PPJ         2011.03.26.

Eljárást indított az Aldi, az Auchan és a Spar ellen a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal feltételezése szerint három áruházlánc - az Aldi, az Auchan és a Spar -, és a CBA-hálózathoz tartozó Hansa-Kontakt Kft. a fogyasztókat megtévesztő módon magyar termékként népszerűsítette különböző árucikkeit, ezért eljárást indított a cégek ellen. Az eljárás lefolytatására három hónapja van a hatóságnak, utána születhet döntés.

Három versenyfelügyeleti eljárás indulását jelentette be szerdán a Gazdasági Versenyhivatal. A vizsgálatra azért van szükség, mert a hatóság arra gyanakszik, hogy az Aldi Magyarország Bt., a Spar Magyarország Kft., valamint az Auchan Magyarország Kft. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a vásárlókkal szemben. A GVH csütörtökön kiadott sajtóközleménye szerint hasonló indokkal a CBA-lánchoz tartozó Hansa-Kontakt Kft. ellen is eljárás indult.

A GVH közölte, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti azt, hogy a cégek valóban jogsértést követtek el. Az eljárás a feltételezett jogsértés bizonyítását célozza, a vizsgálatot három hónap alatt kell befejeznie a hatóságnak, a határidő azonban meghosszabbítható.

Magyar termék vagy nem magyar termék

A versenyhivatali tájékoztatás szerint az Aldi az általa forgalmazott termékek nagy részét "Magyar minőség" felirattal látja el, ami a nemzeti színű háttér előtt jelenik meg az áruházi címkéken és reklámokban. Emellett a cég internetes oldalain "Magyar minőség" menüpontot működtet, amely alatt négyféle termékcsoportban számos termék megtalálható. "A Magyar minőség szlogennek a magyar nemzeti színekkel való együtt alkalmazása - valószínűsíthetően tévesen - azt a látszatot keltheti a fogyasztóban, hogy magyar terméket vásárol, annak ellenére, hogy egyes ilyen szlogennel hirdetett termékek ugyan Magyarországon nyerték el végső formájukat, ám a termékek előállításához használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek" - derül ki a GVH tájákoztatásából.

Az Aldihoz hasonlóan a magyar termékek reklámozása miatt indul eljárás az Auchan ellen is. A GVH szerint az áruházlánc tavaly augusztus 6-ától 12-éig terjedő időszakra vonatkozó reklámkiadványában "Auchan Hungarikum" szlogennel olyan termékek jelentek meg, amelyek nem tartoznak a közismert hungarikumok körébe. A GVH azt feltételezi, hogy reklám alapján a vásárlók azt gondolhatták, hogy az adott termékek száz százalékban magyar termékek, miközben e termékeket vélhetőleg száz százalékban külföldi tulajdonban lévő vállalkozások állítják elő, és előállításukhoz használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek.

A Spar ellen pedig azért indult eljárás, mert a cég tavaly július 29-étől augusztus 4-éig és a augusztus 12-étől 18-áig országos reklámkiadványaiban magyar termékként hirdetett meg termékeket, holott azok származási helye nem Magyarország, ezért a vevők valószínűsíthetően tévesen gondolhatták azt, hogy magyar terméket vesznek.

PPJ         2011.03.12.

Ha a WOXX.lu luxemburgi oldalon megjelent egy cikk az Auchanról az Interglobal rovatban Auchan bétonne címmel és az Auchan álújság illusztrációjával. :)

woxx | 27-01-2011 | Nr 1095 HONGRIE

Auchan bétonne

Aux abords du Danube, un marais reconnu jusqu'à peu réserve naturelle est tombée dans les mains d'Auchan. Écologistes et scientifiques luttent depuis plus d'un an pour que les institutions compétentes révisent leur décision.

De hogy ne csak pislogjunk vagy franciául tudó ismerősök után kutassunk, segítségünkre jön a google transzlétör, amivel ha nem is a pontos fordítást, de a lényeget azért megkapjuk, például:

Szerveznek tüntetéseket kívül több szupermarket, amelyben a bojkott a márka, néhány aktivista elrabol logo Auchan és terjesztése hamis szórólapok piacra dobta az úgynevezett termékek az állatok élő mocsári teknős leves, blokkolja a béka. Auchan nem értékeli a viccet, és panaszkodnak.  De ez nem hagyja abba a környezetvédők is, hogy terjesszék ironikus képet a most már híres "láthatatlan mocsár"... :)

PPJ         2011.02.17.

Mint azt a Levegő Munkacsoporttól megtudtuk a riadóhírt:

"A Legfelsőbb Bírósághoz fordult az Auchan, felülvizsgálati kérelemmel a múltkori pernyertességeinket vitatva. A főfelügyelőség ugyanis megnyert KÉT pert (S. "homok van ott" Nagy László szakvéleményen alapuló határozat visszavonása, valamint a "szennyvízcsatornát a lápba" vízjogi engedély visszavonása), amelyekben több civil szervezet is beavatkozó volt a főfelügyelőség oldalán."

Vesd össze:

AUCHAN SAJTÓKÖZLEMÉNY 2010. febr. 19.

"Fontos kihangsúlyozni, hogy nem az Auchan, mint kereskedelmi vállalat feladata, hogy eldöntse, hogy a tulajdonában lévő terület védett vagy sem ... A vállalat jelen pillanatban a Bíróság ítéletét várja e témában. Amennyiben a bíróság ítélete értelmében a terület védettséget élvez, az Auchan tiszteletben tartja ezt a döntést."

PPJ         2011.02.03.

Két örömhír a média világából a dunkeszi tőzegláppal kapcsolatban.

Politikai lápvilág és a terjeszkedő multi - NOL.hu

Még néhány év, és kiderülhet, hogy jogilag is láp-e az a biológiai értelemben kétségkívül lápszerű terület Dunakeszinél, amelyet az a veszély fenyeget, hogy átalakul egy bevásárlóközpont parkolójává. Az eset (több hasonló üggyel együtt) azt jelzi, hogy a természetvédelmi törvényben a lápoknak biztosított általános és szigorú védelem a valóságban csupán esetlegesen működik, az értékes vizes élőhelyek sorsa leginkább a helyi politika és a hatóságok jóindulatán múlik.

A jövőnk javára billen a mérleg Dunakeszin? - Levegő Munkacsoport

2011. január 28. –  A Pest Megyei Bíróság nagyot lendített két, január 26-án meghozott ítéletével a Dunakeszi tőzegláp védelme ügyén, melyben a Levegő Munkacsoport perbeli beavatkozóként segítette a hatóságot. Régebben már beszámoltunk róla, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) visszavonta korábbi határozatát, amely egy erősen vitatott szakvéleményre alapozva azt állapította meg a tőzegláp területén fekvő egyik telek kapcsán, hogy a területen a lápi minősítés törvényi feltételei nem teljesülnek.

PPJ         2010.11.13.

Hatósági helyszíni szemle volt a dunakeszi tőzeglápnak azon a részén, amelyre az újabb áruházakat szeretné építeni az Auchan. A szemle eredményeként nemigen maradhat kétség afelől, hogy a dunakeszi tőzegláp védelemre érdemes érték, ahol építkezésnek semmi helye nincsen. A kálvária végére kiderült, kik felelősek személyesen a háttérben a láp körüli ügyekben!

Részletek: Eldőlt a dunakeszi tőzegláp sorsa (pdf 314 KB)

2010. november 9-én hatósági helyszíni szemlét tartott a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a dunakeszi tőzegláp nyugati részén. Emlékezetes, hogy 2003-ban az akkori tulajdonos kettéosztotta a lápot, és a szárazabbnak tűnő nyugati részéről a Duna-Ipoly Nemzeti Park egykori igazgatója, Vas János (2010-ig MDF-es országgyűlési képviselő) kimondta, hogy nem minősül lápnak. Az Auchan első lépésben ezt a területet vásárolta meg, és ide tervezte az újabb, összesen 46.000 négyzetméter alapterületű áruházegyüttest, amely IKEÁ-ból, KIKÁ-ból és elektrotechnikai áruházból állna.

A hatósági bejáráson részt vehetett a GreenR blog kamerája is, pontosabban a Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány meghatalmazásából Pacsuta Péter János természetvédelmi mérnök.

A november 9-i szemle eredményeként nemigen maradhat kétség afelől, hogy a dunakeszi tőzegláp védelemre érdemes érték, ahol építkezésnek semmi helye nincsen. Az eddigi események alapján természetesen azt is biztosra vehetjük, hogy az Auchan – ellentétben saját vállalásaival – fellebbezni fog a döntések ellen, és tovább bombázza a hatóságokat beadványaival, valamint a civilek ellen is folytatja akcióit.
A láp létének megállapítása mégis döntő fordulatot jelent, és időszerűvé teszi, hogy az ügy egyes tanulságait megfogalmazzuk. A dunakeszi események is azt bizonyítják, hogy a civil szervezetek által biztosított kontroll a környezetvédelmi kérdéseket érintő beruházásoknál igen nagy jelentőségű. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az Óceán-ároknak nevezett szennyvíz-elvezető csatorna tőzeglápba való beletereléséhez egyszer már hozzájárult a hatóság, és a nyilvánvalóan hibás döntést csak a Levegő Munkacsoport fellebbezése nyomán változtatták meg. (Az Auchan azóta újból beadta a kérést az elterelésre.) A láp létét tagadó másodfokú hatósági határozatot a Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány beadványa miatt kezdték felülvizsgálni. Összegezve ezeket az eseményeket, kijelenthetjük, hogy a civil szervezetek nélkül már régen belevezették volna a szennyvizet a „láthatatlan” lápba...

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy ne nevezzük meg ennek az abszurd történetnek néhány személyes felelősét. Vas János volt nemzeti parki igazgató döntése nyomán vonták vissza a terület tegnap is lápnak bizonyult részének védettségét. Dr. Szabó Sándor (a közelmúltig a Természetvédelmi Főfelügyelőség Főosztályvezetője) járult hozzá az Óceán-árok lápba terelésére, és ugyancsak ő volt, aki a láp egyik legszebb részének úttá való átminősítését engedélyezte, mert úgy látta, hogy természeti értéket nem érint. Dr. S. Nagy lászló igazságügyi szakértő jelentette ki, hogy a láp keleti részén nincsen vizet megkötni képes talaj és tőzegtartalom, tehát a terület nem láp. Mindezek az állítások hamisnak bizonyultak, a rájuk alapított hatósági határozatokat visszavonták. A dunakeszi tőzegláp ennek következtében valószínűleg túl van a veszélyen – legalább egy időre. Azonban fel kell tennünk a kérdést: ezzel minden elrendeződött? Vajon hány hasonló ügy lehet még, amelyiknek a közreműködői esetleg ugyanezek a személyek? Vajon ez a napvilágra került eseménysorozat elegendő-e ahhoz, hogy további tevékenységüket megakadályozzák?

Kriska György – Sarkadi Márton
további információ: 30-4152370