PPJ         2012.05.02.

Sziasztok kedves GreenR olvasók!

Szlovéniába történő utazásom teljesen öncélúan, rekreációnak volt eltervezve: nem gondoltam volna, hogy e blog szempontjából is szolgálhatok majd hasznos tapasztalatokkal. Egy rendes lead (bevezetőszöveg) nagyjából előre lelövi a poént, ez itt most az lesz, hogy Szlovénia hozzánk képest sokkal előrébb jár a fenntartható mezőgazdálkodás megteremtésében. Kiváltképp fontosan érzem nagyjából összefoglalni a saját „szemüvegemen” keresztül látottakat most, a mezőgazdasági oligarchabotrány kirobbanásakor.

A magyar határ átlépése szerintem a nyitottabbaknak mindig alaposan feltűnik környezeti szempontból is. Ausztria felé hirtelen a szeméthalmok tűnnek el, míg Szlovéniában láthatóan jelentősen kisebbek az átlagos birtokméretek! Az Európai Unió egyébként is teljesen világosan a kis- és közepes családi gazdaságokat preferálja a Közös Agrár Politikájában (KAP), csupán mi vagyunk ilyen duplán sültbolondok, hogy 1) hagyjuk hogy néhány maffiacsalád kezében legyen az országunk fő termőerőforrása és 2) még el is hisszük nekik, hogy amit művelnek, az összhangban áll az uniós irányelvekkel.

Hogy csak az autópályán haladva is mennyi napkollektort, precíziós öntözőrendszert, régi és új mezőgazdasági gépet, szép tanyát(!), kiváló szőlőst, legelő birkákat és marhákat láttam, azt összeszámolni sem tudnám. De nyilvánvalóan ötlött szembe, húzatta belém az információt a táj 130-al az utas ülésen, hogy jól meg tudnak élni a vidéki emberek, ez nem gátja a fejlődésnek, sőt, fenntarthatóbb struktúrájú, mint a hazai berendezkedés.

Úgy gondolom, hogy nem szükséges a két ország táji adottságainak különbségével törődni, egyszerűen a másfajta politikájuk egy másfajta berendezkedést szül, ami egy sokkal emberközelibb mezőgazdaságot eredményez.

Nem lehetetlenültek el az aprófalvak, sőt magam is egy ilyenben szálltam meg, egy uniós támogatásból felújított régi gazdag parasztházban volt a Youth Hostel kialakítva. Prospektusán pedig az ökológiai felelősségvállalásai is bemutatásra kerültek. Keskeny, de kiváló minőségű utak kötötték össze a településeket, és nem látszott sok nyoma a kényszerű városba üldözésnek vagy a falvakra, kisvárosokra erőszakolt városiasodásnak.

Úgy vettem észre, hogy a táj szerkezetéhez alkalmazkodó művelés megvalósításán fáradoznak.

A Skocjani-barlangrendszer egyik természetvédelmi őr túravezetőjével elegyedtem szóba és kérdeztem, hogyan látja a szlovén vidék helyzetét, egyáltalán miből élnek az emberek. Megerősítette az eddig általam írtakat, de sajnálatát fejezte ki, hogy a szlovének nem (sem) fordítanak még ennél is több figyelmet a fenntarthatóságra, az ország önellátására. Centrum vagy félperiféria ide vagy oda, szekunder meg tercier szektor: szerinte a szlovének is sok külföldi termékektől függenek, pedig jobb lenne minél inkább diverz társadalom, hogy a megborult egyensúlyt helyreállítandó, helyben legyen minél több gazda. A szlovén állami természetvédelemre nem panaszkodott, hiszen épp egy gyönyörűen kiépített ramsari és világörökségi területen kapkodtuk a lábainkat…

Meanwhile in Magyarország:
-Poroszlón megnyitotta kapuit Európa legnagyobb édesvízi élőhelybemutató akváriuma, a Tisza-tavi Ökocentrum,

- leégett a Bugaci Ősborókás és a „fél ország” a klímaváltozás következtében,

- és dúl az oligarcha botrány, vagyis, hogy „demokratikusan választott saját politikusaink” az egyik legnagyobb ellensége a népnek és a közvagyonnak!

Nem úgy igaz és nem csak Széchenyitől ered az idézet, de ha mi nem üldözzük el őket, ha mi nem tesszük helyére a dolgokat, akkor senki nem fogja helyettünk, legyen az akár Dánia, akár Szlovénia!

Remélem megbocsátjátok, hogy még egy pár napig (míg el nem fogy) finom friss szlovén borral koccintok az egészségünkre:

kitartás GreenR olvasók és tegyétek meg, ami csak tőletek telik!

PPJ         2012.04.21.

Mikor január 6-án a hatalmas médiavisszhangra "ráhangolódva" megkérdeztünk egy talajtani mikrobiológus szakértőt, hogy mondja el ő is a véleményét az aquapóniás rendszerről, még nem gondoltuk, hogy utána napi 2000 oldalletöltés majd mostanra egy rádióinterjú lesz az eredménye.

Kossuth Rádió, Trend-idők: Aquapónia

Rengeteg volt a félreértés, repkedtek az elhamarkodott és szakmaiságot nélkülöző kijelentések, és persze nem csak magyar vonás, hogy minden mögé "érdeket" akarunk látni: Dr. Biró Borbála mögé valamiért épp a Tesco-t vízionálták...

Hogy ki a szakértő? Senki sem. Persze vannak fokozatok, de a tudásnak senki sem egyedüli birtokosa. Amennyire Gönczi Péter egy derék kísérletező figura, Dr. Biró Borbála ugyanannyira csakis jószándékúan fogalmazta meg aggályait. A helyzet most úgy áll, hogy Gönczi Péter meghívta az akadémia szakértőjét Debrecenbe a rendszere bemutatásának céljából.

Egy kiemelt komment az előző bejegyzésből: "A baj konkrétan az szerintem, hogy vallásos őrület lesz ebből [aquapónia - a szerk.] is. Pontosabban a zöldvallásúaknak egy újabb bálvány, amit lehet imádni és rajta keresztül hirdetni a saját vulgár-zöldizmusukat."

Ami a fenntarthatóság és ökológia szempontjából az emberek által leginkább elfeledett dolog, hogy nincs mindenható megoldás! Rendszerek vannak, és minden terület, viszony és helyzet más és más megoldással tud csak működni. Magyarországon a termőföldek körül épp hihetetlenül nagy botrányok vannak, ami felér a szlovák gorillával. Nagyon értékes termőföldjeink vannak, amik a jövőnk (egész Magyarország jövőjének!) kulcsát adják: nem véletlenül viselkedik úgy velünk az EU, ahogy. Rá akar játszani ugyanis arra, hogy az olcsó magyar termőföldek kapcsán 2014-ben jár le a moratórium. Európa nagygazdaságai a túl intenzív mezőgazdálkodásuknak köszönhetően elvesztették az értékes természeti területeiket, az agrobiodiverzitásukat, így a jó termőföldjeiket is. Vagyis úgy gondolom, hogy egy passzív üvegházas rendszernél hihetetlenül nagyobb jelentőségű kérdésről kellene, hogy szó legyen a hazai médiában!

Végezetül programot ajánlok, ahol fel is lehet tenni a kérdéseket Gönczi Péternek az aquapóniás rendszerével kapcsolatban:

Zöld kérdések - KÉK válaszok - Építő gondoskodás a Kortárs Építészeti Központtal (KÉK)
Európa Pont, Millenáris Park - Lövőház u. 35.Budapest, Hungary 1024
2014.04.24., kedd, 18:30 - 21:30

Előadók:
Gönczi Péter – Aquapónia
Biodinamikus Közhasznú Egyesület – Biodinamikus Gazdálkodás

PPJ         2012.04.09.

"Az ember a természet része tételből következő paradoxon
Az ökocentrikus etikák ehhez kapcsolódó problémája továbbá egy – először Peter Fritzell által felvetett – paradoxon. Eszerint vagy elfogadjuk, hogy magunk is természeti lények vagyunk, s ebben az esetben nincsenek erkölcsi kötelességeink a természettel, s más élőlényekkel szemben, hiszen az evolúció alaptörvénye, hogy minden élőlény a saját (és génjei) hasznára tör, s ennek érdekében mindent megtesz, amire képes, vagy abból indulunk ki, hogy – egyedüli erkölcsi lényként az élőlények között – kiemelkedtünk a természetből, így nem a természet, hanem saját erkölcsi törvényeink szerint élünk. Ebben az esetben azonban legfeljebb a saját fajunk iránt vannak erkölcsi kötelességeink. (FRITZELL 1987; idézi CALLICOTT 1989/2005a, 81–82.)" - Kovács József: Környezeti etika

Magam így írtam a humánökológia szakon beadandót e paradoxonról.

PPJ         2012.03.07.

Forrás: Greenfo, Magyar Agrár Maffia

Az Élőlánc Magyarországért tiltakozik az ellen a közvéleményt félrevezető beállítás ellen, mely szerint a Raskó György által képviselt mega- és gigabirtokokon folytatott tevékenység lenne a „professzionális mezőgazdaság” a családi gazdaságok pedig csak lenézendőek, skanzenbe illőek lennének.

Az Élőlánc Magyarországért tiltakozik Raskó György otromba, a közvéleményt félrevezető kijelentései miatt!

Jó érzékkel hívta meg Kálmán Olga az ATV Egyenes Beszéd február 27-i műsorába Raskó Györgyöt, mert ő emblematikus alakja annak a körnek, akikről Ángyán József a lemondása kapcsán írt, nemrég nyilvánosságra került levelében szólt. A riporter alákérdezésével, az Ángyán által felvetett kényes kérdéseket elkerülő diskurzusával, helyeslő pillantásaival szép bizonyítványt állított ki a független újságírásról. A kiegyensúlyozott tájékoztatásnak még csak a látszatát sem próbálta fenntartani. Elhallgatta, hogy a Kormány által nyilvános vitára bocsátott Vidékstratégia széleskörű támogatást élvez. Szakmai, tudományos és civil szervezetek tárgyalták, és támogatják.

Megjelent a Heti Oligarcha!

Mert igazán az rombolja mind az országot, mind a demokráciát, hogy már régóta nem tudjuk, valójában kik határozzák meg a dolgok alakulását. Ennél már csak egy dolog rombol jobban. Ha még arról sem tudunk, hogy nem tudjuk.

Raskó Görgy nyilatkozatából egyértelműen kiderült, hogy kileli a hideg a gondolattól is, hogy a vidék jövedelemtermelő erőforrásai ne hozzá és a hasonló nagybirtokosokhoz kerüljenek, hanem a családi gazdaságok megélhetését, a helyi közösség gyarapodását szolgálják... "A mezőgazdaságban pénz van..." mondja és ebből számára logikusan következik, hogy az csakis neki, és köreinek rendeltetett. Az Ángyán József és kormányzati munkatársai által készített Nemzeti Vidékstratégiára tett megjegyzése, miszerint "országos méretű szabadtéri skanzenné akarnák alakítani a mezőgazdaságot" valótlan, szakszerűtlen és elfogadhatatlan, melyet a vidék Magyarországa nevében ezúton visszautasítunk!

Végeláthatatlan "giga"-birtok Fejér és Veszprém megye határán

Tiltakozunk az ellen a közvéleményt szintén félrevezető beállítás ellen is, mely szerint a Raskó György által képviselt mega- és gigabirtokokon folytatott tevékenység lenne a „professzionális mezőgazdaság” a családi gazdaságok pedig csak lenézendőek, skanzenbe illőek lennének.

Ez súlyosan félrevezető beállítás, mert a magyar családi gazdaságok birtokméretei 50-100-300 hektárig terjednek, s ezzel a mérettel Európa legnagyobb gazdaságai közé tartoznak. Az EU mezőgazdasága nagyrészt családi gazdaságokra épül, melyek átlagos birtokmérete – amiről Raskó mélyen hallgat – 30 hektár. A magyar családi gazdaságok ugyanolyan eszközökkel, módszerekkel dolgoznak, mint a nagyvállalatok. A különbség főként abban áll, hogy ha a földet a helyi családi gazdaságok művelik, akkor helyben marad a jövedelem, fejlődésnek indul a helyi társadalom és gazdaság. A gigagazdaságok hosszú távon gazdaságilag és ökológiailag fenntarthatatlanok. A tőkés társaságok odébb állnak majd, ha kevesellik a profitot, és visznek, amit lehet, míg a családi gazdaságok helyben maradnak, és képesek lesznek egy munkaintenzív, fenntartható működésre a kőolajkorszak után is.

Az "Ángyán egy hős, vagy egy bolond?" című cikket írta: Magyari Péter, Index.hu

A Minőségi Újágírásért-díjat egyértelműen elvitatnám tőle!

Már vártam mikor állnak elő a szar dumával, de hogy az ennyire szar legyen, azt sose gondoltam volna. Hajrá Tanár Úr!
Azt hiszem megtaláltam a kulcsmondatot: "A hitvita másik oldalán állók szerint az őstermelők adókedvezményei miatt is teljesen irracionális volna erőltetni a családi gazdaságokat, az állam rosszabbul jár velük, mint a cégekkel. " :DDD
Az index megint egy szar munkával állt elő, s végre a másik oldalon állók is kimutatták foguk fehérjét!

Raskó György "idillinek, skanzenszerűnek, zöldre festettnek” nevezi a családi gazdaságokra épülő mezőgazdaságot, mely – állítása szerint csak állami támogatással tartható életben – és mélyen hallgat arról, hogy az EU által a családi gazdaságok, a vidék megerősítésére, fejlesztésére szánt támogatásokat sok ezer hektár után ő és a hozzá hasonló újkori nagybirtokosok teszik zsebre. Szó sincs tehát arról, hogy ezek a nagybirtokok nem igényelnek támogatást, sőt „professzionális” módon halásszák el a helyi társadalmaktól ezeket az eredetileg nekik szánt támogatásokat, így az a tarthatatlan helyzet állt elő Magyarországon, hogy az EU állampolgárok pénzéből Európa leggazdagabb embereit támogatjuk. A családi gazdaságok eltartottként való ábrázolását cáfolja az egész magyar történelem, a parasztság sorsa, áldozatvállalása, Raskó kijelentése egyben szomorú bizonyíték a nagytőke szociális és ökológiai felelőtlenségére.

Ráadásul Raskó György nem kevesebbet állít, mint azt, hogy Nyugat Európa mezőgazdasága elmaradott, skanzenbe illő, és nem áll meg saját lábán... Ha átmegyünk a magyar határon Hegyeshalomnál, saját szemünkkel is megláthatjuk, hogy a nálunk sokkal rosszabb mezőgazdasági adottságú területeken is virágoznak a falvak; megélnek, sőt jól megélnek a családok akár kicsi területeken is. De így van ez Dániában is, ahol az egész mezőgazdaság családi gazdaságokra és azok szövetkezeteire épül. A világ csodájára jár a dán mezőgazdaságnak. Persze a dánok, és az osztrákok szerencsésebbek nálunk, soha nem voltak szovjet megszállás alatt, nem ismerték meg a kolhozosítást, és nincsenek Raskó Györgyeik...

Az ATV riportja rávilágít, hogy a magyar gazdák és vidéki közösségek felett átível a nagybirtokosok pártoktól és kormányoktól független érdekszövetsége, mely az egész országra rátelepedett, és erre a magát „függetlennek” tartó média áldását adja. 

2012. március 5.

Ács Sándorné agrármérnök
Ertsey Attila építész

 Professzionális üvegházas primőr termesztő bio-farm (Dánia)

Professzionális, francia éttermeknek termelő biodinamikus farm (Dánia)

A biodinamikus farm gazdája és az őshonos dán szarvasmarháinak egyike

Hellevad Vandmølle professzionális ökofarm és ökoturisztikai látogatóhely (Dánia)

Hellevad Vandmølle professzionális ökofarm - külterjes állattartás a profi húsáruért

PPJ         2012.02.20.

Ismerős ez a kép? Talán a legtöbbek által a legtöbbször látott fotó az interneten, ha ökoépítészetről és alternatív otthonépítésről van szó. Bejárta már a híradókat, blogoszférát, design portálokat és építészeti weblapokat is világszerte, rengeteg nyelven. Szerénységem olyan határtalan, hogy hasonló céljaim vannak, magyar vonatkozásban egy Earthship ház építésével. :)

Hobbit házikó Walesben
Íme, az új megoldás: saját vacok már egymillió forintból kihozható
Legolcsóbb ház – pályázat!
Living In The Future - Ecovillage Pioneers
Az Életházakról - avagy "Itt több az 'emberevő', mint Pápuában."