Greenpeace megmenteni komplett sarkvidék
Az olvadó Északi-sarkvidéket olajfúrások, ipari halászat és háborúk fenyegetik.
* Az olvadó Északi-sarkvidék: Eltűnőben van az Északi-sarkvidék jege, amelytől mindannyiunk élete függ. Az elmúlt 30 évben elvesztettük a sarkvidéken úszó jégsapka háromnegyedét.
* Olajfúrás: Az Északi-sarkvidék az új olajláz helyszíne. Többek között a Shell, a BP, az Exxon és a Gazprom is hajlandó lenne egy pusztító olajkiömlést megkockáztatni mindössze három évre elegendő olajért.
* Ipari halászat: Az ipari halászflották elkezdték a vonóhálós halászatot az Északi-sarkvidék vizein. A helyi lakosok évezredeken át fenntartható módon halásztak ugyanitt, de ez veszélybe kerülhet, ha hagyjuk, hogy a halászati óriáscégek kizsákmányolják a Jeges-tengert.
* Háború: Az Északi-sarkvidék nemzetei már készülnek a lehetséges összetűzésekre. A Wikileaks-táviratok arról számolnak be, hogy az Egyesült Államok „növekvő katonai fenyegetettségről" beszél az Északi-sarkvidék kapcsán, Oroszország pedig „fegyveres beavatkozást" jósol a jövőben.
-------------------------------------------------------
Greenpeace-aktivisták tegnap reggel Budapesten elfoglaltak két Shell benzinkutat a Könyves Kálmán körúton. Az aktivisták így tiltakoztak az ellen, hogy a világ legnagyobb olajvállalata az Északi-sarkvidéken megkezdje az olajfúrást.
Hasonló akciók zajlottak Nagy-Britanniában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Argentínában, Mexikóban és a világ számos egyéb pontján is ezen a héten. Az aktivisták „El a kezekkel az Északi-sarkvidéktől” és „Get the Shell out of the Arctic” feliratú transzparenseket lógattak le a benzinkutak tetejéről, ahol egy aktivista jegesmedve is feltűnt.
Van számos olajtársaság, ami csak annyira mocskos mint egy átlagos multi, de a Shell és az EXXON (ismertebb nevén: E$$O) kétségbeesett küzdelmet folytat a leggonoszabb cég címéért. Tudósok és politikusok lefizetése, véreskezű diktatúrák jóbarátsága, katonai szabadcsapatok felbérlése a szülőföldjeiket védő bennszülöttek ellen: mind-mind hozzátartozik a munkájukhoz. Csak a Shellnek egy év alatt 200 regisztrált olajkitörése volt, el lehet képzelni, hogy hánynál tették rendbe a környezetet, kártalanították a helyi lakosokat. - Írja a Greenpeace blog
A Shell a következő hetekben kutatófúrásokat tervez végrehajtani két helyszínen, a Beaufort- és a Csukcs-tengereken, az Északi-sarkvidék alaszkai térségében. A Shell bevallottan nem áll készen egy esetleges Mexikói-öbölhöz hasonló olajkiömlés feltakarítására, amely beláthatatlan következményeket okozna a sérülékeny sarkvidéki ökoszisztémában.
Az Északi-sarkvidéken fokozottan jelentkeznek a klímaváltozás hatásai. A sarki jég mennyiségének 75 százaléka eltűnt az elmúlt 30 évben. A 75%-os adat a jégtérfogat 1979. szeptemberi minimuma és a 2011. szeptemberi minimuma közötti különbséget jelenti. Az adatot Axel Schweiger, a világ élvonalához tartozó washingtoni Polar Science Center kutatója és egy másik vezető tudós, Peter Wadhams, a Cambridge-i Egyetem professzora is megerősítette. Több információ a jéggel kapcsolatban itt található .
A jégolvadás következtében az itt élő jegesmedvék már a kihalás szélén állnak, a zsugorodó életterük miatt a faj körében ma már a kannibalizmus is megjelent. Ez egy óvatos becslés, valójában még sokkal hamarabb is eltűnhetnek. Erről több információ itt.
Ha a Shell idén nyáron sikerrel jár az olajfúrásokkal, az beindíthatja az északi-sarkvidéki „olajlázat”. Az orosz olajóriás, a Gazprom szintén tervez olajfúrásokat a Jeges-tenger területén ebben az évben, és más olajipari óriások is vállalkoznának az összesen háromévnyi olajmennyiség kitermelésére.
Apartman kiadó, fúrótoronyra kilátással (jelige: természetesen olaj)
A francia környezetvédelmi tárca élére kinevezett Nicole Bricq beiktatásának dokumentumain még friss volt a pecsét, amikor a Shell Francia Guyanára tervezett fúrásait egyetlen tollvonással áthúzta. Indoklásában valós tényekre alapozott kételyt fogalmazott meg: túl nagy a kitermelés környezeti kockázata Francia Guyana partjainál, felülvizsgálatot kér. A hazai környezetvédőkkel sem volt ideje koccintani, amikor a Rio+20 környezetvédelmi konferenciáról visszatérve újabb pecsétes papír érkezett hozzá: áthelyezték a külügyi tárca élére. Pár nappal később miniszterelnöki utasításra mégis kiadták az engedélyeket, melyeknek felülvizsgálatát szorgalmazta Bricq. Szinte vágtat az új francia kormány.
Stoll Barbara, a Greenpeace klíma és energia kampányfelelőse elmondta: „A sarkvidéken az olajkitermelés még a szokásosnál is veszélyesebb – jó példa erre, hogy bár a fúrások még meg sem kezdődtek, a Shell egyik fúróhajója már zátonyra is futott Alaszka partjainál. Nem engedhetjük, hogy a Föld jégszekrényeként is szolgáló, szinte egyetlen, még érintetlen területet is feldúlják a rövidtávú ipari érdekek miatt. A világnak búcsút kell intenie az olajnak és a megújulók felé kell fordulnia.”
A Greenpeace június 21-én világméretű kampányt indított azért, hogy az Északi-sarkvidéket védetté nyilvánítsák. Az ENSZ segítségével a szervezet 20 évvel ezelőtt már elérte, hogy az Antarktisz nemzetközi védettséget kapjon.
Katt a képre!
Tetszett? Oszd meg!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Göntér László 2012.07.20. 14:04:40
Amikor erről a témáról hallunk, a legtöbb ember az üvegházhatású gázokra gondol. Ez nyilvánvalóan helyes, de elfedi az egyéb okok számbavételét, vagy az egyéb okokat elhanyagolhatónak tünteti fel.
Energetikusként, úgy gondolom, hogy a földre napsugárzás formájában érkező hőenergia azonos a földről eltávozó hőenergiával. Ha ez az azonosság megszűnik, akkor a föld elkezd felmelegedni, vagy lehűlni. Ha az üvegházhatású gázok megakadályozzák, hogy a földre érkező és a földön képződő energiából az egyensúly kialakulásához szükséges mennyiségű energia, a világűrbe kisugárzódjék, akkor a föld elkezd felmelegedni. Látható, hogy a visszavert hőenergia mellett, szót ejtek a földön képződő hőenergiáról is. Könnyű belátni, hogy az emberiség által felhasznált energia többsége, hőenergia formájában a levegőt melegíti. Itt gondoljunk arra, hogy az erőművek hő teljesítménye kb. háromszorosa a villamos teljesítményének és ez független attól, hogy ez a hő teljesítmény milyen forrásból (szén, gáz, olaj, atom) származik. A hűtővíz és a hűtőtornyok mindenképpen a levegőt melegítik. A lakások fűtésére felhasznált energiahordozók energiája szintén a levegő felmelegedésére fordítódik. Az üzemanyagként felhasznált energiahordozók jelentős része a súrlódáson keresztül szintén a levegő felmelegedését okozza. Számomra nyilvánvaló, hogy az emberiség energia felhasználása vitathatatlanul a föld légkörének melegedéséhez vezet. Azt nem tudom megítélni, hogy az üvegházhatású gázok, vagy az energiafelhasználás szerepe között, milyen arány áll fenn.
Az időjárás tapasztalható anomáliái miatt, felmerült bennem az a gondolat, hogy az évtizedeken átnyúló tömeg áthelyezés miatt, módosulhat-e a föld pályája. Arra gondolok, hogy az olaj és gázszállítások miatti tömeg átrendeződés elért-e egy kritikus mértéket, Egy ilyen pálya módosulás szintén befolyásolhatja a földi légkör hőmérsékletét.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2012.07.20. 15:23:07
Rácz Péter 2012.07.20. 20:37:35
térfél · http://httphatterfel.blog.hu/ 2012.07.20. 21:49:03
pandava 2012.07.24. 12:27:35
Göntér László 2012.08.07. 10:30:52
pandava 2012.08.07. 10:51:43
Nos, ha a háromszög el akar dőlni, az nincs egyensúlyban:)