PPJ
2010.04.05.
Kérem tegyék meg tétjeiket! Mennyi ideig tud élni még az ember a Földön? Illetve Önök milyen nagy ökoszisztémákat rombolnának le, ha tehetnék? Az élve eltemetés milyen cizellált formáit dolgoznák még ki? Ön hogyan rövidítené meg az emberi faj életidejét?
Kérjük írják meg ambíciózus természetpusztító vágyaikat! Ne szégyelljék! No, hát elvégre is emberek vagyunk és a természetet le kell győznünk vagy mifene...
Veszélyben a Nagy-korallzátony - Index cikk
Kettétörhet egy megfeneklett kínai tartályhajó, és a kőolajrakománya tönkreteheti a világ legnagyobb élő organizmusát Ausztrália mellett.
Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy ketté fog törni egy kínai hajó, amely szombaton futott homokpadra Ausztrália északkeleti részénél, nem messze a Nagy-korallzátonytól – közölte vasárnap a BBC. A Shen Neng 1. nevű hajóban csaknem ezer tonna olaj van, és ha kettétörik, a Föld legnagyobb kiterjedésű korallzátonya veszélybe kerülhet.
A 23 fős hajó fő rakománya 65 ezer tonna szén, amit az ausztráliai Queenslandből vitt volna Kínába. Az ausztrál hatóságok szerint a hajó, amelyből már szivárog az olaj, egy védett övezetben, az engedélyezett hajózási útvonalon kívül futott zátonyra. Queensland szövetségi állam kormányzati vezetője, Anna Bligh közölte: nem tudják, miért tért le az engedélyezett útvonalról a hajó, ezért vizsgálatot kezdtek.
Az ausztrál parti őrség egységei és környezetvédelmi mentőosztagok a helyszínen vannak, és vegyi anyagokkal próbálják semlegesíteni a tengerbe került olajat. Már volt egy sikertelen próbálkozás, hogy a 230 méter hosszú hajót lehúzzák a zátonyról, állítólag ekkor sérült meg az üzemanyagtartály. A hajó fölött kisrepülőgépek köröznek, hogy figyelemmel kísérhessék a fejleményeket.
Természetvédő szervezetek régóta tiltakoznak amiatt, hogy az engedélyezett hajózási útvonalakat túl közel jelölték ki a világörökség részének nyilvánított, több mint két és fél ezer kilométer hosszú Nagy Korallzátonyhoz. Az egyik természetvédő szervezet alelnöke, Ian Herbert azt mondta, hogy "ha kettétörik a hajó, katasztrófa következhet be."
Élve befalazzák az alva repülő madarakat - NOL cikk
A mostanában kezdődő panelfelújítási és -szigetelési szezon - a munkálatok akaratlan mellékhatásaként - valószínűleg ismét rengeteg sarlósfecske életébe kerül. Pedig a madarak többsége menthető lenne a beruházások megfelelő időzítésével, illetve speciális odúk kihelyezésével.
A sarlósfecske a hazai madárvilág egyik legfurcsább képviselője. A fecskéhez - a hasonló külalak és életmód ellenére - semmi köze nincs, inkább a kolibriélékkel tart távoli rokonságot. A Magyar Madártani Egyesület (MME) tájékoztatója szerint a sarlósfecskék a repüléshez a legszélsőségesebben alkalmazkodott madarak közé tartoznak, amit a különleges testarányok is érzékeltetnek: a fecskényi méretű állat szárnyfesztávolsága (vagyis a kiterjesztett szárnyak végei közötti távolság) a fél métert is megközelítheti. A lábuk teljesen elkorcsosult, járásra alig alkalmas. Igaz, nincs is rá szükség: ez az állat gyakorlatilag soha nincs a földön. A levegőben táplálkozik, a párzást is ott hajtja végre, sőt ott is alszik: éjszaka, álmában is repül. Csupán fióka korukban, illetve a tojások kiköltése idején tartózkodnak huzamosabb ideig a "szárazföldön".
Az életmódjuknak nem ez az egyetlen furcsasága. Mivel állandóan a levegőben vannak, a viharok elől csak úgy tudnak elbújni, ha elrepülnek - olykor több száz kilométeres távolságra. Ilyenkor a fiókáikat értelemszerűen magukra hagyják, amit a kicsinyek akár egy héten keresztül is túl tudnak élni az éhségalvásnak nevezett, hibernációszerű állapotban.
A sarlósfecskék az ember előti időkben fák odvaiban, sziklahasadékokban költöttek. Ez ma is előordul, de a faj közben az emberlakta területeket is birtokba vette: magas épületek falréseiben, díszek, beugrók között is fészkelnek Budapesten például a Parlament épületén, és a panel toronyházakon is (az utóbbiak esetében főleg a panel-elemek közötti hasadékokban, illetve a panelekbe gyárilag beépített szellőzőkben). A városok nyári hangulatához egyre inkább hozzátartozik a szinkronúszókhoz hasonlóan egyszerre mozgó, kisebb csapatokban sivítva ide-oda repülő sarlósfecskék látványa. Az ember sokat profitál ebből a szomszédságból, mivel a sarlósfecske irdatlan mennyiségű szúnyogot és egyéb repülő rovart fogyaszt. A sarlósfecske-állomány egész Európában viszonylag stabil, de Kelet-Európában (beleértve Magyarországot is) ez az állat viszonylag még ritka - igaz, az utóbbi időben terjedőben van.
A faj május elejétől legfeljebb augusztus közepéig tartózkodik hazánkban, a későn érkező és hamar távozó költöző madarak közé tartozik. Mivel a panelfelújítások többsége erre az időszakra esik, a madarászok tapasztalatai alapján egyre gyakrabban fordul elő, hogy a sarlósfecske-fészkeket - amelyek többnyire nem is látszanak - egyszerűen befalazzák, sokszor a tojásokkal, a fiókákkal (vagy esetleg a kotló felnőtekkel) együtt. Az akaratlan madárirtást viszonylag könnyű lenne megelőzni: a fészkelési időszak május közepétől nagyjából július közepéig tart, ezért a munkák tudatos ütemezésével el is lehet kerülni. Ez azonban csak a folyamatban lévő költések sikeres befejezésében segít, és nem oldja meg a panelrekonstrukciók miatt rohamosan fogyatkozó költőhelyek problémáját. Az utóbbin egyszerű költőládák kihelyezésével lehet segíteni, amit a sarlósfecskék mellett a szintén a falrésekben élő, ugyancsak védett denevérek is szívesen elfoglalnak.
Utolsó kommentek