Itt a cikk:
www.interpressmagazin.hu/uploads/ipmteszt/viz_teszt.pdf

"Versenyből kiesett rossz minőségű, fogyasztásra nem ajánlott vizek:
Auchan Szuper Aqua: Határérték feletti arzéntartalom, és Coliform-szám, mérgezés és bakteriális fertőzés veszélye."

Incsi-fincsi

@Higany: Úh! Nagyon köszönöm!

Eddig is hülyeségnek tartottam az ásványvíz divatot, ezután se fogok venni, különösen bubimenteset nem...
Esetleg valami dúsat, ha a palacsintához kell egy kis szóda, mert sajnos a szifonom már tönkrement, és nem használtam annyit, hogy érdemes legyen újat vennem.

@Higany: Coliform? Jól gondolom, hogy szar került a vízbe?

Hallottam természetgyógyászoktól, hogy a Kárpát-medencei (magyar) emberek szervezete ősidőktől fogva az itteni forrásvizek ásványi-anyag tartalmára volt/van "berendezkedve", ami 500 mg/l körül mozog. Valójában az ettől jelentősen eltérő ásványi-anyag tartalmú vizek mindennapi fogyasztásra eleve nem ajánlottak, sejtjeink nehezebben tolerálják azokat (persze kúraszerűen, vmilyen betegség, stb. kezelésére esetenként jók lehetnek). Ezen felbuzdulva már eleve rengeteg ásványvíznek kéne menni úgymond a "levesbe" :-). Arzénről, vasról nem is beszélve.

De hát az üzlet az üzlet; "...sok pízír' ölnek, elevenítenek...", ahogy megboldogult nagymamám mondta mindig :-); ahogy olvasom, most épp arzénnal ölnek :-)"...Killin' is my business, & my business is good..." (Megadeth).

Más. Amikor Kína lerohanta Tibetet, azok "hatalmas" létszámú seregeinek eleinte szórványos sikerei voltak; annak dacára is, hogy már napok óta mérgezték a kínaiak az ivóvizüket!!!!!!!!!!!!
Aztán persze győzött a forradalom; ezen háború indításának épp 60 éve; akkor is épp fém tigris éve volt...
...semmi baj, csak az Auchan elindította háborúját :-)!!!

Üdv a nyári szüneteseknek!

Azért kíváncsi lettem volna, hogy mi a helyzet a csapvizek állítólagos hormon- és antidepresszáns tartalmával ott, ahol folyók mentén vannak a kutak. (pl BP)
A legendárium szerint a szennyvízzel, pisi-kaki formájában kerül a vízbe a fogamzásgátlók miatt sok női hormon és a dilibogyók miatt az antidepresszáns. Azon gondolkozom, hogy a Duna vízhozama mellett mennyit kellene ezekből beleeregetni, hogy mérhető legyen, illetve ha nem is mérhető, de számít-e egy életen keresztül kortyolgatva. (Azoknál, akik amúgy sem fogamzásgátlót, sem antidepresszánst nem szednek)

@Higany: azt nem véletlenül nem vizsgálják...!

w3.mkk.szie.hu/erdeklodoknek/eredmenyes-palyamunka-a-viz-vilagnapja-alkalmabol

az igazság az, hogy kurva nagy gáz van!

küldöm Ser Hajnalka kutatásának konklúzióját:
greenr.blog.hu/media/image/ser_hajnalka.jpg

@Higany: És mi a helyzet az ásványvizek hormontartalmával?
vizpiac.hu/hirek/hormon-az-asvanyvizben

@Avatar: két hvg cikk is eszembe jut erről. a hvg regisztrálós, ezért bemásolom, így mindenki láthatja.

HVG.HU \ EGÉSZSÉG

Felhalmozódhat a szervezetben a mérgező biszfenol

2009. január 28., szerda, 13:54 • Utolsó frissítés: 2009. január 28., szerda, 13:59
Szerző: MTI

A palackokhoz és más háztartási tárgyakhoz használt polikarbonát műanyagok adaléka, a biszfenol-A (BPA) nevű mérgező vegyület tovább maradhat az emberi szervezetben, mint azt korábban feltételezték - állítják amerikai kutatók.

Richard Stahlhut, a Rochesteri Egyetem munkatársa és kutatócsoportja az Egyesült Államokban lefolytatott kormányzati egészségügyi felmérés adatait elemezte. Az Environmental Health Perspectives című szaklap szerdai számában közölt eredményeik szerint 1469 amerikai felnőtt vizeletében biszfenoltartalmát mérték meg. Megállapították, hogy a korábbi vélekedés ellenére, mely szerint a vegyület gyorsan és teljesen kiürül, az egy napon át koplaló emberek vizelete is jelentős mennyiséget tartalmazta a BPA-t.

A kutatók a koplalás különböző szakaszaiban mérték a vegyület koncentrációját a tesztalanyok vizeletében. A 8,5 órája koplaló emberek vizeletében például körülbelül ugyanannyi BPA-t találtak, mint azokéban, akik már 24 órája nem ettek. Stahlhut szerint ez azt jelenti, hogy a biszfenol tovább marad a szervezetben, vagy más módokon is bejuthat, mint eddig hitték: nem csak az étellel, de a csapvízzel vagy a háziporral is. A vegyület raktározódik a zsírszövetekben is, ahonnan később lassan szabadul fel.

A BPA elsősorban az ösztrogén nemi hormon működését zavarja meg azáltal, hogy hozzákapcsolódik a sejtek ösztrogénreceptoraihoz. Ezen keresztül felnőtteknél anyagcserezavarokat is okozhat. Csecsemőknél a biszfenol a központi idegrendszer folyamatait befolyásolhatja, ezért a cumisüvegekhez használt vegyület egészségügyi kockázata körül különösen élénk vita zajlik a fejlett országokban.

Steven Hentges, az Amerikai Kémiai Tanács elnevezésű ipari csoportosulás képviselője szerint a tanulmány megállapításai "legjobb esetben is spekulációk", és megerősítette a szervezet álláspontját, amely szerint a BPA a jelenlegi környezeti mennyiségében biztonságos.

HVG.HU \ HVG HETILAP \ 2009\16. SZÁM

Parányi sokk: hormonszennyezett ásványvizek

2009. április 16., csütörtök • Utolsó frissítés: 2009. április 16., csütörtök, 09:34

Címkék: ásványvíz; xenoösztrogén;

Némi pánikot keltve az ásványvizet is felvette az emberi szervezetre veszélyes élelmiszerek listájára egy német kutatópáros.

Hormonszerű szennyező anyagokat találtak a Németországban kapható ásványvizek több mint felében – a hír viharos sebességgel járta be a világsajtót. Martin Wagner és Jörg Oehlmann frankfurti ökotoxikológusok az Environmental Science and Pollution Research című szaklap márciusi számában összegezték vizsgálódásaik eredményét: húsz különböző márkájú vízből 12-ben literenként 3–75 nanogramm (a gramm ezermilliomod része) ösztrogénszerű molekulát fedeztek fel. Ezek kémiai szerkezete eltér ugyan az ösztrogénekétől, az emberi szervezetbe kerülve azonban azokhoz hasonlóan viselkednek, mert képesek kitúrni a helyükről az igazi hormonokat.

A természetes ösztrogének (háromféle van belőlük: az ösztradiol, az ösztron és az ösztriol) a fajfenntartáshoz nélkülözhetetlenek. A nők petefészkében például a menstruációs ciklus elején napi 150 mikrogramm (azaz 150 ezer nanogramm), ovuláció idején pedig közel tízszer ennyi termelődik e molekulákból. Szerepet kapnak a csontképződésben és az anyagcsere szabályozásában, felelősek a másodlagos nemi jelleg kialakulásáért, szabályozzák a menstruációs ciklust és a terhességet, szükségesek a petefészkek és a méh egészséges fejlődéséhez. Kis mennyiségben a férfiakban is termelődik ösztrogén; az erősebbnek mondott nem, némileg paradox módon, a női nemi hormonnak köszönheti a libidóját – sorolja a hormoncsalád feladatait Károlyi Zoltán endokrinológus. A hormonháztartás precíziós működése miatt azonban nem jó, ha az ösztrogének túlságosan felszaporodnak a szervezetben. Ez ugyanis a nőknél emlőtumor kialakulásával, a férfiaknál pedig a herékben termelődő spermiumok számának, így a nemzőképességnek a csökkenésével járhat.

A női nemi hormont imitálni képes mesterséges molekulák, az úgynevezett xenoösztrogének elsősorban a műanyaggyártásban használt, a plasztikok színét adó, rugalmasságát és állóképességét fokozó adalékanyagokból származnak. Az iparosodott világban szinte bárhol megtalálható molekulák a zárt helyiségek levegőjéből, különböző kozmetikumokból (például a naptejekből) a bőrön át, illetve a műanyagba csomagolt élelmiszerekkel kerülhetnek be a szervezetbe. A földkéreg üledékes kőzeteiből, valamint különleges tisztaságú forrásokból nyert ásványvizek viszont semmilyen mesterséges anyagot nem tartalmaznak – hangsúlyozza a HVG kérdésére Bikfalvy Istvánné, a Magyar Ásványvízszövetség titkára, aki szerint ha a szóban forgó mérési eredmények igazak, akkor a szennyeződés csak utólag kerülhetett a vízbe.

A németországi vizeket górcső alá vevő kutatópáros ugyancsak azt feltételezi, hogy a kompromittáló molekulák a csomagolóanyagból oldódhattak ki, a műanyag palackos vizek ugyanis a teszten az üvegeseknél rosszabbul teljesítettek. Azt, hogy a hormonszerű anyagokat az utóbbiak némelyikében is felfedezték, a kutatók azzal magyarázzák, hogy a „hormonutánzatok” a tisztító- és fertőtlenítőszerekkel kezelt töltőberendezésekről kerülhettek a folyadékba.

A xenoösztrogénekkel az 1990-es évek elején kezdtek behatóbban foglalkozni, miután a British Medical Journal című orvosi szaklap megkongatta a vészharangot: „az elmúlt ötven évben drasztikusan csökkent a férfiak ondójának minősége és spermiumtartalma”, mert a fiúmagzatokban a normálisnál több a női nemi hormon. Jóllehet később számos kedélynyugtató tanulmány született, mondván, efféle változástól nem kell tartani, az elmúlt évtized derekán mégis kisebbfajta tömeghisztériát kavart Theo Colborn 18 nyelvre lefordított tudományos bestsellere. Az amerikai zoológus okfejtése szerint a szülők szervezetéből az utódokba került, a hormonháztartást megzavaró ösztrogéntöbblet, különösen a valódit hatásában utánzó iparihulladék-molekulák okolhatók azért, hogy a gyerekek korábban serdülnek, mint egy évszázada, és hogy az újabb generációkban világszerte nő a meddő, valamint az ivarszervi daganatokkal küzdő férfiak és nők száma.

Perdöntő bizonyíték nincs arra, hogy a xenoösztrogének lennének a felelősök azért, hogy a 20. században – a fajfenntartást messze nem veszélyeztetően – romlott a férfiak nemzőképessége – intenek óvatosságra az elmélet bírálói. Szerintük e pszeudohormonok még a nemi szerveket érintő daganatos megbetegedések növekvő számával sem hozhatók közvetlen kapcsolatba. Egészségkárosító hatásukat persze nem csak bizonyítani, kizárni sem tudták mindeddig, például mert a legmodernebb, csökkentett hormontartalmú antibébi-tablettákat szedő nők is napi 20 mikrogrammnyi ösztrogént vesznek be egy-egy pirulával. Stephen Safe amerikai ökofarmakológus pedig arra a tudományos közhelyre is fölhívta a figyelmet, hogy jelentős mennyiségben található női nemi hormon a tejtermékekben, a húsban, mi több, a növényeknek is van ösztrogénje.

A főként a háziállatok takarmányaként használt lenmaglisztben például 3-4, de a kínai humán étrendet meghatározó szójalisztben is egy milligramm növényi, azaz fitoösztrogén is lehet grammonként. Ez akkora mennyiség, hogy a hőhullámokkal, szédüléssel járó, a szervezet által termelt ösztrogén szintjének hirtelen csökkenése miatt a hormonháztartást megbolondító menopausa idején a kínai nők szójaliszt fogyasztásával ellensúlyozzák a kellemetlen tüneteket – hoz példákat a már említett Károlyi Zoltán. De két deciliter vörösbor fitoösztrogén-tartalma is elérheti a 3-4 mikrogrammot, ami a német kutatók vizsgálta legrosszabbul teljesítő ásványvízben talált mennyiségnek is a kétszázszorosa.

BALÁZS ZSUZSANNA

fluor ugyeben kis olvasnivalo
www.scribd.com/doc/3330077
aki lusta olvasni, a beszed utolso 60 masodperceben van a lenyeg:
www.youtube.com/watch?v=AuK7-af6diA#t=3m17s
"should we try to alleviate the fear of the public by telling them
it's good for their teeth."

@vomit: na ezt nem tudtam. aztapaszta!!! mi a ráknak van akkor fluorid mindenben? hülye én, hülye fogyasztók, nyuszi orvosok és kémikusok. nyáááá....

index.hu/gazdasag/magyar/2010/08/11/feljelentettek_az_arzenos_vizek_forgalmazojat/

vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20110218-mergezett-asvanyviz-pert-vesztett-az-auchan-az-ipm-magazinnal-szemben.html