Kínosan pislákolnak a csodaégők

PPJ         2011.10.29.

Tulajdonképpen e blog 2009-es indulása óta tudjuk igen részletes kutatásokból, hogy a kompakt izzók nem jók arra, amire mondták, hogy lesz, sőt, károsak a környezetre és az emberi egészségre is. A sok esetben laikus zöldek is benyelték a maszlagot, plusz van egy EU-s nyomás is az egész ügyön.

A NOL.hu Kínosan pislákolnak a csodaégők cikke ismételten erre hívja fel a figyelmet, immáron több év távlatából. Jól jártak a gyártók, a környezet kevésbé - sok ellentmondás került felszínre a villanykörték európai kényszercseréje nyomán.

http://static.nol.hu/media/picture/01/56/27/000275601-5380-600f.jpg

Lobbi- és marketingakcióként visszatekintve páratlanul eredményes – környezet- és fogyasztóvédelmi szempontból viszont egyre gyakrabban megkérdőjeleződik az EU villanykörte-leváltási kampánya.

Az eddigi legnagyobb termékcsereprogramot és a többi hasonló kezdeményezést mindig üzleti szempontok torzítják: az elektronikai ipar túl erős (és túl sok embernek ad munkát) ahhoz, hogy a környezetet az ágazat érdekeivel szembemenve lehessen megvédeni.

A hagyományos (izzószálas) villanykörték száműzésének egyelőre nem a környezet, hanem az energiatakarékos égőket gyártó iparág a nagy nyertese. A végeredményt már a körtestop bevezetésekor borítékolni lehetett,most azonban, a kivezetés harmadik lépcsőjéhez érve (eddig a 100-as és a 75-ös izzók gyártása, illetve forgalmazása szűnt meg, a napokban a 60-as égőket is nyugdíjba küldték) a kudarc már konkrét számokkal is alátámaszható. Egyrészt az izzók eltüntetése semmilyen mérhető hatást nem gyakorolt az európai áramfogyasztásra, holott százalékokban kifejezhető megtakarítást vártak tőle (ezért csinálták az egész felhajtást). Másrészt egyáltalán nem igazolódtak be az ígéretek, amelyekkel a költséges átállást a gyártók megédesíteni próbálták: az energiatakarékos égők átlagosan sokkal rövidebb ideig élnek, és rosszabbul tűrik a kapcsolgatást, mint ami a körtementesítő kampányban szerepelt.

A német Stiftung Warentest adatai szerint átlagosan csak ötezer felkapcsolást bírnak, ez pedig a reklámok állításaival szemben nem jelent nagyságrendi különbséget egy jó minőségű hagyományos izzóhoz képest. A brit Műszaki és Technológiai Intézet vizsgálata pedig arra jutott, hogy az első életévük végére a fényerejük 40 százalékát elvesztik – ami más megvilágításba helyezi az állítást, hogy egy 20 wattos kompaktfénycső képes pótolni egy 100-as égőt.

A hasonló szervezetek most már azt ajánlják, hogy a kis fényigényű helyiségekben, ahol gyakran kapcsolgatjuk a lámpát (WC, éléskamra), továbbra is használjunk villanykörtét, és spejzoljunk is be belőle, mert már nem sokáig lesz kapható. Azt is sürgetik, hogy független intézmények végezzék el végre a kompaktégők teljes életciklus-elemzését, hogy valós adataink legyenek az energiatakarékosnak hirdetett fényforrások gyártása, használata és újrahasznosítása során felhasznált energiamennyiségről.

Hasonló teszteket követelnek a szintén az energiatakarékosság ígéretével árult háztartási készülékeknél is, két okból. Egyrészt ezeknél a teljes életciklus során felhasznált árammennyiség közel fele a gyártás és az értékesítés időszakában fogy el, ami eleve megkérdőjelezi a cserekampányok értelmét. Másrészt az energiafogyasztás mérséklése érdekében bevetett anyagtakarékosság gyakran az élettartamra is rossz hatással van. Ez – az előbbiek okán – szintén nem azt bizonyítja, hogy a keveset fogyasztó berendezések összes ségében csökkentenék az áramfelhasználást.

         15 hozzászólás

Címkék: kritika nol energiatakarékos izzó fenntarthatóság kompakt izzó

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kevesebb munka, termelés – jön a nemnövekedés társadalma

PPJ         2011.10.26.

Negyvenéves a “zéró növekedés” elmélete, amely a Római Klub első, 1972. évi jelentésében szerepel. Ezen teória lényege, ha nem húzzuk be a féket, nem állítjuk le a növekedést, 2050 előtt összeomlik a földi világ, a gazdaság, veszélybe kerül az emberiség fennmaradása. Serge Latouche francia közgazdász erre alapozva írta meg A nemnövekedés diszkrét bája című könyvét, amelyben levezeti, miként képzeli el a jövőt.

- Csak olyan tevékenységek (művészetek, zene, irodalom) művelése ajánlott a “zéró növekedés” elmélete szerint, amelyek nem csökkentik a meg nem újuló erőforrások mennyiségét, és nem növelik a környezet szennyezettségét – mondja Nováky Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

http://manchestermule.com/wp-content/uploads/2010/11/polyp_cartoon_Economic_Growth_Ecology.jpg

Hiába ismerik fel mind többen ezt, hiába éltük/éljük át a gazdasági válságot, katasztrófák sorát, a helyzet változatlan. Ennek egyenes következménye, hogy egyre mélyül a szegény és a gazdag országok, és a társadalmi osztályok közötti szakadék, miként a gazdasági válság, a környezeti katasztrófák sora és a biológiai fajok kihalása is jelzi, nem jó irányba haladunk.

Nováky Erzsébet egyetért Latouche professzorral abban, hogy a gazdasági növekedés véges világunkban veszélyezteti földi bioszféránk életben maradását, nem segíti elő a társadalom jóléti szintjének emelkedését, és nem biztosítja az emberiség fennmaradását. Az ipari fejlődésre alapozott rendszerek – amelyek sok jót hoztak az első szakaszukban (a 18. században és a 19. század elején), viszonylag kiegyensúlyozottan működtek és bámulatos technikai, az ember kényelmét és szórakozását szolgáló eszközöket alkottak a második szakaszukban (a 19. században és a 20. század első felében) – a 20. század végétől mind kevésbé tudják biztosítani az emberiségnek a biztonságot nyújtó, harmonikus életet. A növekedésre törekvő ipari társadalmak a környezeti értékeket háttérbe szorították és a jövő nemzedékének életfeltételeit csorbították. Mind nyilvánvalóbb, hogy az ipari társadalmakat meg kell haladni! – hangsúlyozza Nováky Erzsébet.

Ökológiai reformok kritikus tömegére, hibrid megoldásokra van szükség

- Valóban nem teljesülnek a növekedéssel szembeni elvárások – jelentette ki Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus a könyvbemutató kerekasztal-beszélgetésén. Boda Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi kar gazdaságetikai központ tanszékének docense is osztja francia kollégájának nézetét, és abban is egyetért vele, hogy a gazdaságban jelentkező strukturális probléma a társadalmat is áthatotta. Ezzel szemben Pogátsa Zoltán úgy véli, inkább a globális kapitalizmussal van probléma, amely igen távol áll az eredetileg megálmodott versenykapitalizmustól.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatója, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője kifejtette: korábban sok kicsi cég versenyzett egymással és nem volt reklám. Ma nagy cégek uralják a világot, amelyek között nincs igazi árverseny, csak termékdifferenciálás. Eközben a nagyvállalatok igyekeznek csökkenteni költségeiket a lehető legnagyobb profit elérése érdekében. Mindkét magyar közgazdász kihangsúlyozta, véges az ökológiai keretünk. – Világunk azonban hitelfelvételre csábítja az embereket, közösségeket, városokat, országokat egy bizonyos életszínvonal fenntartása érdekében. Éppen ezért nem elég másként élnünk, hanem más gazdaságpolitikai rendszert kell magunk köré szerveznünk – nyomatékosította Pogátsa Zoltán. – Nem állhatunk meg a bioalmánál és a városi kerteknél. Ökológiai reformok kritikus tömegére, hibrid megoldásokra van szükség – tette hozzá Boda Zsolt is. Serge Latouche növekedés nélküli világa igen érdekes, alternatív megoldásokat kínál. De vajon mennyire életszerű?

Nemnövekedés társadalma: egy irreális utópia?

A növekedés nélküli társadalomban kevesebbet dolgozunk, utazunk, termelünk, kevesebb tárgyat használunk majd, mert hosszabb élettartamuk lesz. Lokálisabb lesz a társadalom, kisebbek lesznek a vállalatok is, és kevesebb hulladékot fogunk termelni. A reklámoknál az eladásösztönzés helyett az információátadáson lesz a hangsúly, a hitelezést visszaszorítják.

- Sok szimpatikus eleme van ennek az utópiának és egy-egy aspektusa már kezd is megvalósulni. Teljes egészében azonban nem valószerű – mondta a HR Portálnak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Ez alól kivétel a “gondolkodjunk globálisan, cselekedjünk lokálisan” eszme. A helybeli lehetőségek kiaknázására ugyanis Török Zoltán szerint is nagy szükség van, hiszen az elmúlt évtizedekben felszámolódtak a helyi élet- és gazdasági közösségek. – Ez azonban nem új gondolat, sokan a zászlajukra tűzték már. Jelenleg is több olyan próbálkozás van az országban, hogy ezekbe életet leheljenek – véli az elemző, hozzátéve: nem minden területen valósítható meg a lokális cselekvés. Ilyen például az élelmiszeripar, a szolgáltató ipar, de a feldolgozóipar egyéb ágaiban (pl. gépipar, autóipar, elektronikaipar) is globális méretekben lehet csak gondolkodni – szögezi le Török Zoltán.

A bank munkatársa úgy látja, a XXI. században olyan technológiai fejlődés figyelhető meg, ami nem teszi lehetővé a technikai eszközök hosszú élettartamát. – A gyártók igyekeznek minél olcsóbbá tenni ezeket a mindennapi életünket megkönnyítő technikai “csodákat”, ami gyakran a tartósság rovására megy. Egy modern mosógép azonban kevesebb áramot használ, jobban tisztít – mondja Török Zoltán. A biztonságos, környezetkímélő technikák és közlekedés szükségessége azonban elvitathatatlan a vezető elemző szerint is, amely a nagy autógyáraknak, fejlesztő cégeknek munkája révén valósulhat meg.

Több foglalkoztatott, kevesebb munka: álom csupán?

A növekedés nélküli világban “kevesebbet és másképpen fogunk dolgozni, hogy értékes életet élhessünk” – mondta Serge Latouche az Origónak adott interjúban. Ennek hogyanja még nem tisztázott, annyi bizonyos, hogy megosztjuk a munkát. – A kevesebb munka és utazás gondolatával könnyen lehet azonosulni, hiszen azt mindenki látja, hogy van egy réteg, amelynek élete csak a munkáról szól, miközben egyre nő a munkanélküliség. Ez valóban ellentmondás – ért egyet Török Zoltán is. Ugyanakkor véleménye szerint ezzel sem mond újat a francia közgazdász. – Erre a “diagnózisra” a jelenlegi politikai elitnek is akadnak megoldási javaslatai.

Több vállalat is felismerte ezt és bizonyos munkakörökben meg is valósították – a kapitalizmus rendszerén belül. Hiszen ez mindenki közös érdeke – legalábbis Török Zoltán így véli. – Régóta tudjuk, hogy a munka az ember lényegéhez tartozik. Már Vergilius is felismerte, hogy a lelki egészség legjobb javítója az egészséges munka. A domonkosrendi katolikus szerzetesek fő elve: “ora et labora” (imádkozz és dolgozz). A reformáció során kialakult egyházak még inkább munka-pártiak. Engels is alaptételnek tekintette, hogy az embert a munka tette emberré. Remélhető, hogy a jövőben mind többeknek lesz módjuk arra, hogy örömmel folytatható munkát végezzenek, s az egészségre ártalmas, monoton munkák háttérbe szoruljanak, illetve azokat robotok végezzék – fogalmaz Nováky Erzsébet.

Kisebb fogyasztás, kevesebb hitel

Miként az Origónak adott interjúból kiderült, Latouche professzor átalakítaná a klasszikus bankrendszert bioregionális, kooperatív bankrendszerré és visszaszorítaná a hitelezést. – Ha az emberiség döntő többsége megérti, hogy az ipari társadalmak súlyos válságának egyik legelviselhetetlenebb tünete az, hogy a bankok olyan hitelek felvételére csábítanak tömegeket, amelyet nem tudnak törleszteni, ezzel tönkreteszik az embereket, akkor ezt meg lehet szervezni. Azokat, akik nem fogadják el, humánus agresszióval kényszeríteni is indokolt – fogalmazott a tanszékvezető.

Jön az ökodemokrácia?

A francia közgazdász véleménye szerint a “környezetbarát” vállalati gyakorlatok csupán felületes intézkedések és szerinte nem létezik ökokapitalizmus. – Hiába adunk el környezettudatos termékeket, attól még a logika ugyanaz marad, hogy adjunk el egyre többet – mondta az Origónak. A folyamatos felhalmozás logikája, vagyis a kapitalizmus ellen lép fel a nemnövekedés mozgalma. – A provokatív szlogen célja, hogy felrázzon bennünket és kitörjünk abból a gondolati gyarmatosításból, amelybe a növekedés szorított bennünket. Ehhez azonban újra fel kell fedeznünk a mértékletesség fogalmát, amely nem egyenértékű a megszorításokkal – nyomatékosította budapesti könyvbemutatóján a professzor tavaly decemberben. A francia közgazdász az ökodemokráciát javasolja megoldásnak. – Az ökodemokrácia frappáns fogalom, ami kifejezi, hogy a jövő társadalmaiban az ökológiai szempontokat azonos fontosságúnak kell tekinteni a “demos”, a nép szempontjaival. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a fejlődésnek koevolúciósnak kell lennie, ami egyaránt szolgálja a társadalom jólétét és a környezeti értékek fennmaradását – véli Nováky Erzsébet.

A Raiffesien vezető elemzője azonban más véleményen van. – Ha így gondolkodnának az emberek, akkor azok a típusú politikai erők jutnának hatalomra, akik hasonló gondolatokat közvetítenek. Láthatjuk azonban, hogy erről szó sincs – jelentette ki. Török Zoltán szerint ennek oka, hogy az emberek alapvető természete ellenkezik ezzel, és mindenki előbbre szeretne jutni, jobban szeretne élni. Egyes társadalmakban nagyon magas, máshol alacsony az életszínvonal. Hazánkban az utóbbiról lehet beszámolni, amely fejlődésre ösztönöz. Nyugat-Európában, főként a francia és az olasz kultúrkörre jellemző ez a fajta gondolkodás, – igazolja vissza a szociológus szavait Török Zoltán is. – Ezekben az országokban ugyanis olyan magas az életszínvonal, amelynek a megőrzése is kihívást jelent, ezért ezeknek a gondolatoknak egészen más a kontextusa a fejlett társadalmakban – húzza alá a banki szakember, hozzátéve: még ezekben az országokban sem látunk arra példát, hogy a társadalom egésze ebbe az irányba szeretné formálni a politikát.

Szerves növekedésre szükség van

Nováky Erzsébet úgy véli, a mértékletes növekedés sem megvalósítható cél. A problémákat azonban nem lehet tagadással megoldani, hanem új szemlélet talaján kitűzött új célokkal, új feladatokkal – vélekedik a szakember. – A növekedés nélküli társadalom bizonnyal megvalósítható. De vigyázni kell ezzel!Ahogyan 1974-ben a Római Klub második jelentése, a Mesarovic-Pestel modell is rámutatott arra, hogy kontrollálatlan növekedésre nincs, de szerves növekedésre szükség van, úgy nekünk is a differenciált növekedést kell hangsúlyozni. Növekedés kell, hogy végbemenjen az emberi tudásban, intelligenciában, toleranciában, a másként gondolkodók elfogadásában. Ezekben jelenleg nagy hiányosságok tapasztalhatóak – emelte ki az egyetemi tanár.

A Raiffeisen vezető elemzője szerint fenntartható a jelenlegi rendszer és szükség van a növekedésre. – Van egy technológiai haladás, amely energiahatékonyságot generál. Az önkorrekció pedig a kapitalista rendszerben is működik – vélekedik a szakember. A vezető elemző tehát nem ért egyet az előbb idézett közgazdászokkal abban, hogy az egész rendszert meg kellene változtatni, hogy a nemnövekedés koncepciójának zöme megvalósuljon. – Ugyanakkor abban van ráció, hogy másképp kell gondolkodni, működni és működtetni ezeket a rendszereket. Ebben azonban az államnak nagy felelőssége van – jelentette ki.

Mikor omlik össze a világgazdaság?

http://memecrunch.com/meme/96ZJ/shipment-of-fail/image.png

Azt állítja a francia gazdasági szakember, hogy ha nem terjed el a növekedéstagadó filozófia, akkor megközelítőleg 2050-re összeomlik a világgazdaság, ami már szerinte el is kezdődött. – A biológiai sokszínűség csökkenése, a klímaváltozás és ennek következményei, mint például az éhezés, vagy a környezeti katasztrófák fokozatosan rágják szét a rendszert – mondta az Origónak Serge Latouche. – A jövővel tudományosan foglalkozók az ipari társadalmak világgazdaságának teljes és nyilvánvaló ellehetetlenülését a 2050 előtti évekre várják. László Ervin, filozófus, a Budapest Klub megalapítója 2012-re teszi a nagy változás időpontját – igazolja vissza Nováky Erzsébet is. Az egyetemi tanár úgy látja, a világ válaszút előtt áll, előttünk van a felemelkedés lehetősége, de a katasztrófák világa is kialakulhat. Nagyon körültekintően kell előrelépnünk. De tudni kell, hogy a félelem nem visz előre. Az önzés legyőzése (a legtágabb értelemben is) viszont szárnyakat adhat – hangsúlyozza Nováky Erzsébet.

Forrás: KarrierBlog

 

         1 hozzászólás

Címkék: közgazdaság fenntarthatóság buddhista közgazdaságtan nemnövekedés serge latouche alternatív közgazdaságtan

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A világot mozgató kapitalista hálózat: leleplezve.

PPJ         2011.10.23.

Frissítés 2012. ápr. 11.: megtaláltam a cikket magyarra fordítva

Valóban egyetlen szuper-társaság irányítja a globális gazdaságot? - Econom.hu

A Zürichi Egyetem által végzett kutatás „bebizonyította”, hogy egy bizonyos cégekből, főleg bankokból álló csoport óriási hatalommal rendelkezik a világ gazdasága felett. A tanulmány a világ 43 060 transznacionális vállalatát és az azok közötti tulajdonosi hálózatot vizsgálta. Ennek alapján felállították a globális gazdaság magját alkotó 1318 vállalatot feltüntető „térképet”.

Ahogy ezen a héten a pénzügyi hatalom ellen demonstrálók elsöpörték a világot, a tudomány talán megerősítette a tiltakozók legrosszabb félelmét. Egy analízis, ami 43.000 nemzetközi vállalat kapcsolatait vizsgálta, rávilágított egy relatívan kicsi cégcsoportra, főleg bankokra, amik aránytalanul nagy hatalommal rendelkeznek a globális gazdaság felett.

Az idea, hogy néhány bankár irányítja a világgazdaság egy jelentős részt, talán nem újkeletű a New Yorkban és sok más helyen most tüntető Foglald el a Wall Street-et mozgalomnak. De a tanulmány, amit egy komplex rendszereket kutató teoretikus trió hozott létre a zurichi Svéd Szövetségi Technológiai Intézetnél az első, ami az ideológia mögé megy és empirikusan azonosít egy ilyen hálózatos erőt.

A teljes eredeti cikk angolul elolvasható: NewScientist: Revealed – the capitalist network that runs the world

http://www.newscientist.com/data/images/ns/cms/mg21228354.500/mg21228354.500-3_600.jpg

Az 1318 nemzetközi vállalat, ami a (világ)gazdaság magját (-mint olyat-) alkotja. A szuperkapcsolatú vállalatok pirosak, az igen szorosan összefüggők sárgák. A pontok mérete arányos a bevétellel. (Kép: PLoS One)

A top 50 cég a 147 szuperkapcsolatban lévő közül

1. Barclays plc
2. Capital Group Companies Inc
3. FMR Corporation
4. AXA
5. State Street Corporation
6. JP Morgan Chase & Co
7. Legal & General Group plc
8. Vanguard Group Inc
9. UBS AG
10. Merrill Lynch & Co Inc
11. Wellington Management Co LLP
12. Deutsche Bank AG
13. Franklin Resources Inc
14. Credit Suisse Group
15. Walton Enterprises LLC
16. Bank of New York Mellon Corp
17. Natixis
18. Goldman Sachs Group Inc
19. T Rowe Price Group Inc
20. Legg Mason Inc
21. Morgan Stanley
22. Mitsubishi UFJ Financial Group Inc
23. Northern Trust Corporation
24. Société Générale
25. Bank of America Corporation
26. Lloyds TSB Group plc
27. Invesco plc
28. Allianz SE 29. TIAA
30. Old Mutual Public Limited Company
31. Aviva plc
32. Schroders plc
33. Dodge & Cox
34. Lehman Brothers Holdings Inc*
35. Sun Life Financial Inc
36. Standard Life plc
37. CNCE
38. Nomura Holdings Inc
39. The Depository Trust Company
40. Massachusetts Mutual Life Insurance
41. ING Groep NV
42. Brandes Investment Partners LP
43. Unicredito Italiano SPA
44. Deposit Insurance Corporation of Japan
45. Vereniging Aegon
46. BNP Paribas
47. Affiliated Managers Group Inc
48. Resona Holdings Inc
49. Capital Group International Inc
50. China Petrochemical Group Company

* A Lehman még létezett a 2007-es adatokat felhasználó jelentés alapján

(Adatok: PLoS One)

Ezek után mondja azt valaki, hogy nem ebben élünk:

http://s3.amazonaws.com/thrivemovementassets/assets/images/followthemoney.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: gazdaság világ kapitalizmus bankrendszer fenntarthatóság occupy wallstreet

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Elromlásra tervezve - konferencia a beépített elavulásról

PPJ         2011.10.21.

http://kepfeltoltes.hu/111020/jovokepp_poszter_fogy_WEB_800p_4_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Az előadás főbb témái:
A fogyasztói társadalom hatásai
A tervezett elavulás elmélete
A gyártók trükkjei 

Ha nem tudod, hogy jönnél-e, ajánljuk figyelmedbe a kedvcsináló videót lentebb!

Előadók:
Dr. Kathi Attila (főosztályvezető, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)
Dr. Salgó István (elnök, Magyar Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, az ING Bank Hungary vezérigazgatója)
Dr. Markovich Réka (főtitkár, Magyar Reklámszövetség)
Dr. Galántai Zoltán (egyetemi docens, BME Pénzügyek Tanszék)

Helyszín:
ELTE Lágymányosi Campus Északi tömb -1.85 Harmónia terem
1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1.

Facebook: az esemény itt elérhető

Egy kis kedvcsináló (A villanykörte összeesküvés című (magyar felirattal is online nézhető) film angol előzetese:

         4 hozzászólás

Címkék: ajánló konferencia elte fenntarthatóság tervezett elévülés beépített elavulás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Index kontra: címlapon állít valótlant Magyarósi Csaba a mezőgazdaság jelenkori helyzetéről

PPJ         2011.10.18.

Friss. Kapcsolódik. Szintén magyarázó cáfolat. http://endredy.wordpress.com/2011/10/19/az-emberisegnek-fogalma-sincs-a-termeszetrol/

Magyarósi Csaba: szerinte nem baj, hogy évente 2,5kg mérget is megegyünk "élelmiszer"-nek hívva. Ez nem csak hazugság, hanem szükségtelenül PUSZTÍTÓ hazugság! Vajon ez egy újabb lobbiérdek?

Szerinte:

"Mérgek nélkül már valószínűleg éhen haltunk volna. A modern mezőgazdaság hatásfoka nevetségesen alacsony lenne a peszticidek, növényvédő szerek nélkül, amik úgy óvják meg a terményt, hogy elpusztítják annak apró fogyasztóit, a rovarokat és egyéb kártevőket. Peszticidek nélkül lehetetlen lenne elérni a mostani termésátlagot, és a sokat fogyasztó nyugati országokban – például Magyarországon – összeomlana a mezőgazdaság. Abban mindenki egyetért, hogy éhen halni rossz, növényvédő szerekre tehát szükség van."

Szerintünk:

"Ostoba, ostoba, ostoba!" 
-
hogy a buddhista mester szavait idézzem a Tavasz Nyár Ősz Tél és Tavasz című Kim Ki-duk rendezte klasszikusból, mikor észreveszi, hogy a fia készakarva öngyilkos akar lenni.

Valahogy az Index mindig akkor veszi elő ezt a Wessling labort, meg a köpenyes néni pózoló fotója hadműveletet, mikor valamit nagyon meg akar cáfolni, de pont ezzel teszi magát nevetségessé. Ahogy korábban is tette és lettek is "ellenforradalmista-tanulmányok" azonnal citálva.

Csaba nagyjából úgy viselkedik, mint a németországi uborkamérgezéskor pár spekuláns nagytőkés: megpróbálja egy ügyes lépéssel a helyi (piaci) termékről szinte már egyenesen a bio-ra (biocsírára) kenni az egészet. Ne egyetek helyit, mert az tuti rossz... Nem az. De senki sem állította, hogy a helyi piacok ellenőrizve lennének. A "buta paraszt" (elnézést!), ugyanúgy szórhatja kilószámra a mérget a növényre - mert ezt tanulta az átkosban az intenzifikáláskor -, mint egy nagyipari monokultúrás cég.

Endrédy Tibor most osztotta meg velem könyvrecenzióját. M. Fukuoka: One Straw Revolution című könyvében kifejti és 30 évnyi kísérletezés és tapasztalat révén be is bizonyítja, hogy műtrágyák, növényvédőszerek és földtúrás(!) nélkül ért el ugyan olyan hozamot a kis hegyi földjén, mint az ország legjobb termőföldjein gazdálkodó (inkább garázdálkodó) "modern" vegyszeres mezőgazdaságok. Csakhogy Fukuoka földje nem merül ki néhány év alatt, sőt, egyre gazdagodik. És nem kell hozzá kemény melóval (és energiabefektetéssel) szántani, vetni, nem kell hozzá traktor és olaj, nem kellenek hozzá drága vegyszerek és műtrágyák és multik kezében lévő vetőmagok sem. Ami kell: megváltozott gondolkodásmód, alázat, odafigyelés és józan paraszti ész. Napjainkban valahogy ezek mindegyike hiánycikk.

Nem mellesleg erős statisztikai hátrányban van az Index. Ugye mondanom sem kell, hogy alapvetően a fordítottja igaz a helyi termék kontra globális termék viszonyoknak méregmaradványok szempontjából?! A kétesáruk.hu élelmiszerügyi adatbázisa legalábbis pont ezeket az adatokat regisztrálja, és valahogy a csudába is, a legtöbb nem hazai termék...

Nemcsak, hogy a Nemzeti Vidékstratégia egyik stratégiai területe sem tartalmaz olyat, hogy ezt az ósdi és nyilvánvaló hazugságot tovább kéne erőltetni a mezőgazdasági termelésben! De az ökológiai mezőgazdálkodás épp ennek az ellenkezőjét bizonyítja a gyakorlatban: Dániában is, itthon is.

Ráadásul jön az olajválság és az összes rovarölőszer és más méreg és műtrágya és traktorüzemanyag, mind olajból készült! Erre ad működő megoldást a "Jövő farmja!"

         18 hozzászólás

Címkék: index mezőgazdaság környezetszennyezés fenntarthatóság agrárium magyarósi csaba ökológiai mezőgazdálkodás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása