PPJ         2010.04.15.

Az előző bejegyzésben feltett kérdésre már jön is a szakértői válasz: 20 évbe, vagy talán az örökkévalóságba tellik a Nagy-korallzátony helyreállása.

Köszi Greenfo!

Három kilométeres a Nagy-korallzátonyon ejtett seb, amelyet több mint egy hete ejtett rajta egy zátonyra futott kínai szénszállító hajó. Húsz év alatt gyógyulhat be a Nagy-korallzátony.

David Wachenfeld kutató szerint húsz évbe is telhet, mire begyógyul egy ekkora - három kilométer hosszú és 230 méter széles - seb. A hajó emellett olyan festékkel is beszennyezhette a zátonyt, amely megakadályozza az élet újratelepülését az érintett területen. (akkor ez mégsem 20 év, hanem soha, az én szótáramban - a szerk.)

A tudós újságíróknak elmondta, egyes területeken a hajó súlya teljesen tönkretette a tengeri élővilágot, és szétmorzsolta a zátony szerkezetét. Hozzátette: soha nem látott még ilyen mértékű sérüléseket a Nagy-korallzátonyon.

A kutatók aggódnak a hajótesten alkalmazott festék kémiai hatása miatt is. A búvárok olyan festék nyomaira bukkantak, amellyel többnyire a tengerjáró hajók törzsét vonják be, hogy megakadályozzák a tengeri növények megtelepedését a hajótesten. A törzsön élő növények ugyanis növelnék a jármű ellenállását, így lelassítanák mozgását. A kutatók ezért a hatóságokkal közösen elemzik a hajót borító festéket, hogy kiderüljön, tartalmaz-e nehézfémeket. Amennyiben igen, akkor nemcsak megöli a tengeri élővilágot a zátonyon, hanem meg is akadályozza az új élet megtelepedését.

A Shen Neng I. nevű, 230 méter hosszú kínai hajó 65 ezer tonna szénnel és 950 tonna nehézolajjal a fedélzetén futott zátonyra április 3-án. A szénszállító a Nagy-korallzátony déli részénél fekvő Douglas-homokpadhoz ütközött teljes sebességgel. Az első napokban három-négy tonna olaj ömlött a tengerbe, több kilométeres olajszőnyeget képezve a víz felszínén. A mentőalakulatok egy hajó fedélzetéről oldószert engedtek ki,hogy a foltot szétoszlassák. Ezután elkezdték kipumpálni a nehézolajat a szénszállító hajóból, az üzemanyagot pedig elszállították, hogy megakadályozzák a tengerbe szivárgását. 

Ámen! Az olajszállítás folyik tovább...

És értitek, a Földön a leginkább fajgazdag élőhelyek a trópusi esőerdők, a nagy trópusi tavak, a korallzátonyok, a mélytengerek és a mediterrán bozótosok. A trópusi esőerdők tengeri megfelelői a korallzátonyok. Erre egy csettintésre eltűntetnénk az egyik legbonyolultabb összetevőjét a földi életnek? Hajjaj: lenne itt "Isten haragja" rögtön! Csöppet megborulna a rendszer...

PPJ         2010.04.13.

Kapcsolódó híreink voltak előzőleg, hogy Ijesztően pusztulnak a korallzátonyok, hogy 100 évük sincs már a koralloknak, valamint, hogy Veszélyben a Nagy-korallzátony.

Most sikerült kiszabadítani azt a tankerhajót, ami a majdnem katasztrofális dolgot véghezvitte.

Csak egy kérdés. Hogy aránylik a legénység letartóztatása, és a max. 39 millió forintos büntetés a kiömlött olaj által okozott károkhoz és a jahón lévő 65 ezer tonna szén és 950 tonna nehézolaj piaci értékéhez???

PPJ         2010.04.05.

Kérem tegyék meg tétjeiket! Mennyi ideig tud élni még az ember a Földön? Illetve Önök milyen nagy ökoszisztémákat rombolnának le, ha tehetnék? Az élve eltemetés milyen cizellált formáit dolgoznák még ki? Ön hogyan rövidítené meg az emberi faj életidejét?

Kérjük írják meg ambíciózus természetpusztító vágyaikat! Ne szégyelljék! No, hát elvégre is emberek vagyunk és a természetet le kell győznünk vagy mifene...

Veszélyben a Nagy-korallzátony - Index cikk

Kettétörhet egy megfeneklett kínai tartályhajó, és a kőolajrakománya tönkreteheti a világ legnagyobb élő organizmusát Ausztrália mellett.

Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy ketté fog törni egy kínai hajó, amely szombaton futott homokpadra Ausztrália északkeleti részénél, nem messze a Nagy-korallzátonytól – közölte vasárnap a BBC. A Shen Neng 1. nevű hajóban csaknem ezer tonna olaj van, és ha kettétörik, a Föld legnagyobb kiterjedésű korallzátonya veszélybe kerülhet.

A 23 fős hajó fő rakománya 65 ezer tonna szén, amit az ausztráliai Queenslandből vitt volna Kínába. Az ausztrál hatóságok szerint a hajó, amelyből már szivárog az olaj, egy védett övezetben, az engedélyezett hajózási útvonalon kívül futott zátonyra. Queensland szövetségi állam kormányzati vezetője, Anna Bligh közölte: nem tudják, miért tért le az engedélyezett útvonalról a hajó, ezért vizsgálatot kezdtek.

Az ausztrál parti őrség egységei és környezetvédelmi mentőosztagok a helyszínen vannak, és vegyi anyagokkal próbálják semlegesíteni a tengerbe került olajat. Már volt egy sikertelen próbálkozás, hogy a 230 méter hosszú hajót lehúzzák a zátonyról, állítólag ekkor sérült meg az üzemanyagtartály. A hajó fölött kisrepülőgépek köröznek, hogy figyelemmel kísérhessék a fejleményeket.

Természetvédő szervezetek régóta tiltakoznak amiatt, hogy az engedélyezett hajózási útvonalakat túl közel jelölték ki a világörökség részének nyilvánított, több mint két és fél ezer kilométer hosszú Nagy Korallzátonyhoz. Az egyik természetvédő szervezet alelnöke, Ian Herbert azt mondta, hogy "ha kettétörik a hajó, katasztrófa következhet be."

Élve befalazzák az alva repülő madarakat - NOL cikk

A mostanában kezdődő panelfelújítási és -szigetelési szezon - a munkálatok akaratlan mellékhatásaként - valószínűleg ismét rengeteg sarlósfecske életébe kerül. Pedig a madarak többsége menthető lenne a beruházások megfelelő időzítésével, illetve speciális odúk kihelyezésével.

A sarlósfecske a hazai madárvilág egyik legfurcsább képviselője. A fecskéhez - a hasonló külalak és életmód ellenére - semmi köze nincs, inkább a kolibriélékkel tart távoli rokonságot. A Magyar Madártani Egyesület (MME) tájékoztatója szerint a sarlósfecskék a repüléshez a legszélsőségesebben alkalmazkodott madarak közé tartoznak, amit a különleges testarányok is érzékeltetnek: a fecskényi méretű állat szárnyfesztávolsága (vagyis a kiterjesztett szárnyak végei közötti távolság) a fél métert is megközelítheti. A lábuk teljesen elkorcsosult, járásra alig alkalmas. Igaz, nincs is rá szükség: ez az állat gyakorlatilag soha nincs a földön. A levegőben táplálkozik, a párzást is ott hajtja végre, sőt ott is alszik: éjszaka, álmában is repül. Csupán fióka korukban, illetve a tojások kiköltése idején tartózkodnak huzamosabb ideig a "szárazföldön".

Az életmódjuknak nem ez az egyetlen furcsasága. Mivel állandóan a levegőben vannak, a viharok elől csak úgy tudnak elbújni, ha elrepülnek - olykor több száz kilométeres távolságra. Ilyenkor a fiókáikat értelemszerűen magukra hagyják, amit a kicsinyek akár egy héten keresztül is túl tudnak élni az éhségalvásnak nevezett, hibernációszerű állapotban.

A sarlósfecskék az ember előti időkben fák odvaiban, sziklahasadékokban költöttek. Ez ma is előordul, de a faj közben az emberlakta területeket is birtokba vette: magas épületek falréseiben, díszek, beugrók között is fészkelnek  Budapesten például a Parlament épületén, és a panel toronyházakon is (az utóbbiak esetében főleg a panel-elemek közötti hasadékokban, illetve a panelekbe gyárilag beépített szellőzőkben). A városok nyári hangulatához egyre inkább hozzátartozik a szinkronúszókhoz hasonlóan egyszerre mozgó, kisebb csapatokban sivítva ide-oda repülő sarlósfecskék látványa. Az ember sokat profitál ebből a szomszédságból, mivel a sarlósfecske irdatlan mennyiségű szúnyogot és egyéb repülő rovart fogyaszt. A sarlósfecske-állomány egész Európában viszonylag stabil, de Kelet-Európában (beleértve Magyarországot is) ez az állat viszonylag még ritka - igaz, az utóbbi időben terjedőben van.

A faj május elejétől legfeljebb augusztus közepéig tartózkodik hazánkban, a későn érkező és hamar távozó költöző madarak közé tartozik. Mivel a panelfelújítások többsége erre az időszakra esik, a madarászok tapasztalatai alapján egyre gyakrabban fordul elő, hogy a sarlósfecske-fészkeket - amelyek többnyire nem is látszanak - egyszerűen befalazzák, sokszor a tojásokkal, a fiókákkal (vagy esetleg a kotló felnőtekkel) együtt. Az akaratlan madárirtást viszonylag könnyű lenne megelőzni: a fészkelési időszak május közepétől nagyjából július közepéig tart, ezért a munkák tudatos ütemezésével el is lehet kerülni. Ez azonban csak a folyamatban lévő költések sikeres befejezésében segít, és nem oldja meg a panelrekonstrukciók miatt rohamosan fogyatkozó költőhelyek problémáját. Az utóbbin egyszerű költőládák kihelyezésével lehet segíteni, amit a sarlósfecskék mellett a szintén a falrésekben élő, ugyancsak védett denevérek is szívesen elfoglalnak.