PPJ         2010.11.13.

Hatósági helyszíni szemle volt a dunakeszi tőzeglápnak azon a részén, amelyre az újabb áruházakat szeretné építeni az Auchan. A szemle eredményeként nemigen maradhat kétség afelől, hogy a dunakeszi tőzegláp védelemre érdemes érték, ahol építkezésnek semmi helye nincsen. A kálvária végére kiderült, kik felelősek személyesen a háttérben a láp körüli ügyekben!

Részletek: Eldőlt a dunakeszi tőzegláp sorsa (pdf 314 KB)

2010. november 9-én hatósági helyszíni szemlét tartott a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a dunakeszi tőzegláp nyugati részén. Emlékezetes, hogy 2003-ban az akkori tulajdonos kettéosztotta a lápot, és a szárazabbnak tűnő nyugati részéről a Duna-Ipoly Nemzeti Park egykori igazgatója, Vas János (2010-ig MDF-es országgyűlési képviselő) kimondta, hogy nem minősül lápnak. Az Auchan első lépésben ezt a területet vásárolta meg, és ide tervezte az újabb, összesen 46.000 négyzetméter alapterületű áruházegyüttest, amely IKEÁ-ból, KIKÁ-ból és elektrotechnikai áruházból állna.

A hatósági bejáráson részt vehetett a GreenR blog kamerája is, pontosabban a Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány meghatalmazásából Pacsuta Péter János természetvédelmi mérnök.

A november 9-i szemle eredményeként nemigen maradhat kétség afelől, hogy a dunakeszi tőzegláp védelemre érdemes érték, ahol építkezésnek semmi helye nincsen. Az eddigi események alapján természetesen azt is biztosra vehetjük, hogy az Auchan – ellentétben saját vállalásaival – fellebbezni fog a döntések ellen, és tovább bombázza a hatóságokat beadványaival, valamint a civilek ellen is folytatja akcióit.
A láp létének megállapítása mégis döntő fordulatot jelent, és időszerűvé teszi, hogy az ügy egyes tanulságait megfogalmazzuk. A dunakeszi események is azt bizonyítják, hogy a civil szervezetek által biztosított kontroll a környezetvédelmi kérdéseket érintő beruházásoknál igen nagy jelentőségű. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az Óceán-ároknak nevezett szennyvíz-elvezető csatorna tőzeglápba való beletereléséhez egyszer már hozzájárult a hatóság, és a nyilvánvalóan hibás döntést csak a Levegő Munkacsoport fellebbezése nyomán változtatták meg. (Az Auchan azóta újból beadta a kérést az elterelésre.) A láp létét tagadó másodfokú hatósági határozatot a Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány beadványa miatt kezdték felülvizsgálni. Összegezve ezeket az eseményeket, kijelenthetjük, hogy a civil szervezetek nélkül már régen belevezették volna a szennyvizet a „láthatatlan” lápba...

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy ne nevezzük meg ennek az abszurd történetnek néhány személyes felelősét. Vas János volt nemzeti parki igazgató döntése nyomán vonták vissza a terület tegnap is lápnak bizonyult részének védettségét. Dr. Szabó Sándor (a közelmúltig a Természetvédelmi Főfelügyelőség Főosztályvezetője) járult hozzá az Óceán-árok lápba terelésére, és ugyancsak ő volt, aki a láp egyik legszebb részének úttá való átminősítését engedélyezte, mert úgy látta, hogy természeti értéket nem érint. Dr. S. Nagy lászló igazságügyi szakértő jelentette ki, hogy a láp keleti részén nincsen vizet megkötni képes talaj és tőzegtartalom, tehát a terület nem láp. Mindezek az állítások hamisnak bizonyultak, a rájuk alapított hatósági határozatokat visszavonták. A dunakeszi tőzegláp ennek következtében valószínűleg túl van a veszélyen – legalább egy időre. Azonban fel kell tennünk a kérdést: ezzel minden elrendeződött? Vajon hány hasonló ügy lehet még, amelyiknek a közreműködői esetleg ugyanezek a személyek? Vajon ez a napvilágra került eseménysorozat elegendő-e ahhoz, hogy további tevékenységüket megakadályozzák?

Kriska György – Sarkadi Márton
további információ: 30-4152370