet, Raskó úr pedig bérbe veszi tőlük. Ez a legfőbb kritika a földtörvénnyel szemben, hogy csak az őstermelőknek, magán és családi gazdaságoknak szab tényleges korlátot, a gazdasági társaságoknak viszont kiskaput nyit a korlátlan birtoknövelésre."

Kajászón még tavasszal kezdődtek a tiltakozások, amihez az LMP is csatlakozott, míg a gazdák földet foglaltak és tüntettek, ők földet vittek a "csillapíthatatlan étvágyú" Mészáros Lőrincnek (aki az 1200 hektáros limitnél nagyobb földterületeket kapott a környéken).

Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségeit is Ángyán József tárta fel - mint írta, a polgármester családi érdekeltségébe tartozó három pályázó (egy cég és két közvetlen családtag, a feleség és a testvér) Alcsútdoboz és Vál meghirdetett földjeinek túlnyomó többségét, Kajászó és Óbarok meghirdetett földjeinek pedig mintegy harmadát megszerezte. A 3 pályázó 25 bérleti szerződéssel összesen 1327 hektár – 31940 aranykorona értékű – területet kapott bérbe, ami az agrárminisztérium által hangoztatott 20 hektáros országos átlagnak több mint hatvanhatszorosa. "Így hozzájuk került a Fejér megyében eddig bérbe adott összes terület 25 százaléka, az összes aranykorona érték 26,3 százaléka - írta a vidékfejlesztési minisztert cáfolva Ángyán József.

PPJ         2012.10.27.

Több mint hetven agrár- és vidékfejlesztési, természet- és környezetvédő civil szervezet arra kéri az országgyűlési képviselőket, hogy a jelenlegi formájában ne támogassák a tervezett földtörvény javaslatát. A tervezet ugyanis rögzítené Magyarországon a nagybirtokrendszert, továbbá nem nyújt kellően hatékony védelmet a külföldiek tulajdonszerzése ellen. Mindez ütközik a fenntarthatóság Alaptörvényben is rögzített elveivel és a Kormány által elfogadott Vidékstratégiával, a tervezet ezekkel ellentétben gyorsíthatja a vidéki térségek elnyomorodását. RÉSZLETEK >>>
A videókban és a cikk alábbi részeiben elhangoznak azok a nevek, akik behálózták az országot és az életfeltételeinket veszélyeztetik!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Parázs hangulatú fórumot tartott tegnap Pécsett Ángyán József fideszes képviselő. A korrupció új szintjére jutott a társadalmi "fejlődés". Már nem hivatalnokokat kell megkenni, a politikába kell betenni a saját embereket, akik intézik az ügyeket, minisztereket, államtitkárokat - így Ángyán.

A fórum utáni rögtönzött sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy Fejér megye után újabb földfoglalások várhatók a volt államtitkár információi szerint, mégpedig Csornán, ahol állítása szerint Nyerges Zsolt érdekeltsége előzte meg a helyi gazdákat.

Orbán, Csányi és Mészáros Lőrincz
- kilóért megveszik és eladják az országot

Nagy népszerűségnek örvend az ellenzék szemében Ángyán József agrárszakember, az Orbán-kormány volt földművelésügyi államtitkára, legalábbis erre utal, hogy a pécsi Slyven Rendezvényközpontban megszervezett fórumán jelen volt a Lehet Más a Politika baranyai vezetése, az MSZP városi elnöke és megyei alelnöke, illetve a Jobbik baranyai országgyűlési képviselője. A közönség zömét persze hoppon maradt gazdák és a Fideszből kiábrándult jobboldaliak tették ki. Ángyán szerint két út képzelhető el: az egyik a családi gazdaságokra épül, a másik a spekuláns tőkére. Utóbbit csak a haszon maximalizálása érdekli, nem a föld hosszú távú hasznosítása és az ott élők sorsa - mondta. Mindez önmagában érthető is az agrárszakember szerint, ám jelen esetben azt látjuk, hogy a spekuláns tőkét kiszolgálja az a magyar állam, amelynek egyik fő feladata épp ennek korlátozása lenne.

A fideszes képviselő nem rejtette véka alá, hogy kikre gondol.

Agrártámogatások 2011: Pénzeső Csányi, Nyerges és Leisztinger érdekeltségeinek - K-monitor

Az EU-s agrartámogatási rendszernek köszönhetően az elmúlt évek valódi pénzesőt jelentettek néhány magyar nagytőkés számára. Csányi, Nyerges és Leisztinger érdekeltségei sok milliárd forinttal gazdagodtak, miközben a kis- és középbirtokos gazdákhoz az uniós pénzeknek csupán a töredéke jutott el.

Leisztinger és Csányi

Ezek az érdekkörök átlépik a politikai törésvonalakat, ahogy azt a 2011-ben három legnagyobb földalapú támogatásban részesülő vállalkozó, Csányi Sándor, Leisztinger Tamás és Nyerges Zsolt neve is mutatja. Az állam dezertál, fogalmazott Ángyán, arra utalva, hogy a korrupció új szintre lépett, lényegében az államapparátus működésének részévé vált. Mindez a rendszer összeomlását eredményezi meglátása szerint, hosszabb távon nem csupán Magyarországon, hanem egész Európában. Ángyán József Csányi Sándor mezőgazdasági érdekeltségeit elemezte hosszabban, ami azért is aktuális volt, mert pár héttel ezelőtt Baranyában az OTP vezér Orbán Viktor részvételével adott át egy 3,5 milliárdos, részben közpénzből finanszírozott beruházásból felhúzott „zenélő tehenészetet”, ahol Csányi azt is felajánlotta Ángyánnak, hogy az egyik sertéstelepen ismerkedjen meg közelebbről a mezőgazdasággal.

Ez a tehenészet összesen 56 embernek ad munkát, miközben a Csányi érdekeltségek- Ángyán összesítése alapján - tavaly mintegy 4 milliárdos állami és uniós támogatásban részesültek. A bankvezér összesen 16700 hektárnyi földet birtokol különböző módozatokon, ami a fideszes képviselő szerint európai összehasonlításban példátlan. Ángyán ismertetése alapján például Dániában az átlagos birtokméret 60 hektár, míg az úgynevezett nagybirtokoké 360 – a készülő magyar földtörvény ezt 1200 hektárban maximalizálná, de olyan módon, hogy ezt különböző módszerekkel a többszörösére lehet növelni.  A cégcsoportot ráadásul Szingapúrból menedzselik egy off shore cégen keresztül Ángyán szerint, és ahogy a dioxinnal fertőzött, Németországból importált sertéshús botránya kapcsán kiderült, nem Magyarországon vásárolják az alapanyagokat az élelmiszer előállításhoz, így pedig hiú ábránd marad a magyar sertésállomány növelésére vonatkozó kormányzati szándék. TOVÁBBI RÉSZLETEK A HVG.HU-n >>>

Csányi Keresztapa -- Orbán csak egy báb!

Katt a képre a nagyobb méretért!

A tegnapi rendezvényről beszámolt a  pecsistop.hu is  Ángyán Csányiról, az új korrupcióról és a politikáról címmel.
- A politika miért szövetkezik a "maffiával"? - tette fel a kérdést Ángyán József. A háttér érdekhálózat "feldugja" az embereit a politikába - a volt államtitkár azt sem értette, egyáltalán hogy került oda. Akik már ott voltak, azok sem értették.

A korrupció új szintjére jutott a társadalmi "fejlődés". Már nem hivatalnokokat kell megkenni, a politikába kell betenni a saját embereket, akik intézik az ügyeket, minisztereket, államtitkárokat - így Ángyán. A miniszterek mellé még tartótisztet is elhelyeznek. Ráadásul lehet olyan törvényeket hozni, ami a disznóságot törvényessé teszi. Ezért gondolom, hogy a társadalom a végnapjait éli: a törvények leválnak az erkölcsről. Természetesen szólt a Fidesz földosztásáról is Ángyán. A felcsúti polgármester 25 pályázatot nyert. Van olyan környék, ahol a felcsúti polgármester felesége és egy államtitkár szomszédja az összes földet megnyerte. Az egyik helyi, nyeretlen pályázó úgy sóhajtott fel: "legalább a felét meghagyták volna nekünk". Azaz, a magyar már megszokta, hogy kirabolják, és kicsivel is beérné. A történet nem 20 ezer hektárról szól, hanem a becsületről, és arról, hogy megmarad-e a földünk - zárta szavait Ángyán.

Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kajászói lakossági fórumán lerántja a leplet az Orbán-kormányról és annak mezőgazdasági programjáról. A csalódott honatya élesen bírálja "politikai családját", vagyis a Fidesz-frakciót és annak vezetőit, a "nagy fiúkat". Nem csak, hogy felhívja a figyelmet a kétes ügyletekre, s arra, hogy az a vidékfejlesztési politika, amit a kormány visz véghez meg sem közelíti az általa kidolgozott programban foglaltakat, a széles nyilvánosság előtt kér bocsánatot kihangsúlyozva, őt is átverték. Azonban az igazságbeszédnek itt még közel sincs vége. A következő videónkból az is kiderül, mi köze Orbán Ráchel udvarlójának a Fejér-megyei földmutyihoz.

A második részből kiderül, hogy Ángyán József miként derített fényt a Fejér megyei földmutyikra és mindehhez mi köze van Orbán Ráchel udvarlójának, aki állítólag a Közgépnél is vezető tisztségviselő...

Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kajászói lakossági fórumán lerántja a leplet az Orbán-kormányról és annak mezőgazdasági programjáról. A csalódott honatya élesen bírálja "politikai családját", vagyis a Fidesz-frakciót és annak vezetőit, a "nagy fiúkat". Nem csak, hogy felhívja a figyelmet a kétes ügyletekre, s arra, hogy az a vidékfejlesztési politika, amit a kormány visz véghez meg sem közelíti az általa kidolgozott programban foglaltakat, a széles nyilvánosság előtt kér bocsánatot kihangsúlyozva, őt is átverték.

!Agrármaffia.postr.hu!