PPJ         2011.10.04.

A vörösiszapos töltöttkáposzta anno nekem is eszembe jutott, mert vagyok olyan groteszten és morbidan "őrült", mint Laár András. :) Azt is megszokhattátok már, hogy igyekszem nem elköteleződni. Mindig egy-egy ügy mentén gondolkodom, nem pedig ember vagy szervezet mentén tekintélyelvűen vonzódom. Így fordulhat elő, hogy egy vonatkozásban szidtam Laár Andrást, most pedig hurrázok; de az is, hogy egyszer jó példaként linkeltem a bioetika blogot, máskor meg a szerzője ökológiai agymosását kívánnám, akkora baromságot ír, hogy az eléri a pénzzel megkentségének gondolatát.

Az alábbi videót és az általa propagált honlapot a Greenpeace-nek köszönhetjük, mert valóban, vannak még óriási ipari katasztrófa lehetőségek Magyarországon például az ajkai tározón kívül is! Ahogy az előbb említett bejegyzésem alján lévő térképen is láthatjátok, az almásfüzitői tározó még veszélyesebb és kétszer akkora, mint az ajkai!!!

A kolontári katasztrófa után egy évvel még mindig számos súlyosan veszélyes ipari létesítmény fenyeget. Almásfüzítőn, a Duna partján komposztkészítés címén számtalan, kiemelten veszélyes hulladékot tárolnak a vörösiszappal összekeverve, nagyon rossz biztonsági körülmények között.

Segíts, hogy felszámoltathassuk a lerakót!

Követeld te is, hogy megszigorítsák a veszélyes ipari létesítmények szabályozását!

http://mereg.greenpeace.hu/

A méreg a lényeg!!!

PPJ         2010.11.16.

Fenntartás és Fejlesztés - 2010 a Biológiai Sokféleség Világéve - Biodiv.kvvm.hu

A Vidékfejlesztési Minisztérium Kutatás- és Oktatásszervezési Főosztálya a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként Fenntartás és Fejlesztés – 2010. a biológiai sokféleség világéve címmel tudományos konferenciát szervez,amelyre Önt tisztelettel meghívja. A program ITT elérhető.

A rendezvény időpontja: 2010. november 17., 9.30 – 14.15

A rendezvény helyszíne: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nagyterme, (1051 Budapest, Arany J. u. 6-8.)

 And what is biodiversity?

Természettudományból is kellene érettségizni - Index

Az új közoktatási törvény vitaanyaga szerint kötelezővé tennék az érettségit legalább egy természettudományos tárgyból is.

3 meglepetés - aftermodern

Aftermodern a YLDA konferencia egyik legérdekesebb előadásából hozta ezt a gondolatot.

A huszadik század után itt állunk egy ökológiai válsággal, néhány háborúval, éleződő feszültségekkel kelet és nyugat, észak és dél között. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a világ az európai kultúra mintáit követi – nem is alaptalanul, de a helyzet ennél bonyolultabb. Elvesztettünk a kontrollt a világ felett, ha egyáltalán volt valaha ilyen a kezünkben. A XXI. század elején 3 meglepetéssel kellett szembesülnünk, amire valahogy nem számítottunk, de alapjaiban határozzák meg a világ helyzetét: Olvassátok el oldalán ezt az igen érdekes 3 megállapítást!

A 3 megállapítás elolvasása után, szemléleteket még csak annyival egészíteném ki, hogy azok ott a messzi keleten, TÉNYLEG felhúznak egy hónap alatt egy szénerőművet, ha 6 nap alatt sikerül nekik egy szállodát! :O

Radarfelvételek bizonyítják, hogy évek óta süllyedt az ajkai tározó gátja - Index

A múltba néző műholdas radarfelvételekkel kimutatható, hogy évek óta süllyedt az ajkai vörösiszap-tározó gátja. A felvételeket az Európai Űrügynökség a katasztrófára való tekintettel ingyenesen bocsátotta a kutatók rendelkezésére.

Mi lenne az a "demokratikus vita" - fent és lent blog

Ha hirtelen azt kérdezné valaki, hogy milyen legyen a demokratikus nyilvánosság a 21. század elején, azt mondanám, hogy ilyen: a politikus, a szakértő és az aktivista a nyilvánosság legnépszerűbb terében (a képernyőn) ütköztesse, egyeztesse a véleményét. Az elmélet, a gyakorlat és a hatalom problémái egymáshoz képest, egymással kommunikálva jelenjenek meg milliók számára.

A végére pedig üdítőnek egy audiovizuális remeket adnék az életetekhez. Nem zöld, sőt, technológiai, de ilyen szép célokra én is szívesen használnám a technológiát:

PPJ         2010.11.02.

A vörös iszappal szennyezett területek akár újra termővé tehetőek – nyilatkozta a vörös iszap kezelés nemzetközi tekintélyű szakembere, Puskás Ferenc.

Nem véletlen, hogy a katasztrófákat kik és mire használják ki! Aki már megnézte az általunk ajánlott The Yes Men Fix The World című filmet, azok tudják miről beszélek pontosan! A katasztrófák mindig az addig nem keresztülvihető törvényeket, az addig nem megjátszható privatizációkat, az addig épeszűen meg nem tűrt lobbiérdekeket segítik.

És így van ez most is, 2010-ben Magyarországon is. Ellopják a termőtalajt, lerombolják a házaikat, módosítgatnak egy kis településrendezési tervezetet (mint Dunaekszin a tőzeglápnál), energianövényeket akarnak termeszteni szükségtelenül, ott, ahol nyugodtan nőhetne továbbra is élelmiszer, nem a valós megoldásokat propagálják, hanem szépen csendben kisemmizik még azt is ami maradt. Egy teljesen jól megoldható problémára  rátelepszik a környezetvédelmi ipari lobbi és pár vállalkozó akinek már régen nem "dübörgött ennyire a gazdasága" no meg a gépparkja... Energianövények? Már bocsánat, de mi a tökömnek? És épp egy frissen letarolt tápanyagszegény talajban fog majd sorban nőni az enerdzsíplant? Nem lehetne a természetre bízni? Olyan szépen rehabilitálni tudja a természet a károsult területeket a szukcessziós sornak megfelelően... Nem lehetne kipróbálni?

Az egyéni gondolatok után pedig most következzen a korábban már bemutatott Puskás Ferenc világhírű vöröiszap szakértő nyilatkozata:

Ha a vöröszapot letakarítják a mezőgazdasági területekről, a kertekből és visszaküldik a timföldgyárnak, jövő tavasszal már növénytermesztésre alkalmasak lehetnek a termőföldek! A vonatkozó agrokémiai és agrotechnológiai eljárás 1992-ben ismertetve lett  "Reprocessing of red or brown mud in order to manufacture high effiency artificial soils and fertilizers for agricultural use" Perth Western Australia, a  "Proceedings of  An International Bauxite Tailings Workshop" keretében.

Az eljárás 1994-95-ben India Bihar-államában megvalósításra került. A magyarországi kísérletek 1990-ben a nyírségi homoktalajok termőképesség növelési kísérletekkel kezdődtek. A megbízó a Magyar Alumíniumipari Tröszt volt. Tehát nem titokban történtek az események! Úgy tűnik valamiért valakik mégsem akarnak emlékezni. A "Kerüljön többe, ha kevesebbe is kerülhetne" elv látszik érvényesülni. Kérem, hogy az illetékesek fejezzék be végre a közvélemény félretájékoztatását!

•  Nem kell a termőföldet sem húsz-, sem harminc-, sem pedig 50 cm mélységig legyalulni és veszélyes hulladéklerakóba szállítani!

• Nem kell 20 évig csak energianövényeket termeszteni a rehabilitált területeken!

• A nehézfémek sem a talajoldatba, sem a növényekbe nem fognak belekerülni!

• A kármentesítés zömmel a jelenleg ú.n. "területfoglaló" bányászati és ipari hulladékanyagokkal költségkímélő módon történik.

Segítségemet felajánlottam mindenhova, ahova módomban volt, de még visszajelzést sem kaptam!

Jelen nyilatkozatomat a szörnyű halált halt áldozatok emléke, a testileg- lelkileg sérült és kárvallott emberek iránt érzett együttérzésem és segíteni akarásom hatására tettem.

Tisztelettel,

Puskás Ferenc agrármérnök

Melléklet: Puskás Ferenc agrármérnök ENSZ szakértő.doc

Megjegyzés: A mellékletben található adatok publikusak, bárki számára leinformálhatóak és jól mutatják, hogy ezen sorok írója egy igen nagy tudású úriember, akinek csak a segíteni akarás a célja. És rajta kívül szerencsére még sokmindenkinek. Sajnos csak azoknak nem, akiknek a döntés a kezében van (legyen az BÁRMELYIK mostani politikai párt, vagy hatalmon lévő cégek, emberek). Ha az illetékesek közül valaki mégis végre SEGÍTENI is akar, {és nem csak kihasználni ezt a katasztrófa-helyzetet} akkor mostmár tudja hová fordulhat.

PPJ         2010.10.21.

Revideálnom kell pár korábbi kijelentésemet is ennek alapján! Főleg a gipsszel kapcsolatosakat! A félreértések elkerülése miatt és, hogy valódi cselekvés kezdődhessen meg az országban ezügyben, az ELTE Kémiai Intézet (chem.elte.hu) kiadott egy kislexikont a vörösiszappal kapcsolatos alapfogalmakról. Részletes, szemléletes, pontos, precíz!

"A vörösiszap-katasztrófáról tudósító hírekben sok olyan kifejezés jelent meg, amelyek jelentését nem magyarázták meg. Számos tudományosan alaptalan, hibás állítás is bekerült a hírekbe. Az ELTE Kémiai Intézet szakemberei azért készítették el ezt az összeállítást, hogy az segítséget adjon az érdeklődőknek és az eseményekről tudósító újságíróknak. Az összeállítást általános- és középiskolai tanárok is felhasználhatják óráikon, hogy a diákok megérthessék az események és hírek kémiai hátterét."

http://www.chem.elte.hu/system/files/ELTE_vorosiszap_lexikonja.pdf

PPJ         2010.10.19.

Puskás Ferenc, aki kb.30 évig volt ENSZ-szakértő, népfőiskolai körökben már korábban mesélt nekünk a világban szerzett környezetvédelmi és agrártapasztalatairól - köztük a vörösiszap kerámiaipari hasznosításáról (!), melyet ő talált ki. Hazatérvén felajánlotta mindezeket az épp regnáló kormányainknak. Úgy tűnik ezidáig mindhiába.

Most mellékelem Feri bácsinak, mint a Falufejlesztési Népjóléti Program Egyesület (FNPE) elnökének szakmai referenciáit.

26 referenciamunkája közül például 8 a vörösiszap ártalmatlanításával foglalkozik, mely 8-ból a 6-os számú például: "Veszélyes hulladékanyag ártalmatlanítása és környezetbarát, építőanyagipari hasznosítása vörösiszap bázisú burkolólap, tetőfedő cserép és tégla gyártástechnológia bevezetése útján. Jamaica Bauxitkutató Intézet (GBI), Kingston, Jamaica, 1981-1982.(tervezés, nemzetözi referencia gyártásbemutató, TQM, megvalósíthatósági tanulmány készítése UNIDO szerződés keretében."

- "Úgy látszik, idehaza nem kell a tudásom."

A mellőzött hazai vörösiszap szakértő! Nincs szükség a megoldásra? - MTI

Budapest, 2010. október 14., csütörtök (OS) - - A vörösiszappal szennyezett területek akár újra termővé tehetőek – nyilatkozta a vörösiszap kezelés nemzetközi tekintélyű szakembere, Puskás Ferenc. Puskás úr szeretne bekapcsolódni a kárelhárító és kármegelőző munkába, de az illetékeseket napok óta nem lehet elérni.

 Csütörtökön délelőtt tartott sajtótájékoztatót Puskás Ferenc agrármérnök és Seres Mária, a Civil Mozgalom vezetője a Mal Zrt. budapesti székháza előtt. Az esemény célja az volt, hogy felhívják az illetékesek és a közvélemény figyelmét arra, hogy van megoldás a jelenleg kezelhetetlennek tűnő helyzetre. Létezik olyan kipróbált technológia, ami hatékony és olcsó megoldást kínál a vörösiszappal elárasztott területek kezelésére és rehabilitációjára.  Puskás Ferenc évtizedekig ENSZ szakértőként tevékenykedett, és nemzetközi tekintélyt szerzett a vörös iszap kezelésének és ártalmatlanítási általa kifejlesztett technológiája révén. - Speciális szakterületem az alumíniumgyártás világszerte hatalmas mennyiségben felhalmozott melléktermékének, a vörösiszapnak a környezetbarát ártalmatlanítása és felhasználása, akár nagy termőképességű talajként is. Évtizedeken keresztül a világ különböző pontjain – Indiában, Dél-Koreában és Jamaicában - kaptam ilyen megbízásokat. Az elméleten túl a gyakorlati megvalósításban is részt vettem.  Puskás Ferenc tevékenységét a 90-es években idehaza is elismerték. 1997-ben megbízást kapott Ajka város önkormányzatától, hogy adjon technológiai javaslatot a vörös- és szürkeiszap tározók katasztrófa megelőzési működtetésére, környezetvédelmi rekultivációjára és táj rehabilitációjára. Az elkészült javaslatot az önkormányzat nem vette át és nem használta fel. Az azóta is pozícióban lévő illetékesek pedig mintha elfelejtették volna, hogy 13 évvel ezelőtt ott volt a kezükben a megoldás, aminek segítségével nagy valószínűséggel elkerülhető lett volna a mostani tragédia is. - Nagyon bántotta az igazságérzetemet, hogy nem tartottak igényt az elkészült tanulmányra. Ez óriási felelőtlenség volt! Én tisztában vagyok azzal, milyen veszélyeket hordoz ez az anyag, ha nem kezelik megfelelően. Sajnos az aggodalmam beigazolódott. A baj megtörtént, de azóta sem tudom elérni az illetékeseket, hogy a segítségemet felajánlhassam.  Seres Mária így nyilatkozott: - Hihetetlen, hogy nem vesznek tudomást egy ilyen komoly szaktekintélyről. Nem értem, miért nem használják a nemzetközi tapasztalatát. A Civil Mozgalom több témában is együttműködik Puskás úrral, és országos hálózatunkon keresztül önkéntesekkel is segítenénk a munkáját, ha a helyszínen lehetőséget biztosítanak számára.  Puskás Ferenc a sajtótájékoztatón bemutatott az Indiából és Kínából származó vörösiszap téglákat, valamint olyan felvételeket, amelyeken a vörösiszapon termelt növények láthatók.  Szeretné, ha a helyszínen is be tudná mutatni, hogy az elsivatagosodásra ítélt terület rövid idő alatt termővé tehető.  Puskás Ferenc szakmai tevékenységéről és hazai kálváriájáról bővebben olvashatnak a Civil Hírlapban – www.civilhirlap.hu

Miklóssy Endre hozzáfűzni valója:
Miért fog Magyarország elpusztulni ?
Puskás Feri barátom esete lakmuszpapírja a helyzetünknek. Amikor azonban a vörösiszap rekultivációs programjával próbálkozott, a Magyar Tudományos Bürokrácia meghallgatás nélkül kirúgta. Amikor javaslatot tett a tiszai ciánszennyezés kárelhárítási technológiájára, a Magyar Környezetvédelmi Bürokrácia rúgta ki. (Európában viszont még emlékezetek rá, szakértőnek kérték fel a nagybányai tároló ügyében.) Sőt, azt kiáltották utána, hogy soha ebben az országban nem fog megbízást kapni. Valóban. Például az önfenntartó gazdálkodásról kialakított  falufejlesztési modelljéhez egy évtizede  10 fillér támogatást sem kapott senkitől,  és amikor közvetlenül Brüsszelből sikerült mégis nyernie egy pályázatot, azt a hatályos magyar törvények szerint elvették tőle, és a megvalósítást
teljes hozzánemértésük miatt természetesen meg is hiúsították. Egyik affér főszereplője se volt kommunista. De azért van köze a dolognak a kommunizmushoz. Mert a teljes társadalmi, erkölcsi és értelmi lezüllés annak a következménye. A rendszerváltók legnagyobb bűne pedig az, hogy 20 éven át soha senki semmit nem próbált tenni ez ellen a
mindenoldalú züllöttség ellen. A helyzet azért lett rosszabb, mint a kommunizmusban, mert közben hozzá jött még mindehhez a személyes korrupció is.
Ez a szerencsétlen Illés valamit  sejthetett a dologból,  a számos leváltását ezzel  lehet magyarázni. Az, hogy a cserék nem feltétlenül voltak szerecsések, nem a "csókosok" előre törését jelenti, hanem azt, hogy nincs ember. Az az illető például, akit imént leváltottak a
főnökségről, s aki feltehetőleg részes e katasztrófa szakmai előkészítésében, ezért kapott rögvest új kormányzati megbízást. "Kívülről" ugyanis igen nehéz megfelelő embert behozni áttekintést igényelő felelős kormányzati posztra (az áttekintés ha szakismeretet igényel is, messze nem azonos vele !), belül pedig az van, ami van. A közigazgatás, aminek a színvonala annakelőtte is alacsony volt, totális züllésnek indult az elmúlt húsz évben. Úrrá lett az egész magyarországi bürokrácián a "Természetvédelem". Zöld gyeppel borított agyú
omnipotensek intéznek (el) mindenkit, aki bármit változtatna, a Puskás-esetek ennyit jól elárulnak, azonban ez csupán csepp a tengerben. Így működik egész Magyarország. Lehet, hogy ez a radikálisnak mondható kormányzati átszervezés a helyzet részleges felismeréséből indult ki. De már most látszik, hogy sajnos nemigen fog működni. Volna éppen megoldás pedig, egyrészt a kormányzat olyan megszervezése, ami alkalmas a "külső észrevételek" felhasználására.(Az elmúlt húsz év másmilyen volt.) Másrészt egy teljes átvilágítás, aminek egy igen csekély részét, a pénzügyi helyzetünket illetően, talán csinálják is. De ilyenre volna szükség a teljes államigazgatásban, a reálgazdaságban, az oktatásügyben, az egészségügyben, az igazságszolgáltatásban, a külbiztonságban, a belbiztonságban, a közbiztonságban, a környezetügyben.Ha van mulasztása Illésnek, akkor leginkább az lehet, hogy nem abból indult ki, hogy Magyarország egészében potenciális katasztrófa-övezet a környezetvédelmi szempontok totális privatizációja miatt, és ezért rögvest diagnózist kell készíten a helyzetről, bele értve a szabályozó joganyagot, a hivatali működést, a személyzet szakmai és morális állapotát is. Ugyanezt kell az élet minden területén. Még egyszer mondom : Magyarország totális kataszrtófa küszöbén áll. Ez a szörnyűséges tragédia csupán bevezető az eztán történhető dolgokhoz, amelyek nem csupán a környeztállapotra fognak koncentrálódni. S.O.S.!