PPJ         2013.12.03.

Richard Heede klímatudós vezetésével készült tanulmány, a „Carbon Majors” 8 év munkáját mutatja be, melynek célja, hogy fényt derítsen azokra a nagyvállalatokra, melyek a legjelentősebb mértékben járultak hozzá a Föld klímaváltozásához az ipari forradalom kezdete óta (1751-től) 2010-ig.

Weboldalukon a 90 legnagyobb magán/állami kézben levő energia illetve cement ipari óriás cégbirodalmak feldolgozott adatai érhetőek el. Ez a majd 100 cég adta az első ipari forradalom óta 2010-ig az összes ipari szén-dioxid és metán kibocsátás 63%-át. Ezek közül a cégek közül 50 magánkézben van, úgy mint az Exxon Mobil és a Chevron, állami kézben 31 darab található úgy mint a Saudi Aramco és a Pemex, továbbá 9 állam által üzemeltetett vállalat amelyek Kínában és a volt Szovjetunióban találhatóak.

Az öt legnagyobb, a sarkvidéki ökoszisztémát is felforgatni kívánó olajmulti, a ChevronTexaco, ExxonMobil, BP, Shell, és a ConocoPhillips összesen 181 gigatonnányi szén-dioxidért felelős az utóbbi 130 évben, ami az összes CO2 mennyiség 12,5%-a!! A "független" klímakutatásokat is finanszírozó olajmultik közül győztesként az amerikai Chevron végzett, "aki" 51 milliárd tonnával, a második a szintén amerikai ExxonMobil 47 milliárd tonnával, míg a dobogó harmadik helyén a szaúd-arábiai Saudi Aramco áll 46 milliárd tonnával.

Naomi Oreskes, a Harvard professzora megemlíti, hogy ugyan mindnyájan felelősek vagyunk a szén-dioxid kibocsátásért és az egyre durvuló klímaváltozásért, de Heede tanulmánya remekül rávilágít, hogy kik azok a pofátlanul óriási cégek, akik részvényesei/befektetői ebből ráadásul még brutálisan nagyot kaszálnak.

PPJ         2013.08.06.

A permafrostban lekötött szén mennyisége, kb. a légkörben lévő CO2 kétszerese. Ez metán formájában van jelen, ami 32-szer potensebb üvegházgáz, mint a széndioxid. Ennek várható felszabadulását az alábbi grafikon mutatja be. Szép hetet és boldog évszázadot mindenkinek!

Tavaly ilyenkor...
2012 július 27-i GreenR poszt: NASA: Négy nap alatt megolvadt Grönland...

Kánikula Alaszkában - Időkép.hu

Az elmúlt napokban nemcsak a Kárpát-medencében, hanem még Alaszkában is szokatlanul meleg idő köszöntött be. Bár közel sincs olyan meleg, mint például Las Vegasban vagy Phoenix államban a legnagyobb hőhullámok idején, így is Alaszka-szerte 25 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, sőt voltak helyek, ahol a 35 fok közelébe.

Eltűnhet egy alaszkai falu - Időkép.hu

A következő bő egy évtized alatt a víz eltüntetheti az alaszkai Kivalina falucskát, örökre. Az itt élő eszkimók lehetnek az Egyesült Államok első klímamenekültjei. A közel 400 inuit őslakos vadászatból és halászatból él. A települést eddig a sarki jég védte a Bering-tenger haragos hullámaitól, azonban az elmúlt két évtizedben a jég drámaian visszahúzódott, így a víz eróziója egyre erősebb hatást fejt ki a partszakaszra. Ezért Kivalina homokos partja egyre inkább a víz martalékává válik. 2008-ban a parton egy védőfalat húztak fel, de nem igazán tudja ez sem megvédeni a falut. Két évvel ezelőtt egy nagy vihar miatt már sor került evakuálásra. Jelenlegi számításik szerint 2025-re a falu teljesen lakhatatlanná válhat.

Időzített bomba ketyeg az Északi-sarkon - Energiainfo.hu

A sarkvidék olvadása első pillantásra varázslatos lehetőségekkel kecsegteti a hajózási társaságokat és a nyersanyag kitermelőket. Most azonban kutatók kiszámították, milyen költségeket okoz majd a világnak az enyhébb északi klíma és az eredmény emberi ésszel felfoghatatlanul nagy összeg, amely meghaladja a globális GDP-t.
...
Az Északi-sarkon tapasztalható jégolvadás, valamint az állandóan fagyott (permafrost) talaj felengedése azonban óriási kockázatot is rejt magában: a csökkenő jégfelület kevesebb napfényt ver vissza, így gyorsítja a globális felmelegedést, a fagyott talaj pedig felmelegedése során nagy mennyiségű metánt enged ki magából. A metán (ami 32-szer agresszívabb üvegházgáz, mint a szén-dioxid) tovább gyorsítja a jégolvadást és a klímaváltozást, öngerjesztő folyamatot hozva létre.

Eddig egyedül a Tony Blair vezette brit kormánynak volt bátorsága szembenézni azzal, hogy milyen költségeket okoz az északi-sarki olvadás. A kormány megrendelésére Nicholas Stern, a Világbank vezető közgazdásza által elkészített jelentés szerint a világ gazdaságára olyan hatással lesz a klímaváltozás, mint az 1920-as évek Nagy Gazdasági Világválsága, éves szinten 270 milliárd euró, (csaknem 80 billió forint) kárt okozva. A nagy vitát kiváltó „Stern-jelentés” szerint az évszázad közepéig az összköltségek meghaladhatják az 5,5 ezer milliárd eurót. A költségek elsősorban a tengerszint emelkedés miatt a parti városokat és gazdasági övezeteket veszélyeztető áradások és vihardagályok, (mint a Sandy hurrikán okozta áradás az USA keleti partján), a szárazságok és egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt kieső élelmiszertermelésből, a gleccserek olvadása miatt fellépő ivóvízhiány, illetve az ennek következtében kieső ipari termelés költségeiből adódnak össze. Stern szerint (ne feledjük, még mindig 2007-et írunk) a világ összes állat- és növényfajának 40 százalékát fenyegeti kihalással a klímaváltozás.
...
Az északi-sarki olvadás globális hatása egy időzített gazdasági bomba" - hangoztatta Gail Whiteman az Erasmus Egyetem professzora, a Nature magazinban megjelentett tanulmány egyik szerzője.

Az északi-sarki metánkibocsátás ugyanis felgyorsíthatja a tengeri jég olvadását és a klímaváltozást, ami – az egyik optimista forgatókönyv szerint több mint 60 billió dollárjába kerül a világgazdaságnak az elkövetkező évtizedekben. A Nicholas Stern számításain alapuló eredményként kapott összeg megközelíti a globális GDP értékét, amely tavaly mintegy 70 billió dollár volt. A pesszimista forgatókönyv szerint a költség magasabb is lehet, a 220 billió dollárt is elérheti, ha más tényezőket, mint az óceánok savasodását is beleszámítják a kutatók, vagy alacsonyabb - 37 billió dollár -, hogy ha közben történnének lépések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Whiteman szerint összesen mintegy 50 gigatonna metán kilépésével kell számolni a vizsgált északi területekről. „Tízezerszer számoltuk át az eredményeinket, de hiába, a következmények mindig ugyanazok” – hangsúlyozta a kutató, aki szerint a végeredmény szempontjából teljesen lényegtelen, hogy egyszerre, vagy évtizedekre elnyújtva kerül a gáz a Föld atmoszférájába, főként annak fényében, hogy a gázkibocsátás már évek óta tart.

Eltűnőben...
A vártnál gyorsabban olvadhat el Grönland jégpáncélja, egy új szimuláció szerint ugyanis már a globális átlaghőmérséklet 1,6 Celsius fokos emelkedésénél teljesen eltűnhet a több kilométeres jégtakaró. A következmény a tengerszint több méteres emelkedése lenne.

Pacsuta Péter: Kultúra és természetvédelem az ökológiai válságban - ÖkoKlikk.hu - Ökofórum

A "természet romlása". Ez csupán két szó, mégis, már önmagukban hordozzák azt a megelőző szemléletet, ami végül a szavakban foglalt jelentését tükrözi. Például árnyalatában éreztethetjük, hogy vajon ez egy önmagától zajló folyamat, vagy valamilyen emberi beavatkozás következménye: a természet „elromlása”, a természet „elrontása”. Nem mindegy! Olyannyira nem mindegy, hogy a minket körülvevő világ folyamatait milyen szavakkal írjuk le, hogy az aktuális globális problémák tekintetében is számos vita zajlik szavakról, fogalmakról. Például: „fenntartható fejlődés” vagy „fenntarthatóság”, „globális klímaváltozás” vagy „globális klímaváltoztatás”, „felmelegedés” vagy „felmelegítés”. Minden ilyen pár esetében arról szól az árnyalatnyi különbségek vitája, hogy valójában nem is olyan árnyalatnyi a különbség. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezek maguktól zajló világfolyamatok a Föld nevű bolygón, vagy pedig okkal kell attól tartanunk, hogy emberi felelőtlenségünk mellékhatásaiként aktív és direkt behatások (antropogén hatások negatív externáliái).

PPJ         2010.05.02.

Csak hogy érezzétek a súlyát a dolognak! Ebben a pillanatban is! Másodpercenként! Vágod? Most is!

Katt a képre.

Egy korábbi real time sokk eszköz itt található.