PPJ         2010.11.07.

Feltöltöttem egy beszkennelt képet a BioHolMi újság szeptemberi számából a "Bill Gates Monsanto részvényeket vásárol" című cikkről. Katt a képre és olvassátok el a történet hátterét, valamint a szépen kifejtett környezettudományi érveket, amivel a szerző cáfolja, hogy Gates és a Monsanto lenne az afrikai éhezők megmentője:

Mikor ilyesmit olvasok, elönt a düh és agyérgörcsös lidércnyomástól elkezdve mindent kívánok a drága microsoft vezérnek, de inkább ne legyünk ilyen drákóiak, kívánjunk "csak" megvilágosodást. Sajnos egyre inkább úgy látom, hogy életveszélyesek az emberiségre nézve azok, akiknek hatalom van a kezében, de nincsenek kellő ismereteik biológiáról, ökológiáról, fenntarthatóságról, stb. (Vagy ne legyünk ennyire naívak? Tudják ők pontosan, hogy mit okoznak?! Hisz pont, hogy látva az összefüggéseket, tudják, hogy hamar milliárdok fognak származni a multik által gyarmatosított harmadikvilágbeli mezőgazdaságból!)

Szerintem ezen a blogon nincs szükség Bill Gates zöldrefestésére. Alapvetően szerintem Bill Gates és a Monsanto esetében a kulcs: a szabadalmak. Gates úgy csinál, mintha a világ éhezőinek megmentését szolgálná a génmanipuláció. Valójában viszont itt a szabadalmi bevételekre utaznak. (Ajánlom a David vs. Monsanto c. filmet Percy Schmeiser küzdelmeiről).

Az elmúlt évek globalizációja teljesen leépítette a közpénzeken való kutatás túlnyomó részét, és megpróbálnak szinte mindent a cégek alá tolni. A független kutatás szinte teljesen megszűnt. Viszont a géntechnológia továbbra is óriási kutatási támogatásokat kap - főleg, ha mondjuk a biogazdálkodásra adott támogatásokhoz viszonyítjuk. Ha a mezőgazdasági tudományok, tudás és technológia témáiról gondolkozunk, akkor géntechnológia párti agymosás helyett ajánlom inkább az IPCC-jelentéssel összevethető IAASTD (International Assessment of Agricultural Knowledge, Science and Technology for Development) jelentést: http://www.agassessment.org/

A jelentés fő mondanivalója: "Business as usual is not an option" - ezzel szemben a Monsanto, Bill Gates és társai a géntechnológián keresztül éppen a nagyüzemi, környezetpusztító, társadalomellenes mezőgazdaságokat erősítik. Egy olyan modellt, amely a 'gazdálkodás gazdák nélkül' (farming without farmers) (szép új) világhoz vezet el.

Teljesen egyértelmű és ebben a blogban már többször kifejtődött vagy utalva volt arra, hogy ehelyett a környezetbarát, helyi erőforrásokra, helyi tudásra alapuló, helyi piacokra termelő mezőgazdaságra van szükség. Magyar nyelven itt olvashattok az IAASTD-jelentés egyes következtetéseiről: Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények? A biotechnológiai óriáscégek hizlalása a szegények táplálása helyett

A géntechnológia semmiféle megoldást nem nyújt a népességnövekedésre. Ha arra gondolnátok, hogy a génpiszkált növények többet teremnek, ki kell, hogy ábrándítsalak benneteket. Ez csak mítosz. Nem teremnek többet, ezt meg az USA is elismerte, sőt, a génpiszka (RoundupReady) szója 5-10%-kal kevesebbet terem, mint a nem génpiszkált fajták. Erről is szintén az előző MTVSZ dokumentumban olvashattok magyarul.

- Közbevetett könyvajánló -

Robin, Marie-Monique:

Monsanto szerint a világ - A multik csak a javadat akarják – egy óriásvállalat története a dioxintól a génmódosításig

Pallas Páholy Kulturális és Kiadói Kft., 2009, ISBN: 9789638823946

Sőt, az idei évben zuhanni is kezdtek a Monsanto részvényárfolyamai, mert kiderült, hogy a SmartStax kukorica is jóval kisebb termest hoz, mint a kevesebb 'genetikai eseményt' tartalmazó fajták, és a Roundup Ready2 szója hasonló problémákkal küzd. (Kb. egy hónapja erről szólnak a hírek...)

És ahogy az a beszkennelt dokumentumból is jól kitűnik, minden gazemberség csak akkor derül ki a GMO-kkal kapcsolatban, ha környezetbe ágyazzuk. Mert a közgazdaságtan jelenleg is uralkodó neoklasszikus nézetének megfelelően – a GMO-k gazdasága sincs beágyazva a bioszféra és a társadalom rendszerébe. A GMO kérdés nincs ökológiai rendszerek szerint kezelve. Értelmetlen érvelni a GMO-k mellett, amíg a hatásait figyelmen kívül hagyjuk, mint ún. externáliákat.

A GMO lobbi nem tisztességes. Nem a tudóstársadalommal vitázik a GMO lobbi, nem a szakmai köröket akarja meggyőzni, hanem a hátsóbejáraton közelít, az egyes országok bulvármédiumain keresztül akar bejutni (akár a tudósok tudta nélkül) a laikusok tudatába.

A géntechnológusok nem ügyelnek a genetikai változékonyságra. 2010 a biodiverzitás éve! A világ problémáit nem 5-6 fajta köztermesztésbe (köztenyésztésbe) vont növény (állat) fogja megoldani, hanem az ökológiai diverzitásban realizált stabilitás! A GMO lobbinak érdeke, hogy felszámolja a nemzetek génbankjait, cserébe pedig saját egy-két fajtáját ajánlja.

Veszélyben a haszonnövények - Greenfo

A mezőgazdasági haszonnövények genetikai sokféleségének háromnegyede már elveszett a múlt században, és a klímaváltozás következtében a kultúrnövények vadon növő rokonai is veszélybe kerülhetnek, veszélyeztetve az élelmiszerbiztonságot - figyelmeztet a FAO legújabb jelentésében.

A GMO lobbi a génmódosítást a darwini evolúcióval teszi analóggá. A természettudományos ismereteket elmásítva, saját tevékenységét a növénynemesítéshez hasonlatosítja. Az évtizedek, évszázadok, évezredek adaptív szelekciós munkáját összetéveszti a kísérleteinek vizsgálatlan eredményeivel, termékeinek környezeti hatástanulmányai nincsenek vagy szűk körűek.

A GMO lobbi rendszeresen egyoldalúan mutatja be az érveit. Amikor nincs (és arra törekszik, hogy „épp ne legyen”) vitapartner, akkor azonnal hamis tényekkel rukkol elő, nem mutatja be a hátrányokat, félremagyaráz természettudományos fogalmakat. Ez rendszeresen tapasztalható!

És akkor a végére egy nov. 4-i rémhír:

Brüsszel beengedné az engedély nélküli GM növényeket - Greenfo/MTVSZ/MTI

A Föld Barátai Európa birtokába jutott dokumentumok felfedik az Európai Bizottság új javaslatát, amelyek lehetővé tennék a nem engedélyezett génmódosított takarmányok európai importját.

Az EU génmódosított szervezetekkel kapcsolatos politikájában tervezett változtatással Brüsszel eleget tesz a biotechnológiai ipar által gyakorolt, az európai szabályozás gyengítését célzó követeléseknek. A Föld Barátai Európa hazai tagszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége szorgalmazza, hogy hazánk is utasítsa el a Bizottság javaslatát.

És akkor a legvégére egy jóhír!

Az AVAAZ.ORG-nak sikerült összegyűjtenie már több mint 1.000.000 aláírást, így az Európai Unió szabályainak értelmében kezdeményezni lehet egy teljes EU-s népszavazást a GMO moratóriumról!

The European Commission has recently approved growing genetically modified crops for the first time in 12 years, putting the GM lobby's profits over public concerns -- 60% of Europeans feel we need more information before growing foods that could threaten our health and environment.

A new initiative allows 1 million EU citizens a unique chance to make official requests of the European Commission. Let's build a million voices for a ban on GM foods until the research is done. Sign the petition below and spread the word.

Update 29 Sept: We reached the goal of one million signatures today! Thanks to all that have participated in this extraordinary people's petition! Now it will be delivered to the European Commission and our call for a moratorium will be lodged. More information about the delivery will be posted soon.

PPJ         2010.11.06.

Elmebetegek a japánok, ezt eddig is tudtuk. Nézzük miből áll náluk az erdővédelem.

"Húúúmááánííízm. Let's develop-develop!" :D Ez a videó olyan mély, hogy minimum egy uncia - legalizálatlan, kaliforniai - fű kell hozzá.

PPJ         2010.11.02.

A vörös iszappal szennyezett területek akár újra termővé tehetőek – nyilatkozta a vörös iszap kezelés nemzetközi tekintélyű szakembere, Puskás Ferenc.

Nem véletlen, hogy a katasztrófákat kik és mire használják ki! Aki már megnézte az általunk ajánlott The Yes Men Fix The World című filmet, azok tudják miről beszélek pontosan! A katasztrófák mindig az addig nem keresztülvihető törvényeket, az addig nem megjátszható privatizációkat, az addig épeszűen meg nem tűrt lobbiérdekeket segítik.

És így van ez most is, 2010-ben Magyarországon is. Ellopják a termőtalajt, lerombolják a házaikat, módosítgatnak egy kis településrendezési tervezetet (mint Dunaekszin a tőzeglápnál), energianövényeket akarnak termeszteni szükségtelenül, ott, ahol nyugodtan nőhetne továbbra is élelmiszer, nem a valós megoldásokat propagálják, hanem szépen csendben kisemmizik még azt is ami maradt. Egy teljesen jól megoldható problémára  rátelepszik a környezetvédelmi ipari lobbi és pár vállalkozó akinek már régen nem "dübörgött ennyire a gazdasága" no meg a gépparkja... Energianövények? Már bocsánat, de mi a tökömnek? És épp egy frissen letarolt tápanyagszegény talajban fog majd sorban nőni az enerdzsíplant? Nem lehetne a természetre bízni? Olyan szépen rehabilitálni tudja a természet a károsult területeket a szukcessziós sornak megfelelően... Nem lehetne kipróbálni?

Az egyéni gondolatok után pedig most következzen a korábban már bemutatott Puskás Ferenc világhírű vöröiszap szakértő nyilatkozata:

Ha a vöröszapot letakarítják a mezőgazdasági területekről, a kertekből és visszaküldik a timföldgyárnak, jövő tavasszal már növénytermesztésre alkalmasak lehetnek a termőföldek! A vonatkozó agrokémiai és agrotechnológiai eljárás 1992-ben ismertetve lett  "Reprocessing of red or brown mud in order to manufacture high effiency artificial soils and fertilizers for agricultural use" Perth Western Australia, a  "Proceedings of  An International Bauxite Tailings Workshop" keretében.

Az eljárás 1994-95-ben India Bihar-államában megvalósításra került. A magyarországi kísérletek 1990-ben a nyírségi homoktalajok termőképesség növelési kísérletekkel kezdődtek. A megbízó a Magyar Alumíniumipari Tröszt volt. Tehát nem titokban történtek az események! Úgy tűnik valamiért valakik mégsem akarnak emlékezni. A "Kerüljön többe, ha kevesebbe is kerülhetne" elv látszik érvényesülni. Kérem, hogy az illetékesek fejezzék be végre a közvélemény félretájékoztatását!

•  Nem kell a termőföldet sem húsz-, sem harminc-, sem pedig 50 cm mélységig legyalulni és veszélyes hulladéklerakóba szállítani!

• Nem kell 20 évig csak energianövényeket termeszteni a rehabilitált területeken!

• A nehézfémek sem a talajoldatba, sem a növényekbe nem fognak belekerülni!

• A kármentesítés zömmel a jelenleg ú.n. "területfoglaló" bányászati és ipari hulladékanyagokkal költségkímélő módon történik.

Segítségemet felajánlottam mindenhova, ahova módomban volt, de még visszajelzést sem kaptam!

Jelen nyilatkozatomat a szörnyű halált halt áldozatok emléke, a testileg- lelkileg sérült és kárvallott emberek iránt érzett együttérzésem és segíteni akarásom hatására tettem.

Tisztelettel,

Puskás Ferenc agrármérnök

Melléklet: Puskás Ferenc agrármérnök ENSZ szakértő.doc

Megjegyzés: A mellékletben található adatok publikusak, bárki számára leinformálhatóak és jól mutatják, hogy ezen sorok írója egy igen nagy tudású úriember, akinek csak a segíteni akarás a célja. És rajta kívül szerencsére még sokmindenkinek. Sajnos csak azoknak nem, akiknek a döntés a kezében van (legyen az BÁRMELYIK mostani politikai párt, vagy hatalmon lévő cégek, emberek). Ha az illetékesek közül valaki mégis végre SEGÍTENI is akar, {és nem csak kihasználni ezt a katasztrófa-helyzetet} akkor mostmár tudja hová fordulhat.

PPJ         2010.11.01.

Ez a videó NO COMMENT Norvégiáról!

A videót beágyazni sajnos nem lehet, nézzétek meg a norvég oldalon (erős idegzetűeknek).

Hogy miről van szó (norvég oldal), azt nagyjából a google fordító megmondja norvégról magyarra!

Egyáltalán ne gondoljuk, hogy európában csak a magyar libatömők az egyedüli állatkínzók. A videó gyomorforgató, tényleg, komolyan. Én bírom gyomorral, ökológus vagyok vagy mifene, azon túl is humánökológus: mindig is érdekelt az ember és a természeti környezet viszonya. Még pontosabban, hogy az ember milyen természeti erőforrásokat használ az életben maradásához. Azaz most 2010 táján milyen kegyetlen kínzásoknak veti alá az élőlényeket, embertársait, haszonszerzési, politikai vagy vallási célból, de teszi bizony, teszi.

De amúgy félreértés ne essék! Lehet szőrmesálja az embernek! Sőt, jobb is, mint az olajiparra épülő műanyagszálas termékek. A baj a hogyannal van. A hogyanokra írok most egy-egy példapárt:

- nem mindegy, hogy a vidéki paraszt a mezőgazdaság szerves részeként állattenyészt-állattart sertést és jut el a helyi fogyasztóhoz VAGY hogy ipari méretekben, nagyüzemben, hormonkezelve, vizes hússal, a kanokat bedarálva, bélsárral együtt vágva a vágóhídon jut el a tömegtársadalmi fogyasztóhoz

- nem mindegy, hogy a helyi vadász és helyi prémkészítő csinál rókából embernek "téli fagyállót" mondjuk Magyarországon VAGY hogy ipari telepeken Norvégiában "gyártják" az EU plázáinak divatboltjaiba a szőrmét kegyetlen, tömeges, ínséges körülmények között.

Tehát nem vagyok ellene, nem vagyok sötétzöld, a hogyannal van a bajom, zárják ketrecbe és csonkolják le a lábát, meg egyék egymás testét azok az emberek, akik így tartanak állatokat!

Amúgy pedig ajánlom az Állatvédő divat 2009 Tél/Tavasz kollekcióját!

PPJ         2010.10.25.

Ma 18 éve, hogy a Dunát a szlovák vízépítők elterelték a bősi csatornába. A kép a dunacsúnyi gátat, és a vízmegosztás havi átlagait mutatja.

A hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 27-i ítéletében több jogsértést is a felek terhére rótt, így jogsértő cselekmény a Duna-víz szlovák területre terelése. A jogtalan állapot megszüntetéséhez adott útmutatás az ítélet 140. pontjában olvasható:

"A bíróság tudatában van annak, hogy a környezetvédelem területén éberségre és megelőzésre van szükség, mivel a természeti környezetben okozott károk gyakran visszafordíthatatlanok, illetve az ilyen károk helyreállításának velejárója a helyreállítás lehetőségeinek korlátozottsága.

Az emberiség a történelem során, gazdasági és egyéb okok miatt, folyamatosan beavatkozott a természet rendjébe. A múltban ez gyakran a természetre gyakorolt hatások figyelmen kívül hagyásával történt. Az új tudományos ismereteknek köszönhetően, és mivel az emberiség egyre jobban tudatára ébred az őt - a jelenlegi és a jövőbeni generációkat - fenyegető veszélyeknek, melyeket ezeknek a beavatkozásoknak a meggondolatlan és mértéktelen gyakorlása idéz elő, új normák és szabványok alakultak ki, amelyeket az elmúlt két évtizedben nagyszámú okmányba foglaltak. Ezeket az új normákat nemcsak akkor kell figyelembe venni, és az ilyen új szabványokra nemcsak akkor kell kellő súlyt helyezni, amikor az államok egy új tevékenységet mérlegelnek, hanem a múltban megkezdett tevékenységek folytatása során is. A gazdasági fejlődés és a környezetvédelem összeegyeztetésének szükségességét találóan fejezi ki a fenntartható fejlődés fogalma.

A jelen ügy szempontjából ez azt jelenti, hogy a feleknek közösen újból tanulmányozniuk kell a bősi erőmű működésével kapcsolatos környezeti hatásokat. Különösen kielégítő megoldást kell találniuk a Duna régi medrébe és a folyó mindkét oldalán levő mellékágakba bocsátandó vízmennyiséget illetően."