Dániában az öko órán a folyamatos nagy projektek mellett úgynevezett mellékfeladatok is vannak, ilyen például nekem az, hogy a greenwashingról összeállítsak egy angol nyelvű kisfilmet. Így az összes magyar zöldrefestésről szóló, neten fellelhető írást átfutottam és ezek alapján írtam egy több oldalas angol szöveget, ami a videó narrációja lesz majd. Szerencsére egyre nagyobb figyelmet kap a médiában is ennek a nagyjából új keletű céges módszernek, a zöldre festésnek a bemutatása. Filmek garmadája szól a cégek turpisságairól. A génmódosító cégek hamis öko ígéreteiről, a fosszilis energiákra épülő centralizált energiapolitika téves retorikájáról, a klímaváltozást közvetlenül okozó cégek bemutatásáról.
A WWF üzleti hírlevelében mégsem volt rest a Cargill-t propagálni, mint a Szabadság-sziget megmentő támogatójaként feltüntetni, sőt, zöldmarketing workshopról és CSR-ról is értesülhetünk. Mindazokról a dolgokról küld ajánlatot a WWF, amik ellen a skandináv országok először vezettek be hivatali szabályozást, veszélyességüket felismervén.
Nemzetközi zöldmarketing workshop Sopronban
Az üzleti élet zöldül, és a környezettudatos fogyasztói attitűd egyre terjed nem csak Nyugat-Európában, hanem Magyarországon is. Ha az Ön vállalatánál is fontos a környezetvédelem a különböző működési területeken, jöjjön el, és szerezzen friss információkat, tudást, és tapasztalatokat május 26-27-én a nemzetközi zöldmarketing workshopon.
A Cargill támogatja a Szabadság-sziget megmentését
A Cargill is csatlakozott támogatóként a WWF Szabadság-sziget programjához 2011. márciusában. A Szabadság-sziget és a hozzá tartozó mellékág egy kiemelkedően veszélyeztetett élőhely. Hazánk legnagyobb folyójának, a Dunának mintegy kétszáz éve tartó pusztulását többek között a Szabadság-szigethez hasonló vizes élőhelyek újjáélesztésével lehetne megállítani.
WWF a CSR guideline-ban
A WWF-nél fontosnak tartjuk, hogy tanuljunk vállalati partnereinktől, és mi is megosszuk tapasztalatainkat. Ennek jegyében a WWF gondolatait is olvashatja a CSR Hungary guideline 2011-es kötetében.
Kérdésemre, hogy mégis, hogy gondolhatja komolyan ezt a WWF, a következő őszinte válasz jött:
Kedves Péter,
Számunkra fontos egy adott vállalat működése, nem csak az alapvető profil határozza meg, hogy elfogadunk-e támogatást, hanem az, hogyan végzi tevékenységét. A Cargill emellett valós összeggel járult hozzá a Szabadság-sziget rehabilitációjához, amely program keretében egy élőhelyet hozunk létre Mohács közelében, és megőrizzük a mellékág és a sziget természeti értékeit.
Megértését köszönjük.
Üdvözlettel:
-- Antal Alexa PR és brand manager WWF Magyarország
Éljen a vállalati pénzeken vásárolt semmit sem érő zöld máz (mindkét félnek)...
Első hosszú, önálló bejegyzésem lesz ez, mióta Dániában vagyok, s ráadásul ittlétem, az ökológia kurzus alatt eredményeződött kézzelfogható kiállítás ihlette. Életházaknak én olyan épületeket nevezek, amik egy komplex rendszernek, gondolatkörnek mind-mind eleget tesznek. Egy Életház nem lehet fenntarthatatlan építési módszerekkel készült, nem lehet, hogy ne ölelje körül a természet, nem lehet, hogy ne mondjon ellent a jelenlegi "rendszernek" és nem lehet, hogy ne az Életet, a hosszútávú tervezést és megőrzést szolgálja.
Emlékeztem egy magyar tv műsorra, amiben emberünk a házát mutatta be. A falak döngölt földdel töltött használt gumiabroncsokból készültek, a hézagok üres alumínium sörös dobozokkal lettek kitöltve, a belső vakolat sarkok nélküli volt, a vízrendszere szürke és fekete vízre tagolódott, a szürke-vizet a birtokán lévő nádas tóval tisztította és a ház ablakai speciálisan voltak tájolva, hogy az évszakoknak megfelelően nyáron a legtöbb napsugarat verje vissza, téli napjáráskor pedig a legtöbbet engedje be.
Ennyi maradt meg bennem a filmből, se "a ház neve", se a tulaj, se a holléte Magyarországon. Mint mikor nem tudod milyen kulcsszavakkal keress Google-ön...
Nem törődve a technikai háttér információjának hiányával, elkezdtem megépíteni a modellt.
Sok emberrel beszéltem az ötletemről, és, hogy milyen házat gondoltam ki magamnak, így tanácsolták, hogy kérdezzem meg egy öko-levlistán, hátha ismerik ezt az eljárást. Igen, ismerték, ezt a linket kaptam. Earthship Biotecture a neve. Passzív szoláris földház építési rendszer. Egy kicsit autonóm ház, egy kicsit csináld magad, mindenekfelett környezetbarát, tömörített földdel töltött autógumikat felhasználva.
Itt minden információ megtalálható. A mozgalom kezdetei, a jelenleg működő házak, a különböző tanácsok és technológiák, részletes leírások, beszámolók, videók és fényképarchívum.
An Earthship is a type of passive solar house made of natural and recycled materials. Designed and marketed by Earthship Biotecture of Taos, New Mexico, the homes are primarily constructed to work autonomously and are generally made of earth-filled tires, using thermal mass construction to naturally regulate indoor temperature. They also usually have their own special natural ventilation system. Earthships are generally Off-the-grid homes, minimizing their reliance on public utilities and fossil fuels!!!
Na és itt kezd érdekessé válni a történet! Azaz ökopolitikaivá! Azaz, hogy mennyire a politikai háttéralkukban van elásva, hogy mit engednek meg neked, mert nem is gondolnád, hogy nem azért építesz szabvány-szar házakat, mert az valahol mégis jó. Azért építesz olyat, mert az hoz profitot másnak!
Ugyanis az rendben van, hogy pár idő- és akaratmilliomos zöld ember kikísérletezte a szinte végtelenül fenntartható építészeti technikát, ami teljesen harmóniában reflektál a szemétgyártó ipari civilizációra, sőt, annak hulladékait használja önmaga létrehozásához - ennyit az "ostoba sötétzöld utópistaökofasiszták vagytok" című érvről - és az is rendben van, hogy akkor ezt egyre többen megismerik, és meg is építenék, de, akkor mégis miért nem látunk ilyeneket mindenhol?
We are all up against a formidable mountain range of obsolete dogma inhabited by building code officials and loan officers who are from a different world than those of us wanting to build and sail in earthships.
A jelenlegi társadalmi-politikai-bürökratikus kapitalista pénzsóvár életellenes rendszer mindent el fog követni, hogy ne építhess így házat. Jogszabályokkal, aktaszámozgatással, ilyen pályázatok nem támogatásával, személyes fenyegetéssel és felgyújtással, építőipari lobbiérdek faszokat a seggük mélyéig jól beengedve.
Sajnos nagyon egyszerű a válasz és magyar példát is lehet videóban bemutatni rá!
►Köveskál határában, a Káli-medencében, a volt Püspökkerti Mandulásban Rácz Lehel megépített egy természetes, passzív napházat. Vezetékes víz, csatorna és villany nélkül, fecskefal módszerrel (csángó módra) rakott kemencével, fűrészporos bio-wc-vel, napenergiával és saját kúttal készült el az Élet-Ház, körülötte némi kultúrkerttel a szimpatikusan elvadult gyümölcsösben, ahol (mellékesen) Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének egy jelenete is játszódott hajdanán. A kelet-nyugati hossztengelyű, 10*20 méteres alapterületű, magas tetős, nagy levegőjű házból pazar kilátás nyílik a Balaton-felvidék geológiai csodájára, a Hegyestűre. Magyarországon azonban semmi sem olyan egyszerű. Mert a természetes környezetébe példaszerűen „illesztett” porta ellen - szomszéd közel s távol nincsen - vizsgálatot indított a lokális szakhatóság, úgynevezett „lakossági bejelentés” alapján. Majd, miután a hosszadalmasan kutakodó hatósági eljárás sem riasztotta el az EU-szabványos biogazdálkodási módszereket alkalmazó biotermelőt, házát távollétében „ismeretlen tettesek” felgyújtották. Ám Rácz Lehelt keményebb fából faragták. Az épületet a megmaradt alapokon és falakon újraépítette. A napveranda a tűz után is épségben maradt, égszínkék főnixsárkánya nyomán - az emberi szellem ’peremfeltételeinek’ további fenntartása érdekében - a megújult otthont Főnix Élet-Háznak nevezte el.►
Életháznak azt nevezem, ami szembe meg az aktuális dogmákkal, építési kódokkal, de mégis, vagy épp ezért, biztonságos, természetbe illő, és tartós életű. Vegyünk példát az itt említettekről/-től, és formáljunk szövetséget az életterünket fenyegető lobbierők ellen!
Nem az együttérzést vágyom, nem is érzelgősködni vagy panaszkodni szeretek, de okuljatok helytelen - ám annál tapasztalatdúsabb döntéseimből. Már ha hasonló korú, kereső, kutató, környezet- vagy természettudományi érdeklődésű egyetemista vagy.
Gyerekek, drága volt szaktársaim, kollégáim, kedves gödöllőiek, magyarán SZIE KTI-s természetvédelmi mérnökök: eszetekbe ne jusson az ELTÉ-re jönni környezettudomány MSc-re! Jó, persze, mondták a szóbeli felvételin, hogy "ez más lesz", de az isten se gondolta volna, hogy környezettudomány MSc címen tulajdonképpen egy bújtatott környezetmérnöki laboranalitika szakot indítanak (olyan szakbemenettel, akik sarkosan szólva életükben nem láttak kémcsövet?!!!) és még az alkalmazott ökológia szakirány sem indul, hiszen mindenkit (azt a 22 embert, akit erre felvettek) maga alá gyűr és bekebelez a geológia meg a műszeres analitika szakirány. Szóval ti, mi, akik természettudományos ismereteket szereztünk, ez nem nekünk való.
Sajnálatos módon épp a nekünk (természettudósoknak) fontosabb órákon pocsék a tanár, jegyzetekről ne is álmodjunk. [Ebből teljes mértékben kivétel Szabó Mária tanárnő természetvédelem órája! Nála jobban kevesen magyarázták el eddig a Bős-Nagymarosi helyzet természetvédelmi vonatkozásait. :) ] Nyilván megvolt az okom, amiért nem bíztam a gödöllői természetvédelmi mérnök mesterszakban, de így utólag - már ugye - a hülye is a saját kárán... I miss so much Tardy papa! :)
No amúgy nem vágyom én annyira a termvéd mesterszakot, annál én sokkal szélesebb látókörű és érdeklődésű vagyok (egyáltalán nem nagyképűség ilyet mondani, a generalista tudósok ugyanolyan fontosak, mint a specialisták): ezért is fogok felvételizni a humánökológia mesterszakra, az ELTÉre, mestereimhez (igazi görög-, vagy keleti értelemben véve mestereim ők nekem).
De Gödöllő nyugis, embernek nézik az embert, érző lénynek, nem pedig egy számkódos azonosítóval ellátott problémacsomagnak.
Ja, becsüljétek meg nagyon a gödöllői tiszta levegőt, a relatíve csendes környezetet, az ugrabugráló mókusokat és madarakat az arborétum fáin, miközben sétáltok a KTI vagy a halasok felé: Gödöllő szó szerint él!
Azért is hagytam ott ezt a szakot, mert sikerült elnyernem egy képzést egy dán népfőiskolán 5 hónapra, fenntartható fejlődés témakörében: kihagyhatatlan ajánlat ez egy olyan természetvédelmi mérnöknek, aki - úgyszólván Ángyán tanítványként - fenntartható és természetvédő mezőgazdaságot kíván elősegíteni, megvalósítani.
Végül pedig egy ajánlott olvasmány arról, hogy mi ma a környezetvédelem (azon kívül, hogy pénz; és nem természetvédelem), miért baj, hogy az ELTE is ezt érti környezetvédelem alatt és miért nem lesz ez SOHA megoldás a környezetszennyezés megállítására és a világ valódi bajaira!
Azt mondja már meg kend, hogy hogy van az, hogy a nagy mindenféle újságíródíjas Bodoky kihúzta az Élőlánc nevét és helyére LMP-t írt?
Azt mondja már meg kend, hogy hogy van az, hogy az Index akárhányszor csak tudja, ellopja a zöld kezdeményezéseket és LMP-t ír a helyére?
Vidék = LMP? Ugyan már! Városi biciklis álzöld zsidó médiahackelők. Köztudott, hogy az LMP egy fővárosi párt, az is, hogy nem értenek az ökológiához, ahogy az is köztudott, hogy főleg a zsidó értelmiség alkotja támogatói bázisát. Nem általánosítok, de amennyire egy párt tömöríteni szokott vonalakat, úgy a vastag vonalak jól kitűnnek. Nem zsidózok. A zsidóságuk személyes választási joguk, ahhoz nekem semmi közöm nincs. Ahhoz viszont, hogy videón alkusznak külföldiekkel nagyon is. Semmi köze az ökológiához meg a magyar vidékhez azoknak, akik az áruk-, vagyonok- és emberek szabad áramlását támogatják, Izraelből, azaz a közelkeleti gyömölcsöket hozatnák be a meglévő helyi magyar alma helyett!
Ángyánról kiderül, hogy ha Valóság nagybácsit nem is, de az embereket ismeri, hogy "jár az emberek között", az emberek pedig arra biztatják, hogy "menjünk tovább".
Igen, tényleg így van. Menjünk tovább! És a valósággal nála kevesebb ember van tisztában drága senkiházi megmondóember Király András!
Hol élünk, kérem? Kié a média? És tényleg ennyire mindent szabad benne!? Vegyszermaradékos városi élelmiszertől rohadjon le annak a szerkesztőnek a keze aki ezt tette a vidékkel, Ángyánnal és az Index címlappal!
(Az LMP belső viszályai a vidéki és városi képviselők tekintetében pedig még inkább felveti a kérdést, hogy "az LMP tényleg a vidéket képviselné?"!)
A vidékhez semmi höze annak a hazaáruló izraelbarát bandának aki épp múlt héten (videódokumentumokkal bizonyíthatóan -1 óra szabadidőt igényel de megéri a helyzet tisztázása végett) hozzájárult hazánk és a vidék és a termőföld eladásához! Ezek a külpolitikai tényezők és kapcsolati rendszerk befolyásolják az LMP politikáját. Itt erről van szó igazából. Hogy a külföldi érdekösszefonódások által a magyar államgazdaság zsebéből húzzák ki a pénzt, amit közvetve a kisember fog megszívni. (Félreértés ne essék, NEM zsidózok, nem összeesküvőzök: attól, hogy az értelmiségiek nagy rész zsidó, még nincs összesküvés, ugyanúgy, mint, hogy a szegények nagy része cigány, mégsincs cigány bűnözés. Mélyszegénységből eredő kilátástalnság van persze. Meg izraeli érdkérvényesítés is van.) No az utóbbihoz járul most hozzá az LMP. Persze ez nem csoda egy átalakult SZDSZ-től...
Istenem, miért kell minden jó lépés után az LMP-nek 10-et hátralépnie? 1 lépés természetvédelem, 10 lépés hazaárulás? Így nem nagyon leszünk fenntarthatóak...
Dániában az öko órán a folyamatos nagy projektek mellett úgynevezett mellékfeladatok is vannak, ilyen például nekem az, hogy a greenwashingról összeállítsak egy angol nyelvű kisfilmet. Így az összes magyar zöldrefestésről szóló, neten fellelhető írást átfutottam és ezek alapján írtam egy több oldalas angol szöveget, ami a videó narrációja lesz majd. Szerencsére egyre nagyobb figyelmet kap a médiában is ennek a nagyjából új keletű céges módszernek, a zöldre festésnek a bemutatása. Filmek garmadája szól a cégek turpisságairól. A génmódosító cégek hamis öko ígéreteiről, a fosszilis energiákra épülő centralizált energiapolitika téves retorikájáról, a klímaváltozást közvetlenül okozó cégek bemutatásáról.
Utolsó kommentek