PPJ         2011.02.03.

Két örömhír a média világából a dunkeszi tőzegláppal kapcsolatban.

Politikai lápvilág és a terjeszkedő multi - NOL.hu

Még néhány év, és kiderülhet, hogy jogilag is láp-e az a biológiai értelemben kétségkívül lápszerű terület Dunakeszinél, amelyet az a veszély fenyeget, hogy átalakul egy bevásárlóközpont parkolójává. Az eset (több hasonló üggyel együtt) azt jelzi, hogy a természetvédelmi törvényben a lápoknak biztosított általános és szigorú védelem a valóságban csupán esetlegesen működik, az értékes vizes élőhelyek sorsa leginkább a helyi politika és a hatóságok jóindulatán múlik.

A jövőnk javára billen a mérleg Dunakeszin? - Levegő Munkacsoport

2011. január 28. –  A Pest Megyei Bíróság nagyot lendített két, január 26-án meghozott ítéletével a Dunakeszi tőzegláp védelme ügyén, melyben a Levegő Munkacsoport perbeli beavatkozóként segítette a hatóságot. Régebben már beszámoltunk róla, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) visszavonta korábbi határozatát, amely egy erősen vitatott szakvéleményre alapozva azt állapította meg a tőzegláp területén fekvő egyik telek kapcsán, hogy a területen a lápi minősítés törvényi feltételei nem teljesülnek.

PPJ         2010.12.06.

"A Greenpeace Amerikában pert indított a Dow Chemicals és a Sasol North America vállalatok, valamint a Dezenhall Resourches és Ketchum PR cégek ellen, mert azok magánnyomozókat béreltek fel Greenpeace dokumentumok ellopására, telefonlehallgatásokra és a számítógépeink elleni hacker támadások végrehajtására.

Először is célunk, hogy megmutassuk ezeknek a vállalatoknak, hogy ők sem állnak a törvények felett, hiába áldozzák fel újra és újra az etikai szempontokat a nyereség oltárán.

Másrészről hisszük, hogy minden állampolgárnak joga van kiállnia az egészséges környezetért, gyermekeiért, valamint saját közösségéért anélkül, hogy tartania kellene bármiféle megtorlástól, fenyegetéstől vagy a magánélete és tulajdona elleni támadástól. Úgy véljük a Dow és Sasol összehangolt támadása egy olyan lépés a Greenpeace ellen, ami kétségbe vonja ezeket az alapvető jogokat. Most azért kell küzdenünk, hogy minden hasonló támadásnak elejét vegyük a jövőben, mielőtt másokkal is megtörténne.

Ez a mostani ügy olyan eseményekre koncentrált, amelyek 1998 és 2001 között történtek az USA-ban. Sokan, az érintett Mossville és Lake Charles lakosai közül azóta meghaltak, a még életben lévő rákos betegek közül sokan valószínűsítik, hogy állapotukért az említett cégek felelősek, akik helyi üzemeik toxikus anyagait mértéktelenül juttatták lakókörnyezetükbe.

A Dow Chemicals-t és a Sasol North America-t kiszolgáló biztonsági cégek lehallgatták a telefonhívásokat és megfigyelték az email forgalmat. Ez egyértelműen jelzi, hogy ezek a vállalatok semmilyen módszertől nem riadnak vissza, miközben megkísérlik ellehetetleníteni az olyan, luisianaihoz hasonló közösségi összefogásokat, amik fellépnek a lakókörnyezetüket megmérgező vegyipari konszernek ellen és informálják az embereket a toxikus anyagok egészségügyi veszélyeiről.  A Dezenhall Resourches és Ketchum PR cégek közvetítőként működtek együtt a vegyipari vállalatok és a kémkedéssel megbízott magánnyomozók közötti kapcsolatban.

A Greenpeace a mostani perrel erőteljes üzenetet kíván küldeni azoknak a vállalatoknak akik hasonló támadásokban vesznek részt vagy terveznek részt venni olyan szervezetek és magánszemélyek ellen, akik egy jobb világért dolgoznak nap, mint nap. Az olyan közösségek, mint Mossville, Lake Charles valamint Louisana lakossága, akik a rák és más egészségügyi ártalmak kirívóan magas számától szenvednek segítséget érdemelnek, nem pedig ehhez hasonló agresszív fellépést az ipar részéről. 

A Greenpeace a környezet megóvásán munkálkodik, tisztában vagyunk azzal, hogy a politikusok és vállalatok két dologgal törődnek, a pénzzel és az emberekkel (úgy mint választók és úgy mint fogyasztók). Tudjuk, hogy nem tudunk akkora összegekkel harcolni, mint amennyivel teszik azt a szennyezők, de hisszük, hogy a mellettünk álló hárommillió ember kiegyenlítettebbé teszi a küzdelmet. Ha az óriásvállalatok a politikai befolyásukon túl beszivárognak a magánéletünkbe és támadást indítanak a civil csoportok ellen a megfélemlítés és kémkedés eszközeivel élve, úgy a jogsértésen túl egyben a demokráciát is aláássák.

Erre csak egy válaszunk lehet: találkozunk velük a bíróságon."

- Írja Schmidt Gergő a Greenpeace blogon.

Ehhez az abszurditáshoz már csak egy aktuális képet fűznék hozzá:

PPJ         2010.11.30.

Az IPM magazin márciusi száma óta tartó kálvária végére értünk.

Igen, vannak mérgező ásványvizek az Auchanban is! November 17-én a Fővárosi Bíróságon elsőfokon a Visegrádi Ásványvíz Kft után az Auchan is pert vesztett az IPM magazin ellen a mérgező ásványvizek témájában.

A magazin munkatársai 2009 decemberében és idén márciusban az Auchan áruházakban vásárolt Auchan Super Aqua ásványvizekben a határértéket kétszeresen meghaladó mennyiségű mérgező arzént és higanyt is találtak. Ezeket az értékeket több akreditált laboratóriumban is megmérték. A mérések hitelességét igazságügyi élelmiszerbiztonsági szakértő is igazolta. Ugyanakkor az Auchan saját előírásait is megszegve nem tud hiteles mérési eredményeket bemutatni arról, hogy az ásványvizek árusításának kezdetekor, 2009-ben megmérte volna a vizek összetételét. Az Auchan ezzel szemben a magazin hiteles mérési eredményeit kétségbe vonta, és több pert is indított az IPM ellen, sőt a nyilvánosságra hozott eredmények tudatában tovább folytatta a rossz minőségű, mérgező termék árusítását.

Az ítélet

A Fővárosi Bíróság az Auchan Magyarország Kft keresetét elutasítva ítéletében megállapította, hogy az IPM szeptemberi számában a „Hogyan került arzén az ásványvizekbe?” című cikkben valós tényeket közölt. Az Auchan Magyarország Kft. által sérelmezett cikk részletei szövegkörnyezetükben objektíven közölték a valós tényeket, és ezek értékelése, saját felfogásuk szerinti megítélése az olvasók joga. Az ásványvizek fogyaszthatóságának kérdésköre közérdeket szolgál, és széleskörű érdeklődésre tarthat számot. A sajtó különleges kötelessége és felelőssége közölni a tudomására jutott, közérdeklődésre számot tartó információkat.

A bíróság megállapította, hogy a magazin nem állított valótlant azzal, hogy az Auchan Magyarország Kft. illetve beszállítója felrúgva a jogszabályi előírásokat nem az engedély szerinti kútból (K-388 sz. kút) nyeri a természetes ásványvizet, hanem valószínűleg egy arzénnal szennyezett, esetleg egy olyan felszíni kútból, amely közel fekszik egy arzénnal szennyezett kúthoz. Ezzel az Auchan komoly veszélynek tette ki vásárlóit.

Az Auchant képviselő ügyvédek és jogtanácsosok serege a tárgyaláson agresszivitásukkal olyan messzire mentek, hogy a tárgyalást vezető bírónőnek figyelmeztetnie kellett őket.

A rendőrség tovább folytatja a nyomozást az Auchan üzleteiben forgalomba hozott rossz minőségű, mérgező termék ügyében.

Forrás: Életforma.hu

PPJ         2010.11.13.

Hatósági helyszíni szemle volt a dunakeszi tőzeglápnak azon a részén, amelyre az újabb áruházakat szeretné építeni az Auchan. A szemle eredményeként nemigen maradhat kétség afelől, hogy a dunakeszi tőzegláp védelemre érdemes érték, ahol építkezésnek semmi helye nincsen. A kálvária végére kiderült, kik felelősek személyesen a háttérben a láp körüli ügyekben!

Részletek: Eldőlt a dunakeszi tőzegláp sorsa (pdf 314 KB)

2010. november 9-én hatósági helyszíni szemlét tartott a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a dunakeszi tőzegláp nyugati részén. Emlékezetes, hogy 2003-ban az akkori tulajdonos kettéosztotta a lápot, és a szárazabbnak tűnő nyugati részéről a Duna-Ipoly Nemzeti Park egykori igazgatója, Vas János (2010-ig MDF-es országgyűlési képviselő) kimondta, hogy nem minősül lápnak. Az Auchan első lépésben ezt a területet vásárolta meg, és ide tervezte az újabb, összesen 46.000 négyzetméter alapterületű áruházegyüttest, amely IKEÁ-ból, KIKÁ-ból és elektrotechnikai áruházból állna.

A hatósági bejáráson részt vehetett a GreenR blog kamerája is, pontosabban a Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány meghatalmazásából Pacsuta Péter János természetvédelmi mérnök.

A november 9-i szemle eredményeként nemigen maradhat kétség afelől, hogy a dunakeszi tőzegláp védelemre érdemes érték, ahol építkezésnek semmi helye nincsen. Az eddigi események alapján természetesen azt is biztosra vehetjük, hogy az Auchan – ellentétben saját vállalásaival – fellebbezni fog a döntések ellen, és tovább bombázza a hatóságokat beadványaival, valamint a civilek ellen is folytatja akcióit.
A láp létének megállapítása mégis döntő fordulatot jelent, és időszerűvé teszi, hogy az ügy egyes tanulságait megfogalmazzuk. A dunakeszi események is azt bizonyítják, hogy a civil szervezetek által biztosított kontroll a környezetvédelmi kérdéseket érintő beruházásoknál igen nagy jelentőségű. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az Óceán-ároknak nevezett szennyvíz-elvezető csatorna tőzeglápba való beletereléséhez egyszer már hozzájárult a hatóság, és a nyilvánvalóan hibás döntést csak a Levegő Munkacsoport fellebbezése nyomán változtatták meg. (Az Auchan azóta újból beadta a kérést az elterelésre.) A láp létét tagadó másodfokú hatósági határozatot a Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány beadványa miatt kezdték felülvizsgálni. Összegezve ezeket az eseményeket, kijelenthetjük, hogy a civil szervezetek nélkül már régen belevezették volna a szennyvizet a „láthatatlan” lápba...

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy ne nevezzük meg ennek az abszurd történetnek néhány személyes felelősét. Vas János volt nemzeti parki igazgató döntése nyomán vonták vissza a terület tegnap is lápnak bizonyult részének védettségét. Dr. Szabó Sándor (a közelmúltig a Természetvédelmi Főfelügyelőség Főosztályvezetője) járult hozzá az Óceán-árok lápba terelésére, és ugyancsak ő volt, aki a láp egyik legszebb részének úttá való átminősítését engedélyezte, mert úgy látta, hogy természeti értéket nem érint. Dr. S. Nagy lászló igazságügyi szakértő jelentette ki, hogy a láp keleti részén nincsen vizet megkötni képes talaj és tőzegtartalom, tehát a terület nem láp. Mindezek az állítások hamisnak bizonyultak, a rájuk alapított hatósági határozatokat visszavonták. A dunakeszi tőzegláp ennek következtében valószínűleg túl van a veszélyen – legalább egy időre. Azonban fel kell tennünk a kérdést: ezzel minden elrendeződött? Vajon hány hasonló ügy lehet még, amelyiknek a közreműködői esetleg ugyanezek a személyek? Vajon ez a napvilágra került eseménysorozat elegendő-e ahhoz, hogy további tevékenységüket megakadályozzák?

Kriska György – Sarkadi Márton
további információ: 30-4152370

PPJ         2010.10.20.

Ami nem újdonság, az az, hogy az Auchan továbbra is cenzúráz Facebook-on, sőt két ízben még valótlant is állított rólam. Ami újdonság, az az, hogy újabb médiamegjelenésünk van, ezúttal a Nappaliban, az MTV-n. Ebben elhangzik az Auchan szóvivőjétől, hogy "egyetlen egy élő fát sem vágtak ki". Ó, igazán?

És persze továbbra is:

BOJKOTT AUCHAN!