Komposztkazán 2.0 újratöltve
Elkészült a második komposztkazán, amit építettünk, immár sikeresen. Működik. Viselkedését, hőtermelését és teljesítményét kimondottan erre a célra kifejlesztett számítógépes mérő rendszerrel folyamatosan figyeljük és vizsgáljuk. A közel 40-50°C fokos belső maghőmérséklet 40°C fokos melegvíz előállítására, padló- és falfűtésre tökéletesen alkalmas. Napi 30-50 MJoule hőt termel. Ez például 200-300 liter 5°C fokos víz 45°C fokra való felmelegítésére elegendő. Ez a teljesítmény a komposztkazán fejlesztésével, hatásfokának javításával tovább növelhető.
Történetem évekkel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a mókuskerékből kilépve lehetőségem nyílt 1 teljes évig szabadon élni. A mindenre kiterjedő ökológiai katasztrófa okainak felkutatásába kezdtem, aminek kapcsán a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem területén több, téves alapra épült látszat-megoldásba botlottam bele. Mutatok erre egy példát.
A megújuló energiaforrás kategóriába sorolt biomassza hivatalosan is elfogadott energetikai hasznosítása manapság meg-nem-kérdőjelezett: környezetbarátnak hisszük. Pedig messze nem az. Biomasszának az energetikailag hasznosítható növényeket és terméseit, növényi és állati hulladékokat tekintjük – gyakorlatilag mindent, ami szerves. Jó tudni, hogy a szerves anyagok jelentős mennyiségű szenet, foszfort és nitrogént tartalmaznak, amik nélkülözhetetlen alkotóelemek a növényeket éltető televény föld, azaz a humusz kialakulásában. A biomassza elégetésével ezt az értékes biotömeget elpazaroljuk, természetes körforgását megszakítjuk, miközben a levegőt szennyezzük vele. Hasonló a helyzet, amikor a WC-csatorna-és-szennyvíztisztító rendszeren keresztül a biotömeg pazarlása mellett az élővizeinket szennyezzük. Ezek egyike sem fenntartható, sem környezetbarát megoldás, mégis annak nevezzük őket – ezt hirdeti a média, ezt tanítják az iskolában. Ennek oka az alkalmazott technológia kifejlesztésébe, megépítésébe és üzemeltetésébe fektetett hit, tőke és energia mellé csoportosult, mindent elsöprő magánérdek.
A jó hír az, hogy van megoldás. Kutatásom során találkoztam Országh József professzor “Vízönellátó” néven ismert tudományos oldalával, ami szellemi forrásként táplált utamon – bevezetve a valóban fenntartható biotömeg- és vízgazdálkodás alapjaiba. A biomassza ma ismert egyedüli, valóban környezetbarát energetikai hasznosítása a komposztkazán, amit a mende-mondák szerint már a templomos lovagok is használtak, végül Jean Pain, “az erdő őre” talált fel újra, a 20. században. Tapasztalatairól “A Jean Pain féle módszer” című feljegyzésében, angol nyelven olvashatunk. Az első magyar komposztkazán építők között említhetjük Kakuk Ágnest és Attilát, akik szintén biztató tapasztalatokról számoltak be. Bár az alkalmazás végtelenül egyszerű, és környezetrombolás nélkül fűthetünk, miközben humusz keletkezik, a módszert mintha elfelejtették volna, szinte eltűnt.
Utána kívántam járni a dolognak, így 2012 őszén, a TEDx-es előadásomat követően, komposztkazán építésbe vágtam a fejszét. Számomra teljesen ismeretlen területre léptem. Mérési adatokkal kívántam bebizonyítani a komposztkazán létjogosultságát, így az addig összegyűjtött ismeretek alapján, szabadidőmben megterveztem az első, 8 köbméteres komposztkazánomat, és saját hőcserélőt és mérő rendszert fejlesztettem hozzá. Végül 2013 február elején megépült. Az eredmény azonban teljes kudarc volt: a komposzt megfagyott, majd a tavaszi olvadástól őszig elég gyenge hatásfokkal fűtött, a mérő rendszerem pedig csaknem teljesen elázott, használhatatlanná vált.
Időközben szabadúszónak álltam. 2013 őszén, Országh József professzor szakmai támogatásával megírtam egy összefoglalót a komposztkazán történetéről, működéséről, tervezésének és építésének gyakorlati lépéseiről, a mérési kísérletezés során szerzett tapasztalatokról és következtetésekről. A nyílt fejlesztés elkötelezett híveként ezt a tanulmányt ezúton közkinccsé kívánom tenni, hogy a komposztkazán fejlődését a továbbiakban segítse.
Újabb tapasztalatokkal gazdagodva a komposztkazán és a mérő rendszer technikai hibáit sikeresen kijavítottam. 2013 decemberében megépült a "komposztkazán 2", ami legnagyobb örömünkre nagyon jól teljesít. Erről Magyar Elemér készített egy kisfilmet, aminek a narrációjából világosan kiderülnek a részletek is.
77db hőmérővel figyeljük a komposzt hőeloszlását. Megfigyeltük, hogy a komposzt belső hőmérséklete 3 nap után már 50°C fokos volt, és egy héten belül helyenként elérte a 70°C fokot is. A komposzthő hasznosításával, azaz a hőcserélőben keringetett hidegebb vízzel viszont vissza is hűlt a komposzt. Azt tapasztaljuk, hogy a komposzt a hőcserélőben folyó víz hőmérsékletével közel megegyező hőmérsékletre állt be.
A hőcserélőben elhelyezett hőmérő segítségével ismerjük a hőcserélőben folyó víz hőmérsékletét. A szabályozást úgy állítottuk be, hogy 40-45°C fokot elérve bekapcsolja, majd 2-5°C fok esés után kikapcsolja a keringető szivattyút. Ezután a hőcserélőben álló hidegebb víz és a komposzt újra felmelegszik. A komposztkazán ki és bemeneti pontjain elhelyezett hőmérők, és egy impulzusadóval ellátott átfolyásmérő segítségével a kivett hő mennyiségét is mérjük. Esetünkben ez 30-50MJoule között mozog. Sokak által felmerül a kérdés, hogy mekkora teret lehet ezzel felfűteni. Erre a kérdésre akkor tudjuk meg a választ, ha megvizsgáljuk a fűtendő tér hőmennyiség igényét. A további tapasztalatok gyűjtése céljából további méréseket végzünk.
Mi az a komposztkazán?
A komposztkazán a szerves anyagok humusszá alakulásakor, lélegző baktériumok által termelt hőt hasznosító rendszer. Lényeges előnye, hogy nincs fizikai égés, így a széntömeg nem szén-dioxiddá, hanem éltető humusszá alakul, miközben hőt termel. Ezt a szabad energiát télikert, padló és fal fűtésére, illetve használati melegvíz előállításra is használhatjuk.
Hogyan épül fel a komposztkazán?
A komposztkazán egy nagy komposztáló, amiben a keletkező komposzthőt egy hőcserélőn keresztül hasznosíthatjuk. A hőcserélő esetünkben padlófűtéscsőből készült, egymással párhuzamosan kapcsolt spirálok alkotják, a komposzt belsejét egyenletesen járja be. A hőcserélőnek van egy ki- és egy bemenete, amivel a fűtési rendszerre csatlakozik. A rendszerben a vizet keringető szivattyú mozgatja, ennek ki-be kapcsolása szabályozást igényel.
Mit tettünk a komposztba?
- 10 m3 fa-apríték (nyers és ágakból készült),
- 2 m3 lótrágya,
- 2 m3 kerti komposzt (falevelek, kerti és konyhai hulladék, emberi trágya),
- 8 talicska érett komposzt (humusz),
- kút- vagy esővíz (jó sok, amennyit csak felvesz a fa).
Hogyan épült?
A fa-aprítékot kút vagy esővízzel alaposan beáztattuk. Az építés során igyekeztünk az anyagokat felváltva hordani, hogy jól keveredjenek, fa:trágya aránya 5:1. Tömöríteni (ugrálni rajta) nem kell! A hőcserélő 200 méter hosszú, 20 mm átmérőjű padlófűtés csőből készült. Betonvashálóra, 2 méter átmérőjű, átlagos 20 cm-es menetemelkedésű spirálban 25 méter hosszú csődarabot síkban rögzítettünk. Ebből 8db készült. A spirálokat 20 cm vastag rétegenként helyeztük a komposzt közepére, kivezetéseit az építés idejére függőlegesen rögzítettük és felcímkéztük, hogy tudjuk, melyik melyik. A csővégeket az utolsó spirál elhelyezésekor az osztókra kötöttük. A rendszert vezetékes vízzel feltöltöttük, légtelenítettük, és nyomás alá (1.5-2 Bar) helyeztük. Az osztókat komposzttal, a komposzt tetejét szalmabálákkal takartuk.
Módosítási javaslatok és ötletek:
1. Laza, széteső, nyúlékony kerítésháló helyett használjunk merev és erős, kb. 5 cm-es rácsméretű hálót. Ha betonvashálót vagy kerítéselemeket használunk, akkor az oszlopok elhagyhatók, és egy vas-ajtó-keretet kell a körbe hajtott a ketrechez hegeszteni.
2. Vízszintes helyett használjunk függőleges osztókat! 2x2db, a komposztkazán magasságával megegyező hosszúságú szögvasat párhuzamosan összeforgatva összehegesztünk, végén zárjuk. Az alsó kivezetése a föld szintjén csatlakozik a ki-és-bemeneti 3/4"-os csövekre, ha ki-és-bemeneti hőmérőket is szeretnénk, azokat is ide érdemes szerelni. Az osztók tetejére szereljük a légtelenítőket, ezek biztosan a legmagasabb pontjai a rendszernek. Végül a csőspirálok csatlakozási pontjait 20 cm-es közökkel helyezzük el az osztón. Az osztót az építés elején függőlegesen beállítjuk, a spirálokat az építés folyamata alatt, egyenként csatlakoztatjuk. Így egyszerűsödik az összeszerelés, csökken az alkatrész igénye és költsége is.
Munkáimat támogatás híjján önerőből, önként dalolva a közjóért tettem. Meggyőződésem, hogy nagy változásra van szükség, ahol a tudás és a tapasztalatok megosztása és szabad áramlása alapvető feltétel.
Köszönöm barátaimnak a sok-sok segítséget és szívből kívánom, hogy a munkánk valamennyi földi lény hasznára váljon!
Tőgyi Balázs
Tetszett? Oszd meg!
A Tilos Rádió 
~450 és ~9000 hektár Budapestre vetítve. Anim: PPJ
Senkinek és semminek nem lehet érvelési alapja az, hogy mi van az egyes országok élelmiszerkönyvében az egyes adalékanyagokról! Ez csupán a korrupció-, céges és ipari lobbitevékenység-, lefizetett kutatóintézetek kérdése. Mindannyian tudjuk, hogy az aszpartám édesítőszert az a hadipari petrolkémiai gyáróriás hozta létre,
ami a vietnámi háborúban bevetett 
Miután Oliver pontosan bemutatta hogyan készülnek a McDonald's hamburgerek, a cég végül bejelentette, hogy megváltoztatja a receptet, de mégis, erről egy árva kukk sem esett az egész mainstream- és céges médiában. [Forrás: 
Utolsó kommentek