"Néhány tízezer tonna talaj cseréje, vagy akár 100 ezer tonna sem az a nagyságrend, amit ne tudnánk teljesíteni" – mondja Bakonyi Zoltán, a MAL vezérigazgatója.
Negyven négyzetkilométerszer 20 cm talajvastagság az 8.000.000 köbméter talaj. Az tényleg tízezres nyagyságrend tonnában. Hát nem tudom. Van valakinek 8.000.000 köbméter cukra otthon? Nekem sincs. Így nem is tudom elképzelni mekkora anyagmennyiség ez. És mégis mire cserélnénk a talajt, tán pálinkára? :D Az addig oké, hogy rendelek a kertbe 8 köbméter talajt és szétterítem, vetek bele fűmagot, de 8.000.000 köbméter termőtalajt honnan szülünk? Mennyi idő ezt összegyűjteni? De ha Bakonyi úrnak ez csettintés, akkor jó, megnyugodtam.
Talán inkább kármentesíteni kellene a területet.
Azon gondolkodtunk ma az egyetemen, hogy hogyan lehetne egy ilyen borzasztó környezeti kárt, mint az ajkai lúgömlést elhárítani, megoldani.
Mert az biztos, hogy gipsszel nem. :D Ezen jót röhögött a szakvezetőnk. Aszondták a rádióban, hogy "azért kell a gipsz, mert az a vízben magához vonzza a vörösiszap anyagokat".
Ennyi erővel már azt is mondhatták volna, hogy a „vízbű veszi ki a zoxigént”. Kérem a gipsz egy nagyon stabil anyag, nem csinál az semmit a vízben, látványos intézkedés ugyan, csak semmit sem ér. Esetleg a szántóföldeken évtizedek alatt elérne valamit. De vízben és ráadásul azonnal biztosan nem kompenzál az semmit. Ismerik a viccet, hogy "Tudják mi a katasztrófavédelem? Tűzoltók vegyvédelmi ruhában..." Környezeti szaktudás semmi.
Sav kell ide a közömbösítéshez, ez általános iskolás kémia.
A sósav az egy jó megoldás, ha pontosan kiszámolták az arányokat, de egy erős sav amivel óvatosan kell bánni. Alig fog sikerülni.
Vannak nekünk gyenge savaink is, csak abból iszonyatos mennyiség kellene. Tegye fel a kezét akinek van otthon több millió hektoliter ecetsava. Na de van egy gyenge sav, amiből lenne elég, mi több! Ez egy ilyen "életérzés"-sav, ami meghatározó a mindennapok trendi világában. Nélküle nem ritkulna a csontozat és egészséges maradna a fogzománc. Nélküle kevesebb műanyag és ALUMÍNIUM palack lenne világunkban valamint kevesebb elbutított tinédzser is. Igen, a coca-cóla. Hogy milyen sokoldalú a coca-cóla az egy ilyen környezeti katasztrófánál is megmutatkozik. Az ultimate-lúgsemlegesítő 2,7-es pH-val. Van belőle bőven, lehet locsolni a földekre, egyszer végre hasznos lenne! Micsoda reklám a cégnek!
Lúgos a környezeted? Használj coca-cólát! :D
Talán rájönnének az emberek, hogy mit isznak nap mint nap? :D
"Tisztára mossuk a közéletet". :D Na ennyire azért nem kéne!
Alumínium... Tetszettek volna erre akkor gondolni mikor a melegszendvics alá a sütőbe letépik a fél méternyit, vagy mikor új biciklit vesznek a „hű de környezettudatos zöld vagyok” mozgalom nevében.
Csak hogy érzékeljük a méreteket: azok a sárga kis pontok hatalmas markolók és munkagépek. Állítólag 1.000.000 köbméter ömlött ki.
Nem titkolom, hogy ilyen esetekkor én George Carlin szellemisége szerint gondolkodom. Szóval „They’re building house in Hawaii and than they’re wondering why they have lava in the living room?!”, ugye? Ugye ez az eset lényege most is.
Zajlik most Magyarországon ugyanis egy kísérlet, melyben úgy gondolták, ideje lenne megvizsgálni, hogy mit okoz több ezer négyzetkilométeren a vasoxid fürdőkádból való kipancsolása. No ez olyanféle kád volt, hogy pár ember oldatba ment a 13,5-es pH-n... Megfürdettünk a lúgos vörösiszapban embert és tájat egyaránt.
"Semmilyen tekintetben nem veszélyes, és nem ártalmas anyagról van szó, nem okoz maradandó károsodást". - Bakonyi Zoltán, az Ajkai Timföldgyár igazgatója
vö. a kijelentést az alábbi videóval
"A nátrium-hidroxid (NaOH) marólúg, marónátron, nátronlúg vagy lúgkő egy fémes bázis. Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. ... A szilárd, vagy tömény oldatban lévő nátrium-hidroxid égési sérüléseket, maradandó sebeket, hegeket, valamint vakságot okozhat. Vízben történő oldása erősen exoterm folyamat, a felszabaduló hő égési sérülést, vagy gyúlékony anyagok belobbanását eredményezheti." forrás: Wikipédia
A cég közleménye szerint nincs semmi baj a vörösiszappal és a benne lévő oxidokkal. Ez a kijelentés önmagában nem hazugság, csak onnantól kezdve egy cinikus csúsztatás, hogy a technológia jelen esetben a timföldgyártáshoz a lúgos kinyerés. Persze önmagában a vörösiszap is környezetvédelmi kockázatokkal jár, de ha mindez pH 13.5-es oldatban van és hogy ezt elfelejtik közölni, na az szó szerint MARÓ gúny a halottakkal szemben! Fontos tudni, hogy a vörösiszap az új európai szabályozások értelmében nem veszélyes anyag! A vörösiszap (nézzék meg a képeket) nagy része a tározóban maradt. A pH 13.5-es lúg jött le a tetejéről! Ebben a paradicsomos töltöttkáposzta lében nem a vörösiszap a lényeg, hanem a lúg! És még a lúg is "csak" másodlagosan volt baj. Természetesen ha benne áll az ember vagy ha a szemébe kerül, az maradandó károsodást okoz. De ugye az emberek nem csak pár percig álltak a lúgban, hogy utána vízzel lemosva csak bőrpírt kapjanak. A katasztrófát sem elsősorban a lúg okozta, hanem a mechanikai hatás, az árhullám! Ezt fontos látnunk a sok bugyuta médiahíresztelés tengerében!
Mint azt ma az egyetemen megtudtam, a sugárzása a vörösiszapnak elhanyagolható. A bauxit nem sugároz, a technológia során nem adnak hozzá sugárzó anyagot, akkor mégis hol lenne az a sugárzás? Revideálnom kell a nehézfémtartalommal kapcsolatos kijelentéseim is. Ha a bauxitban nincs neházfém, sőt maga az alumínium is egy könnyűfém, akkor miért lenne nehézfémszennyezés most a baleset helyszínén?! Oktatónk (Weiszburg Tamás) megjegyezte, hogy a városi ember vérében alapértelmezetten több a nehézfém van egy átlag 7-es buszos utazás után!
Be kell látnunk azonban, hogy egy technológiának mindig megvannak a következményei is: speciel most nem csak az, hogy MEGAGIGA KÖRNYEZETSZENNYEZÉS TÖRTÉNT, hanem hogy az emberek is felismerték, hogy van pár nem rendesen kifundált ipari metódus amikre „társadalmunk” úgyszólván épül. Csak mikor kirúgjuk a létra fokait, miközben „felfelé” megyünk, akkor a végén nagyot koppanunk.
Képünkön a vidék kulináris gasztronómiája, a töltöttkáposzta ajkai módra
És ilyenkor érzem igazán elememben magam, mert bár mások kárán, de végre egyértelműen rámutatva beláthatja mindenki, amit a természetvédők és a környezetvédők szajkóznak a GMO-k, az atomenergia és a nehézipari környezeti kockázatok kapcsán. Tetszik tudni MOST van az a pont, hogy szépen ki lehet fejteni, miért iszonyat veszélyes techno-optimistának lenni, miért iszonyat buta és káros hozzáállás az emberek többségétől, hogy „á, majd a technológia megoldja”. Nem, a technológia nem megoldja, éppen, hogy okozza a problémákat. Minden újabb technológia felvet mondjuk másik 50 technológiai kérdést és még másik 50 etikai kérdést. Például, hogy szeretnénk-e ha egyszer véletlenül embertársunk nátriumhidroxidban oldódna. De természetvédelmi mérnökként, az én kérdésem meg az, hogy szeretnénk-e, hogy a több ezer és százezer faj pusztulásával az emberiség az ökoszisztéma összeomlása miatt a saját összeomlásához minél közelebb kerülne. És dettó a GMO-knál, dettó az atomenergiánál, meg egy sor technológiai kérdésnél! Sokan mondják, hogy a technológia az nem jó vagy rossz, az semleges: nahát ez esetben pedig semleges helyett eléggé lúgos....
"Az egyetlen felelősségteljes lehetőség az, hogy ilyen felelősséget nem vállalunk fel, mert lehetetlen valóban betartani. Ha mégis muszáj, akkor sokkal megfontoltabban kell megválasztani a helyet (vízrajzi, domborzati viszonyok és hasonló szempontok), illetve sokkal igényesebben kell megépíteni és karbantartani a tározót.
Elméletinek tűnik? Ökopatetikus? Kik azok a jövő nemzedékek?
Ma például mi. Pontosabban Kolontár és Devecser lakosai. Akkor talán Almásfűzitőé is? Mindenki a Duna mentén? És Paks is? És…?"
A nátronlúg kiválóan roncsolja a növényi és állati sejteket, bár a csontozatot nagyjából békén hagyja, tehát kiváló csontvázpreparáló szer.
Aztán mi lehet a gond a vassal? Mert ugye a csevicében (borvíz) nem árt az. Balatonfürednél meg Parádnál direkt isszák az emberek. Nos a vas kiválóan elvonja az oxigént. Élővizekbe (mi másba?) kerülve tehát igen szeretetreméltó folyamatokat indít be. Aztán feloxidálva meg redukáló lesz, ami megint nem örvendetes. Ott lebeg a vízben egy kis Daphnia, lebeg csak lebeg, van, aztán jön a vas-oxid-hidroxid kolloid pelyhecske és szépen rácuppan bolharákunkra, ami szomorúan lesüllyed a víz fenekére és testének energiáit átadja az univerzumnak további hasznosításra. A kolloid részecskék külön örvendetes tulajdonsága, hogy felületén kiválóan tud hordozni nehézfémeket például, ami most ugye lesz is a környezetében bőven. Meg aztán úszkál a kis védett selymes durbincs, aztán hopplá, volt légzés, nincs légzés, a kopoltyúra tapadt a vas kolloid. Csodásak a környezeti rendszerek, annyira logikusak, annyira csak alapvető kémiára épülnek, hogy az már csodás. A karsztos területek hidrofizikájához nem annyira értek, de annak sem tesz jót egy ilyen szennyezésadag.
belekotty kommentje a Karmamédia blog Erős slaggal című posztjához
"Khmm... vegyész vagyok. Ráadásul a szakdolgozatomat a timföldgyártás reakciókinetikájából írtam. A nátriumszilikát vízben jól oldódik, lásd vízüveg. Vádat kellene emelni az ellen aki azt a nyilatkozatot kiadta hogy ez a szar nem oldódik vízben. Igyon vízüveget és utána mondja hogy nem oldódik vízben!"
És még egy kellemes a végére. Most, hogy ez történt és hirtelen lett munkája a földmunkagépeknek, a kémiai kutatóintézetek munkatársai éjszakáznak, a katasztrófavédelem működik, ugye ez mind munkamegrendelés, ez mind pénz, ez mind pörgeti a GDP-t. Nem örvendetes, hogy nő a GDP? Mindenki azt akarja! Tökmindegy, hogy jobb- vagy baloldal, hogy városi vagy vidéki; megkérdezel valakit, hogy mi legyen, a válasz, hogy „nőjön a GDP”. A Katrina, Rita és Wilma hurrikánok 80 milliárd US dollárral EMELTÉK az Egyesült Államok GDP-jét. Biztos, hogy minden rendben van a gazdasági koncepcióinkkal? Hát nem csodálatos a világunk, hogy egy olyan gazdasági modell szerint van berendezkedve, ami akkor nő, ha minél nagyobb a pusztítás mértéke?!
A modern gazdaságtan hatalmas adóssága, hogy a negatív externáliákat nem sikerült még teljesen beépíteniük a költségek közé. - írja a nivo.blog.hu
Ja, azt mondtam már, hogy az almásfűzitői ugyanilyen kétszer nagyobb és a gátja egyben a Duna gátja? :D Innentől kezdődik számomra a móka! "Móka", mert ép ésszel ezt felfogni nem lehet, csak nevetni rajta.
Magunkon.
Hogy mit tettünk ezzel a csodás, bizonyos határokon belül önfenntartó és öngyógító élőhellyel, a Földdel.
Eléggé emberi léptékű a kijelentés tárgya drága klímaszkeptikusok valamint még fel nem ébredt embertársaim?
Hőség, aszály, orkánok és áradások - a klímakutatók hosszú ideje figyelmeztetnek a Föld felmelegedésének várható következményeire. A Giesseni Egyetem növényökológiai intézetének kutatói is meglepő és nyugtalanító jelenségekre hívják fel a figyelmet.
Évek óta növekszik a levegőben a szén-dioxid koncentrációja, ez pedig nagymértékben felelőssé tehető a Föld felmelegedéséért. "Korábban az a feltevés élt, hogy a levegő szén-dioxid-koncentrációjának növekedésével párhuzamosan a talaj is több szenet képes raktározni" - mondta el Christoph Müller, a növényökológiai intézet vezetője.
A kutatók azonban bebizonyították, hogy a növények és a talaj is azonnal leadják a szén-dioxidot. Ezenkívül pedig a talaj még több - euforizáló hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezett - dinitrogén-oxidot juttat a levegőbe, amelynek klímakárosító hatása nagyobb, mint a szén-dioxidé - olvasható a Die Welt online kiadásában.
A német intézet Lindenben található klímakutató állomásán tizenkét éve végeznek a szén-dioxid-szint mérésére irányuló vizsgálatokat. A kutatók megfigyelték, hogy ez alatt az idő alatt több fű nőtt, mint hasznos növény. Az állomáshoz tartozik egy gyümölcsfákkal, aranyfával és seprűvirággal teli kert is, amelyben minden nap regisztrálják a "történéseket" - melyik növény kezd virágozni, és melyiknek fakulnak a levelei.
Müller szerint a fenológia, vagyis a növényi-, illetve az állati életciklus és az éghajlat, évszakok kapcsolatát tanulmányozó tudományág terén végzett vizsgálataik arra engednek következtetni, hogy a "fenológiai óra" kissé eltolódott: a telek megrövidültek, a tavasz pedig egyre korábban kezdődik. A jóslatok szerint 2030-ban már január végén megkezdődhet a kikelet.
"Ez azonban még nem jelenti azt, hogy csökkennének a problémák. A földműveseknek és a kertészeknek gyakran kell küzdeniük késői fagyokkal, amelyek a termény csökkenését eredményezik" - véli Müller. A kutatók szerint Hessenben már most kimutathatóan megváltozott a klíma, amelyre máris reagált a növényzet.
"Természetesen a Föld történelmében mindig is voltak klímaváltozások, de a jelenlegi változások sebessége igazán szokatlan. Száz év alatt világszerte átlagosan 0,7 Celsius-fokkal növekedett a hőmérséklet - most kétszáz év alatt történik annyi változás, mint korábban ezer év alatt" - fejtette ki Müller.
A tudósok szerint mindenképpen változtatásra van szükség ahhoz, hogy ne melegedjen tovább a helyzet: az életmód- és az energia felhasználásának változására. - forrás: HVG.hu
A szibériai tigris a legnagyobb testű tigris, és a legritkább alfaj. A huszadik század elején még kilenc alfaj volt és százezer tigris élt világszerte, de az embernek és a vadászatnak köszönhetően három azóta kipusztult – a jávai, a bali és a kaszpi tigris. Mára a kihalás szélén álló ritka állatfaj állománya világszerte csak néhány száz egyedből áll.
Hogy felhívja az oroszok figyelmet erre a problémára, a WWF egy rendkívül kreatív, ám annál durvább módját választotta a sokkolásnak: zsákmánnyá tette az embereket. Az augmented reality (AR) és egy különleges póló segítségével szitává lőtte az oroszokat, hogy ezáltal is jobban beleéljék magukat szegény tigrisek helyzetébe.
Mint az a videóból is kiderül, a kampányt offline és online egyaránt elindították. Moszkva néhány ruhaboltjában speciális próbafülkéket készítettek, ahol a vásárlók egy nagyobb monitoron nézhették végig, ahogy hasba lövik őket. A boltok mellett egy honlapot is készítettek, így az országban szétosztogatott pólókat is ki tudták próbálni az emberek.
Állítólag nagy sikere volt a kampánynak a közösségi médiában, 200 ezer orosz mondott nemet a gyilkolásra – bármit is jelentsen ez. Annyi biztos, hogy egy újabb felhasználási módját ismerhettük meg az AR technológiának, amely emlékezetes élménypontot hagyott minden ember fejében. Elismerésünk a WWF-nek. - Forrás: adrenalinblog
Mi a tanulság? Fogyasszunk sok halat, mert az egészséges és persze magyar halat fogyasszunk lehetőleg, hogy az ökolábnyomunk se legyen az egekben és ezzel is támogassuk a magyar gazdaságot. Megérdemli a keszeg, hogy elnyerje méltó helyét az étrendünkben, mert ugyanolyan finom és tápláló, mint a messze halászott hekk barátunk.
Egy nagy kiterjedésű, kisméretű műanyagdarabkákból álló folt található az Atlanti-óceán északnyugati részén, állapította meg egy vizsgálat. A Science legújabb számában megjelent cikk szerzői szerint további hulladékszigetek lehetnek az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánon is.
(De hiszen tudhattuk ezt már 2009-ben is. - a greenr szerk.)
A napokban tért vissza közel egyhónapos expedíciójáról San Franciscóba az a hajó, amelynek legénysége elsőként vizsgálta meg közelről a Csendes-óceánon hömpölygő, több millió tonnányi műanyaghulladékból álló szemétszőnyeget. A kutatókat megdöbbentette a látvány, amely az egyre növekvő és egyre sűrűbb szeméttengerben úszva fogadta őket. Képes beszámolónk.
Újabb vizsgálat bizonyítja, hogy a zöldségek és gyümölcsök termesztésében használt szerves foszfátok károsíthatják az idegrendszert, főként annak fejlődésekor. A kutatók tanácsa az alapos mosás, a miénk a helyi termelők felfedezése, a hazai zöldségek és gyümölcsök tisztaságáról pedig éppen vita zajlik a Magyar Agrárkamara és a Levegő Munkacsoport között.
(De hiszen tudhattuk ezt már 2006-ban is. - a greenr szerk.)
Peszticidek, mint perzisztens szennyező anyagok (POPs) A POPs anyagok közé azokat a vegyületeket sorolták, amelyek az élő szervezetekbe tartósan beépülnek és igen hosszú felezési idővel rendelkeznek. Ennek eredményeként a biodegradációjukra nem lehet számítani, így évekig, sőt évtizedekig megőrzik toxikus hatásukat. Nemzetközi konszenzus alapján - Stockholmi Konvenció- az azonnal betiltandó POP anyagok sorában 11 vegyületet soroltak, amelyek között 9, mint peszticid hatóanyag szerepel.
A POP anyagok jellemzői a következők: ● hosszú ideig változatlan formában maradnak fenn a környezetben, ● az expozíció helyétől távolra is hatnak, ● felhalmozódnak a szövetekben, ● mérgezőek az emberi, állati és növényi szervezetekre és ● biológiai hatékonyságuk különösen a késői toxicitásban nyilvánulnak meg: teratogenitás, karcinogenitás, immunotoxicitás.
Folytatni kell a parlagfű ellen megkezdett küzdelmet, ám mivel teljes sikert úgysem érhetünk el, sajnos meg kell tanulnunk együtt élni ezzel az allergén gyomnövénnyel - véli Dr. Ábrahám Levente természetvédelmi ökológus. Sokak életének megkeserítője az 1900-as években Amerikából érkezett hazánkba és azóta folyamatosan terjed a Kárpát-medencében. A szakember szerint ugyanakkor a leghatásosabban a természet tud fellépni a 'betolakodó' ellen, ezért sem szabad bolygatni erdeinket, mezeinket.
Az esős június okozta időjárási káosz utóhatásaként újabb krízis fenyegeti a fehér gólyákat.
A faj vonulása ezekben a napokban erősödik fel, két hét múlva a többségük Afrika felé indulva elhagyja az országot, miközben a júniusi hideg, esős időben megsemmisült első fészekaljak miatt sok madár pótköltésbe kezdett. A késői fiókák azonban nem tudnak velük tartani - figyelmeztet a Magyar Madártani Egyesület.
Ebben a helyzetben könnyen előfordulhat, hogy országszerte akár jelentős számú itthon maradó gólyafiókáról kell gondoskodnia a természetvédelmi hálózatnak! Ennek mértéke a következő hetekben derül ki.
Emberi segítség nélkül az itthon maradó fiókák jelentős része nem élheti túl a telet. A helyzet kezelésében a lakosság az elárvult fiókák bejelentésével tud nélkülözhetetlen segítséget nyújtani a madarakat mentését végző nemzeti parki őrszolgálatnak.
Utolsó kommentek