PPJ         2009.11.09.

"Egy ENSZ-dokumentum szerint a klímaváltozás érdekében tett összes erőfeszítés eredménytelen lehet, ha a tőzegmocsarakat nem sikerül megőrizni, és az ott tárolt hatalmas szénmenyiség a légkörbe jut. Az összefüggés ugyanakkor fordítva is igaz: a tőzeglápok megőrzése sokkal több szenet von ki a globális szénkörforgásból, mint az erdővédelem, az erdők telepítése és az összes többi szénmegkötő erőfeszítés együttvéve."

forrás: Népszabadság Online és Greenfo

Végzetes húsevés?

"A mezőgazdasági állattartás sokkal jobban hozzájárul az üvegházhatás kialakulásához, mint korábban gondolták. Ebbe nemcsak az állatok által kibocsátott gázok, hanem például a tartásuk, a hús feldolgozásának, tárolásának energiaigénye is beleszámít." - forrás Greenfo

GreenR konklúziója: mindenről sokkal joban kiderül, hogy máshogy van, mint korábban gondoltuk. Az ember egy öntelt és arrogáns lény: fel kéne ismernie végre cselekdetei gyorsaságából adódóan, azok kiszámíthatatlan következményeinek kockázatát. Sebaj, egyszer majd csak rájövünk, hogy nem csupán szépsége okán, hanem eleve önmagáért, funkciójában, minden természeti dolognak értelme van.

Csak azokat közgazdászokat kéne kilőni előbb, akik úgy gondolkodnak: hogy minden mindennel helyettesíthető. Még ez a gyönyörű láp is alább.

A kép forrása (katt a képre a háttérkép méretért!)

PPJ         2009.11.05.

Már az Index és a Greenfo is hírt közölt a műanyagszennyezés madarakra gyakorolt hatásáról.

• Sok műanyagot nyelnek az albatroszok - Index/MTI
• Műanyag albatrosz menü - Greenfo

 

"Az egyik albatrosz még egy egész testápolós tubust is lenyelt, majd kiöklendezte fiókájának." - MTI

Már látom szemeim előtt a következő Coca Cola reklámot! A gondos anyuka kezei tele vannak a bevásárlás miatt, de elfelejtett innivalót venni a kis Jennifernek, ezért az üdítősautomatánál letérdelve, egész száját nagyra tátva nyom egy DEEPTHROAT-ot, és a Diet Coke-ot a gyermekének az iskolába indulás előtt illedelmesen visszaöklendezi, megtörölgeti, majd átnyújtja.

Az ember által termelt műanyag használat utáni sorsáról kiderült, hogy több ezer kilométerrel arrébb sodródva, az óceánokban, az áramlatok által órási, több méter vastag szemétszigetté összegyűlve, a madarak tápláléknak nézik a színes apró műanyagdarabokat, amik viszont emészthetetlenül a madarak szervezetében maradva, és végül egyre nagyobb mennyiségben a gyomorban összegyűlve szépen lassan pusztulásra ítélik az állatokat. Íme a karma, vagyis az ok és az okozat törvénye. Az ember beláthatná már tevékenységei következményeit, így saját maga már rég változtathatna sorsán. Tudományos tény, hogy minél kevesebb összetevőből áll egy rendszer, annál instabilabb. Tehát minél diverzebb egy rendszer, annál életképesebb. Sok ember ezt nem érti. Nem csak azért baj, hogy egy- (és több-)féle élőlény végérvényesen (mert ugye senki nem gondolja, hogy pár nap alatt kifejlődik egy új) elpusztul, mert már ne láthatja élőben, csak fotón, hanem azért, mert a saját emberi élete lesz minden egyes kipusztult fajjal bizonytalanabb. Ahhoz, hogy mi emberek a "nagy és bölcs, eddig kifejlesztett világunkat" megtarthassuk, ehhez az élővilágnak kell előbb változatlan formában fennmaradnia. Különben hiába minden igyekezetünk: nemhogy kulturális értékeinket, de még saját lényünket sem fogjuk tudni fenntartani az élővilág nélkül. Az, hogy most még ez látszólag megy, nem jelenti, hogy holnap ne indulna be egy negatív összeomlási spirál az ökoszisztémában.

PPJ         2009.11.03.

Életének 101. évében elhunyt Claude Lévi-Strauss francia szociológus, etnológus, antropológus - tudatta kedden a párizsi Plon kiadó.

 

A strukturalista mozgalom fő teoretikusa 1908-ban Brüsszelben született. A tudós 2008. november. 28-án ünnepelte 100. születésnapját.

 

Lévi-Strauss alapvető tudományos problémája a vallási valóság és a mögötte megbúvó emberi gondolkodás szerkezetének alakulása a primitív népeknél, írja a Wikipedia. Először az archaikus társadalmak nyelvi és kommunikációs rendszerét vizsgálta, tudattalan logikai struktúrák nyomait felfedezve azok szerkezetében. Ebből építette fel a „vad gondolkodás” fogalmát, amely a régiek gondolkodását egy asszociációs és metaforikus logikára és az arra épülő mágikus-totemisztikus magatartásra, mint az ősi vallás formájára vezette vissza.

 

Az archaikus gondolkodásról és a vallási valóság őstörténetéről vallott nézeteinek összefoglalását végül a mitológiákról írott, elsősorban amerikai indián anyagot feldolgozó könyvsorozatában írta meg, azt a tézisét támasztva alá, hogy a mítoszok nyelve egy olyan ősvallás kommunikációs valóságára utal, amelyben a valóság és annak grammatikai interpretációja sajátos logikán kívüli kapcsolatban van egymással.

forrás: Index

Munkásságában megtalálható a vallás eredetének vizsgalátan kívül, korunk egy másik fő problémájának bírálata: a rasszizmusé vagyis az etnocentrikusságé.

PPJ         2009.10.30.

Dawkins, Richard: A legnagyobb mutatvány - Az evolúció bizonyítékai

Nyitott Könyvműhely, 2009, 460 oldal

Richard Dawkins - Magyarországon a Nyitott Könyvműhely gondozásában megjelenő - új könyvéről beszél.

150 évvel ezelőtti megjelenésekor Charles Darwin főműve, A fajok eredete megrázó erővel hatott kora társadalmára és a vihar máig nem csitult. Miközben az evolúciót a világ vezető tudósai, sőt teológusai ma már egybehangzóan tudományos tényként fogadják el, még mindig több millióan kérdőjelezik meg a helyességét. A legnagyobb mutatványban Richard Dawkins az „intelligens tervezéssel” és azokkal a kreacionista tanokkal száll szembe, amelyek megkérdőjelezik az evolúció tényét.

A világhírű brit tudós új könyvében egy nyomozó szemével vizsgálja a természetes kiválasztás számos példáját, és tárja fel előttünk az evolúció folyamatának részleteit.

A könyv megjelenésének időzítése tökéletes, hiszen korábban soha nem látott mértékű burjánzásnak indultak azok az áltudományos nézetek, amelyek szószólói cáfolni akarják az evolúció elméletét. Dawkins merészen - gyakran ironikusan – száll szembe ezekkel a tudománytalan állításokkal, és miközben sorra veszi őket, szórakoztató bepillantást nyújt a természet világába és annak helyes értelmezésébe. A legnagyobb mutatvány az emberi törzsfejlődés, a biológia, a molekuláris genetika és a mai tudomány más területeit lebilincselő formában mutatják be az olvasónak.

Richard Dawkins angol etológus, evolúciós biológus, népszerű tudományos író. Az Oxfordi Egyetem Faculty of Public Understanding of Science vezetője. A Royal Society tagja. Számos világhírű bestseller szerzője, A legnagyobb mutatvány a 10. könyve. - forrás: Bookline

PPJ         2009.10.28.