PPJ         2013.04.15.

Egységesen ellenzi a kormány elképzelését a geotermikus-termálvizes ágazat: tiltakozó nyílt levelüket az összes komoly szakmai szervezet aláírta! Folytatjuk tehát pont egy hete hétfőn írt elég durva bejegyzésünket, a szavak szelídebbek lesznek, de az indulat (vagyis a kiinduló pont) megmarad: teljesen egyértelmű ugyanis, hogy mi lenne a helyes irány!

"A teljes geotermikus és termálvizes szakmát sikerült felpiszkálnia a kormánynak egy rövid bekezdésnyi törvényjavaslattal. Ez lehetővé tenné, hogy az energetikai célú (fűtési vagy mezőgazdasági) vízkivételeknél a kitermelt vizet ne kelljen vissza­sajtolni a föld alá. Hogy erre az engedményre mi oka lenne az államnak, az nem teljesen világos – a beadott módosítók alapján az ötlet általános politikai elutasításnak örvend, és az érintett szakmai szervezetek is egységesen elvetik." - Forrás: Greenfo.hu - A sós hulladékvíz dilemma / NOL.hu - A kormány azt büntetné, aki környezettudatos

Úgy gondolom, hogy ezek alapján is világos, hogy miért írtam az előző posztban, hogy a Kárpát-medence és a magyarság szégyene ez a kormányintézkedés. Az a sós víz, amit még a hasznosító gépek is csak egy közvetett hőátadó kör segítségével érintenek, mert különben megenné az kemény, fém alkatrészeket is, majd pont a puha, lágy, élő, organikus rendszereket alig bántja, ugye?! Lássuk, mit írnak még a témával kapcsolatban:

A termálvízzel együtt „kitermelt” hőenergia csak akkor tekinthető megújuló forrásnak, ha a vizet használat után visszajuttatják a vízadó rétegbe – ellenkező esetben a sokszor ezerméteres mélységben lévő, természetes úton nagyon lassan visszapótlódó készletek kimerülnek, és velük az energia is elapad. De van egy másik megfontolás is a szabályozás mögött: a kiemelt termálvizek sótartalma általában túlságosan magas ahhoz, hogy egyszerűen a felszíni vizekbe engedjék azokat. Az egymást követő kormányok különféle lobbinyomásokra mindig biztosítottak valamilyen kibúvót (legutóbb éppen tavaly, a mezőgazdaságivíz-használóknak adtak háromévi mentességet), közben azonban sorra épültek a visszasajtoló kutak az országban, és minden kitermelő a hamarosan általánossá váló kötelező visszasajtolásra készült.

A mostani kormányzati módosító javaslat viszont azt tartalmazza: „A kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálására kérelemre a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv ad engedélyt.” Az ártatlannak tűnő ­passzus a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezentúl nem a visszasajtolás elmaradását, hanem magát a visszajuttatást kell hatóságilag engedélyezni. Vagyis azok a környezettudatos vízhasználók vesznek a nyakukba jókora bürokratikus terheket, akik törődnének a vízkészletek hosszú távú hasznosításával.

Hogy mindez kinek az érdekét szolgálhatná, az a nol.hu körkérdései alapján sem lett világosabb: egyes feltételezések szerint a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége áll a javaslat mögött, mások a hőszivattyúsokat vagy a termálvizet távfűtésre használókat sejtik a háttérben (utóbbinak azonban ellentmond, hogy egyikük sem képvisel egyelőre komolyabb lobbierőt).

A szakma szerint elfogadhatatlan a javaslat

Egységesen ellenzi ugyanakkor a kormány elképzelését a geotermikus-termálvizes ágazat: tiltakozó nyílt levelüket az összes komoly szakmai szervezet aláírta (azok is – például a Magyar Termálenergia Társaság, a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter, a Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány és több térségbeli egyetemi intézet –, amelyek jelentős részben a leginkább érintett dél-alföldi régióban működnek, ahol tízezrek megélhetése kötődik a termálvízzel fűtött kertészetekhez).

A fürdő- és egészségturizmust, illetve a kertészeti üzemeket beláthatatlan következményekkel fenyegető, a néhány évtizeddel ezelőtti hévízi problémákra emlékeztető levél szokatlan egyértelműséggel fogalmaz: „Alulírott geotermikus és hidrogeológus szakértőket tömörítő szakmai szervezetek felhívjuk figyelmüket, hogy a kormány vízgazdálkodásról szóló törvénymódosítási javaslatát jelen formájában szakmai alkalmatlanság miatt elfogadhatatlannak tartjuk. Elfogadása akadályozná az egészségturizmus hosszú távú stratégiai céljainak megvalósulását, a geotermikus energiahasznosítás fejlesztését, és gátolná a Vidékfejlesztési Minisztérium által társadalmi véleményezésre bocsátott nemzeti vízstratégia céljainak megvalósulását, amely kimondja: a fenntartható erőforrás-gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani a geotermikus energiát hordozó felszín alatti vízkészleteink egyensúlyi állapotának megőrzésére, amely alapvetően – a hőhasznosítást követően – a visszasaj­tolást teszi szükségessé.” VÍZ-HANG nyílt levél (70 KB pdf.)

A nyílt levélhez on-line lehet csatlakozni itt >>> Írd alá! A képviselők ne szavazzanak meg olyan törvényjavaslatot, amely hasonló hatású lehet, mint mikor néhány évtizede a fokozott víztermelés miatt számos karsztforrásunk elapadt és a Hévízi-tó is veszélybe került! Zöld vélemények szerint jó lenne, ha a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek és egyének  minél nagyobb létszámban kiállnának a termálvíz ésszerű/fenntartható használata mellett, és aláírnák az ezt veszélyeztető jogalkotás ellen tiltakozó petíciót április 14-ig. A részletes vita a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról április 15-én lesz.

A geotermikus energia a legolcsóbb, leginkább gazdaságos megújuló energiaforrások egyike. Magyarország a Föld mélyéből felfelé áradó hőenergia tekintetében kiváló adottságokkal rendelkezik: nálunk az átlagos geotermikus grádiens 5-7 Celsius-fok között mozog, ami a világ átlagos értékének 1,5-2-szerese. E termikus adottságunk miatt 1000 méter mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 Celsius-fokot, 2000 méter mélységben pedig már 100 fok feletti hőmérsékletű, jelentős mezők terülnek el. Magyarország tehát geotermikus nagyhatalom, ugyanakkor geotermikus energiafogyasztásunk a teljes energiafelhasználás egy százalékát sem teszi ki. Pedig csak a gádorosi "NSZ.3" elnevezésű elhíresült termálkútból 5000 milliárd euró (!) értékben, 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértéknek megfelelő geotermikus energiát lehetne kinyerni 25 év alatt. Becslések szerint a tározó hasznosítható energiakészlete meghaladja Kuvait Állam teljes olajkészletét! A kitermelhető energiakincs nemcsak a Kárpát-medence, hanem egész Közép-Európa energiaellátásában jelentős szerepet foglalna el. (A gádorosi kút ügyében - annak jelentősége miatt - sajnos "jogi háború" tört ki és zajlik hosszú évek óta. Egyes vélemények szerint vannak olyan érdekcsoportok, akik gátolni próbálják a kút üzembe állítását.)

Az évszázad magyar pere! 5000 milliárd eurós nemzeti kincs a tét!

Vén István feltaláló 20 milliárd forintos kártérítésre perli a MOL-t az ún. gádorosi NSZ.3 termálkút ügyében. A tározóból 5000 milliárd euró értékben 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértéknek megfelelő geotermikus energiát lehet kinyerni 25 év alatt. Vén István pechére a MOL-lal kezdett volna közös bizniszbe még 1992-ben. 5 milliárd forint névértékű kárpótlási jeggyel akarta megcsinálni az évszázad üzletét: kezdetben egy 5000 KW-os villamos-erőmű felépítését az NSZ.3-as kútra, amit a későbbiekben több kút felállítása követett volna. Több energia van itt, mint Kuvait összes olaja! Tervéből bukás lett: a feltaláló börtönbe került és immár 15 év óta áll a geotermikus villamos-erőmű ügye. Most úgy tűnik, fordult a kocka, és bírósági per lesz szeptemberben. A 15 éve tartó huzavona a kút tulajdonjoga körül bonyolódik.