Martagon         2010.11.27.

Az idén is késve érkezett meg hazánkba a hó, a mai nap viszont a Nyugat-Mátrában végre maradandó nyomát élvezhetjük. A reggeli meglepetés örömére délelőtt túrázni indultam, hogy lencsevégre kapjam a téli tájat. A barangolás során azonban újabb meglepetésben volt részem, mikor a sziklás hegyoldalban, virágzó fekete kökörcsineket (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) találtam. Mert, hogy ez a kép nem photoshop! Ilyen az elmúlt pár milliárd évben nem volt! Kökörcsin hóban?!

E fotó láttán, kérem ismételjék velem együtt a médiából és az olajcégek vezetőinek szájából folyó jól ismert mantrát:

--------------------------------
„Nincs klímaváltozás, nincs klímaváltozás,
nem mi okozzuk, nem mi okozzuk,
csupán alkalmazkodni kell hozzá, csupán alkalmazkodni kell hozzá,
mindent meg lehet oldani technológiailag, mindent meg lehet oldani technológiailag,
nem kell változtatni az kultúránkon, nem kell változtatni az kultúránkon.”
--------------------------------

A fekete kökörcsin a sziklagyepek védett kora tavaszi(!) ritkasága. Elgondolkodtató, hogy gyöktörzséből miért fejlődtek ki késő ősszel a hosszú tőlevelek, majd a tőkocsányok csúcsán bókoló virágok. A legegyszerűbb válasz az, hogy mert már a növények is megbolondultak. Igazából csak közvetlen érintettjei a klímaváltozás hatásának.

Az elmúlt évtizedekben már megfigyelhető a klímaváltozás közvetlen és közvetett hatása a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákra – egyed-, populáció-, faj-, biom- és globális bioszféra szinteken egyaránt. A globális klímaváltozás évszázadunk egyik legjelentősebb és legfontosabb ökológiai problémája (IPCC 2007)! Fontosságát és hatását az adja, hogy a globális társadalom egészének létfeltételeit alapvetően érinti (Harnos et. al 2008). Tehát az ökológiai alapjelenségek közül a klímaváltozás legerőteljesebben a szezonális közösségdinamikát és annak egyik fontos tényezőjét az egyes fajok fenológiai viszonyait formálja át (Schwartz, 2003, Vadadi et. al 2008). Továbbiakban lásd: Természetvédelem.hu - Élőlivlág és éghajlatváltozás.

Nem lehet elégszer elmondani, hogy a klímaváltozásban mindenki érintett, ezért mindenkinek tennie kellene az ellen, hogy tovább fokozódjon. Politiákért felelős társadalom, szubszidiaritás, közösségelvűség, küzdés a közjóért a magánjóval szemben, és persze a haladásba, a "fenntartható fejlődésbe" vetett hit feladása! Hiszen ha valami úgy növekszik, hogy közben az élet alapjait semmisíti meg, az nem fejlődés, akkor meg minek fenntartani?!!!

Sándor Anita
természetvédelmi mérnök, SZIE KTI

PPJ         2010.11.18.

Megzavarodott madarak - Greenfo

A nyári hideg, illetve az októberben és novemberben tapasztalható szokatlanul meleg időjárás a madarak bioritmusát is megzavarta. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársaihoz számos bejelentés érkezett az állatok megszokottól eltérő viselkedésformáiról.

Az anyaméhbe hatoló szmog - NOL

A mindenütt jelen lévő vegyi anyagok már születésünk előtt is károsítanak. Korrekt laboratóriumi és genetikai vizsgálatokkal bebizonyították, hogy az anyaméhben fejlődő magzat sem védett a kemikáliák toxikus hatásaival szemben.

A szmog a spermákat is fojtogatja - Greenfo

A nyári moszkvai szmog és a hosszú, 40 fokos hőség sok férfi nemzőképességét csökkentette, és sokakat átmenetileg teljesen alkalmatlanná tett a gyermeknemzésre - derült ki a nyár előtt és után vett spermapróbákkal a Szecsenov Orvostudományi Egyetemen végzett vizsgálatokból.

(Fenntartható fejlődésről és jövő generációkról értelmetlen beszélni mindaddig, amíg a műtrágyákkal szennyezett ivóvíz, a szermaradványokkal szennyezett étel, az anya testéből az anyatejbe oldódó mérgek és a városi levegő "üde frissessége" mind-mind "segíti a helyes fejlődésben" a csecsemőket, a jövő embereit és azok "előállításában" fontos ivarszervek és ivarsejtek épségét. Ha ezen nem változtatunk, akkor aláírtuk a saját kipusztulásunkat.... - szerkesztői megjegyzés)

Egyre több európai ellenzi a GénMódosított ételeket - Greenfo

Az új, biotechnológiával kapcsolatos Eurobarométer szerint tovább nőtt a génmódosítást ellenző európaiak aránya. Az európaiak 61%-a ellenzi a génmanipulált (GM) ételek terjedését Európában. (Tehát semmi alapja nincs a GMO lobbista akadémiának és hazai kutatóknak, mikor azt mondják, hogy nő a vágy az ilyen termékek iránt! - szerk. megj.)

Ősféregben az agykéreg alapja - NOL

Emberi felsőbbrendűségünket újabb csapás érte a heidelbergi molekuláris biológusok megállapításával, miszerint agyunkat a tengeri gyűrűsférgektől örököltük.

Hogyan "toljunk el" egy védett területet? - Greenfo (ebben meg kell állítanunk a Fideszt!)

Győrben a Polgármesteri Hivatal dísztermében szakmai egyeztetést tartottak civilekkel, hatóságokkal az AUDI Natura 2000 területet érintő beruházásáról.

Az AUDI cég új győri beruházása nagy botrányt keltett, amikor kiderült, hogy egy Natura 2000-es védett területre is kiterjedne. Sajnos esély sincs arra, hogy a gyár kicsit odébb épüljön föl, meghagyva azt a kicsit, amit az ember az évszázadok alatt ebből az élőhelytípusból meghagyott. A megoldást a politikusok abban látják, hogy odébb tolják, kitelepítik a védett növényeket és állatokat. Kérdés, hogy mi lesz az eredménye ennek. Az is kérdés, mi szükség a természetpusztításra, ha több magyar helyszín is fölmerült. Úgy tűnik csak Győr dicsősége miatt történik a gyalázat, a munkahelyek mindenképpen hazánkban jöttek volna létre. Részletek és  nem hivatalos jegyzőkönyv >>>

Természetvédők óvnak a biodízeltől - NOL

A bioüzemanyag-felhasználás növelésére vonatkozó európai tervek a következő tíz évben mintegy 69 ezer négyzetkilométer új földterület bevonását teszik szükségessé, ami tovább súlyosbítja az éghajlatváltozást – hivatkoznak egy most megjelent tanulmányra a természetvédők.

Fókuszban a biodiverzitás és a génmegőrzés - Greenfo

Az új agrár- és vidékpolitika alappillére a biodiverzitás - azaz a biológiai sokszínűség - és a génmegőrzés - hangoztatta tegnap Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára, Prof. Dr. Ángyán József a "Fenntartás és fejlesztés" című szakmai konferencián.

PPJ         2010.11.16.

Fenntartás és Fejlesztés - 2010 a Biológiai Sokféleség Világéve - Biodiv.kvvm.hu

A Vidékfejlesztési Minisztérium Kutatás- és Oktatásszervezési Főosztálya a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként Fenntartás és Fejlesztés – 2010. a biológiai sokféleség világéve címmel tudományos konferenciát szervez,amelyre Önt tisztelettel meghívja. A program ITT elérhető.

A rendezvény időpontja: 2010. november 17., 9.30 – 14.15

A rendezvény helyszíne: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nagyterme, (1051 Budapest, Arany J. u. 6-8.)

 And what is biodiversity?

Természettudományból is kellene érettségizni - Index

Az új közoktatási törvény vitaanyaga szerint kötelezővé tennék az érettségit legalább egy természettudományos tárgyból is.

3 meglepetés - aftermodern

Aftermodern a YLDA konferencia egyik legérdekesebb előadásából hozta ezt a gondolatot.

A huszadik század után itt állunk egy ökológiai válsággal, néhány háborúval, éleződő feszültségekkel kelet és nyugat, észak és dél között. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a világ az európai kultúra mintáit követi – nem is alaptalanul, de a helyzet ennél bonyolultabb. Elvesztettünk a kontrollt a világ felett, ha egyáltalán volt valaha ilyen a kezünkben. A XXI. század elején 3 meglepetéssel kellett szembesülnünk, amire valahogy nem számítottunk, de alapjaiban határozzák meg a világ helyzetét: Olvassátok el oldalán ezt az igen érdekes 3 megállapítást!

A 3 megállapítás elolvasása után, szemléleteket még csak annyival egészíteném ki, hogy azok ott a messzi keleten, TÉNYLEG felhúznak egy hónap alatt egy szénerőművet, ha 6 nap alatt sikerül nekik egy szállodát! :O

Radarfelvételek bizonyítják, hogy évek óta süllyedt az ajkai tározó gátja - Index

A múltba néző műholdas radarfelvételekkel kimutatható, hogy évek óta süllyedt az ajkai vörösiszap-tározó gátja. A felvételeket az Európai Űrügynökség a katasztrófára való tekintettel ingyenesen bocsátotta a kutatók rendelkezésére.

Mi lenne az a "demokratikus vita" - fent és lent blog

Ha hirtelen azt kérdezné valaki, hogy milyen legyen a demokratikus nyilvánosság a 21. század elején, azt mondanám, hogy ilyen: a politikus, a szakértő és az aktivista a nyilvánosság legnépszerűbb terében (a képernyőn) ütköztesse, egyeztesse a véleményét. Az elmélet, a gyakorlat és a hatalom problémái egymáshoz képest, egymással kommunikálva jelenjenek meg milliók számára.

A végére pedig üdítőnek egy audiovizuális remeket adnék az életetekhez. Nem zöld, sőt, technológiai, de ilyen szép célokra én is szívesen használnám a technológiát:

PPJ         2010.11.13.

Hatósági helyszíni szemle volt a dunakeszi tőzeglápnak azon a részén, amelyre az újabb áruházakat szeretné építeni az Auchan. A szemle eredményeként nemigen maradhat kétség afelől, hogy a dunakeszi tőzegláp védelemre érdemes érték, ahol építkezésnek semmi helye nincsen. A kálvária végére kiderült, kik felelősek személyesen a háttérben a láp körüli ügyekben!

Részletek: Eldőlt a dunakeszi tőzegláp sorsa (pdf 314 KB)

2010. november 9-én hatósági helyszíni szemlét tartott a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a dunakeszi tőzegláp nyugati részén. Emlékezetes, hogy 2003-ban az akkori tulajdonos kettéosztotta a lápot, és a szárazabbnak tűnő nyugati részéről a Duna-Ipoly Nemzeti Park egykori igazgatója, Vas János (2010-ig MDF-es országgyűlési képviselő) kimondta, hogy nem minősül lápnak. Az Auchan első lépésben ezt a területet vásárolta meg, és ide tervezte az újabb, összesen 46.000 négyzetméter alapterületű áruházegyüttest, amely IKEÁ-ból, KIKÁ-ból és elektrotechnikai áruházból állna.

A hatósági bejáráson részt vehetett a GreenR blog kamerája is, pontosabban a Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány meghatalmazásából Pacsuta Péter János természetvédelmi mérnök.

A november 9-i szemle eredményeként nemigen maradhat kétség afelől, hogy a dunakeszi tőzegláp védelemre érdemes érték, ahol építkezésnek semmi helye nincsen. Az eddigi események alapján természetesen azt is biztosra vehetjük, hogy az Auchan – ellentétben saját vállalásaival – fellebbezni fog a döntések ellen, és tovább bombázza a hatóságokat beadványaival, valamint a civilek ellen is folytatja akcióit.
A láp létének megállapítása mégis döntő fordulatot jelent, és időszerűvé teszi, hogy az ügy egyes tanulságait megfogalmazzuk. A dunakeszi események is azt bizonyítják, hogy a civil szervezetek által biztosított kontroll a környezetvédelmi kérdéseket érintő beruházásoknál igen nagy jelentőségű. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az Óceán-ároknak nevezett szennyvíz-elvezető csatorna tőzeglápba való beletereléséhez egyszer már hozzájárult a hatóság, és a nyilvánvalóan hibás döntést csak a Levegő Munkacsoport fellebbezése nyomán változtatták meg. (Az Auchan azóta újból beadta a kérést az elterelésre.) A láp létét tagadó másodfokú hatósági határozatot a Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány beadványa miatt kezdték felülvizsgálni. Összegezve ezeket az eseményeket, kijelenthetjük, hogy a civil szervezetek nélkül már régen belevezették volna a szennyvizet a „láthatatlan” lápba...

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy ne nevezzük meg ennek az abszurd történetnek néhány személyes felelősét. Vas János volt nemzeti parki igazgató döntése nyomán vonták vissza a terület tegnap is lápnak bizonyult részének védettségét. Dr. Szabó Sándor (a közelmúltig a Természetvédelmi Főfelügyelőség Főosztályvezetője) járult hozzá az Óceán-árok lápba terelésére, és ugyancsak ő volt, aki a láp egyik legszebb részének úttá való átminősítését engedélyezte, mert úgy látta, hogy természeti értéket nem érint. Dr. S. Nagy lászló igazságügyi szakértő jelentette ki, hogy a láp keleti részén nincsen vizet megkötni képes talaj és tőzegtartalom, tehát a terület nem láp. Mindezek az állítások hamisnak bizonyultak, a rájuk alapított hatósági határozatokat visszavonták. A dunakeszi tőzegláp ennek következtében valószínűleg túl van a veszélyen – legalább egy időre. Azonban fel kell tennünk a kérdést: ezzel minden elrendeződött? Vajon hány hasonló ügy lehet még, amelyiknek a közreműködői esetleg ugyanezek a személyek? Vajon ez a napvilágra került eseménysorozat elegendő-e ahhoz, hogy további tevékenységüket megakadályozzák?

Kriska György – Sarkadi Márton
további információ: 30-4152370

PPJ         2010.11.08.

Az eddigi adatok szerint a GM-kukoricák nem teremnek többet, mint a hagyományos hibridek. A hazai GMO-vitában nem a növénytermesztési tényekről van szó, hanem a hazai pályázati támogatás megszerzéséről.

BALLA LÁSZLÓ az MTA doktora, a hazai martonvásári búzafajták nemesítője, az MTA MGKI volt igazgatója, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének tiszteletbeli elnöke.

Az ÉS hasábjain folyó vitához szólok hozzá. Dudits Dénes akadémikus véleménye szerint a géntechnológiai úton módosított (GM) növények bevezetésének (Akadémiák felelőssége, ÉS, 2010/25., jún. 25.) „Nyilván csak akkor van értelme, ha előnyt nyújtanak a gazdának, a fogyasztónak, vagy csökkentik a környezeti terhelést". Ezzel a megállapítással csak egyetérteni lehet. Ezzel szemben az eddig módosított kukorica- és szójafajták többsége gyomirtó-rezisztens, és a rájuk épített technológia lényege, hogy a termelő vegye meg a GM-fajta vetőmagját drágábban, vegyen hozzá vegyszert, mert az tűri. Sőt mi több, a gyomnövények közül folyamatosan szelektálódnak a rezisztensek, amelyek ellen nagyobb dózist javasolnak. A termés viszont Európában el sem adható.

A hazai GMO-vitában nem a növénytermesztési tényekről van szó, hanem a hazai pályázati támogatás megszerzéséről. Ezt próbálom alább elmondani.

(Szekértáborok) Az egyikben találhatók a nemzetközi cégek képviselői, akik a GM-hibridek vetőmagjával kereskednek, akikhez a Mezőgazdasági Biotechnológiai Bizottság négy tagja is csatlakozott. Intézeteik számára ez egzisztenciális kérdés. Miután az MTA Agrártudományok Osztályán megritkultak a józan ítélőképességű növénytermesztők, növénynemesítők és kertészek, a géntechnológusok alakítják az osztály állásfoglalásait. Az éljenzők leghangosabbja a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület, amely a nemzetközi fajtatulajdonosok (Dow, Monsanto, Pioneer, Syngenta) érdekképviseletét is ellátja.

A másik oldal maga a magyar kormány, amely aláírta és ratifikálta 2000 májusában a Cartagena Jegyzőkönyvet a Biológiai Sokféleség Egyezményéről, a Biológiai Fejlődésről. Ennek szellemében a Földművelési és Vidékfejlesztési, a Környezetvédelmi Minisztérium, valamint az Egészségügyi Minisztérium létrehozta a géntechnológiai hatóságokat és a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottságot, amely eredeti dokumentumok alapján hivatott véleményezni a géntechnológia eljárásait és fajtáit. Ennek első vezetőjévé Venetianer Pál (SzBK) akadémikust választották. Őt váltotta tíz év után Darvas Béla (Növényvédelmi Kutatóintézet) professzor, aki a minősített tények ismeretében nem ért egyet a GM-fajtatulajdonosok és az őket támogató hazai pályázati lobby tevékenységével.

Az elővigyázatosságra támaszkodó kormánystratégia oldalán áll a Magyar Vetőmagszövetség és Terméktanács, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete és az MTA Növénynemesítő Bizottsága. De említhetem a Magyar Agrárkamarát, a MAGOSZ-t és a többi szakmai és civil szervezetet is. Ezek a vélemények segítették a miniszterek álláspontjának kialakítását a brüsszeli tárgyalásokon. Így került sor a MON 810-es kukoricamoly-rezisztens fajta vetési moratóriumára, majd ennek meghosszabbítására, amelyet 2009. március 2-án az EU minisztereinek tanácsa minősített többséggel - 27-ből 22 szavazattal - ismét elfogadott. Azóta több országban (Németország, Franciaország, Luxemburg) betiltották a MON 810-es hibrid termesztését.

Az eddigi adatok szerint a GM-kukoricák nem teremnek többet, mint a hagyományos hibridek. A kukoricamoly ellen nem kell kémiai módszerekkel védekezni, mert nálunk nem okoz jelentős kárt. Ugyanakkor a MON 810-es kukorica többször annyi toxint termel, mint amennyi a lárva elpusztításához szükséges. A GM-kukoricák a pollenszórás miatt nem egyeztethetők össze a hagyományos és biotermesztéssel; termésük nem értékesíthető az exportpiacon. Hovatovább a mézet is eladhatatlanná teszik, mivel a mézelő méh gyűjti a kukoricapollent. Úgy tűnt, hogy fenti érvek súlya alatt a téma nyugvópontra jutott.

(Az MTA Agrártudományok Osztályának állásfoglalásáról) Meglepetésként hatott a hír, hogy az MTA Agrártudományok Osztályának négy tagja újra kezdeményezte a hazai GM-termesztés vitáját, anélkül, hogy bármi új tény merült volna fel. Nem kívánom a Dudits és társai által fogalmazott állásfoglalást részletesen elemezni, viszont kiemelem belőle a 2. pontban foglalt eszmefuttatást. „A magyar növénynemesítés múltbeli sikereit sokban köszönheti a világszínvonalú módszerek alkalmazásának. A hazai búza vetésterületének nyolcvan százalékán magyar fajtákat vetnek." Ez igaz! És most jön a valótlan állítás. „Nemesítő intézeteink használják ezeket a technikákat, így állítottak elő GM búza tenyészanyagokat és folytattak szabadföldi kísérleteket is." Ezzel szemben az igazság az, hogy 1960-1990 között előállítottuk az intenzív búzafajták négy generációját, amelyek az 1980-as évek elejétől vannak köztermesztésben, de ezeknek semmi közük a géntechnológiához. Klasszikus nemesítéssel viszont, az irányításom alatt előállítottuk az első magyar intenzív búzafajtákat, azokat elszaporítottuk, és megnégyszereztük az ország termésátlagait. Így vált az országunk búzaimportáló országból búzaexportálóvá. Viszont nincs egyetlen olyan hazai búzafajta sem, amely a géntechnológia felhasználásával született.

(A kép forrása. És az általam finomított verzió.)

GM-búza, -árpa vagy -rozs az Európai Unió engedélyezési rendszerében sem található. A nemzetközi vállalatok - okulva a kudarcon - ezekkel a fejlesztéseikkel nem jelentkeznek Európában. Én mint búzanemesítő egyenesen bűnnek tekinteném, ha a mindennapi kenyerünk alapanyagait módosítaná bárki. Ezzel megmérgezné a társadalom tudatát azzal a gondolattal, hogy már a kenyeret sem fogyaszthatom nyugodtan. A génmódosítás eredményeképpen létrejött élelmiszerek egészségügyi veszélytelenségét eddig ugyanis senki sem bizonyította hitelt érdemlően. A kérdésben elfogult géntechnológusok vizsgálatok nélkül hiszik (!), hogy ezek veszélytelenek. Miért is nem folynak ilyen vizsgálatok? Nos, azért, mert a fajtatulajdonosok nem teszik lehetővé a független tudósoknak a fajtáik ilyen irányú vizsgálatát. Pusztai Árpád történetét érdemes újraolvasni.

(A Magyar Tudományos Akadémia és a génmódosított növények) A növényi géntechnológia mellett kardoskodó akadémikusok intézetvezetői posztot töltenek be. Az érdekérvényesítési képességük erős. Minden alkalmat megragadnak azért, hogy a pénzosztó pályázati rendszerek előtt jól szerepeljenek. Kitűnő stratégiával foglalták el ehhez a megfelelő pozíciókat. Felvállalják még azt a kockázatot is, hogy ha Magyarország beengedi a multik GM-fajtáit, akkor a hazai önálló géntechnológiai kutatásokra már nem is lesz szükség. Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb lesz Magyarországnak olyan kormánya, amely elgondolkodik azon, hogy mi a hasznosítható kutatás, amire nemzeti érdekből érdemes költeni, és mi a „l'art pour l'art" kutatás, amely csak viszi a pénzt.

Forrás: Élet és Irodalom LIV. évfolyam 43. szám