Napikép: napi idézet

PPJ         2011.10.12.

Az USA őserdőinek kiterjedése. Próbálj nem sírni. Derric Jensen meg teljesen jogosan nem hisz a "szabványokban", "fenntartható fejlődésben" és "óvintézkedésekben": a rendszer logikájával van a baj. (A rendszert az ember építette és okozza.)

"A nagyhalak kilencven százaléka eltűnt az óceánokból. A lazacpopulációk összeomlanak. A vándorgalamb kihalt. Az őshonos erdők kilencvennyolc százaléka eltűnt, a vizes élőhelyeknek és az őshonos gyepterületeknek pedig a 99%-a. Miféle szabványokra van szükséged?

Hol van az a pont, ahol végül belátod, hogy ezt a rendszert nem lehet megváltoztatni?" - Derrick Jensen

         10 hozzászólás

Címkék: usa fenntarthatóság derric jensen őserdők

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ej, ráérünk arra még? - FFEK figyelmeztetés

PPJ         2011.10.10.

A Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport honlapján az alábbi intelem olvasható. Mivel november közepére nagyjából összeomolhat Görögország, így nem tartom én sem kizártnak, hogy érdemes megfogadni a tanácsaikat.

Pénzügyi válság a világ szinte összes régiójában, zuhanó tőzsdék, menekülő tőke. Az Amerikai Egyesült Államok hitelképességét leminősítették. Ez történik MOST.

Ennél nyilvánvalóbb figyelmeztetés már nem lesz: NAGY BAJ VAN. Fogytán az idő. Az egész pénzügyi rendszer ingatag és bizonytalan. Hogy meddig bírja, senki sem tudja. Lehet hogy már csak néhány óráig. Lehet hogy még néhány évig.  Mindenesetre a közelgő vihar nyilvánvaló. Mi a teendő ilyenkor? Hát biztosítást kell kötni a legrosszabb esetre. A házára is köt az ember biztosítást és nem gondolkozik azon, hogy ez kidobott pénz ha nem ég le a ház.

Gondoljunk arra mi fog történni, ha egy hétfőn nem nyitnak ki a bankok és 1 héten át zárva maradnak. Vagy ha egy elhúzódó gázvita miatt, 1-2 hétig nincs gázellátás télen. Ha egy természeti katasztrófa miatt be kell zárni a paksi atomerőművet és csak időszakosan lesz villany. Ha egy terrortámadás vagy háború miatt $500 dollár lesz egy hordó olaj és 1-2 hétig nem is lehet kapni.

Egy ilyen esetben a boltok polcairól órákon belül eltűnik az élelmiszer, az elemek, a lámpák, a generátorok, a fűtőanyagok, a higiéniai termékek. A közbiztonság drámai mértékben leromlik. (Ha nem hiszed, olvass utána mi történt Szarajevóban, Fukushima környékén, New Orleansban).

Túléled? Hogyan készüljünk fel a legrosszabbra?

Tároljunk otthon 1 havi hideg élelmet (beleértve a háziállatokat is). Konzervek, rizs, instant levesek, szárazbab, só, cukor, méz, tea, kávé. Nagyobb mennyiséget legjobb vízhatlanul zárható műanyag hordóban tárolni, ez megvédi a kártevőktől és a nedvességtől is.

Legyen otthon valamennyi ivóvíz is. Ha 1 havi mennyiség praktikus okokból nem megoldható, azért néhány napi készlet legyen otthon.

Szerezzünk be valamilyen főzőeszközt, amivel gáz / villany nélkül is lehet főzni. Legjobb ha van hozzá egy kukta is, így sokkal kisebb energiafelhasználással lehet az ételt elkészíteni.

Legyen otthon minden családtag számára egy meleg hálózsák. Egy katasztrófa esetén a kihűlés az egyik legnagyobb veszély.

Tartsunk magunknál legalább 1-2 hétre elegendő készpénzt! Ha a bankok zárva vannak vagy ha a távközlési rendszer megsérül, a bankkártya nem fog működni.

Az autónk üzemanyagtartályát tartsuk legalább félig megtankolva. De legalábbis mindig azonnal tankoljuk tele ha kifogy. Ha valamiért el kell hagyni a lakhelyünket, üres tankkal nem fog menni.

Legyen egy vészterv, amiről a család minden tagja tud. Gondoljunk arra, hogy esetleg a telefon/internet/mobil hálózatok nem működnek. Kell valami alternatív találkozási pont ha a lakhelyünk esetleg nem megközelíthető.

Ezek az abszolút legszükségesebb lépések, amelyek vészhelyzetben életet menthetnek. Akkor is érdemes meglépni őket, ha valaki a hidegfúzióban hisz, természeti vagy ember csinálta katasztrófák ugyanis vannak. Ez a terv nem kerül sokba és nagyon kevés olyan kiadást tartalmaz ami nem térül meg.

         szólj hozzá

Címkék: görögország világ összeomlás fenntarthatóság ffek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Milyen esélye van az emberiségnek és Magyarországnak a fennmaradásra?

PPJ         2011.10.08.

Magyarország jövője vidéken dől el. A magyar nép jövője azon múlik, hogy sikerül-e megőrizni a termőföldet, természeti erőforrásainkat, melyek a 10 millió magyar ember megélhetéséhez, az ország fenntartható fejlődéséhez nélkülözhetetlenek – vagy végérvényesen elveszítjük azokat?

A fenntartható vidékfejlesztés a helyi erőforrásokra és a helyi közösségekre épít. Alapvető feltétel, hogy a helyi erőforrások felett a helyi közösségek (vagy azok tagjai) rendelkezzenek. Ha a közösségeket megfosztják a jövedelem megtermeléséhez, vagyis a megélhetéshez szükséges erőforrásoktól, akkor megindul a fiatalok elvándorlása, egyre kevesebb gyerek születik, egyre nehezebb fenntartani az intézményeket, stb. Akik maradnak, azok is a városba járnak dolgozni, vagy külföldre – így nem marad idő és energia a háztáji gazdaságra, a közösségi életre. Ez zajlik napjainkban.

Elgondolkoztató, sőt rémisztő, hogy milyen kevesen látják ezeket az összefüggéseket, a napjaink problémái mögött álló valós okokat. A magyar társadalom nem nézett még szembe saját újkori történelmével, saját sorsával. Bár egyre többen beszélnek arról, hogy az elmúlt 20 év, a rendszerváltás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – a valós okokkal még nem volt bátorságunk szembenézni.

Bármilyen különös is, de be kell látnunk, hogy a rendszerváltáskor a magyar nép még rendelkezett az ország természeti erőforrásaival – a termőföldek, erdők, vizek szövetkezeti, vagy állami tulajdonban voltak. A földeken megtermelt jövedelem részben helyben maradt – részben az államkasszába került.

A rendszerváltás után azonban beindult a privatizáció, melynek eredményeképpen külföldi kézbe került az élelmiszeripar. Ezzel az alapanyag termelő gazdaságok végtelenül kiszolgáltatottá váltak. A megtermelt terményekből a feldolgozásban és a kereskedelemben keletkező jövedelem nem a gazdákat, a vidéket gazdagította, hanem az új és többnyire külföldi tulajdonosokat. Ezzel egy időben beindult a földek privatizációja és az ún. kárpótlás is. Ma már biztosan állítható, hogy ezek a folyamatok nem szolgálták igazán sem a kárpótoltakat, sem a vidéket. Az emberek nem voltak felkészülve sem megfelelő tudással, tapasztalattal, sem a föld megműveléséhez szükséges eszközökkel és tőkével - így többnyire nem tudtak élni az akkor kínálkozó lehetőségekkel. Azok váltak a rendszerváltás nyerteseivé, akik a privatizáció beindulásakor megfelelő tudással és tőkével rendelkeztek… vagyis többnyire az előző rendszer haszonélvezői. Az információ birtokában az agrárértelmiség előtt két út állt – a rábízott közösséget szolgálni, vagy saját vagyonát gyarapítani. És ebben a történelmi helyzetben az agrárértelmiség nagyobbik része megmérettetett és könnyűnek találtatott. Trükkök százaival szerezték meg az addig közös vagyont, és szorították ki a többieket – tisztelet a kivételnek.

Időbe telt, mire a lóvá tett többség ráeszmélt, hogy kisemmizték, hogy éppen azok lettek a rendszerváltás nyertesei, akik ellen elméletileg beindult a változás… És ezek az emberek menet közben még a maradék erkölcsi fenntartásaikat is félredobva elképesztő pusztítást végeztek az erőforrásaitól megfosztott vidéki közösségekben. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy bár Magyarországon a törvény tiltja a külföldi tulajdonosok földszerzését – mégis a becslések szerint 1 millió hektár termőföld van külföldi kézen. Ezeknek a földeknek a jövedelme, és a hozzájuk kapcsolódó EU-s támogatások már nem a magyar családokat, magyar falusi közösségeket gazdagítja. De nem csak a külföldi tulajdonosokkal van a baj. Legalább olyan káros folyamat az, melynek során egyre több föld csúszik át magyar spekulánsok kezébe is. Ma már több tízezer (100.000?) hektáros holdingokról hallani. Egész országrészeket szereznek meg szűk érdekcsoportok. Ezek a nagyvállalatok a „hatékonyság”, a minél nagyobb profit érdekében a lehető legkevesebb embert alkalmazzák bérmunkában, a lehető legkevesebb bérért. A helyi kultúra, helyi közösség, a vidék jövője számukra nem jelent semmit.

Persze az emberek többsége nem tud ezekről a folyamatokról. A vidékiek értetlenül, tehetetlenül szemlélték az eseményeket – nekik nem osztottak lapot ebben a játszmában. Többségük a városba jár dolgozni három műszakban rabszolgamunkára valamelyik multihoz. Fel sem merül bennük, hogy a falujukhoz tartozó földek az ő boldogulásukat szolgálhatnák.

Mindeközben azonban a tudomány fejlődése új kihívásokkal szembesítette az emberiséget. A Meadows tanulmány volt az első jelzés 1972-ben, mely arra figyelmeztetett, hogy az ipari növekedés véges. A nyersanyag és energiaforrások nem állnak korlátlanul rendelkezésünkre. Minél jobban pörgetjük az ipari rendszereket és a fogyasztást – annál gyorsabban érünk el ahhoz a katasztrófához, melyet a világ jövőjéről a számítógépes modell 2030-2050 környékére jelez. Szembe kellene tehát nézni azzal a kellemetlen igazsággal, hogy a növekedésnek határai vannak, hogy az iparosodott emberi világ hosszú távon nem fenntartható. Ennek a felismerésnek az alapján született meg a fenntartható fejlődés iránti igény. Az elmúlt évtizedben ráadásul szembesülnünk kell az éghajlatváltozás hatásaival is. A legnagyobb veszélyt az emberiségre azonban a termőföldek és a Föld élő rendszereinek (ökoszisztémáinak) folyamatos pusztulása, a biológiai sokféleség egyre gyorsuló és visszafordíthatatlan csökkenése jelenti.

A lehetséges kiút megtalálásához, a fenntartható rendszerekre való átálláshoz két új tudomány van segítségünkre: az ökológia és a rendszerelmélet. Az ökológia a földi élet összefüggéseit, a természet rendszereinek működését kutatja, a rendszerelmélet pedig segít abban, hogy a megismert részleteket el tudjuk helyezni a nagy egészben, hogy megismerjük és megértsük a körülöttünk levő világot, és képesek legyünk jó döntéseket hozni.

Magyarország és a világ megmentésére, fenntartható pályára állítására csak akkor van esély, ha az emberek a lehető leggyorsabban megismerik és megértik ezeket az összefüggéseket, és saját szerepüket a folyamatokban. A fenntarthatóságra való átállásban mindenkinek feladata van az egyszerű háziasszonytól a csúcs politikusokig. Elsősorban azt kell megérteni, hogy vészesen fogy az idő. Ma kell cselekedni, ha azt akarjuk, hogy legyen holnap!

A népfőiskoláknak óriási feladata kellene, hogy legyen a fenntarthatósággal kapcsolatos tudás átadásában, terjesztésében, a közös gondolkozás beindításában, az emberi közösségek életképességének visszaállításában. A felnőttoktatásnak azért is van történelmi szerepe ebben a folyamatban, mert a mostani felnőtt, döntéshozói korban levő generáció szembesült először ezekkel a veszélyekkel. Nincs idő várni, hogy az új generációk, majd megtanulják az új ismereteket, és ők már fenntartható módon fognak élni. MOST kell cselekedni ahhoz, hogy gyerekeinknek, unokáinknak élhető világot hagyjunk hátra! A mai döntések végérvényesen eldöntik a jövőt.

Meggyőződésem, hogy ahhoz, hogy az emberiség és benne Magyarország megmeneküljön – soha nem látott, világméretű összefogásra van szükség. Ehhez azonban elsősorban az emberi kapcsolatok minőségét kell megváltoztatni. Az embertársainkért, a közösségért érzett felelősség, a tisztesség, a szolidaritás, az együttműködéshez alapvetően fontos pozitív kapcsolatok és a cselekvőkészség nélkülözhetetlenek a túléléshez.

Nagy a felelősségünk tehát, de azt is látnunk kell, hogy a ma zajló folyamatok nem kedveznek sem a fenntarthatóságnak, sem a népfőiskoláknak. Szembe kell néznünk a valós okokkal, a mélyére ásni a mai magyar társadalom valódi bajainak – és pontos diagnózis alapján megkezdeni a gyógyítást. Talán most még van esélyünk. A jelen történelmi pillanataiban még mindenre van esély. Jelen vannak a magyar kormányban azok a szakemberek, akik képesek a magyar vidéket fenntartható pályára állítani. A kormány által nyilvános vitára bocsátott vidékfejlesztési stratégia Magyarország utolsó esélye a megmaradásra. A háttérben azonban ott munkálkodnak azoknak az érdekcsoportoknak a megbízottjai is – akiknek még mindig csak a megszerezhető konc, az újabb és újabb milliárdok lebegnek a szeme előtt – és elvakult tudatlanságukban megfeledkeznek arról, hogy az ő gyerekeiknek is abban a pokoli világban kell majd élni, melyet éppen az ő elvakult és féktelen szerzési vágyuk hív életre.

Meg kell tanulnunk és meg kell tanítanunk minden olyan ismeretet, amire szükségünk lesz a megmaradáshoz, és meg kell teremtenünk azokat az értékelvű, cselekvőképes közösségeket, melyek képesek a pozitív változásokat véghezvinni.

Lehetetlennek tűnik, de nincs más út… Induljunk el, és tegyük meg azt, amit megtehetünk. Ha mindenki beleteszi tudása, és embersége legjavát, és elkezdünk egymásra komolyan odafigyelni, akkor van esélyünk.
Legyen úgy!

Mezőfalva, 2011. október 7.

Ács Sándorné

http://www.kielegyenafold.hu/

 

 

 


 

         szólj hozzá

Címkék: politika mezőgazdaság fenntarthatóság agrárium

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Őszi zöld hírözön

PPJ         2011.10.03.

Tovább nyírják a környezetvédelmet -Greenfo (Avagy utálom mikor jós vagyok.)

Matolcsy György bemutatta a költségvetést, amit közzé is tettek a parlament honlapján. A Nemzeti Sport Intézet és a Nemzeti Sportközpontok nyernek. Az országgyűlési biztosok hivatala 20, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságok – amelyek már idén is a költségvetési zárolások egyik komoly áldozatai voltak – pénzük mintegy 30 százalékát elveszítik. RÉSZLETEK >>>

How Many Slaves Are Working For You? - fastcompany.com

A new website and mobile app looks at your purchases and determines the amount of forced labor that's gone into everything you own. The number may surprise you.

Jurtában élnek: kiköltözött a természetbe a Paulics család -zalaihirlap.hu

Jurtában él egy család a göcseji dombok között. A négygyermekes házaspár három hónapja költözött a völgybe, s az önellátáshoz vezető útra lépett. Azt vallják, így jobb világot teremtenek.

Paulics Péter egy zalai falusi házból költözött ki a természetbe a családjával. Jurtát állítottak a völgybe, ahová hosszú és hatalmas gödrökkel szabdalt földút vezet. Négyhektáros, erdőt és rétet is magába foglaló birtokukon lovakat és kecskéket tartanak. Kutat fúrtak, építettek egy konyhát, s már megvannak a kert alapjai: mulcs és szalma fedi a területet, ahol vegyszermentes zöldség terem majd. A civilizációból lényegében egy terepjárót és egy mobiltelefont hoztak magukkal. (Képek)

http://zalaihirlap.hu/image.aspx?id=23b7cb52-5e2e-4c6f-9e09-270d470908db&view=d687bb3a-509a-49ca-b43e-cbc038e76e5b

Egy bolt, ahol nincs csomagolt termék - csomagolas.blog.hu

"A természetben nincs pazarlás. A pazarlás emberi találmány." Ezzel a szlogennel nyitott meg a világon az elsők között az az üzlet, amiben nincs termék csomagolásban.

Nem egy ilyen üzlet van a világon. Londonban működik az Unpackanged, míg az in.gredients Austin/Texasban. A lényeg, hogy mindenki elhozza magával vásárlásai során a tartóikáit, amit lemérnek, majd megtöltenek élelmiszerrel, lemérik mégegyszer és a különbözetet kifizettetik. Ilyen egyszerű. Csomagolás kiiktatva. Ha megnyílna az első ilyen magyar üzlet, ki vásárolna ott? Forrás: itt, itt és itt

Beijing Gallery Puts a Focus on Global Warming - The New York Times

http://graphics8.nytimes.com/images/2011/09/29/arts/PHOTOS/PHOTOS-articleLarge.jpg

BEIJING — When George Mallory made a reconnaissance trip to the gargantuan glaciers at the foot of Mount Everest in Tibet before his ill-fated attempt to climb the mountain, he took photographs and noted the splendor: “Here is a pure beauty of form, a kind of ultimate harmony,” he wrote. Nearly 90 years later another mountaineer and photographer, David Breashears, traveled to the same remote Himalayan landscape and found something that might have made Mallory think again: more than 330 vertical feet of the Rongbuk Glacier had melted in the intervening decades, leaving stubs of ice where grand pinnacles had once been. The photographs that Mr. Breashears brought back as evidence of climate change are at the heart of a multimedia exhibition that opened here last weekend at a prestigious photography gallery in China, Three Shadows.

 

         1 hozzászólás

Címkék: klíma természetvédelem környezet fenntarthatóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Beszámoló a Kutatók Éjszakájáról - helyi gazdaságszervezés

PPJ         2011.09.25.

2011-ben első ízben szállt be a programok sorozatába a Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara!

Megállapítások a Kutatók Éjszakájával kapcsolatban:

Az emberek nem be-, hanem kikapcsolni akarnak. Gondolkodás helyett szórakozni. Ezért fordulhat elő, hogy az Index videók által is bemutatott, látványos, pukkanó-durranó-pörgő események (mint egy általános iskolai fizika kísérlet) több látogatót vonz, mint a köz ügyeit (értsd: közgazdaság) oly mélyen érintő kérdések: mint, hogy kié lesz a termőföld...

Persze már a programok címe is árulkodó és meghatározó az emberek döntésében, hogy mire mennek el, mert génpuskával növényekre lövöldözni ugye izgalmasabban hangzik, mint meghallgatni, hogy a génmanipulált növények hogyan teszik tönkre a magyar gazdaságot, avagy, hogy ismét lovagoljak a szón, a magyarok köz-gazda(g)ságát...

Azért így is legalább 200-300 ember kapott adagokat a helyi gazdaságszervezés és a fenntartható vidékfejlesztés egyre népszerűsödő gondolataiból!

Megállapítások a BCE programjával kapcsolatban:

Nem találom az interneten, csak a kar programjainak kezembe adott nyomtatott papírján, hogy milyen filmeket vetítettek a II-es előadóban. Körülbelül azt, amit eddig a GreenR blog ajánlott. :D Fántásztis!  Be fogom gépelni a listát és a humánökológiai filmgyűjtemény posztjai közé tematizálom, hogy lássátok, ez az ökológiai blog egy közgazdaságtudományosan is alátámasztott filmkínálattal rendelkezik!

Nagyon köszönjük a rengeteg segítséget a szervezőktől, hogy poszterhelyet, fórumhelyet és megjelenést biztosítottak a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak és, hogy az Élőlánc Magyarországért vezethette az elhangzott előadások után az előadókhoz intézett kérdéseket.

Kerek viták és országunk problémáira szép megoldási javaslatok hangzottak el Dr. Mellár Tamás és Dr. Hossó Andrea előadása utáni közönségfórumon!

Szó esett a központi témának szánt földkérdés mellett a Paksi Atomerőmű bővítése elleni fenntarthatósági szempontú érvekről, a magyar gazdaság önellátó potenciáljáról, Magyarország spiritualitásának helyreállításáról, a bankok kapcsán a váltó leszámítolásának ésszerűtlen hiányáról, és úgy egyáltalán Magyarország szellemi hanyatlásának megállítási lehetőségeiről.

Mindenki gondolatokkal feltöltődve és új kapcsolatokkal térhetett haza: jövőre még szorosabb és átütőbb rendszert alkotunk! 

         szólj hozzá

Címkék: corvinus közgazdaság bce fenntarthatóság kutatók éjszakája ökológiai politika alternatív közgazdaságtan közgazdaságtudományi kar éleőlánc magyarországért helyi gazdaságszervezés

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása