PPJ         2014.02.17.

Február 6-án mutatta be a Vidékfejlesztési Minisztérium az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére irányuló akciótervet, amiben a foglalkoztatás elősegítése és a környezetterhelés csökkentése jelenik meg fő szempontként. A rendezvényen részt vevő civilek azonban úgy látják, hogy a tervezettel ellentétes folyamatok zajlanak ma hazánkban, pl. Kishantos szétverése. (Valamint, hogy a Kormány szembefordult saját elfogadott Nemzeti Vidékstratégiájával és annak kidolgozójával, Ángyán Józseffel! - a GreenR szerk.) (Lásd a leleplező videót: így egyeztet a Vidékfejlesztési Minisztérium a civilekkel a gyakorlatban!)

Forrás: Greenfo.hu - Farkas Boglárka 2014. február 11.

A huszonegy pontos akcióterv hazai és nemzetközi aspektust is figyelembe vesz Gombos Zoltán főosztályvezető szerint. Előadásában elmondta, hogy hazánk kívételesen jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, amit mindenképpen ki kellene használni, jó minőségű talaj és klíma segíti itthon az ökogazdálkodást. Az ökológiai gazdálkodás mellett hozta fel még érvnek a napjainkban gyakori élelmiszerbotrányokat, amik elkerülhetőek lennének megbízható forrásból származó, kisközösségek által termelt élelmiszerhálózatokkal.

A tervezet fő célkitűzései az ökológiai gazdaságok területének növelése, az ökológiai alapanyagok megjelenése a hazai termékekben és önálló termékként is állja meg a helyét a hazai és nemzetközi piacon. Az előnyei pedig a munkahelyteremtés mellett az őshonos fajták termesztése és a biológiai sokféleség megőrzése. Az idei évtől egészen 2020-ig tartó akcióterv számszerűsíthető célja, hogy a hazai méhállományt huszonöt százalékkal növelje, illetve a közétkeztetésben az ökológiai gazdaságból származó alapanyagok aránya minimum harmic százalék legyen. A program prioritásai a kézműves ágazat, az állatenyésztés, a helyi gazdaságok szerepének növelése és a vízgazdálkodás, illetve az élelmiszerláncok hatékonyabbá tétele, tette hozzá Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Agrártanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet főigazgatója.

Mi van az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére irányuló akciótervben?

A civil szakértők közt volt Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségtől, aki üdvözölte az akciótervet, de a jelenlegi helyzetben megkésettnek nevezte. Mint felszólalásában elmondta, az Európai Uniós vidékfejlesztési tárgyalások már lezárultak, illetve a tagállamok már a partneri egyeztetések végstádiumában vannak. Mint elmondta, a jelenlegi tervezetből a jó helyzetértékelés és a modern megközelítés hiányzik. Kitért arra is, hogy ha ezek a célok fontosak és valósak, akkor a jelenlegi biogazdaságokat, -amilyen Kishantos is- , nem ellehetetleníteni, hanem segíteni kellene. Bírálta az állami földbérlet pályázatot is, szerinte a valóságban nem a tervezet szerint ideális kisgazdák, hanem több ezer hektáron vegyszeresen gazdálkodók nyertek újabb földeket, akik tevékenysége fosszílis energiahordozókon alapul, hisz elavult gépeket működtetnek és műtrágyáznak.

A jogi és kritkai környezet nagyon kedvező Magyarországon az ökológiai gazdálkodás megteremtéséhez Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettese szerint. Ezt bizonyítja, hogy a magyar alkotmányban által deklarált a természeti értékek és a biodiverzitás megőrzése, ami kedvező alap a Vidékfejlesztési Stratégia számára is. Ugyanakkor a jelenlegi akcióterv nem tűz ki elég ambíciózus célt a szakértő szerint. Mint elmondta, a jelenleg ökológiai gazdálkosdás alatt levő mezőgazdasági földterületek aránya két százalék, a cél pedig 2020-ig a négy százalék, ami elenyésző arány a szomszédos Ausztriához képest, ahol már ma húsz százalékon gazdálkodnak fenntartható módon.
Az ambíció hiányával pedig Magyarország a versenyhelyzetéből veszít a nemzetközi piacon, ugyanis a környező országokban ütemesebb mértékű lesz a fejlődés. A zöldombudsman javaslatai a jelenlegi célok megemelése, a jelenlegi ökológiai gazdálkodás alatt álló állami földterületek védelme. További javaslatként fogalmazta meg az ökológiai gazdálkodásra áttérés jogi környezetének megteremtését és az állami tulajdonú földterületeken ökológiai gazdálkodása kvóta bevezetése, ami a hasznonélvezőknek a terület minimum húsz százalékán a fenntartható gazdálkodást írná elő.

PPJ         2014.01.30.

MERRE VAN ELŐRE?

Kiútkeresés a magyar vidéken

Írta: Hetesi Zsolt

Néhány évszázaddal ezelőtt más országokból érkezett utazók beszámolói a magyarok földjét vizekben, erdőkben, halban, gyümölcsben, jószágban gazdag vidékként jellemezték. A mai helyzet egészen más; az ország élelmiszerek terén sem önellátó, a falvakban élők sorsa sok helyütt kilátástalan. A vidékfejlesztési próbálkozások kudarcát – legjobb indulatuk ellenére – mi sem mutatja jobban, mint a falvakra jellemző elöregedés, munkanélküliség és elvándorlás ijesztően magas aránya.

Hazánk földje kiváló adottságairól ismert, azonban a jelenleg működő, iparszerű gazdálkodás a kedvező tulajdonságokat rossz irányba mozdítja el. Eme káros gyakorlat, valamint a történelem során elkövetett számos hibás döntés volt többek között az oka, hogy a ma Magyarországon a vidéki életforma nem jelent vágyott állapotot, és eltűnt az a szerves kultúra, amely évszázadokon keresztül képes volt a összhangot kiépíteni a tájjal. Ebben az írásban – ha csak nagyon vázlatosan is – megpróbálom megtalálni aza alföldi őshonos gazdálkodás eltűnésének okait, illetve megmutatni egy biztosan működőképes kivezető utat.

A társadalmi rendszer válsága

A természetes rendszer működése során egyik elemét sem juttatja olyan előnyhöz, hogy a rész működése során veszélyeztesse az egész rendszer létét. Az emberi faj eredetileg egy a természettel együttműködésben élő faj volt, bár kétségtelen, hogy nem zökkenők nélkül. A még vadászó-gyűjtögető életmódot folytató betelepülők az egész amerikai kontinensen megtizedelték a nagyemlősök állományát, sok faj kihalását okozva (Diamond, 2001). Ugyanakkor számos régészeti, történeti bizonyíték akad arra a tényre, hogy a Kárpát-medencében élő népesség ártéri gazdálkodása  nagyon ősi, és kialakulása óta érzéketlen arra, hogy éppen milyen népmozgások zajlottak (Molnár, 2009). Az ártéri gazdálkodásról elmondható, hogy a természeti gazdagság további gyarapítását tette lehetővé és biztos, sokoldalú megélhetést jelentett a benne élőknek.

Amikor a rövid távú haszonszerzés lehetősége miatt megkezdődött a táj túlhasználata, világszerte sok helyen megszűnt a természet és az ember törékeny egyensúlya, bekövetkezett a természeti rendszer leépülése (Diamond, 2008). A magyar társadalmi rend és a jogrend sokáig meggátolta a kereskedőszellem káros hatásait Magyarországon, azonban azt teljesen nem tudta kiküszöbölni. Andrásfalvy Bertalan (2013) kimutatja, hogy a nemzet egészét érintő káros folyamatok mögött gyakorta található egy szűk érdekcsoport szembefordulása a nemzet egészével és a nemzeti érdekkel. Ilyen példa az Alföldön őshonos ártéri erdők kivágása azért, hogy a helyükön keletkező legelőn nevelt szarvasmarha külföldi eladásával jelentős hasznot szerezzenek. Ennek a folyamatnak köszönhető az őshonos növényzet eltűnése, a szegény néprétegek kényszerű áramlása a mezővárosok felé, a pusztásodás jelensége. A 18. században a fő jövedelemforrás már a gabona volt, így az egykori árterek szántókká változtak, kialakítva a ma is jellemző alföldi tájat. Ennek a folyamatnak az erdélyi megfelelője a román pásztorok betelepítése, mert a magyar jobbágyság nem volt hajlandó pásztorkodásra – a folyamat végeredménye, Erdély elcsatolása ismert.

Az Alföld pusztulása

Az ártéri gazdálkodás megszűnésével a tájjal összhangban élő ember megélhetése is megszűnt, továbbá megszűntek a táj szolgáltatásai is. Bizonytalanná vált a vízzel való ellátottság, ugyanis a tavaszi árvizeket megkötni képes, szivacsszerűen működő erdők hiányoztak. Ezek párologtató hatása egy nagyobb méretű tenger éghajlat-kiegyenlítő hatásával ért fel. A nyári szárazabb időszakban a tájban megtartott vizet pára, valamint kisebb ereket tápláló források formájában adta vissza környezetének, felszínborítása miatt pedig gátolta a talaj párolgását. Ráadásul az új vízelvezető rendszernek el kell vezetnie minden tavasszal az árvizet, valamint a belvizet.

Kapcsolódó GreenR bejegyzések:
Sose volt ilyen alacsonyan a Tisza - Fokgazdálkodást a "pannon sivatagba"!
Árvíz: a szatirikus humor az Árpád-korba vezet!
Az Élőlánc Magyarországért álláspontja a dunai árvíz nyomán kialakult helyzetről
Szelídvízország teljes film

Ajánlott olvasmány:
Balogh Péter: Vízlépcsőlátás: megújuló energiákkal a folyók ellen
Zalatnay László: A víz és a pénz

Megállapítható, hogy ezt a feladatot lényegében csak olyan években képes elvégezni, amikor nincs magas árvízi hozam, és kicsi a belvízveszély, ha valóban a rendeltetését kéne a védelmi rendszernek végezni, azaz jelentős ár- és belvízveszély van, lényegében nem működik megfelelően. Számos terület belvizes lesz, a töltéseket pedig sok helyütt magasítani kell. Ugyanezen területeken viszont nyáron legtöbbször kevés a víz, szárazság van. A Közép-Tisza vidék vízhiánya többszöröse a Tisza-tóban tárolt vízmennyiségnek, illetve meghaladja a Tisza kisvízi hozama által adható legnagyobb öntözővíz mennyiségét is. A Dunát és a Tiszát összekötő csatorna sem oldaná meg a Kiskunság vízhiányát, hanem rontana a helyzeten, hiszen a Homokhátság közepén több 10 m mély bevágáson át kellene vinni a csatornát, amely eddig a mélységig elszívná a talajvizet. Ha felszivattyúzzák a hátság tetejére, akkor arany áron vittek oda öntözővizet.

A belvízelvezető rendszer működés közben pedig minden vizet elvezet, amely a területre érkezik. Ha összességében nézzük, akkor minden évben 4 km³-el több vizet vezetünk el a Kárpát-medencéből, mint ami ide – akár folyók, akár csapadék útján – érkezik, azaz a vízelvezető rendszer segítségével szárítjuk a medencét.

A másik gondot az okozza, hogy egykori ártéri területen, volt folyó, vagy tómedrek alján akar szántóföldi gazdálkodást folytatni korunk embere, természetesen nedvesebb években újra kirajzolódnak a folyómeder egykori alakzatai, a belvíz folyókanyar-mintákat vesz fel...

A folyó árvizének hiányában a talaj termőképességének egy részét elvesztette. Másik részét az iparszerű, műtrágyákra épített gazdálkodás miatt veszítette el. Márai (2013) közzéteszi néhány 1860 óta folyó mérés eredményét, amely azt mutatja, hogy a vizsgált talaj humusztartalma az elmúlt 180 évben az eredeti 22%-ára, mésztartalma 25, vastartalma 38%-ára esett vissza, miközben a műtrágyázás miatt drámaian csökkent egyes nyomelemek jelenléte is. 1942 óta több alkalommal megismételték néhány fontos ipari, vagy élelmiszernövény egyes nyomelemtartalmának vizsgálatát,  és a legtöbb esetben nagyságrendi csökkenést mutattak ki.

Kiútkeresés

A tavaszi árvizeket felfogó és magába záró ártéri erdőségek 300 mm csapadéknak megfelelő víz megtartására voltak képesek. A fokoknál mesterségesen kivezetett víz segítségével ártéri legelők, gyümölcsösök és halgazdaságok voltak kialakíthatóak. Az Alföld 90%-át borító erdőség vízmegtartó hatása felülmúlt bármilyen tározót, a vizet a megfelelő időben és megfelelő módon adta vissza, valamint megélhetést és minőségi élelmiszert adott az ott élők részére.

A tájban élő ember munkájának helyreállításhoz a táj helyreállítása szükséges. A szerves kultúra, amely a dolgok körforgását megértette, és ki is használta, jórészt feleslegessé teheti az iparszerű művelés káros beavatkozásait (műtrágyázás kiküszöbölése, kemizálás csökkenése). Mindehhez akarat és bölcsesség szükséges. Mindkettőnek egyre jobban híján vannak mind az itt élők, mind vezetőik.

Hivatkozások:

Andrásfalvy (2013): A magyar föld múltja, jelene és jövője (Hitel folyóirat, 2013/2)

Diamond, J. (2001): A harmadik csimpánz. Typotex, Budapest

Diamond, J. (2008): Összeomlás. Typotex, Budapest

Márai (2013): A vidék megújítása és a termőföld minősége (Hitel folyóirat, 2013/2)

Molnár (2009): Ember és természet. Kairosz, Budapest

PPJ         2014.01.12.

Várható volt, hogy már csak idő kérdése mire összecsap a new-age vega és az oldschool-trueschool karnivór front. De végre fény derült az igazságra: a "liberálfasiszta vegák" felsőbbrendű lényeknek gondolva magukat korlátoznák szabadságjogukban a hagyományt őrző magyarságot. No de semmi gond, itt a humánökológiai megoldás: a flexitáriánizmus! Amit pedig nem volt szabad a Fogasban, azt megtehetitek (lásd legalul) a Bálnánál! :) 

Nem ölnek malacot a Fogasházban, de a hurkabulit megtartják: "Pörög tovább a disznóvágás-gate, a Fogasház Facebook-oldalán közleményben reagált a kommentháborúra, amit a szombatra megszervezett pörzsölés és tor ötlete váltott ki. A romkocsma tulajdonosai meg is hátrálhattak volna, látván az internetes felzúdulásokat, de ehelyett olyan páros paraszti csizmával álltak bele az egész ötletbe, hogy csak hüledezni tudunk." - írja a 444.

Gyergyói disznóvágás, rovásfelirattal: "Áldott Kerecsenyt". Karácsonyi és Új Évi hagyományaink elengedhetetlen mozzanata a disznóvágás. Bőség és jólét - amit minden ember kíván magának Karácsonyra és a következő évre. - Disznótor/Wiki

"A Fekete-tengertől délre, Délnyugat-Anatóliában Cayönüben, illetőleg Kurdisztánban 9 ezer éves sertéscsontanyag került elő. Közép-Európában az első nyomok csak i. e. a 6. és az 5. évezredben jelentek meg." - Háziasítás és a magyar sertéstartás története

"Ezután következett a hagyományos disznótoros estebéd, miközben kalotaszegi népzenét hallgattunk. Prímásunk a hajdani Csipás Feri – aki az 1943-ban készült Kalotaszegi Madonna című filmben muzsikált – unokája, a Kiscsipás, becsületes nevén Varga István. Mint mondani szokták, az alma nem esett messze a fájától, hisz az idén Japánban és Amerikában is muzsikált már, most szerencsénkre itthon volt, nekünk húzta a talpalávalót társával, Lőrincz Elemérrel együtt. Vacsora után ki-ki kedve szerint énekelt vagy táncolt, remek hangulat volt, szinte sajnáltuk, hogy haza kellett jönnünk." - Erdély tájain – Hagyományos disznótor Kalotaszentkirályon

Aprólékdarálás

Már disznót vágni sem szabad, a belvárosban legalábbis úgy tűnik, nem ildomos. Milyen érdekes, hogy pont a multikulti eszméjét hangoztatók szabnak határt a kultúrának... Multikulti: "...'én' vagyok a kult, nektek pedig multik"... Ezt érte el a "nagy" liberális demokrácia - a szabadságba álszenten burkolózó gyökértelen massza lerántaná magával még azt a sokszor megtépázott és sokféleképpen felforgatott maradék szakralitást is. Mert mikor keletkezik a népből tömeg? Amikor elveszti a társadalom a hierarchikus megtartó erejét és mindenki ledarálódik a városok arctalan, nemtelen és íz-telen (IS-ÍZ-ŐS - Isis - Isten - ÍzTen - ŐsTen), tehát Istentelen és szürke masszájába. Globalizáció... Egyetemes emberség alatti "egyenlőségbe" süllyedés. "Egyenlők" vagytok ti: a nemtelenségben. Ez a D€mokratiku$$ berendezkedés: "...'én' (USA, EU) vagyok a '(poszt)liberális demokrata', nektek pedig kuss!"...(!?)

"Welcome back to Zsidónegyed" - írta ki a Foursquare az androidizáló-butítótelefonomra pár napja, mikor az egyik kedvenc teaceremónia helyemre bejelentkeztem a Kazinczy utcában. Mondom rendben, így is hívhatjuk, de azt nem gondoltam volna, hogy a Fogasházba tervezett disznóvágás miatt "virtuális ellentüntetés"(SIC!) fog szerveződni... Szóval a "virtuális ellentüntetés" agitátorait nem zavarja, hogy lassan már tényleg odáig faj(talan)ul a liberális globális kapitalizmus hatékonysága, hogy a Felhőatlasz című filmből ismert mátrix-szolga-szappangyár (Cloud Atlas- The Truth About Xultation Clip) éppen csak egy hajszálnyira van a teljes megvalósulástól, de bezzeg az igen, ha egy "dgyesznót" le mernek vágni egy zsidónegyedi romkocsmában... Csányi papa Csípőteleki Csodafarmjához és német-dioxinos-importhús-hungarikum Pick szalámijához már nem csinálnak "virtuális ellentüntetést", sőt, mennek ezredmagukkal szorgalmasan csápolni a BalatonHang OTP MesterKártya Nagyszínpad elé... Gratulálok, még tapsolnak és hetijegyet is fizetnek az "Xultation" egyik hazai nagymesterének... Ha már a csápolásnál és csápoknál tartunk, és ha már Hamvas Béla metafizikai megfogalmazásának értelmében emberek helyett úgyis mutáns kígyók meg hangyák vagytok, akiket vissza fog szívni a "choc en retour", menjetek, nektek való a liberális rovarzabálás...

Kép: Shintaro Kago - 主義主張が多過ぎると面倒なので、攪拌して均一化しよう - "Amiért ez 'túl sok' problémás ötlet és idea: uniformizáljuk a dolgot egy darálással". Avagy, a kommunizmusnak és a liberáldemokrata kapitalizmusnak ugyanaz a célja, mert ugyanarra van szüksége: gyökértelenített masszára, olcsó tömegre, tartás nélküli proletárokra, kultúrájától megfosztott szürke egyvelegre. Ezek az alkímiai ólom tulajdonságai. A nemesfémek létrehozása helyett a háttérhatalom a sűrűn folyó szürke tömeg szintézise törekszik. Monokultúra, szürkeség: a tudat monopóliuma... Balliberális megvezetetteknek és EU-s pénzen csüngő szervezeteknek jól cseng a globalizációt ajnározni, de épeszű és nyitott harmadik szemű ember nem lát benne mást, mint egy kultúra- és emberhúsdarálót, egy virtuális/technobürökrata globalómát.

Fajsúlytévesztés a közügyekben

Jellemző a demokratikus ólom-tömegre, hogy jellegénél fogva eléggé képtelen a fentről lefelé való látásra (mutatom az ábrát), mindent csak relatív-igazságnak ismer el és ezért mindent magába akar olvasztani, vagyis lerántani a saját szintjére. Fajsúlya tehetetlenségénél fogva fajsúlyt téveszt. Megmutatkozik ez a mosatni esetben is. Sír, követel, virtuális-tüntet, egyetlen disznóból világmegváltás-problémát kiált. Az, hogy közben a kormány és a vidékpusztítási miniszter az ország "fő agrárkutatójává" egy biotechnológust nevezett ki, az ugyan, szóra sem érdemes: nincsenek "virtuális ellentüntetések", de egy árva blogbejegyzés és kommentár sem. Ha az országot teszik tönkre és az egész agrárpolitikát térítik el, akkor liberáliséknál síri csönd van, nem aggódnak a saját egészségükért és a jövő nemzedékekért. A május 1-én, a baváriai illuminátus és a kommunizmus születésnapján életbelépő hazaáruló földtörvény ellen is csak pár százan mozdultak meg az eddigi tüntetéseken... 

Hol van ilyenkor a "Békamenet" és a "Magyarok Nyulai"? Hol vannak ilyenkor "szabadságért harcoló"(SIC!) anarcho-szindikalista feminista liberális kommunisták?! Nekik tán nem ez az országuk? Ők nem akarnak egészséges és hazai (ökolokális) élelmiszert?!

Csak az Orbán führer, egy romkocsmai disznó, meg a melegek jogai miatt lehet tömegesen felháborodni, de mikor az egész országot érintő földforgalmi törvényről és 6000 milliárdos paksi atomerőmű bővítésről van szó, akkor mindenki behúzza fülét-farkát?! A lényegtelen dolgok mentén egymásnak esik az ország, ezen jót nevetnek az oligarchák és a háttérhatalom főmesterei; a lényeges dolgokról pedig, a közösség ügyeiről és a közösség vagyonáról egy árva kérdőre-vonás és párbeszéd sem esik. Mintha pont erre lenne kitalálva a posztkommunista liberális demokrácia...

A new-age vulgár-vega álljon ki az oxigénmolekulák mellett!

De térjünk vissza a vulgár-vega és divat-vega érvelési hibákhoz, vezessük végig az általánosan bevett "gondolat"menetet... A nagybetűvel írt Életet olybá tűnik úgy gondolják, hogy megalapozottan csakis az ő kiváltságuk lehet "megvédeni". Köszöntöm a Fogasház hagyományos magyar disznóvágás ellen agitáló növényevő antitradicionális balliberális feminista libáit és hímringyóit: ide vezetett a new-age...

Mind materiális, mind karmikus és spirituális síkon elhibázott és alapjaiban téves az az értelmezés, hogy az állatok meg-nem-evésével fog majd "felszabadulni az emberiség". Ugyanannyira eltévelyedett a saláta-kő-víz-oxigénmolekula érvelés, mint a "racionális"(SIC!) neoliberális neokonzervatív profitmaximalizáló hatékonyságelv: mely nem csinál mást, mint élve felfalja az egész bolygót, ugyanis abban a közgazdaságban és abban a filozófiában "a növekedésnek nincs határa", ez pedig a rákos sejtburjánzásra jellemző "filozófia". Globalóma: ahogy Bogár úr mondaná. A probléma nem abból adódik, ha az anya(gsá)got (máter - matéria) magunkhoz vesszük, mint szellemi lények, hanem abból, ha az emberiség ki- és megvonja a szellemet az anyagból! Amikor többé nem a hagyomány és a tradíció lelkesíti és szellemesíti át az anyagot (jelen esetben az élelmi-szert), hanem az anyag önmagában van, illetve már önmagában is egyre inkább csak önmaga illúziója és virtuális valósága. Amikor többé nem a hagyomány és az emberség dolga a szalonna, hanem a Mon$ATAN és a tőzsdeindexeké: na ott emelkedik fel a "diabolicitas" és a "satanicitas"! De ez csupán abból adódik, hogy a liberál-vulgár-vega nem tételez szellemi síkot és valójában fogalma sincs arról, hogy az agrikultúra elsősorban egy szellemi művelés és csak másodsorban anyagi. Az ember feladata átszellemesíteni az anyagot: nem több és nem is kevesebb...

"Ahol az élet kitágul és átlép a merő földi jellegen, ott mindig virágossá válik. Így válik virágossá a természet tavasszal, amikor túllép a határon, melyet az anyag tele vont neki."
- Hamvas Béla

Úgy is feltehetnénk a kérdést, hogy vajon a vegetáriánus hogyan számol el a lelkiismeretével, a ne ölj paranccsal és az állatvédő mozgalmi hitével, amikor éppen a vakond "elől eszi el" a répát, illetve mikor ásójával a földbe vágva gilisztákat, lárvákat, rovarokat vág ketté?! Érdekes módon a túlbuzgó állatvédők jobban aggódtak a vörösiszap katasztrófa idején 5, vagy 50, vagy akár 500 lúg marta macskáért, mint a termőföldben-szülőföldben-anyaföldben lévő gilisztákért, amik - mint Darwin kiszámolta Anglia példáján - életük során a talaj felső termőrétegét évi kétszer teljes egészében megforgatják, ingyen és bérmentve (az ökológiai közgazdaságtanban ezt hívják "ökoszisztéma szolgáltatásnak", amik szinte felbecsülhetetlenek!). Csupán szeretném felhívni az ökológiai szempontból avatatlanok figyelmét, hogy nem csak az ember élete, hanem az egész bolygó élete és termőképessége, nem a macskáktól függ, mint sokkal inkább a mind a mai napig feltérképezhetetlen mennyiségű és fajszámú talajéletadó- és más baktériumoktól! Aggódni sokkal inkább ezekért kellene. Visszafordítva és súlyosan aktuálisság téve a témát: egymásnak eshettek ti nyugodtan egy disznóvágás miatt, de a hazaáruló földtörvény éppen csak az Országot fogja kivenni a lábatok alól...

Globális agrár-deviáció

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:

Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét (+ filmek)
Vegyszeres vagy bio?! 452 VS. 9000 hektár - összefoglaló Kishantos okán
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Titkos felvétel egy amerikai tojásfarmon
Napi gondolat: Hús IPAR
Az instrumentális racionalitás manifesztációja
Welcome to the Meatrix

További alapul: Pacsuta Péter: Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság VS nagyipari agrobiznisz - Magyar Természetvédők Szövetsége

Egy korábbi írásomban már említettem (ÖkoKlikk ÖkoFórum – Pacsuta Péter: Kultúra és természetvédelem az ökológiai válságban), hogy az emberiség időszámítását tekintve volt olyan időszaka az agrikultúrának, amikor a művelés nem pusztította az élővilágot, hanem hozzátett annak gazdagságához, sokszínűségéhez. Ebből a kijelentésből az a sokak számára megdöbbentő megkülönböztetés szűrhető le, hogy

- egyrészt a jelenlegi mezőgazdálkodási gyakorlat pusztítja az élővilág (bioszféra) szerkezetét és így az erre épülő, ezen alapuló társadalmi- és gazdasági berendezkedést is, és hogy

- másrészt létezik, képes létezni, volt olyan agrikulturális gyakorlat az emberiség kezében, ami nemhogy nem pusztította az élő rendszereket, de növelte a biodiverzitást, tehát a fajok változatosságából adódó rendszer-stabilitást.

Az ipari forradalom, vagyis a műtrágyák, a peszticidek és a gépiesítés óta eléggé felborult az élelem előállítása a Föld nevű bolygón. 1 kalória élelmiszer előállításához 10 kalória kőolajat használnak fel. Gondolom mondanom sem kell, hogy mindamellett, hogy ez rengeteg szennyezéshez vezet (reverzibilishez és irreverzibilishez is), nem éppen egy fenntartható arányszám. Pedig nem más, mint maga a FAO is kinyilvánítja, hogy lehetne organikus módon is (tehát legalább már a műtrágyák és a mérgek elhagyásával) előállítani elegendő élelmiszert! Innentől kezdve tehát ez inkább logisztikai, közgazdasági és morális kérdés... nem igaz, hogy nem lehet!

Ennek a "zöld forradalomnak" (helyesebben agrár-intenzifikációs ipari érdeknek) a következménye többek között az, hogy az agrikultúrából (sokdimenziós életfenntartás) együgyű mezőbiznisz (monokultúrás profittermelés) lett. Ennek a "zöld forradalomnak" a következménye az is, hogy a növénytermesztés elvált az állattartástól és most már előáll a világon és benne itthon is olyan helyzet, hogy egymás mellett van az állattelep és a gabonasiló, de az állatok éheznek és csak csorog a nyáluk, mert a gabona meg intervenciós vagy a tőzsdének lesz... Most akkor döntsük már el, hogy a szabad-kereskedelmi liberális piacgazdaságot kell emberrel és tőzsdegabonával etetni, vagy pedig fordítva?! Én vagyok a mátrix duracell elem a gazdaságban, az eldobható "humánerőforrás"(SIC!) és a GDP-növelő "nyersanyag"?! Igen, ezek az embertartás körülményei és technikái! Sírjatok egy disznó miatt, ti harmadik szemeteket fekete festékkel lefújt mátrix rabszolgák!

Kiöntenék a fürdővízzel a gyereket is...

Ilyen problémákat a vulgár-vega nem lát és nem is feltételez, az agrárium múltját és tradícióját nem kutatja. Ő csak annyit lát, hogy van egy állattartásnak nevezett dolog, ami valójában inkább egy nagyipari-, vegyszeres-, intenzív-, talajerő kizsaroló-, esetenként ráadásul GMO-s, — holokauszt.

Amiért a vulgár-vega a gyökér-okot elvéti, szükségképpen a megoldást is eltéveszti. A megoldás ugyanis nem pusztán a húsevés elhagyásában rejlik, hanem, ahogy a "Vissza a kezdetekhez - videó" és "Vissza a kezdetekhez II. - videó" posztjainkban is látható: az agrobiznisz organikussá és tradicionálissá transzformálásában. A Föld nem az állatok meglététől és megevésüktől szenved, hanem attól a beteg eszménytől, ami az Életet a profit mögé tette! Vagy ahogy Ernst F. Schumacher, a nyugat első öko- és buddhista közgazdászának leghíresebb művének címéből felsejlik: a Kicsi szép! (További bejegyzések a buddhista közgazdaságtan témában a GreenR-en!)

Nem kéne tehát az állattartás 20. és 21. századi "fürdővíz" körülményeivel együtt az egész húsevés "gyermeket" is kiönteni a Földről. A tradicionális őshonos tájfajták génmegőrzése és kulturális fenntartása (például a kárpáti borzderes szarvasmarha megőrzése) nem pusztán egy "természetvédelmi alfeladat" vagy egy "vidéki hobbi", hanem a globalizmus folyamatainak sötétségében valójában is az emberiség túlélésének a kulcsa! Lásd még: Harc a magokért: aki etet, az diktál...

A deszakralizáló antitradicionális felforgatóerőknek végtelenül tág a megtévesztésre való képessége, többek között legfőbb ismérve a sötét erőknek, hogy magukat fehérnek tételezik, a fehérről pedig feketét állítanak. Elég csak megnézni a történelmet, hogy hová vezettek a "felszabadításnak" hívott brutálisan véres forradalmak, a "felvilágosodásnak" hívott globális szellemi elsötétülés, vagy a világkormányi szándékok "egyenlőségteremtő" ökoterrorista genocídiumai!

Az pedig már tényleg észveszejtő, hogy a nyersvegánok odáig merészkedtek, hogy azt prédikálják: "nem kell, eldobandó, értelmetlen/lényegtelen, sőt, káros" az ötből az egyik őselemnek az ételbe kerülése. A hőről, vagyis a tűzről beszélek. Ők szeretnek főzés-sütés nélkül ételeket készíteni. Nos ezzel megint az a baj, hogy ezt ők evangelizálják, nem pedig a helyén kezelik. Való igaz, hogy a városi környezet a rengeteg sűrű és forró energiájával (finomliszt, porcukor, társadalmi zaj, ingergazdagság, elektroszmog, mikrohullámok (sütés és távközlés)) már sokszorosan túlterhelik az emberi szervezetet, amire jó megoldás tud lenni a nyersvegán étkezés hűvös-hideg-lenyugtató energiáinak beiktatása. De úgy evangelizálni, mintha ez lenne a megváltás és azonnal térjen rá az egész Föld erre, hagyjon ott kapát-kaszát-disznót és azonnal legyen nyersvegán, különben irgum-burgum nem fognak felszabadulni az állati lelkek és amúgy is el kell hagyni a tradíciót...?! Tessék?! Felfogod te a valódi tűz erejét, ami az ételeken keresztül a testünkbe, lelkünkbe, szellemünkbe tovább munkálkodhatna?! Látom nem hallottál még a Tengri hitről és fel sem fogod, hogy tűzből jöttél régen, s hogy a végtelen kék ég benned ég...

Flexitáriánus-e vagy?!

Létezik egy olyan hozzáállás, mely nem a fanatikus és szinte már fundamentalista vallási alapon gondolja el az étkezési szokásokat és azok számonkérését másokon. Létezik egy olyan, bár eléggé nyakatekert, de mégis rugalmas idegen szó, mely képes kifejezni azt, hogy az ember normálisan táplálkozik. Ez a flexitáriánizmus. (Itt: Külföldi szakpublikációk és egy előadás PDF.)

Nem önmagában a húsevést utasítja el, és nem is a növényevést, hanem a nagyipari/organikus tengelyen határozza inkább meg magát. A flexitár akkor és azért nem eszik húst, amikor az nagyipari-koncentrációstábor szerűen lett mindenfajta szellemi energia nélkül előállítva. De éppen ezért a nagyipari intenzíven vegyszeres zöldségtermesztést is elutasítja! Tehát azért eszik kevesebb húst, mert az manapság szennyezettebb és megbecstelenítettebb, mint általában a növények.

A vegaság nem egy neohippi new-age divat, ami egyeseknek alapot ad arra, hogy másokat gyűlöljön, csak mert húst eszik, hanem egy tudatos ökológiai választás kellene, hogy legyen.

A humánökológiai értelemben vett ökolokalizmus (helyi termék - helyi gazdaság) pedig radikális (radix, radicalis - gyökér, gyökeres) ellentéte a kozmopolitizmus globalómájának.

Az őshonos tájfajták és tartásuk megőrzése szervesen kapcsolódik az adott kulturális régióhoz, a különféle népek életébe beágyazott, a tradíció része!

Mit tart a legfontosabbnak ezen alábbi videó?! Egyél kevesebb húst, de elsősorban inkább tudd, hogy honnan jött!

Programajánló!

Edd meg amit főztél, avagy látvány-disznóvágás - balnabudapest.hu 

Január 25–26. között látvány-disznóvágást tartunk a Bálna előtt!

A két nap alatt kb. 30 db, 150-160 kilós, Fegyvernekről származó disznó kerül feldolgozásra. Munkaállomásokon csapatok mérik össze tudásukat a legfinomabb kolbász készítőjének járó elismerésért, a látogatók pedig böllérek segítségével ismerhetik meg a feldolgozási folyamat lépéseit.

A látvány-disznóvágás mellett sajtkészítő, sör- és pálinkafőző mesterrel is találkozhatnak az érdeklődők.

A disznóságok mellett megtekinthető a Bálnában kiállított, kézzel faragott Budapest-makett, több festő- és fotóművész kiállítása. A gyerekeket Mézeskalácsváros és rajzszakkör várja.

A rendezvényre a belépés díjtalan.

PPJ         2014.01.03.

Kísértetiesen hasonlítani kezdenek a jelen hazai folyamatok Argentína példáira. Mintha valami sötét - horribile dictu - sátáni erők kifejezetten átültetni kívánnák a Kárpát-medencébe a máshol már "jól bevált" ország-, nemzet-, és néppusztító gyakorlatokat.

"Rezsicsökkentés", "városi gettók", "oligarchák" és "tőkés integrátori agrármodell" némi "intenzív vegyszerrel" fűszerezve. Az apokalipszis szómagyarázatát alább megtalálhatjátok.

Az argentin rezsicsökkentés ára (MTI/Greenfo)

Folyamatos áramkimaradások keserítik meg az argentin főváros életét, miután a déli féltekén beköszöntő nyár közel 38 fokos kánikulájában újabb rekordokat döntött a Buenos Aires-iek áramfogyasztása. A fogyasztói árak befagyasztása miatt a szolgáltatóknak nem éri meg korszerűsíteni az elavult hálózatot.

A lakosság egy része - megelégelve a többnapos áramszüneteket - utcai tüntetéseket tart, egy férfi pedig életét vesztette kedden (helyi idő szerint), miután lövöldözésbe torkollott egy áramszünet miatti konfliktus.

Az Edenor áramszolgáltató társaság szóvivője azt mondta, hogy dolgoznak Buenos Aires-i lakosság ellátásának helyreállításán. Míg az argentin főváros másik nagy szolgáltatója, az Edesur reményét fejezte ki, hogy a szerdai nap végére fel tudják számolni az áramkimaradásokat.

Jorge Capitanich kabinetfőnök kijelentette, a kormány azt mérlegeli, hogy büntetést szab ki az áramszolgáltatókra, vagy akár államosítja is az érintett vállalatokat, ha nem tudnak gyors megoldást találni a kialakult helyzetre. Bírálók szerint ugyanakkor a kormányzat téves energiapolitikája - beleértve az ártámogatásokat és a fogyasztói árak befagyasztását - az oka annak, hogy a szolgáltatóknak nem kifizetődő korszerűsíteni az elavult argentin elektromos hálózatot.

Hetesi Zsolt kapcsolódó bejegyzése (Forrás: Facebook)

Van egy ország, nem nagyon messze, még ezen a bolygón. Argentínának hívják. 2000 körül államcsőd-közeli helyzet alakult ki, és a belváros sem volt biztonságos akkoriban. A tapasztalatokat egy Ferfal nevű orvos írta le, hasznos ötletekkel teli blogájában (érdemes olvasni).

Azt hinnénk, egy ország és az országban lévő vállalatok is tanulnak az esetből, mert ha szükségállapot lép fel, nem nagyon van áram, víz, élelem és általában profit sem terem.

De most olvastam, hogy még sokat kell tanulni, mert még nem tudják a leckét mindig. Az állam-főváros-energiaszolgáltató közötti vitás kérdések (és a profit kergetése) miatt elmaradtak bizonyos fejlesztések, a villamos átvitel korszerűtlen, és nem bírta a 40 C-os hőségben fellépő többlet terhelést, vannak helyek, ahol 2 hete nincs áram (és ilyenkor víz sem...)

Nem véletlenül kukorékolnak a magunk fajta szakértők: az ilyen helyzetekre nem akkor kell készülni, amikor eljönnek, hanem előtte. A "készüljünk a legjobbra" hozzáállás súlyos károkat szokott okozni. Minden rendszer tervezésekor a legrosszabbra kell készülni, mert így a rendszer ellenálló lesz.

Magyarországon is egyre több a szélsőséges időjárási esemény, és az ország mégis megbénul egy hóeséstől, emberek rekednek napokra a hóban, nyaranta egyre gyakoribb a hőhullám, az aszály. Ezekre mind sokoldalúan fel kéne készülni:
- alternatív energiaforrásokkal, hogy végre ne függjünk a beohzataltól és tiszta energiát termeljünk
- alkalmazkodóképes rendszerekkel, amik bírják a gyűrődést
- új mezógazdasággal, amely nem műtrágya- olaj- és vegyszerfüggő, és kezeli az éghajlati szélsőségeket
- emberekkel, akik értik és tudják mi történik köröttük (Humánökológusok! - greenr szerk.), a gazdaságban, az energiaforrások terén, az éghajlat tekintetében stb.

Amíg ez nincs meg, addig hasonlítunk a Titanicra. Nincs elég mentőcsónak. Nem szabad senkinek sem elfelejteni: a hajóra a gyárban szerelik a mentőcsónakokat, nem a tengeren.

A "dél-amerikai modell"...

Az agrokemikáliák permezetése Argentínában a kilencszeresére nőtt, az 1990-es 9 millió gallonnyi (~34 millió liter) mennyiség mára 84 millió gallonra nőtt (~318 millió liter). Mégis, a dél-amerikai ország széles körben figyelmen kívül hagyott jogszabályi zagyvalékokkal van teli, amik az embereket hihetetlen veszélyeknek teszik ki, a kemikáliák megfertőzik az otthonokat, osztálytermeket és az ivóvizet is! Az orvosok és tudósok figyelmeztetnek, hogy a kontrollálatlan permetezés az egész nemzet egészségét veszélyezteti!

Amikor Kishantosért küzdünk, akkor itthon még talán kevesek számára világos, hogy mit is okoz a nagyipari vegyszeres mezőgazdálkodás a talajoknak, vizeknek, a környezetnek és az embereknek! A Boston.com The Big Picture aktuális fotósorozata az agrokemikáliák hatását mutatja be Argentínában. Csak erős idegzetűeknek! Ezt akarják a döntéshozók itthon?!!!

Vegyszeres vagy bio?! 452 VS. 9000 hektár - összefoglaló Kishantos okán - GreenR

Ángyán József előadásából egy részlet. A "dél-amerikai birtokmodell" felé vezető jelek mutatkoztak meg a mai Magyarországon! Vidékpusztítás, vegyszerek, nagytőke...

A "professzionális" mezőgazdaság elpusztítja a vidéket! - mondja Ertsey Attila az ÉLŐLÁNC A FÖLDÉRT, Ángyán József szimpátiatüntetésen - Kossuth tér, 2012. május 10.

"Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket!" - (Jn. 8,32)

Apokaliptikus időket élünk, ezek a végidők, ha úgy tetszik, történelmi tekintetben a végórák, kozmikus vonatkozásban a végmásodpercek! Apo-kalüpszosz = lehull a lepel! Kishantos esete apokaliptikus következményekkel fog járni! Ezt kimondani és olvasni rémisztően hat, pedig ha megvizsgáljuk ezt az ógörög kifejezést, akkor ez a szóösszetétel annyit jelent, hogy lehull a lepel. Miért kellene félni attól, hogy lehull a lepel? Nem éppen azért jöttünk itt össze ezen a blogon is, hogy lehulljon a lepel?! Sose felejtsük el a szavak eredeti értelmét: a káosz sötét erőinek éppen az a célja, hogy úgy okozzon még nagyobb felfordulást az emberek között, hogy sem fejben, sem tettben: nem tudják a dolgok eredeti értelmét, és így nagyon könnyen meg/félre vezethetőkké válnak! [Ezt a rövid bevezetőt Bogár László - Méltóztassanak nem hülyének nézni minket! című előadásának első néhány percéből foglaltam össze, persze az egész előadást nagyon érdemes megtekintenünk!]

PPJ         2013.12.30.

„Uram, adj türelmet, hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit lehet, és
Adj bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.”
(Assisi Szent Ferenc: Uram, adj türelmet…)

Kedves Barátaim!

Hosszas munkával és sokak önzetlen segítségével - melyért ezúton is hálás köszönetet mondok - elkészültem az állami földbérleti pályázatok 2013. szeptember 1-i állapot szerinti, immár teljes körű feldolgozásával.

Ángyán József - V. jelentés a földről - PDF

Mint tán emlékezetes, az előző, negyedik elemzést a 2012. december 15-ei időkeresztmetszetre készítettem. Ebben teljeskörűen feldolgoztam illetve aktualizáltam nyolc – Baranya, Békés, Borsod, Csongrád, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém – megye adatait. Ez a vizsgálat az új állami földbérleti pályázati rendszer alkalmazásának első éve végéig országosan bérbe adott összterület 85 %-ára, több mint 18.600 ha-ra terjedtek ki, tehát az állami földbérleti pályázatok eredményeinek csaknem teljes körű feldolgozását adta. Az elemzés eredményeit "IV. jelentés a földről" címmel, tanulmány formájában 2013. április 22-én, a Föld Napján a „Kié legyen a föld?” honlapon tettem közzé, amit - a korábbi háromhoz hasonlóan - igen élénk társadalmi, politikai és sajtóvita kísérte.

Korábbi GreenR posztunk a témában:
Állami földbérleti „hazugság-coctail" és a Fejér megyei tények – Kishantos okán

A kormányzat azonban – az elemzések tényeinek valamint az NFA Ellenőrző Bizottsága súlyos gondokat jelző vizsgálata és 2012 októberében készült, ám mindezidáig nyilvánosságra nem hozott jelentése ellenére, azok cáfolata nélkül – váltig azt állítja, hogy a helyben lakó, gazdálkodó családokat, a kis, közepes egyéni gazdaságokat részesíti előnyben, a kritikákkal kapcsolatban pedig visszautasító, magabiztos nyilatkozatokat tesz. Mindezeken túl a IV. jelentés megjelenése óta a föld- és birtokpolitika területét érintő törvényhozás is vésztjósló, a Nemzeti Vidékstratégában meghatározottól egyre inkább eltérő irányba tart, amely szoros összefüggést mutat a földbérleti rendszer által jelzett stratégia-váltással.

Éppen ezért az elemző munkát folytatva, azt kiszélesítve megkíséreltem az agráriumot és a vidéket körülvevő folyamatok értelmezését, továbbá áttekintettem a földügyi törvényalkotás helyzetét is, és a 2013. szeptember 1-i időkeresztmetszetre teljes körűen feldolgoztam az állami földbérleti pályázatok adatait.  Az "V. jelentés a földről" címet viselő, jelen összeállításban e gazdasági, társadalmi és törvényalkotási folyamatértékelés, helyzetelemzés, valamint az új pályázati rendszerben eddig bérbe adott valamennyi állami terület aktualizált hivatalos adatai feldolgozásának, megyénkénti valamint közös elemzésének eredményeit, az azokból levonható, általánosítható tanulságokat adom közre.

A továbbiakban a földügyi törvényalkotás nyomonkövetése mellett folyamatosan feldolgozom az állami földbérleti rendszer alkalmazásának eredményeit. Feltett szándékom, hogy a földügy törvényhozási és az állami földek bérbeadási folyamatában kibontakozó képet teljes körűen a nyilvánosság elé tárom, az elemzéseim eredményeit negyedévente közzéteszem, és a meghirdetett birtokpolitikai elvekkel szembesítem.

A teljes kép megrajzolásához szükséges – eddig is tömegével kapott – helyi információkat és önzetlen segítséget hálásan megköszönöm. Továbbra is kérem a helyi közösségek, családok, gazdák, mindazok segítségét, akik tudnak és akarnak is tenni egy érték alapú új világ létrejöttéért.

Szeretettel ajánlom a jelen összeállítást kortársaimnak éppen úgy, mint tanulságul az utókornak, a jövő nemzedékek tagjainak, köztük Hannának, tegnap született kis unokámnak.

"A világ fölött őrködő Rendben", az igazság, a nyilvánosság valamint a jó szándékú emberek összefogásának, a tisztesség és emberség szövetségének erejében töretlenül bízva, adventi várakozással és baráti szeretettel:

Gödöllő, 2013. december 22. - Advent 4. vasárnapja

Ángyán József

angyanjozsef.blog.hu
facebook.com/profangyanjozsef
tesz.info
facebook.com/tesz.info